Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

1993. október 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Útépítés, felújítás Drávatamásiban Drávatamásiban hatvan hi­dat készítettek el majdnem félmillió forintért. Ezen a közúti igazgatóság munkásai a helyi közhasznú munkásokkal kö­zösen dolgoztak. Elkészült a Petőfi utcában 200 méternyi hosszan a betonút — ez mint­egy 300 ezer forintba került. A katolikus templom környezete is megszépült, a léckerítések helyére faragott kerítést tettek. Képeslap Homok- szentgyörgyről A homokszentgyörgyi ön- kormányzat képeslapot jelen­tetett meg a faluról, a Hunnia Press nyomtatásában. A la­pon középen a község címere — ezt övezi négy kép: egyiken az iskola, a másikon világhá­borús emlékmű látható, a harmadik Homokszentgyörgy főutcáját örökítette meg a ka­tolikus templommal, a negye­dik képen pedig a falu köze­lében levő halastó látható. Tárlat a barcsi gimnáziumban Kiállítás nyílt a héten a bar­csi Széchenyi Ferenc Gimná­ziumban P. Asztalos Mária és Kápolnás Mihályné — helyi tanárok — munkáiból. A kiállí­tást Leitner Sándor festőmű­vész, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Fő­iskola főigazgatója nyitotta meg. A tizenhat válogatott al­kotást bemutató tárlat novem­ber közepéig tekinthető meg. Tizenegy koszorút vittek Pörbölyre Patakiné Paár Anikónak, a barcsi III. Számú Általános Is­kola dolgozójának vezetésé­vel tizenegy koszorút készítet­tek a rajzszakkör tagjai — az emlékezetes pörbölyi tragédia során meghalt tanulók sírjára. A lll-as iskolában a halottak napja alkalmából kegyelettel emlékeztek meg a szerencsét­lenül járt kisdiákokról, s a ko­szorúkat elküldték Pörbölyre. Sikeres véradás Véradónapot tartottak Bar­cson a vöröskereszt szerve­zésében. Száznegyvenen je­lentkeztek véradásra, és a szűrővizsgálat után százti- zenketten adtak vért, össze­sen 44,5 litert. Legközelebb Babócsán lesz majd véradás. Kevesebb a bűncselekmény Barcson Barcs képviselő-testülete megtárgyalta a város és vá­roskörnyék közbiztonságának helyzetét. Dr. Kiss Elemér rendőrkapitány előterjeszté­sében biztatónak ítélte, hogy a múlt évihez képest 633-ról 601-re csökkent a bűncse­lekmények száma. Ezek kö­zött azonban jelentős helyet foglal el a rablás, a betörés és a sikkasztás. Aggasztó az is, hogy az elkövetők többnyire foglalkozásnélküliek s fiatalok. Csurgó kurblis telefonjai A diákváros kitörési pontokat keres Szászfalvi László polgármester: Már beruházásokról is gondolkodhatunk Két kislány és a nevelőszülők Otthonra találtak Drá v agár do nyban Fotó: Lang Róbert Csurgó nem az ígéretek városa. 1990-ben is csak azt fogadhatták meg: megőrzik a működőképességet. A ha­gyaték nehéz jövőt ígért. A választásokat követő első teljes költségvetési év 66 millió forintos hiánnyal számolt. A kormány segít­ségével is sikerült rendezni tartozásaikat. A költségvetés 85-90 szá­zalékát az intézmények mű­ködtetésére kell fordítsák. — Csurgó tradicionális di­ákváros — mondta Szászfalvi László polgármester. — Ezért is fontos az intézmények mű­ködőképességének biztosí­tása. Megragadunk minden alkalmat, hogy a pályázatokon sikeresen szerepeljünk. 1993 végére eljutottunk addig, hogy jövőre már nagyobb beruhá­zásokra is gondolhatunk. Elkészült az alsoki óvoda és öregotthon, rendbe tettük a sportpálya lelátóját, befejeztük a rendelőintézetet, amely 12,5 millió forintba került. Sok pénz költöttünk portalanított utak építésére is: már csak hat utca van hátra. Nálunk ez is nagy dolog... — Jelenleg két nagyobb ke­tyegő bombán — a 4 év óta felszámolás alatt álló költség- vetési üzemen és a Faktor volt szociális foglalkoztatón — kí­vül, úgy érzem, egyenesben van a város. Sikerült visszaál­lítani a közhivatalokat is. — Milyen beruházásokat terveznek? — Az egyik a csurgói kö­zösségi ház megépítése, a vá­rosházával szemben levő tel­ken. Az elvi döntés megvan. Ez 50-60 millió forintos beru­házás lenne. A tervek szerint két év alatt elkészülhet. A má­sik fontos tennivaló a távköz­lés fejlesztése. Somogybán Csurgó az egyetlen olyan vá­ros, ahol nincsen távhívó. Itt még kurblis telefonok működ­nek, mindössze 12 kihelyezett atádi vonalunk van. Háromé­ves huzakodás és sok-sok kudarc után esély van a Ma­távval való szerződéskötésre. Ennek értelmében a jövő év első felében automatizálnák meglevő vonalainkat, majd újabb egy év múlva 5-600 vo­nalat építenének ki. A harma­dik nagy beruházás egy új szeméttelep építése. A jelen­legi annak idején hatósági en­gedélyek nélkül épült, s hama­rosan betelik. Az új kistérségi telep az európai szabványnak megfelelő depónia lenne. Erre szeretnénk építeni majd a sze­lektív szemétgyűjtést is. Nagy öröm, hogy újra indul­hatott a református gimná­zium, mégpedig úgy, hogy az önkormányzati gimnázium is tovább él, ha erre igény van. Az önkormányzat három év alatt 132 millió forint kártérí­tést kap a kormánytól a refor­mátus gimnázium kiváltása fe­jében. Ebből finanszírozhatjuk beruházásaink egy részét, be­fejezhetjük a Nagyváthy szak- középiskola uszodájának épí­tését is. Az egyházmegyével kötött megállapodás alapján az ókol­légiumot pedig városi mú­zeum és galéria céljaira hasz­nálhatnánk. A kártérítést ösz- szegből támogatni akarjuk a csurgói oktatási programokat is. Remélem, hogy a követ­kező évben váltani tudunk: ki­törhetünk a csak működésre koncentráló tevékenységből. (Lengyel) Naponta látom a buszon kedves, mosolygós kislá­nyokat. Mikor leszállnak, kéz a kézben mennek; a vi­lág minden kincséért sem szakadnának el egymástól. Darányban szállnak fel, és Drávagárdonyba érkeznek haza. Ildikó már elmúlt háromé­ves, Hajnalka nemsokára be­tölti a hatot. Novemberben lesz egy éve, hogy Drávagár­donyba kerültek — nevelőszü­lőkhöz. Henez Istvánnak ép felesé­gének nincs közös gyermeke. — Nyáron határoztuk el, hogy hozunk a házhoz két csöppséget — mondja Henez Istvánná. — Fiút és leányt szerettünk volna választani Marcaliban a Gyivinél, de csak két kislány jutott. Persze elő­ször a darányi körjegyzőség környezettanulmányt készí­tett, és közölték a feltételeket: külön szoba, tisztaság; ezek voltak a legfontosabbak. Az­tán egy tanfolyamon vettem részt Nagyatádon. A két kislány a családi kö­rülményei miatt került állami gondozásba. A bíróság úgy ítélte meg: szüleik alkalmatla­A Dél-dunántúli települések, megyék kisebbségi és etnikai szervezeteinek vezetői talán irigykedtek is kissé, az október 23-án Babócsán megrende­zett folklórfesztiválnak ugyanis tomboló sikere volt. Első ízben tartották a Dráva-menti községben az I. dél-dunántúli cigány-folklór- fesztivált, s ennek minden résztvevője jól érezte magát. A helyi cigányszervezet tag­nok a gyereknevelésre. Az anya lemondott gyermekeiről. Ugyanakkor vannak, akik vál­lalják az ezzel járó terheket: nevelik és felkészítik az életre a kicsiket. Mikor Henezéknél arról ér­deklődtem, hogy örökbefogad- ják-e a gyermekeket, azt felel­ték: — Ezt majd az idő dönti el. A Molnár testvérek családba kerültek, és a vasárnapi közös ebédnél már nem marad üre­sen egy-egy szék. jai időben megkezdték a fesz­tivál előkészítését, a felkészü­lést. Fáradozásukat siker koro­názta. Remek produkcióknak lehettek részesei akik ott voltak, s ez a siker a kitartó és kemény munkának köszönhető. Több százan voltak részesei a szín­vonalas műsornak; a meghívot­tak és a közönség önfeledten tapsolt a különböző produkciók után. A távolabbi helyekről ide jövők kedvét sem szegte az uta­Henez János közhasznú munkásként dolgozik, s a fele­sége munkanélküli-segélyéből élnek. Félévenként kapnak tíze­zer forint ruhapénzt; a havi gon­dozási díj 7000 forint, a családi pótlék 6500... Aki azt gondolná, hogy a gyermeknevelés napja­ink legújabb pénzszerzési lehe­tősége, az téved. Mert a pénz elfogy, a ruha elszakad, a szere­tet azonban megmarad. Gamos Adrienn zás fáradalma. A műsorban sze­replők emléklapot kaptak, és könyvjutalomban részesültek. A jelenlevők kivétel nélkül egyetér­tettek abban, hogy ritkaság- számba menő műsornak voltak részesei. A kisebbségi és'etni­kai szervezetek vezetői elmond­ták: bíznak abban, . hogy az egymás mellett élés szabályai­nak betartásával sikerül köze­lebb kerülni a magyarsághoz. Kiss József Cigány-folklórtalálkozó Babócsán Pénzgazdálkodás, illemtan — húsz leánynak Háziasszony-képzés az iskolában Sütés-főzést is tanulnak a háziasszony-képzőben Egyre többen esnek ki a munkanélküli-ellátásból Munkahely-gondok Barcs és Csurgó körzetében Jelentős változás történt három éve a barcsi II. Számú Általános Iskola életében. Mérlegelték a térség munka- vállalásai lehetőségét; be­szűkült a lányok szakmai ok­tatása. Ezért indítottak az ál­talános iskolát végzett és a 16. életévüket be nem töltött lányok részére kétéves házi­asszony-képzést. — Lehetővé tettük ezt a képzési formát, afféle szemlé­let és életforma váltást ad­tunk — mondta Kovács János igazgatóhelyettes. — A csa­ládi és ház körüli munkák el­látására sokirányú ismerete­ket sajátíthatnak el; sza­bás-varrást, sütés-főzést. Az utóbbit részben a konyha­kertben termelt növények fel- használásával. Emellett egészségügyi tá­jékozottságra is szert tesz­nek: csecsemőgondozást, betegápolást tanulnak. Heti két órában pedig pénzgaz­dálkodást tanulnak, „Hogyan gazdálkodjunk észszerűen”? címmel. Az idén újabb tantár­gyakat vezettünk be: az egészséges testkultúrát és az illemtant. Minden évben húsz leánnyal indul a képzés. Barcsról és a városkörnyékről egyaránt jönnek. Az idén csaknem 150 százalékos volt a túljelentkezés. Minden je­lentkezőt májusban hívnak be a válogatásra, de akadt már szeptemberi pótfelvéte­liző is. A képzés tapsztalatai kevezően alakulnak, szakok­tatók irányításával folyik a munka. A lányokat nem za­varja a napi több mint négy­órás délutánonkénti elfoglalt­ság... Az oktatáshoz szükség volt új létesítményre is: a he­lyi önkormányzat több mint egymillió forintot adott konyha kialakítására. Ezenkívül a megyei munkaügyi központtól pályázat útján nyert pénzen üvegházat hoztak létre és kerti szerszámokat vásárol­tak.- Nem tudni hogyan alakul a vmzős lányok sorsa — mdPta Kovács János. — Az viszont biztos, hogy az ott­honi háztartásban jól gyako­rolhatják az itt tanultakat. Egyrészt a régi falusi életet akarjuk visszahozni, más­részt a képzésnek egyfajta nevelő jellege van. S ha ezek a lányok nem a munkanélkü­liek és az utcán ácsorgók tá­borát gyarapítják, hanem a család középpontjában áll­nak, akkor már nem volt hiá­bavaló a munkánk. Gamos Adrienn (Folytatás az 1. oldalról) Az év első felében az állás nélkül levők számát a létszám- leépítés — elsősorban Kapos­vár, Barcs és Nagyatád körze­tében —, valamint a pályakez­dők számának emelkedése nö­velte. 2573 pályakezdő volt ál­lás nélkül szeptember végén, számuk 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Nagy részük középiskolát végzett, 2,7 százalékuk rendelkezik fő­iskolai, egyetemi végzettség­gel. A munkanélküliek számának csökkenésére több tényező ha­tott. A balatoni idény hatása el­sősorban a partmenti és a hát­tértelepüléseken érződött: ápri­listól júniusig például 3000-rel mérsékelte a munkanélküliek számát. Hatékonyabbá vált a kiközvetítés az üres álláshe­lyekre. A regisztrált munkanél­küliek számának csökkenését a munkanélküli-ellátásból való kiesés is befolyásolta. Szep­tember végén 4400 volt azok­nak a száma, akik a munkaügyi központ nyilvántartásából 60 napon túl kiestek, jövedelem- pótló támogatást sem kapnak, s nem regisztráltatják magukat ismét a munkaügyi központnál. A felmérések szerint 55-60 százalékuknak továbbra sincs munkahelye. Az önkormányza­toktól a múlt hónap végén 2859 munkanélküli kapott szociális támogatást. E szám az év vé­gére várhatóan 1500-1800-zal nő. Szeptember végén 11 ezer 908-an részesültek munkanél­küli-ellátásban. A munkanélkü­liségi ráta 11,5 százalékos volt. A regisztrált munkanélküliek 58,7 százaléka férfi, 28,9 szá­zaléka 25 éven aluli. 410 üres állás vár betöltésre. Az év so­rán a megyénben jelentős vál­tozások következtek be: a leg- kritikusabbnak tartott Tab és Marcali körzetében kevesebb a munkanélküli, ehhez hozzájá­rult a járadékból való kiesés is. Magas a számuk viszont Barcs és Csurgó térségében: 16,5 százalék. A régió 66 települé­sén tovább romlottak a foglal­koztatási lehetőségek. A regisztrált munkanélküliek közül 2841 -et segítettek — többnyire közhasznú munká­hoz; 1014-en végeznek kom­munális, szociális, egészség- ügyi vagy kulturális munkát. Át­képzésen 349-en vesznek részt. Kamatmentes kölcsönök formájában 29 munkáltatónak tették lehetővé, hogy 170-nel növeljék a foglalkoztatottak lét­számát. Az elző hónaphoz ké­pest 74 állástalannak sikerült — bértámogatással járó — munkát találni. Járadékon 221 napot töltenek a munkanélkü­liek, a havi segítség 9313 forint — átlagosan. T. K. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom