Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

1993. október 11., hétfő' SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Kányádi Sándor a gimnázi­umban. — Ismét a sportcsar­nokról. — Marcaliban járt a künczelsaui népfőiskola kül­döttsége. — Hírek. 20.00: Ko­lumbusz a felfedező (Amerikai történelmi film, 115 perces). A kút után utat épít Nemesvid A közelmúltban fejezték be Nemeskisfaludon annak a közkifolyós rendszerű kútnak az építését, amely — percen­kénti 240 literes vízhozamával — ellátja majd ivóvízzel az egész falut. A temetőbe ve­zető egyszerű földút helyébe pedig új, 180 méter hosszú köves utat építettek. A be­ruházás 670 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Emléktábla a mesztegnyői temetőben Mesztegnyőn és Gadány- ban a második világháború alatt elesett magyar és német katonák emlékére szentmisé­vel egybekötött megemléke­zést tartottak a két község temetőjében. Az ünnepségen részt vettek a Német Hadisír- gondozó Népi Szövetség képviselői is, akik a meszteg­nyői temetőben ez alkalom­mal emléktáblát helyeztek el. Harmadszor is Pajtás-kupa Az egészséges testkultúra megszerettetésének céljával már tavaly és tavalyelőtt is rendeztek Pajtás kupát — Máté Ferencné és Verseghy Ferenc szponzorálásával — a buzsáki általános iskolások­nak. Legutóbb 150 gyerek vett részt az egykilométeres futó-, valamint négykilométeres ke­rékpárversenyen. Nem a he­lyezés, hanem a részvétel volt a fontos — minden induló szép kerámiaplakettet kapott „Pajtás kupa ’93” felirattal. Vése segítsége a családoknak A falu általános iskolásai­nak tanévkezdéséhez a vései önkormányzat is hozzájárult; megvásárolták a kilencvenkét 1-8. osztályos tanuló teljes tankönyv- és füzet-felszere­lését. Ez majdnem százöt­venezer forintjukba került. Óvodás-torna Marcaliban Közép- és nagycsoportos óvodások részére indított mozgásjavító és táncelőké­szítő foglalkozást a marcali városi kulturális központ. A helyes testtartás kialakítá­sát és a kicsik különböző izomcsoportjainak fejlesztését célul kitűző tornaórákat — szakember irányításával — péntek délutánonként tartják. t Üvegszálas és mikrohullámú összeköttetések Honvédzubbony, szakácsköpeny Fejlesztik a telefon- hálózatot Számítógép vezérli a textiltisztítást Marcali körzetében (Folytatás az 1. oldalról) Ma már a korszerű munka­végzés és életvitel elképzelhe­tetlen megfelelő információá­ramlás nélkül. Ennek alapja pedig a jó telefonösszekötte­tés. A dél-balatoni régió sok községe ebből a szempontból ma is hátrányos helyzetű. An­nak ellenére, hogy Lengyeltó­tiban például önerős szerve­zés eredményeként 1000-es konténert telepítettek, és a buzsáki előfizetők, új igénylők jövőre már telefonálási lehe­tőséghez jutnak. Hátráltatja viszont a gyorsabb előrehala­dást, hogy olyan kis községek esetében, mint Kisberény — mindössze húszán szerepel­nek itt az igénylők között —, hogy igen magasak a költsé­gek. Böhönyén viszont már ja­vában folyik a munka. A terv szerint 1994 első félévének végére Marcali és Böhönye között nagy átviteli sebességű „üvegszálas” összeköttetést építenek ki, s ehhez kapcso­lódnak — 1995-ig — a kör­nyező kisebb települések: Nemeskisfalud, Szenyér, Tapsony, Kisperjés. Mesztegnyőre még egy központot terveznek: ez 400-as kapacitású lesz, s 1994 végén üzembe helyezik. Nagy Gábor elmondta azt is, hogy addig Gadány és Hosz- szúvíz is feliratkozhat a kor­szerű telefonkészülék össze­köttetést igénylő községek so­rába. Igazi technikai csemegének tekinthetjük a Marcali és Táska között létrejövő mikro­hullámú összeköttetést. En­nek révén 60 táskái igénylő kerül fel rövidesen az előfize­tők névsorába. (Kun) Díjazták a marcali védőnő munkáját Kilenc díjat adott ki a Ma­gyar Családvédelmi Alapít­vány: közöttük egyet marcali védőnő pályamunkája nyert el. A beérkezett 130 pálya­munkát a hét végén értékelték a Család- és Nővédelmi Tár­saság szekszárdi tanácsko­zásán. A kilenc díjazott közül Laposnyik Jánosné, a Marcali Családvédelmi Szolgálat vé­dőnő munkatársa a családter­vezésről írt pályamunkájával 20 ezer forintot nyert. Az ösz- szeget a szolgálat technikai fejlesztésére ajánlotta fel: vi­deólejátszót vásárolnak ebből a pénzből. Buzsáki szódásló Buzsákon régi jó szolgálta­tást újított fel Bogdán István: szódát árusít, és csengettyűs kocsijával járja a falut. A há­zaknál már várják: a kiürült üvegeket jóelőre kikészítették, s a csere következik. Gazdája újabb kapu elé ösztökéli Katót, a lovat. „Aki” lógatja a fejét. Nem azért, mintha bárki is bántaná, de bús fejét húsz esztendő súlya nyomja. Köte­lességet mégsem mulaszt: hű társa gazdájának — no, meg a friss szódavízre váróknak. (kgt) Nem könnyű a gépi vasalás sem, ezért az asszonyok óránként váltják egymást Minőség és gyorsaság. A komplex szolgáltatást — ja­vítás, szállítás, vegytisztítás — végző cég szlogenjét sok budapesti és Balaton-parti szálloda igazolhatná. Külö­nösebb referenciákra azon­ban nincs szükség. A marcali egység hazánk legnagyobb textiltisztító háló­zatának, a Centrál Mosodák Rt-nek az egyik tagja. Tóth László üzemvezetőt a napi mosodai kapacitásról és a hi­giéniai előírások teljesíthető­ségéről kérdeztük. — Állandó megrendelők többek között a fővárosi Ther- mál szálló, a Grand Hotel, Föl­dvárról a Fesztivál, Siófokról az Azúr. A termelés és a foglal­koztatottság stabilitását első­sorban az idegenforgalmi ki­szolgálóhelyek — szállodák, konferenciaközpontok — rend­szeres mosatásainak köszön­hetjük. Ágyneműk, abroszok, konyhai textilneműk hagyomá­nyos, valamint vegyi tisztítását végezzük. A nyári szezon ná­lunk is erősen érezteti a hatá­sát: a napi átlag 80 mázsás termelés jócskán megugrik, s olyankor három műszakban dolgozunk. Gépeink — hazai viszonylatban — a legmoder­nebbek. A másfél éve részvénytársa­sággá alakult cégnek még tíz hasonló mosodája van, más-más profillal. — Mi, a Balaton közelsége miatt az üdülőkre, vendéglátó- helyekre szakosodtunk. A mi­nőséget a holland-belga zárt rendszerű mosógépek garan­tálják a hagyományos eljárás­nál. Percoletilént használunk a vegytisztításban, ez az 50 Cel- sius-fokon már forró szer kive­szi a zsiradékot a szövetből. A marcali Centrál-mosodá- ban félévenként minőségi el­lenőrök vizsgálják az anyagok tisztítás alatti szakítószilárdsá­gát és a szürkeségi fokot. Az utóbbiban meghatározó a fel­használt víz lágysága és a megfelelő ipari mosópor. — A teljes kapacitásunk 50- 50 százalékban oszlik meg a szállodák és a honvédség kö­zött — mondja a mosodában tett rövid sétánk során az üzemvezető. — Kaposvár és a környék laktanyáinak egyenru­háit is mi tisztítjuk. A kalander nevű „csodamasina” a gyűrött ágyneműk feszesre simítását szolgálja. Minimális mennyi­ségben, de vállalunk lakossági mosatást is, számítógépes ve­zérlésű vegytisztító gépekkel. — A magánmegrendeléseknek azonban csak október és má­jus között tudunk eleget tenni. A két-, maximum ötnapos átfu­tási időt azonban igyekszünk betartani. Csíky Kis Erika Köszönjük a segítséget Nemesvid és a környékbeli települések nagy napja volt szeptember 25-e, amikor fel­avattuk a tornatermünket. E tornaterem nemes példája az összefogásnak, a kapcsolattar­tásnak, a barátságnak és a se­gítőkészségnek. Ezúton sze­retnénk köszönetét mondani azért, mert felépülhetett ez a létesítmény a Marcali Városé­pítő Kft-nek mint kivitelezőnek, a somogysimonyi és somogy- zsitfai önkormányzat képvise­lőtestületének, Hubert Scham­berger német vállalkozónak, a Marcali Erdészetnek, a sző- csénypusztai szakmunkás- képző iskolának, a nemesvidi termelők szövetkezetének, a vidi és környékbeli vállalko­zóknak, iparosoknak, a társa­dalmi munkában részt vett la­kosságnak. Azért pedig, hogy a szep­tember 25-i és 26-i kulturális és sportrendezvények sikeresek voltak, köszönetét mondunk a Nagykanizsai Sörgyárnak, a somogysimonyi Dózsa vadász- társaságnak, a marcali ke­nyérgyárnak, a marcali tej­üzemnek, a kilimáni húsüzem­nek, a balatonmáriafürdői áfésznek, a böhönyei Lénia kft-nek, a Marcali VSE-nek, a marcali szakmunkás- és szak- középiskoláknak, a balaton- fenyvesi Hubertus Agráripari Rt-nek és nem utolsósorban a rendezvények szervezőinek, a pedagógusoknak, a dolgozók­nak, az ifjúságnak, illetve mindazon személyeknek, akiknek valamilyen szerepük volt a rendezvényekben. Árvái Tibor polgármester Mézes Mackó az egykori laktanyakapuban Csinos kis balhé kereked­het még ebből — vélték a marcaliak, amikor megtudták, hogy a laktanya volt portálé­pületét megvették Pécsiék és egy kis szolgáltató- központot terveznek a helyére. Az, hogy lesz itt zöldséges, bőrdísz­műves, farmerbutik, nem iz­gatta a kedélyeket. De hogy oda egy szép, nagy cuk­rászda kerül, majdnem éppen szemben a híres Kandlerrel... S röpke fél év alatt megva­lósult. Marcali főutcája lett vele gazdagabb. — Hogyan kezdődött? — erről beszél­gettünk Pécsi Józseffel és ne­jével, vállalkozótársával. — A férjem gépkocsivezető volt — mondta a Mézes Mackó cukrászda gazdaasz­szonya —, én pedig raktáros az ELKO-nál. Jóska már 1986-ban hozzákezdett egy kisebb vállakózáshoz, én 1990-ig megtartottam a mun­kahelyem. Akkor már nagyon lehetett érezni, hogy komoly gondok lesznek. Nem vártam meg a végét, s kiléptem. Elő­ször Kaposvárra jártam egy tanfolyamra, utána Keszthe­lyen elvégeztem egy vendég­látókurzust. Mert akkor már tudtuk, mit akarunk. — Elég volt oly sok évig másoktól függeni — mondta Pécsi József. — Korábbi ta­pasztalataim alapján elhatá­roztuk: felteszünk mindent egy lapra. A rendszerváltás során el­hagyatottá lett laktanya portá­lépületét szemelték ki maj­dani birodalmuk kialakításá­hoz. Akkor még olyan volt, hogy aki látta, inkább elfor­dult. De egy jó építész pár­tolta elképzelésüket. S onnan már nem volt megállás: min­denüket pénzzé tették, ötmil­lió forint hitelt vettek fel a Ke­reskedelmi Banktól, s ma már mindenki láthatja eredmé­nyét... A Pécsi család nemcsak megélni akar ebből a most indult vállalkozásból, hanem adni is valami többletet a vá­rosnak. Jelszavuk: jó minő­ség és tisztességes ár. Úgy vélik: amihez hozzáfogtak, az Marcali javára válhat. Kun G. Tibor » >

Next

/
Oldalképek
Tartalom