Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

1993. szeptember 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 ARMSTRONG UTOLSÓ KLARINÉTOSA VOLT Joe Murányi a „csirkezenéről Megtisztított fogsorral érkezett — A dzsessz a lélek muzsikája A kecskeméti Bohém Ragtime Jazzband vendégeként ér­kezett Kaposvárra Joe Murányi. Louis Armstrong utolsó klarinétosát, a világszerte ünnepelt sztárt kötődéseiről kér­deztük. Az igényes operasztár Tokody Ilona az irigységről, férfi partnereiről és a családi háttérről Másodéves főiskolás kora óta ismerem. Szinte nem vál­tozott semmit: szerény, sztárallüröktől mentes, öntudatos, kedves ember maradt a mai napig. Amikor megnyerte a Kodály emlékversenyt, már benne volt a világkarrier ígé­rete. Tokody Ilona Szegedről indult, első tanítványa volt a szegedi Nemzeti Színház kiváló szoprán énekesnőjének, Berdál Valériának. — 1963-ban találkoztam először Louis Armstronggal. Egyik zenész barátom muta­tott be neki. Amikor előtte áll­tam, magam sem hittem el, hi­szen számomra ő volt az Isten a zenében. Sokszázszor lép­tünk fel együtt 1967 és 1971 között. Franciaországban Angliában, Mexikóban és Amerikában. — Milyen ember volt Armst­rong? — Igen kedves, igen drága, nem látott feketét vagy fehért. Nagy ember volt. A sors sze­rencséjének tartom, hogy együtt játszhattunk. Szerettem Lajost. Mindig viccelt, és nem ivott sokat. Elvezet volt körü­lötte lenni. — Mit tanult tőle? — Mindent. A zenét, a mu­zsika iránti rajongást tőle ta­nultam. ő volt a dzsessz lelke, de a lélekből jövő játékot nem Joe Murányi Louis Armst­ronggal lehet iskolában tanulni. Az be­lülről jön. Azt el lehet sajátí­tani, hogy miként kell a billen­tyűkkel bánni, hogy kell gyorsan vagy lassan, hangula­tosan játszani, hogy lesz technikailag tökéletes a pro­dukció, de az igazi dzsessz a lélek zenéje. És ő ezt nagyon érezte. — Ön ma is ünnepelt sztár Amerikában, gyakori vendége a New York-i kluboknak, szí­vesen látják a fesztiválokon. Ma, 65 évesen is járja a vi­lágot. Mint hírlik: Magyaror­szágra új fogsorral jött, hogy jól tudjon fújni. — Ha nem is csináltattam új fogakat, de megtisztíttattam a fogsoromat. Egyébként proté­zissel is lehet jól fújni a klari­nétot... Hogy 65 éves vagyok? Nem érzem magam annyinak. Ha nem muzsikálok, éppúgy élek, mint 25 éves koromban. Volt egy öreg fekete trombitás haverom — akit a Lajos ki nem állt a nagy szája miatt —, Joe a kaposvári színpadon (Fotó: Török Anett) az azt mondta, hogy „én nem vagyok öreg, csak a ruhám az öreg”. — A dzsessz nyelve nem­zetközi. Lehet-e különbséget tenni az amerikai és a magyar közönség között? — Én úgy látom, hogy Ma­gyarországon igen kicsi a dzsessz közönsége. Az em­berek életében fontosabb egy jó sláger, mint a jazz. A zene nekem az életem. A dzsessz szabadságot ad, de ez for­mába van szabva. Különben én úgy nevezem, hogy csirke­zene. — Ősei a Matyóföldön éltek, ön viszont Ohióban született. Milyen szívvel jött Magyaror­szágra? — Én amerikai vagyok, de a szívem magyar, és en ezt nem is tagadom. Amerikában kü­lönben is divatos a gyökerek­ről beszélni, azokra hivat­kozni. Szeretek itt lenni, szere­tek jókat enni, s körülnézni. Hogy viselkednek a nők, a fér­fiak, milyen ruhákat hordanak. — Hogy vélekedik a magyar nőkről? — Amerikaiak, magyarok egyaránt szépek, csinosak. De én a magyar öreg néniké­ket is megcsodálom. Érdeke­sek nekem, mert ilyeneket nem látok odahaza. Elég kö­vérek, és nemigen öltöznek. Amikor látom őket, eszembe jut: Amerikában nincsenek pa­rasztok... — A magyar ételek közül mi a kedvence? — Sajnos minden. Amikor kicsi voltam, ki nem állhattam a kocsonyát. Most már mege­szem azt is. A múlt héten ki­mentünk egy Kecskemét mel­letti tanyára, ahol éppen disz­nót vágtak. Olyan finom hur­kát, kolbászt ettem. Lőrincz Sándor — Én soha nem voltam irigy senkire — mondja kimon­dottan hálás voltam a nálam néhány évvel idősebb Sass Szilviának, mert megmutatta, hogy egy magyar operaéne­kesnő számára is nyitott a vi­lág, ha szorgalmas, ha állan­dóan tanul, ha nyelveket be­szél, ha a tehetsége mellett ki­tartás is van benne. — Kik a példaképek? — Mindig áhítattal hallgat­tam a nagy elődöket: Delly Rózsit, Házy Erzsébetet, Kom- lóssy Erzsit, Déry Gabit... Az opera tradicionális műfaj, gyökerek nélkül nem fejlődik tovább. Szokták mondani, hogy Caruso vagy Rosa Pon- selle nélkül nincs Maria Cal­las. Én is vallom: ideálok nél­kül nem lehet élni. Szeren­csém volt, mert pedagógus családban nevelkedtem, sok-sok segítséget, szerete- tet, lelki támaszt kapok édes­apámtól, édesanyámtól, nagyanyámtól. E nélkül nem tudnék ezen a pályán előbbre jutni. Szükségem van arra, hogy érezzem a szeretetet. Mert a szeretet segít. — Vannak a pályatársak között ideálok? — Vannak. Renato Scotto Középkorú cigányember álidogáll a videotékában. Látható, nem tud választani. Kérdezgetik, mit szeretne: horrort, pornót, komman­dót? Vakarja a fejét, aztán így szól: mindegy, mit ad kedveském, csak olvasni ne kelljen. E megtörtént esetben szinte minden benne van, amit ellen­zői felhozhatnak a videózás el­len. Hogy tudniillik rossz minő­ségben értéktelent zúdít a tö­megekre, ráadásul leszoktat az olvasásról — olyannyira, hogy az egyén nyűgnek tartja még a feliratolvasást is. Ma már szinte nincs is feliratos film a videoté­kákban. A mozikban, még fel­irattal futó filmek is szinkronnal kerülnek a videópiacra. Ebben tehát nem, sok minden másban azonban tévesnek bizonyultak a pesszimista jóslatok. A kez­deti „mindenevés” abbamaradt, az egyik énekes és művész­ideálom, a másik Montser- rant Caballe, akitől szintén nagyon sokat tanultam. És persze ott vannak a nagy férfi partnerek, akiknek sugárzó tehetsége nélkül sincs jó elő­adás. Hogy csak az itthon is népszerű három világhírű te­noristát: Pavarottit, Domingot és Carrerast említsem. — Tokody Ilona már jóideje állandó partnere a legnagyob­baknak... — Pavarottival Buenos Ai­resben éppen századszor énekeltem a Bohéméleteiben Mimit, Domingóval számos si­keres közös Aida- és Otelló-előadásunk van, Carre- rassal nemcsak operaszínpa­dokon, hanem arénakoncer­teken is felléptünk. — A színpad vagy a koncert áll közelebb a szívéhez? — Mindegyiket másért sze­retem. Az operát a díszletei, a csodás jelmezek miatt, de szí­vesen vállalok zenekari kon­certet is az értő közönség mi­att. Most a legközelebb az önálló estek állnak hozzám: ki­lépni a pódiumra s egy puszta zongorakíséretével megfogni a közönséget. Olyan ez, mint valami lelki sztriptíz. Az aré­s a mozit sem ölte meg a videó, csak átalakulásra kényszerí­tette. A kaposvári videotékák állo­mányában a „pornó, horror, kommandó” mellett ma már megtalálhatók igényes filmek, nem ritkán „művészfilmek”. S mint a videócentrumban el­mondták, az a tapasztalat, hogy egyre nagyobb az érdek­lődés ezek, főleg az igényesen szórakoztató filmek iránt. Az Esőember, az Ébredések, a Bárányok hallgatnak, a Halász­király legendája népszerűsége eléri a legjobban „megcsinált” akciófilmekét. A kevésbé ismer­teket is szívesen viszik: mint az Angyalszív-et Micky Ro- urke-val, az Eastwicki boszor- kányok-at Jack Nicholsonnal. Az európai művészfilmekre vi­szont szinte alig van igény. A mozisiker videón is siker. Egyrészt mert moziba aránylag „válogatott” film jut, másrészt nakoncerteken tízezreket le­het megbabonázni... — Legutóbb Japánban kon­certezett. Hogyan fogadták? — Larry Riedermannel, a menedzseremmel és művészi tanácsadómmal úgy állítottuk össze a műsort, hogy ne csak a megszokott szoprán áriák szerepeljenek benne. Termé­szetesen volt Mozart, Handel, Gounod, de volt Korngold és Tosti, Lehár és Obradors, meg sok más. Óriási meglepetést szereztem a közönségnek, amikor a koncert kezdetén egyedül mentem ki a szín­padra, zongorista nélkül, és a hangversenyt a „Csitári hegyek alatt” című magyar népdallal indítottam. Kíséret nélkül. Hihetetlen a volt a si­kere. — Németül, olaszul, spa­nyolul jól beszél. Hány nyel­ven énekel? — A napokban számoltam össze. íme: magyarul, néme­tül, franciául, spanyolul, jiddi­sül, héberül, japánul, olaszul — ezen belül nápolyi és szicí­liai nyelvjárásban. — Ritkán halljuk itthon. Mire számíthatunk a közeljövőben? — Hála Istennek elértem, hogy már csak azt vállalom el, amihez kedvem van. Igényes előadásokban szeretek részt- venni. Ami már biztos: de­cemberben önálló estem lesz Győrben Erdélyi Miklós ve­zényletével, és ennek már előre nagyon örülök! László Zsuzsa mert a moziban látottakat szí­vesen megnézik újra az embe­rek. Kötelező olvasmányokat is megéri tartani a tékáknak, ezek iránt iskolaszezonban ugrás­szerűen megnő a kereslet. Vi­szik az Egri csillagok-at, A be­szélő köntös-t, mint a cukrot, sajnos, feltehetőleg a művek elolvasását helyettesítendő. Érdemes tartani régi magyar filmeket is, s a magyar rajzfil­mek — Szaffi, Lúdas Matyi — is népszerűek. Az élvonalban azért továbbra is az akció maradt, és szorosan mögötte a családi mozi, az ér­zelmes vígjáték, a romantikus kalandfilm. S ami még fontos: a videó jóval olcsóbb, mint a mozi. A megyeszékhelyen át­lagosan száz forint egy film kölcsönzése, s ezért a pénzért az egész család esti szórako­zása biztosított. Rajtuk áll, mit néznek. (Nagy) KAPOSVÁRI VIDEOTÉKÁSOK A KERESLETRŐL A mozi a családban marad... Szeretne Ön egy olasz-magyar vegyes vállalat - amely Európában nagy múlttal rendelkező, saját területén vezető cégek vezérképviseleteivel ren­delkezik ­megyei képviselete vezetőleként, mint a megyei értékesítési hálózat kiépítője és működtetője, részt vállalni a cég sikereiből? Ha Ön 25-50 éves, műszaki végzettségű vagy műszaki beállítottságú és kimondottan jó megje­lenésű, átlagon felüli kommunikációs képessé­gekkel, kreativitással bír, és van gépkocsija, vár­juk fényképes önéletrajzát. Munkáját kimagasló, teljesítményarányos jövede­lemmel és alapos képzéssel támogatjuk. Malom BS Budapest Budapest, Pf.: 306. 1536 ___________________________________ (18788) A végelszámolás alatt álló Építőipari Szövetkezet Kaposmérő, Rákóczi u. 78. sz. (61. sz főúton) alatt lévő irodaházát A telek területe: 3006 m2. Az épület funkciója: irodaház (más célra is hasznosítható) 100 adagos konyha, 94 m2 étkező, szociális blokk, 99 m2 kazánház gáztüzelésű kazánokkal (4 db), az épület hasznos alapterülete 660 m2, telefon és telex vonallal rendelkezik. Értékesíti továbbá Igái községben Rét u. 20. sz. 332 hrsz-ú, 1013 m2 nagyságú üdülőtelkét, a gyógyfürdő bejáratától 700 m-re fekszik. Villany, víz, csatornázás az utcában. Mindkét ingatlan tehermentes. Értékesít továbbá Kaposmérő, Rákóczi u. 78. sz. alatt különböző vasanyagokat (lemezek, laposvas, stb.) csavarokat, villany, víz és fűtésszerelési anyagokat olcsó áron, amíg a készlet tart. Érdeklődni személyesen a fenti címen, vagy telefonon a 82/316-576-os számon Tóth Tibor végelszámolónál. (18923) PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY az AGIC Treuhand Könyvszakértő Kft. és a Bálintfy és Társai Nemzetközi Kereskedelmi Ügyvédi Iroda az Állami Vagyonügynökség megbízásából nyílt pályázatot hirdet a Nagyatádi Gépipari Vállalkozó Részvénytársaság állami tulajdonban lévő részvényei értékesítésére A részvénytársaság alaptőkéje: 164 350 OOO Ft A részvénytársaság saját tőkéje: 210 161 OOO Ft A pályázaton magyar és külföldi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség néküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, valamint MRP szervezet vehet részt. Az ajánlat részletes feltételeit a pályázati dokumentáció tartalmazza, amely az AGIC Treuhand Könyvszakértő Kft-nél 10 000 Ft+áfa térítés ellenében vásárolható meg, 1993. szeptember 20-tól. A pályázatokat 1993. november 3-án, 9 és 12 óra között kell benyújtani, az AGIC Treuhaud Könyvszakértő Kft. elmére: 1087 Budapest, Vili, Luther u. 4-6. VI. emelet 45. A pályázatok bontására 1993. november 3-án, 14 órakor kerül sor, a Bálintfy és Társai Nemzetközi Kereskedelmi Ügyvédi Irodában (1053) Budapest V, Szép u. 2, V. emelet 526), közjegyző jelenlétében. A kiírók a felbontástól számított öt munkanapon belül tájékoztatják az ajánlattevőket a pályázat eredményéről. A pályázatokkal kapcsolatos további felvilágosításokért forduljanak dr. Havas -Judithoz, a 1142-473-as telefonszámon. (18939)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom