Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

1993. október 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Zsákfalvak és rossz utak Tab környékén A tabi régióra jellemző, hogy a kistérségek többsége zsákfalu vagy zsáktérség. Az utak nagy része rossz minő­ségű, négyszámjegyű. Legro- szabb a helyzet a Lulla, Tor­vaj, Sérsekszőlős, a Bedeg- kér, Somogyegres valamint a Kisbárapáti, Fiad, Bonnya kis­térségekben. Parkosítást terveznek Nágocson Esztétikus, parkosított kör­nyezet kialakítását tervezi Nágocson az önkormányzat és az új gyártócsarnokot bérlő munkahelyek (a cipőfelső­rész-készítő üzem, a textilvar­roda). Az összefogással re­mélhetőleg még ezévben si­kerül befejezniük a munkát. Megkezdték az útépítést Tabon A tabi önkormányzat 15 mil­liós költséggel megkezdte az útépítést a Rákóczi utca végé­től a csibehegyi zártkerteken keresztül a várostól délre eső, a Gombér-tanyán túli mező- gazdasági ingatlanok megkö­zelítésére. Az észak-somogyi kisváros az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságtól tízmillió forintot nyert a benyúj­tott pályázatán. A hiányzó öt millió forintot az önkormányzat biztosítja, de az érintett terüle­tek gazdái is hozzájárulnak a kivitelezéshez: háromévi kommunális adójuk terhére a beruházás megkezdése érde­kében előlegként fizetik ki an­nak összegét. Felújították a sportpályát A megyei közgyűléstől nyert százezer forintból fel­újította a somogydöröcskei sportpályát a község ifjúsági egyesülete. A pályán állító­lag negyed évszázada ját­szottak utoljára. Kiadvány je­lent meg a helyi építészeti értékekről a Tájak, korok, múzeumok sorozatban, és külön kiadvány foglalkozik Somogydöröcske történeté­vel is. Megoldódott a szemétszállítás Nyimben A családoknál felgyülemlett hulladék elszállítására, illetve a szeméttelep tehermentesí­tésére bevezették a szemét- gyűjtést és szállítást Nyimben. Az önkormányzat megállapo­dást kötött a Siófoki Telepü­léstisztasági és Kertészeti Vál­lalattal, hogy hetente egy alka­lommal elszállítja a községből az utcákra kirakott szemetet. A lakosságnak 385 forintot kell fizetnie ezért a szolgáltatásért. Várva várt hidegzuhany Vezetékes víz Bótapusztán Zala új utakat tervez — Együtt a Közúti Igazgatósággal Elkészült a vízvezeték Bó­tapusztán — hallhattuk Szarka László zalai polgár- mestertől, — már csak az utolsó simítások vannak hátra. Mint elmondta, ezév tavaszán kezdték el az építkezést, és előreláthatóan jövő hónap ele­jén kerülhet sor az átadásra. A Zala község külterületeként számontartott Bótapusztán eddig csak kutak látták el a la­kosságot. Az utóbbi évek aszályai azonban a bótai ku­takat sem kímélték, a vízellá­tás egyre problémásabbá vált a településen. Ezért döntött úgy a képviselőtestület, hogy tovább már nem halogatható a vízvezetéképítés, és ezév ta­vaszán bele is vágtak. — A vezeték, valamint egy víztorony megépítése több mint 8 millió forintjába került a falunak. Szerencsére a költ­ségek mintegy 40 százalékát sikerült elnyernünk céltámo­gatásként — mondta el a pol­gármester, akitől azt is meg­tudhattuk, a víz után az utak kerülnek sorra. Hamarosan útépítésbe és útfelújításba kezdenek a Közúti igazgató­sággal közösen. A zalai főutat tervezik rendbe tenni — amelyre, mint kiderült, rá is fér némi javítgatás és szélesítés — illetve járdaépítésre is sor kerülne. Az előzetes számítá­sok szerint az útprogram 3,5—4 millió forintba kerülne. A polgármester elmondta, a 300 lakosú községben negy­venen vannak jelenleg mun- kanélkül. Közülük hárman kapnak a polgármesteri hiva­taltól jövedelempótló támoga­tást. N. L. Hi-fi tornyok Tab ról CD-lemezjátszók és Midi Hi-fi tornyok összeszerelését végzik a Fhillips tabi gyáregysé­gében. Naponta 500 CD-iejátszó és 250 hifitorony készül el. A készülékek Nyugat-Euró- pába és a skandináv országokba kerülnek. Fotó: Lang Róbert Tankönyvekkel segít a Goethe Intézet Rugalmas váltás a nyelvoktatásban Nem kell a takarmány Kevés a nyúl Torvajon — Amikor négy éve meg­szűnt az orosz nyelv kötelező oktatása, azonnal léptünk. Összehívtuk a szülőket, akik aláírták a közös megegyezés­sel készített dokumentumot, miszerint első évben az 5. majd a 4. osztálytól kezdve egyöntetűen német nyelvet tanulnak az ádándi diákok — mondta Németh Ilona, az ádándi általános iskola orosz­történelem szakos igazgatója. Uracs Istvánná matematika-fi­zika szakos tanár a középfokú német nyelvvizsga birtokában már a korábbi években is veze­tett az iskolában német szak­kört, és fakultatív formában — mint a számítástechnikát — ok­tatták ezt a nyelvet. Főként azok érdeklődtek iránta, akik fölvételre jelentkeztek valame­lyik középfokú intézménybe. A német nyelvoktatás metó­dusát Uracs Istvánná egyéni ötleteivel is gazdagította; tan­könyveket a Goethe Intézettől és a pécsi Domina kiadótól vá­sároltak a diákoknak. A köny­vek borsos árát tavaly az ön- kormányzat állta, de az idén már nem futotta támogatásra. A szülők költségeit csökkentet­ték azzal, hogy a gondosan használt példányokat a távozó tanulók kisebb társaikra hagy­ták. A gyerekek jelenleg 4. osz­tálytól felmenőén, heti három órában, a szakkörön heti egy órában gyakorolhatják a német nyelvet. Az eredményességet bizonyítja: tavaly három diák je­lentkezett kéttannyelvű gimná­ziumba, közülük kettő a siófo­kiba, egy a gyönkibe nyert felvételt. Szép sikerrel szere­peltek az ádándi diákok tavaly a Somogy megyei pedagógiai intézet által meghirdetett né­met nyelvi megyei versenyen is. Öttagú csapatukkal a ha­ladó kategóriában II. helyezést értek el, és a zsűri külön dicsé­retben részesítette őket. Az iskola vezetése — tőle telhetőén — támogatja az okta­tást. Nyelvtani táblázatokat, nyelvi magnószalagokat, va­lamint egy fénymásolót vásá­roltak. Az utóbbin Uracs Ist­vánná — aki jelenleg a szom­bathelyi tanárképző főiskola másodéves német nyelvsza­kos hallgatója — a saját elkép­zelései alapján összeállított ok­tatólapjait sokszorosíthatja. (Várnai) A tabi Béke TSZ torvaji ta­karmányboltjában és felvásár­lóhelyén idén kezdett dolgozni Kovács Lászlóné. Eddigi ta­pasztalatairól kérdeztük. —■ Tavaly még gyümölcsöt is vásárolt fel a TSZ, meggyet és cseresznyét. Ebben az év­ben már csak húsnyúlat vehe­tünk át a kistermelőktől. Ré­gebben sokan foglalkoztak a tenyésztésükkel és hizlalá­sukkal, de a táp árának emel­kedésével, a felvásárlási ár csökkenésével, egyre többen hagyták abba. Hiába fizetünk most 123 forintot kilónként, olyan kicsi az állomány, hogy havonta csak húsz állatot ad­nak le. Az árak folytonos inga­dozása elbizonytalanítja még azokat is akik régóta foglal­koztak ezzel. Igaz tél végére mindig drágább a nyúl, de a hidegben a szaporítás is sok­kal kockázatosabb. A takarmány árusítás sem jövedelmezőbb. Kovács Lász­lóné elmondta, nagyon kicsi a kereslet, mert az emberek nem tartanak eladásra disznót vagy baromfit. Mindenki csak annyit nevel amennyire neki és a családjának szüksége van, és azt is igyekeznek saját terme­lésből ellátni, hogy tápból minél kevesebbet kelljen venni. Vá­lasztékunk egyébként bőséges. A különböző disznótápok mellett van kukorica, takarmánybúza, árpa, zab, borsó és napraforgó is. Talán az árak magyarázzák a kis vásárlókedvet. A búza má­zsája 1350—, a kukoricáé 1450—, az árpáé 1150 forint. Stelly Zsolt Harminc asszonyt foglalkoztat az üzem Emlékmű épül Miklósiban Osztrák vasutasnaptárra Tabon készült borító Vastalanító gépház Lullán Vastalanító gépházat építenek Lullán. A beruházást szeptember végén kezdték meg, s a tervek szerint a jövő év elejére fejezik be. Fotó: Lang Róbert Csatornaépítés munkanélküliekkel Miklósiban jelenleg a két leglényegesebb beruházás a csapadékvíz elvezető csa­torna és a világháborús em­lékmű kivitelezése. A közeljö­vőben még a kulturház felújí­tását és a Petőfi utca felújítá­sát tervezik. Többre nem is nagyon futja, hiszen az éves költségvetésük mintegy nyolc és fél millió forint, ebből kell mindent jól átgon­dolva gazdálkodniuk. — A csatorna megépítése előzetes számításaink szerint több száz ezer forintba kerül — mondta Pajkó Lászlóné, a mik- lósi Községi Képviselő Testü­let-Hivatal jegyzője. — A Május 1 utcától a Fő utcáig terjedő há­romszáz méteres csapadék­víz-elvezető szakaszon a mun­kát önkormányzati dolgozók és közhasznú munkások végzik. Ez számukra is segítség, hiszen a településen huszonhatan ré­szesülnek munkanélküli segély­ben. A munkanélküliséget va­lamelyest enyhíti a Jeans-Tex varroda, ahol elsősorban farmer nadrágokat készítenek. Ott ti­zenöt főt tudnak alkalmazni. Lé­nyeges a foglalkoztatás szem­pontjából még a libanevelő-te- lep, ahol szintén tizenöten dol­goznak. Somogy sok más köz­ségéhez hasonlóan Miklósiról is is elmondható, hogy aki nem munkanélküli, az nyugdíjas: a több mint 300 lélekszámú falu­ban a lakosok 75 százaléka nyugdíjas. (Harsányi) Egymillió forint segélyezésre Támogatásra szoruló idősek A község lakóinak mintegy 30 százaléka idős, nyugdíjas: legtöbbjük támogatásra szorul. Ezért az éves költségvetésből jelentős összeget fordít Kötcse önkormányzata segélyezésre, szociális étkeztetésre és ápo­lásra. Az időskorúak közül 15-en veszik igénybe az iskola konyháján folyamatosan mű­ködő ebédeltetést. Különféle szociális támogatásra és segé­lyezésre közel egymillió forin­tot különített el az önkormány­zat. A nyári szezonban csök­kent a munkanélküliek száma, így kevesebben kérnek támo­gatást. i > Környezetbarát műanyag (krolipropilén) borítókat szabtak méretre az 1994. évi osztrák vasutasnaptárra Tabon a Ta- belo Kft-nél. A 30 nődolgozót foglalkoztató társaság október közepéig egy kamionnyi, azaz 150 ezer darab csomagolt nap­tárt szállított a megrendelőnek. Szepeshelyi Tibor műszaki ve­zető elmondta, hogy a hónap végén hozzálátnak további mű­anyag termékek, telefonkár­tya-tartók, valamint egyéb mű­anyag cikkek feldolgozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom