Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

1993. szeptember 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Drávagárdony segítsége A drávagárdonyi önkor­mányzat is támogatta az év­kezdést, az óvodásoknak 2000, az általános iskolások­nak 4000, míg a középiskolá­soknak 8000 forint jutott. Ezenkívül a református temp­lom felújítására százezret, s ugyancsak ennyit költöttek a községháza és a tüzoltószer- tár rendbetételére. Elkészült a 180 lelkes település nagy örömére a kábeltévé, egymil­lió háromszázezer forintért. Felmérés készült Barcs környékéről A Paribas Rt megbízásából megkezdték Barcs környéké­nek turisztikai felmérését. A térségi fejlesztési program ke­retében indult munka alapját képezi az a pályázat, amely révén a munkanélküliséget csökkenteni lehet. A program­terv dr. Lengyel Márton, a bu­dapesti Közgazdasági Tudo­mányegyetem tanára és dr. Fodor János, idegenforgalmi szakértő irányításával készült. Iharosi zarándokok Weilhelmben Hazaérkezett négynapos németországi útjáról az iha­rosi, iharosberényi, pogány- szentpéteri és somogycsicsói katolikus egyházközség kül­döttsége. A Stuttgart melletti Weilhelm egyházközségét lá­togatták meg, s felkeresték a környék zarándokhelyeit. Jö­vőre a weilhelmi egyházkö­zség híveit látják majd vendégül Somogybán. Felújított kastély Somogytarnócán Megszépült a somogytar- nócai kastély és a park is — ez elsősorban a Városgazdál­kodási Igazgatóságnak kö­szönhető. A belső terem felújí­tásával már végeztek, a kas­tély környékének rendbetéte­lét pedig október elején fejezik be. Itt oktatóparkot alakítanak ki, ahol szabadtéri biológiaó­rákat tartanak majd, s a diákok megismerkednek kü­lönleges fafajtákkal is. Javításra szorul a strand útja Naponta mintegy 1500-an látogatták nyáron a drávai strandot jó időben a Barcs környékiek. A strand elhanya­goltsága azonban szembe­szökő — ezen jövőre változ­tatni kívánnak. Vállalkozókat keresnek ehhez. Javításra szorul a lejárati út és a sza­badidőpark bővítését is terve­zik. Ehhez azonban rendezni kell a strand melletti területek tulajdonjogát. Ennek ellenére mégis több ember kívánkozott ide, mint a helyi strandra, ahol a szezon május elsejétől szep­tember 30-ig tart. A bevétel itt elérte az egymillió-négyszá­zezer forintot. A drávai strand ingyenes volt. Rendbe tették az utakat Drávatamásiban Egykori pusztaiak — munkanélkül Reménykedők Lajosházán Gazos az udvar, és pulykákat tartanak a hajdani magtárban Drávatamási végén elfogy a szilárd útburkolat. így ha az ember nem akar földesúton landolni — Barcs és a Dráva-part felé — nincs más választása, csak a visszafordu­lás. Még szerencse, hogy a község belterületén nincsenek ilyen gondok, mert a Fő utcá­ból leágazó Petőfi utcában, mintegy 200 méteres szaka­szon betonút készült. Erre há­romszázezer forintot fordított az önkormányzat. Rendbe tet­ték a hidakat a közúti igazga­tóság munkásai, s ebben a he­lyi közhasznú munkásokkal közösen dolgoztak. A hatvan híd elkészítése mintegy félmil­Kiállítás nyílt a barcsi Dráva Múzeumban. P. Asztalos Má­ria tanár mutatja be tizenkilenc munkáját. A barcsi rajztanár művészi pályája irányítását elsősorban Maróti Lászlónak köszönheti, aki már elemi isko­lában felismerte tehetségét. A pécsi tanárképző főiskolán végzett 1980-ban. Most a kiállított munkái táj­képek és virágcsendéletek. Akvarellek és pasztellek. A lió forintba került. Betonlapokat vásároltak Istvánéiból, majd­nem háromszázezer forintért. Folyamatosan dolgoznak a több mint ezer folyóméternyi szakaszon, az árok betonla­pokkal történő burkolásán. A helyi önkormányzat is tám- goatja az iskolakezdést, 300 ezer forintos összegben. Az óvodások ezer, az általános is­kolások majd háromezer, míg a középiskolások ötezer forintot kaptak. Ezenkívül a vízhálózat bővítésére százezret szánnak. Korszerűsítették a ravatalozót; 500 ezer forintból, az ifjúsági klub építésére pedig 100 ezret fordítottak. G. A. mártélyi és Homoród menti al­kotótelepen, valamint verőcei alkotótáborban készült művei megragadóak. Festménysor örökíti meg székelyföldi élmé­nyeit és a Barcs környéki fal­vakat, a tarnócai kastély, és a péterhidai harangláb tárul elénk, illetve a verőcei Szent Rókus-templom. A tárlatot október 12-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. G. A. Mintha tatárdúlás lett volna Lajosházán, olyan kép fogadta a betérőt. Nem akarom ezzel megsérteni a mindössze het­ven helybeli lakost, mert lehet, hogy ez csak az idegennek tű­nik így, és az ott lakó egészen másképp látja. Balogh István több mint negyven éve él itt. — Visszafelé fejlődünk, s ezt nemcsak a lakosság csökke­nése jelzi, hanem az áldatlan állapotok, amik a pusztán ural­kodnak. Itt, ahol lakunk — mu­tatta az utat — mező volt, és a cseresznyés út. Emlékbe egy fa maradt... Az emberek több­sége a pusztán lakott; voltunk vagy 300-an. Huszonöt évig az állami gazdaságnál juhászkod- tam. Sok gazdája volt annak is: Lad, Kaposvár, Sántos végül Bárdibükk. Míg kint beszélgettünk, meg­jött a felesége. — Sokat dolgozunk — mondja —; van két hold föl­dünk, jószágokat tartunk, mert valamiből meg kell élni. Tudja, negyven éve csak fizetünk Kálmáncsának. Cserébe elké­szült az országút a hetvenes évek elején, és még járdát is építettek. Tavaly a kutat is ki­fúrták, de abból még e3gész- séges víz nem buggyant elő. Busz ritkán jár be Lajoshá- zára: a tíz kisgyermekért jön, akik iskolába, illetve óvodába járnak. A bolt — az áfész tulaj­dona — hetente háromszor nyit ki, ott végzik a tápértékesí­tést is. Segélykérő telefon is van, de ha nem működik, nincs más választásuk, mint kerék­párra szállni vagy megkérni va­lakit, hogy vigye be őket kocsi­val, az orvoshoz. A szuloki plébános havonta egyszer tart misét az egykori iskolába, de — mint mondják —, már az is valami. — Tele van a falu munka- nélküliekkel — tette hozzá Ba­logh István. — Pedig itt 20 aranykoronás földek vannak. Csak nincs, aki megművelje. Állítólag a pusztát megvásá­rolta egy osztrák vállalkozó, s talán még munkalehetőség is lesz. Ez már önmagában is reménykeltő. Gamos Adrienn Barcsi művész kiállítása a Dráva múzeumban Messzelátó tervek a Dráva partján Horgászházat épít a vállalkozó Máltai szolgálat — szeretettel Százharminc szegény család szorul Barcson segélyre Az önkormányzat örömmel fogadta a tervet Annak, aki a mai világban vállalkozásra adja a fejét, jó adag optimizmus is szükséges. Hinnie kell abban, hogy amibe belevág, sikerülni fog. Sokan csak néztek, ami­kor Lovász Győző pécsi vál­lalkozó megvásárolta a hor­gásztanyát — mindössze 20 ezer forintért. Mondogatták is neki: itt Drávatamásiban, az Isten háta mögötti telek mire jó... — Nagyon jó üzlet lesz — mondta. S később A Dráva partjáig nyúlik a te­lek megvette a Dráva-partig nyúló ingatlant is, és egy hétvégi házat. — Majdnem 40 éve hor­gászom, s öt éve, hogy rendszeresen lejárok a Drá­vára. Ami vonzó ezen a vi­déken: a csend és nyuga­lom. Sose tudtam betelni a táj szépségével. Ekkor me­rült fel a gondolat, hogy itt horgászparadicsomot kell lé­tesíteni. Az önkormányzat örömmel fogadta a tervün­ket. Akik az elmúlt rendszer­ben bérből és fizetésből él­tek, azoknak nehéz vállal­kozni. Próbált több céggel kapcsolatot teremteni, de amikor elmondta az ötletét, már nem ügyeltek rá. Ötmil­lió forint kölcsönt szerettem volna felvenni, de azt aján­lották, hogy biztosítékként tegyen le nyolcmilliót... így saját erőből építke­zünk. Afféle vendégfogadót, családias hangulatú szállo­dát terveznek. Lent ötszobás vagy inkább minden kénye­lemmel felszerelt lakosztá­lyokkal, tálalóval, társalgó­val. Az emeletre pedig csa­ládi lakást két szobával. Az építmény több mint négymil­lió forintba kerül. Ottjártunk- kor hárman dolgoztak a helyszínen. Az alapok már elkészültek. — Célunk az idegenforga­lom növelése — mondta Lo­vász Győző. — Az emberek azért járnak ide, hogy meg­ismerjék ezt az egyedi érté­ket, amit csak a Dráva han­gulata, légkörének varázsa és páratlan természeti szép­sége nyújt. Gamos Adrienn Tanulnak az óvodások németet és angolt is A barcsi IV. számú óvoda szerződést kötött az I. Számú Általános Iskolával. így hetente egy alkalommal nyelvtanárok tartanak angol vagy német „órát” a nagycsoportosoknak. Szeptember 15-én kezdődött az ovis-tanév — mondta Hajdú Istvánná óvónő. A szülők ismét igényelték ezt. így a nagycso­portosok lehetőséget kaptak arra, hogy játékosan elsajátítsák a nyelvi alapismereteket. Megtudtuk, hogy tavaly nyílt napot is tartottak az óvodában, itt megnézhették a szülők, mennyit tanult a csemete. Az idén 23-an jelezték a szándéku­kat, ezt az előkészítőt anyagilag az általános iskola fedezi. Az igazi megmérettetés majd az is­kolában lesz, ugyanis az I. Számú Iskolában az idén két­nyelvű képzést vezettek be az első osztályosoknak. Kilencvenegy kicsi jár a IV. számú óvodába. Néhányan hangszeren is játszanak, őket a zeneiskola tanárai oktatják. G. A. A hit védelme, a rászorulók megsegítése — ezt az alap­eszmét vallják azok, akik megalakították — 25 taggal — a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat barcsi szervezetét. Az egy év tapasztalatait dr. Sári Katalin a barcsi város tisztifő­orvosa összegezte. — Feladatunk kettős: lelki és világi vezetés. Munkánkat segíti az önkormányzat: mű­ködésünkhöz épületet adott. 130 olyan szegény sorsú csa­lád van Barcson, amely rend­szeres segélyre szorul. Itt ru­hát, élelmiszert, gyógyszert ju­tatnak nekik. Az igazi szegény, szemér­mes — állítják sokan. Ezért minden rászoruló külön névre szóló meghívót kap, így nyu­godtan válogathat az adomá­nyok között kedd-péntek dél­után. Ha esetleg máskor ér­keznek, akkor nem utasítják el őket. Naponta tízen-tizenhár- man jönnek ide. A barcsi szervezetnek 25 alapító tagja van, s területi munkát vállaltak, tanácsokat is adnak. A lényeg: a másokon való segítés. — Tavaly novemberben jó­tékonysági bált rendeztünk — mondta dr. Sári Katalin —, s ennek bevételéből majdnem 30 szegény családot támogat­tunk. A szociális központban pedig minden rászoruló kap­hat egy tál meleg ételt. Mivel a gondok vidéken is fokozódnak, a barcsiak örömmel vennék, ha a na­gyobb községekben is alakul­nának ilyen jellegű szerveze­tek. Barcs város önkormány­zata is segített: több mint 60 ezer forinttal támogatja mun­kájukat. G. A. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Lakócsai Önkormányzat Képviselő Testületé nyílt versenytárgyalást hirdet a térség szippantott szennyvíztisztító-telepe fóVállalkozói munkáira A pályázati kiírás, valamint a komplett kiviteli tervdokumentáció a Lakócsai Körjegyzőségen (Lakócsa, Petőfi u. 11.) 15 000 Ft vissza nem térítendő dokumentációs költség ellenében átvehető 1993. szeptember 27-től októberig, munkanapokon 8-13 óra között. A pályázat leadásának feltétele 50 000 Ft bánatpénz befizetése, mely összeg az eredményhirdetés után kamatmentesen visszautalásra kerül. Lakócsa önkormányzat Képviselő Testületé (19537)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom