Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
1993. október 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA Krízishelyzetben az egészségügy Ellentmondó vélemények a hepatitisz-helyzetről Tőkeinjekcióra vár a kaposvári kórház Műtét után házi ápolás — Megtakarítani már csak az ellátás rovására lehet Nem lehet sorompóval föltartóztatni a vírust Alaposan fölborzolta a kedélyeket a Zala megyében kialakult hepatitiszjárvány. Egyesek szerint az is valószínűsíthető, hogy nyáron, a Somogy északnyugati részéből hurcolták át Zalába a most jelentkező fertőző májgyulladás kórokozóját. (Folytatás az 1. oldalról) — Nem szabad sokáig az osztályon tartani a pácienst — mondta dr. Gyócsi János, a megyei kórház orvos igazgatója. — Ezért: csak a beteg biztonságának megőrzése érdekében szükséges legfontosabb vizsgálatokat végezzük el, csak a feltétlenül szükséges gyógyszereket adjuk, és a műtétet követően a megszokottnál korábban engedjük haza, mert a kórházi ellátás a világon a legköltségesebb. Ezt az egész tevékenységet az alapellátásra kell átterelni. A házi ápolás otthoni lehetőségének megteremtése is ezt a célt szolgálná. Egy olyan kezdeményezést indítottunk útjára, amely a szociális nővér segítségével, kórházi koordinációval, infrastruktúrával, számítógépes háttérrel teremti meg a házi ápolás feltételeit. — Ha egy osztály nyereséges, a nyereséget saját szakterületének fejlesztésére, netán béremelésre fordíthatja? — Most még nem, mert az intézményi finanszírozás van érvényben. Vagyis a teljesítmény beleszámít a kórház egész teljesítményébe. Ma és holnap még nem, de holnapután már az egyéni jövedelmekben is megjelenik a jó teljesítmény ára. — A kórházak nem indulnak azonos eséllyel a versenyben. — Nálunk a pavilonrendszer miatt nagyon költséges az infrastruktúra. Ezért olyan szorzószámokat kell használni majd, amelyek kifejezik ezeket a különbségeket. Ebből nagy viták lesznek, de a tb-vel kötendő szerződésekben érvényesíteni kell az eltéréseket. — Ahhoz, hogy ez a rendszer olajozottan működjön, körülbelül tíz év kell. Megítélése szerint lábon tud maradni addig ez a kórház? — Félek, hogy átmenetileg — 8-10 hónapig — nagyon komoly problémákkal kell szembenéznünk. Ha a jövő év tavaszáig kihúzzuk, talán sikerül... Jelenleg elég nagy adósságaink vannak. Nem tudunk fizetni, ezért egyre rosszabb helyzetbe kerülünk. Éves működési költségünknek csak egytizenketted részét kapjuk meg. Egy olyan segélyre lenne szükségünk, amely ezt a krízishelyzetet . áthidalja. Erre azonban semmi remény... — Van-e olyan terület, ahol takarékossággal még lehet spórolni? — A magyar egészségügyből mára olyan hatalmas tartalékot sajtoltunk ki, ami azt igazolta, hogy ebben a szférában hihetetlenül nagy mennyiségű pénz volt, s ezt gyakorlatilag elherdáltuk. Eljutottunk odáig, hogy kizárólag a betegellátás rovására tudunk csak pénzt megtakarítani. Ezek nagyon súlyos szavak, de ki kellett mondanom. — Egy lepusztult egészségüggyel miként tudnak olyan minőséget produkálni, amely a teljesítményarányos finanszírozás nyomán előrevisz? — Pillanatnyilag csak az orvosok és az egészségügyi dolgozók erkölcsi tartására számíthatunk. Nem hiszem, hogy a több pénz javítja a munka minőségét. Most kell még egy kicsit kitartanunk, és elővenni azt az utolsó tartalékot is, amely már csak a lelkűnkben van és amely nem forintosít- ható. így egy fél vagy háromnegyed év múlva ki tudunk mászni a gödörből. Ha ez nem sikerül, akkor a magyar egészségügy — meg merem jósolni — összeomlik. Várnai Ágnes Járványügyi szakemberektől érdeklődtünk: mi a helyzet Somogybán? Kiderült: a megyei és a városi tisztiorvosi szolgálat képviselői különbözőképpen értékelik a hepatitisz „A” vírus terjedését. Dr. Baron Ferenc helyettes megyei tisztifőorvos szerint a mostani helyzet nem ad okot aggodalomra, hiszen ezeknek a kórokozóknak a hal- mozottabb megjelenése bizonyos periodicitást mutat. 1988-ban 24, 1989-ben 32, 1990-ben 61, 1991-ben 40, 1992-ben 130 esetet regisztráltak a megyében. 1992 novembere és 1993. október 14-e között 124 fertőző májgyulladásos beteget kezeltek. Az utóbbi hetekben Pál- majorban 12 fertőzés fordult elő, ezért a falu mintegy 300 lakóját beoltották gamma globulinnal, s a nagybajomi iskolában is elvégezték a környezetoltást, fertőtlenítést. Hogy megelőzhető-e a járvány terjedése, arra Baron főorvos így válaszolt: — A hepatitisz lappangási ideje alatt bárki fertőzhet, a vírust nem lehet sorompóval föltartani a megyehatáron. A veszélyeztetett lakosságot gamma globulinnal próbálják védetté tenni. Egyébként csak a higiénés előírások fokozott betartása révén előzhetjük meg a fertőzést. — Bizonyos, szociálisan hátrányos helyzetű rétegnél lehet számítani a fertőzés terjedésére — mondta dr. Szől- lősy József, az ÁNTSZ városi intézetének tisztiorvosa. — Kaposváron a Hold, a Nap és a Csillag utcában már pár hónapja fölfigyeltek 11 megbetegedésre. A Madár utcai iskola ugyancsak a veszélyeztetettek között szerepel; ott is megtették az óvintézkedéseket. A főorvos részletesebb információt nem adott, de megjegyezte: sok oltóanyagra lesz még szükség a megyében. Dr. Baumgartner István, a Kaposi Mór Megyei Kórház főorvosa elmondta: jelenleg 16, viszonylag enyhe lefolyású hepatitiszes beteget kezelnek az osztályon, de felkészültek egy esetlegesen jelentkező nagyobb járványra is. (Várnai) Korai gyermekhalálok Fejletlen gazdaság, de korszerű gyermekvédelem „Hason ülve” nézd a tévét! Dr. Kamarás Ilona: Az iskolaorvoslás sem tartható fönn fél kézzel „Szeretnénk bevezetni a már bevált egészségtan-oktatást...” Fotó: Király J. Béla Magyarországon ezer élve- születésre számítva 17 gyermek hal meg ötödik életévének betöltése előtt; ezzel Lengyelországgal osztozik a 24. helyen az Unicef 27 fejlett országot felölelő listáján. A világ legalacsonyabb gyermekha- 'landósági mutatójával Svédország rendelkezik (5/1000), majd Japán (6/1000) és Finnország (7/1000) következik. E csoportban Magyarországnál rosszabb eredménye csak Bulgáriának (21/1000) van — ez derül ki az ENSZ gyermekalapjának Londonban nyilvánosságra hozott jelentéséből. Más megközelítésben azonban Magyarország előkelő helyezést ért el. Az Unicef bonyolult becslési módszerrel azt is kimutatta, miA világon elsőként alkalmazott robotot idegsebészeti műtétnél Lausanne kanton kórháza. A műtétnél jelen levő tudósok szerint a nemrégiben elvégzett két idegrendszeri beavatkozás a legnagyobb mértékben kielégítő volt. A „Minerva” nevű robot egy scanneíba van beépítve, amely az agyvelő struktúráját annak teljes finomságában láthatóvá teszi anélkül, hogy a koponyatetőt meg kellene nyitni. A robot a műtét egész lefolyása alatt szolgáltatja a lyennek kellene lennie az országok rangsorának gazdasági teljesítményükhöz képest. A magyar gazdasági teljesítmény alapján Magyarországon 33/1000-es gyermek- halandóság volna várható — ez olyan, mint néhány gyorsan fejlődő harmadik világbeli ország mostani szintje —, tehát a gyermekvédelemben Magyarország sok fejlettebb országot megelőz. Az Unicef célja, hogy 2000-re 70/1000-re csökkenjen a gyermekhalandóság a világon. Magyarország ezt a szintet már 1965-ben túlhaladta, és osztatlan világelső abban, hogy 100 százalékos a gyermekek védőoltása, immunizálása kanyaró ellen — írták az Unicef-jelentés készítői. képeket, és ezzel lehetővé teszi a sebésznek, hogy pontosan nyomon követhesse a beavatkozást. Az orvosok komputeren keresztül adják a műtéttel kapcsolatos szükséges utsításokat „Minervának”. Az Egyesült Államokban tavaly egy robot már „asszisztált” egy műanyag csípő beültetésénél. „Minervát” a Lausannes Műszaki Főiskola négy mérnöke a kanton kórházának két idegsebészével együttműködve ötéves munkával állította elő. A középiskolás korú fiatalok közül minden tizedik küzködik ortopédiai és statikai, így például gerinc- bántalmakkal, és ennek a korosztálynak a jellegzetes „rendellenessége” az allergiás megbetegedések és a túlsúlyosság gyakorisága is. Mindezeket követik a sorban a pszichoszo- ciális és mentálhigiénés panaszok, rosszabb esetben betegségek. Ezt egy, a fővárosi fiatalok körében végzett statisztikai felmérés tárta föl, amelyet a húsz éve megalakult Fővárosi Ijfúsági-orvosi Hálózat munkatársai végeztek. Az intézmény igazgatóját, dr. Kamarás Ilonát kérdeztük: mi végre az ifjúság eme állapota, és az iskolaegészségügyben ta- pasztalhatóak-e változások? — A társadalmi ranglétrának sohasem állt magas fokán az iskolaorvoslás, ami részben arra vezethető visz- sza, hogy a jelentőségét nem tudatosították és ismerték el eléggé. Az utóbbi évek hagyományos és az átalakulásra irányuló reformtörekvéseinek harca közben határozottan még nem lehetett kimondani, ma már azonban ki lehet: az iskolaorvosi hálózat kezdi megtalálni az őt megillető helyét és elismerését — mondta Kamarás Ilona. Az iskolaorvosi és védőnői szolgálat világszerte nagy elismerést kiváltó bevezetése egy 1876-os törvénycikkhez fűződik: az eltelt időben a hálózat megélt csúcsokat és hullámvölgyeket egyaránt. A körzeti orvosoknak egykor feladatul szabták: járjanak be az általános iskolákba és ott adják be a védőoltásokat, tartsanak előadásokat. — Ezt ők másodrendű feladatnak tekintették, ami részint érthető, hiszen a napi munka lekötötte idejük jórészét. Ezt a feladatok pedig „fél kézzel” nem lehet megoldani. Az én elvem egyébként hasonlóan működik: 6 éves kortól 24 éves korig egy szervezet figyelje a beiratkozott tanulókat. Eképp egy helyütt lennének a törzslapok, jól követhetően kirajzolódnának a fejlődés egyes szakaszai. — Az iskolaorvoslás menynyire van messze a vázolt ideális állapottól? — Ettől már nem vagyunk olyan messze. Készülnek az idevonatkozó rendelkezések, és már a minisztérium előtt van az általunk kidolgozott javaslat is. Szeretnénk bevezettetni ugyanis az egykor már bevált egészségtan-oktatást: feltétlenül szükség van egy törzsanyagra, ami bekerül az iskolai tanmenetbe, számon kérhető és osztályozható. Az iskolaorvoslás és az egészség-tanoktatás szükségessége a megelőzésben van. Hogy lenne mit megelőzni, arra bizonyság: a fővárosbanh élő fiatalok tíz százaléka szomatikus és organikus, szervi és testi rendellenességben szenved. — Van ennek némi genetikai háttere is, de leginkább a testmozgás hiányára, a nehéz táskákra és az iskolapadokra vezethető vissza — mondta a főorvosasszony. — Ellene, ha mást nem is, legalább annyit lehetne tenni, hogy a rengeteg tévézést tessék „hason fekve végezni”! És persze minél korábban el kell kezdeni a testmozgási gyakorlatokat. Amíg a csontosodás be nem fejeződik. — A statisztikában az allergiás jellegű megbetegedések következnek. — Ezek „előkelő helye” a környezet erős szennyezettségének tudható be, és jelenlétük mára világméretűvé vált. De itt nemcsak az asztmára, hanem a nehéz légzésre, az allergiás jellegű háthára, bőrjelenségekre is gondolok. Balassa Tamás Scannerban az agyvelő „Robotsebész” Svájcban 7 Szemesi támogatás a háziorvosnak 250 ezer forinttal támogatta az első félévben dr. Lóth Imre balatonszemesi háziorvost a helybéli önkormányzat. Az üdülőorvosi feladatokat is ellátó szakember a testület segítségével lett július elsejével vállalkozó orvossá. Az önkormányzat az anyagi segítségen kívül vállalta az épületfönntartás és a takarítás költségeit is. A közalkalmazotti viszonyban dolgozó fogorvost ugyancsak ők fizetik, a szárszói gyermekorvost pedig 155 ezer forinttal támogatták a szemesi gyermekek ellátásáért. Szakmai kézikönyv orvostanhallgatóknak A csaknem 3000 oldalas Orvostudomány című szakmai kézikönyv első magyar kiadásának segítségével a mostani tanévtől a magyar orvostanhallgatók is hozzájuthatnak amerikai társaik szakvizsgájának hivatalos tananyagához. A magyarországi orvosképzés támogatását fontos feladatának tekintő Glaxo Kft a Tudomány kiadóval együttműködve a könyvet most kedvező áron bocsátja az orvostanhallgatók rendelkezésére. Gyermek- élelmezésre egymillió dollár 60 millió forintos étkezési hozzájárulást juttatott mintegy 20 ezer miskolci általános iskolás korú gyermek élelmezésének támogatására a Soros Alapítvány. A támogatást a szociális helyzet határozza meg, illetve előnyben részesítik a 6-18 éves korosztályt. Ebben az évben az ország azon térségeiben próbálnak segíteni, ahol a szociális gondok a legsúlyosabbak. Az iskoláknak e célból, egymillió dollár, vagyis százmillió forint áll rendelkezésére. Kórházrekonstrukció Nagykanizsán Megkezdődött a nagykanizsai kórház 1 milliárd 326 millió forintba kerülő rekonstrukciója, s még az idén 125 millió forintot költenek az építkezésre. A Dél-Zala 120 ezer lakosát ellátó kórházban belső átalakításokkal s részben emeletráépítéssel, valamint a költségek 44 százalékát kitevő technikai fejlesztéssel európai színvonalú gyógyítási, műtéti feltételeket teremtenek. A rekonstrukció 3 év múlva fejeződik be; a felújítás, bővítés pénzügyi fedezetét 60 százalékban céltámogatás fedezi, a többit a város és a körzetbeli községek önkormányzatai teremtik elő. Sok a patikus, kevés a gyógyszertár Egy 9/1990-es rendelet alapján sorra kapnak működési engedélyt a magánpatikák. Már 300 ilyen gyógyszer- tár működik az országban, és a Népjóléti Minisztériumba több mint 500 újabb kérelem érkezett be. Magyarország — a szakemberek szerint — 2000 gyógyszertár működtetését bírja el. Ha az említettekhez hozzáadjuk a még működő 1300 állami patikát, akkor — az engedélyek azonnali befagyasztása híján — semmi garancia nincs arra, hogy az állami patikák le ne értékelődjenek. i
