Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 31., kedd Új történelemkönyv A Cégér Kiadó gondozásában alternatív történelem tankönyv jelent meg középiskolák IV. osztályai számára. A kiadó az 1914 és 1990 közötti időszak történelmét bemutató könyvet beadja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatára, s reményei szerint a tárca hivatalosan is tankönyvnek minősíti a kötetet. A könyv — amelynek megjelenését a Magyar Lajos Alapítvány támogatta — tartalmi részének megírásához a kiadó által legjobbnak tartott honi szakértőket kérték fel, az elbírálásba pedig a pedagógusok széles köre is bekapcsolódott. A kötetben a tananyag mellett dokumentumok, részletes kronológia és a könyvben szereplő történelmi személyiségek rövid életrajza is megtalálható. T anulmány kötet Békéscsabáról Megjelent Dedinszky Gyula írások Békéscsaba történetéből, néprajzából című tanulmánykötete, amelyet a város újjátelepü- lésének 275. évfordulója alkalmából a Gyulai Megyei Levéltár adott közre Közlemények Békés megye és környéke történetéből elnevezésű sorozatában. A könyv az idén 87 esztendős lelkész-tudós, Dedinszky Gyula életművének eddig kéziratban maradt néprajzi és történeti tanulmányaiból ad közre a kötet tizenhármat. A könyvben Békéscsaba nemzetiségi történetéről, az ide települt evangélikus szlovákság életéről és művelődéséről, a vallásos hagyományokról, Áchim L. Andrásról s a világhírű csabai kolbászról egyaránt olvashatnak a város, illetve a hazai szlovákság múltja iránt érdeklődők. Mindszentyalapítvány Zalaegers'zeg székhellyel megkezdte működését a Mind- szenty József Hagyományőrző- és Ápoló Alapítvány, amelyet a Keresztény Értelmiségek Szövetsége, a zalai megyeszékhely két plébániája és harmincöt magánszemély hozott létre. Az alapítvány a bíboros hercegprímás emlékének ápolását tűzte ki célul. Beadvánnyal fordultak a zalaegerszegi városi önkormányzathoz egy Mind- szenty-szobor felállítása, illetve helykijelölése ügyében. Ezen kívül a bíboros munkásságához kapcsolódó emlékkiállítások, előadások és más hagyományőrző rendezvények szervezését, támogatását vállalja a nyitott, országos jellegű alapítvány kuratóriuma. A könyvtárba leginkább a nyugdíjasok járnak (Fotó: Kovács Tibor) Olvasókra váró könyvtár Klasszikusokat csak a nyugdíjasok olvasnak — Művelődéstörténeti sorozat és gyermekfoglalkozások — Egy évig zárva volt a könyvtár és most nehéz újból beszoktatni az embereket — mondja Ferkáné Pellérdi Zsuzsa, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Édosz könyvtárosa. Ha a könyvtár nevére tekintünk, már akkor érzékelhető: több gazda gondoskodik (kellene, hogy gondoskodjon) a 30 ezer kötetes tékáról. Az épület a cukorgyár tulajdona, a bútorokat az Édosz vásárolta. Az 1991 februárjáig beszerzett könyveket ugyancsak az Édosz, míg az azt követően megvásárolt példányokat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház birtokolja. A könyvtárvezetőt a városi önkormányzat foglalkoztatja. A Virág utcától a húskombinátig terjedő mintegy 8000 lélekszámú körzetnek jórészt munkás származású lakosságát hivatott kielégíteni ez a peremhelyzetű könyvtár. A beiratkozott olvasók száma azonban mindössze 200, csupán 30 százaléka a réginek. A vezető állítja, hogy a megoldás kulcsa a pénz. Ha több könyvet tudnának vásárolni, többen térnének be a könyvtárba. Ha többet keresnének az emberek, nem kellene szabad idejüket is munkával tölteni, s ez ismét növelné a téka látogatottságát. Ha több lenne az olvasó, talán több támogatást is kapnának, és abból gyarapíthatnák az állományt... — Olyan ez, mint amikor a kígyó a saját farkát harapja — mondja. — Pénzünk pedig nincs, központi támogatásban nem részesültünk. Az a 100 ezer forint, amit az önkormányzattól pályázat révén nyertünk, három hónap alatt elfogyott. A könyvek egyre dráguló ára megbénít bennünket. A Pécsi úti általános iskolából még be-betévednek a gyerekek. Főként a tudományos fantasztikus könyveket, a csíkos és pöttyös regényeket keresik. Klasszikusokat csak a másik nagyobb „fogyasztói réteg” a nyugdíjasok kölcsönöznek. A középkorúak hébe-hóba keresik föl a könyvtárat; szennyirodalom és lectur után kutatva. A kevéske pénzből 4 féle napilapra, 2 hetilapra, 2 folyóiratra és egy szakmai folyóiratra telik a könyvtárnak. A téka vezetője Beck Éva könyvtárossal nemrégiben megalakította a Galaktika Baráti Kört. Nemere István, a sci-fi irodalom népszerű művelője is lelátogatott az első találkozóra. Azt remélik, hogy ezzel és a tervezett művelődéstörténeti, valamint a világvallásokat bemutató sorozattal sikerül visszacsalogatni az olvasókat. A legkisebbekről sem feledkeztek meg; máris nagy sikere van a Beck Éva vezette gyermekfoglalkozásoknak. Lehet, hogy mégis sikerül bebizonyítaniuk: nem minden a pénzen múlik? Várnai Ágnes Művésztábor — állandó kiállítások Gyergyószárhegy nyitott kapui Ha augusztus, akkor Gyergyószárhegy. Legalábbis a művészvilág számára az a hetvenes évek közepétől. Volt ott hajdanán egy csodaszép reneszánsz kastély (a szépemlékű Bethlen Gábor fejedelem is itt gyerme- keskedett), s volt egy ferencesrendi kolostor is (ide temetkezett a XVII. századi Erdély híres orgonaépítője, folkloristája, nyomdásza, természettudósa, muzikológusa, Kájoni János barát is). Aztán az enyészet kikezdte a századokkal dacoló falakat, amihez a második világháború utáni évek kastélyokat gyűlölő légköre is hozzájárult. A hetvenes évek közepén Szárhely szülötte, Zöld Lajos újságíró, a szomszéd község, Ditró szülötte, Gaál András festőművész gondolt egy nagyot, s az erdélyi katolikusok felejthetetlen püspökétől, Márton Árontól képletes ösz- szegért bérbe vette a mála- dozó kolostort, s létrehozták a Barátság képzőművészeti tábort. Renoválták a kolostort, képzőművészekkel népesítették be, majd késő ősszel népművészekkel, akik „szépteremtő kalákája” varot- tasokkal, szőttesekkel, faragott és festett bútorokkal rendezte be a szobákat, ahonnan, persze nem hiányozhattak a kovácsoltvas gyertyatartók, lámpák, kilincsek, ajtókopogtatók sem. Hamarosan híre lett Szárhegynek, jöttek az ország minden részéből a képzőművészek, román és magyar festők, szobrászok. S mára Szárhegy őrzi a legteljesebb grafikai, festészeti anyagát az utóbbi másfél évtized romániai képzőművészetének. Minden kiegészült az 1989-es változások után készült alkotásokkal, amikoris a szárhegyi tábor nemzetközi rangúvá vált, a nagyvilág számos művésze alkotott itt augusztus hónapban. Természetesen magyarországi képzőművészek is. S közben a ferences kolostor rendbetétele után nyomban hozzáláttak a romos Lázár-kastély (a székely főkapitányokat is adó Lázár családról van szó) renoválásához is. Az első években a homlokzati épület készült el (reneszánsz pártázataival), majd a lovagterem, s befejezéséhez közeledik az Asszo- nyok-háza. S a kastélyépületek szobáiban, termeiben rangos alkotások állandó kiállítása tekinthető meg az év szinte bármely időszakában. Bizonyára az 1989-es változások után a Somogy megyeiek többször olvasta Gyergyószárhegyről, megtekinthették tévében is a művésztábort. Ezúttal is csupán emlékeztetni szeretnők mindazokat, akik Romániában, a Székelyföldön járnak, hogyha tehetik, ne mulasz- szák el meglátogatni Gyer- gyószárhegyet is. Mert a világ számos részéből sereglenek ide képzőművészek... Bálint András A Lázár-kastély lovagterem-szárnya (Fotó: Nagy P. Zoltán) Turgenyevkonferencia Nemzetközi Turgenyev-kon- ferenciát tartott Budapesten az ELTE bölcsészettudományi karának orosz filológiai tanszéke, valamint az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Egyesülete. A háromnapos tanácskozáson, amelyet Turge- nyev születésének 175. évfordulója alkalmából tartottak összesen 20 külföldi tudós és mintegy 100 hazai szakember vett részt. Plenáris üléseken, valamint szekciókban elemzik Turgenyev irodalmi tevékenységét. Városképek, tájak Juhász Erzsébet festőművész budapesti, müncheni városképeit, a görögországi, valamint az itáliai tájat megörökítő akvarell- jeit, illetőleg csendéleteit mutatja be kiállításán, a XXI. kerületi Gaál Imre Galériában. A művésznő ezoterikus sorozatát és aktvariációit is láthatják az érdeklődők a pest-szenterzsé- beti Kossuth Lajos utca 39. szám alatt szeptember 20-ig nyitva tartó tárlaton. A Somogyi Korona Szálloda és Étterem Részvénytársaság Igazgatósága (7400 Kaposvár, Ady E. u. 2.) értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy rendkívüli közgyűlést hív össze 1993. október 1-jén, délután 16 órára, a Kapos étterembe (Kaposvár, Ady E. u. 2. sz.). A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság tájékoztatója az rt. 1992. évi gazdasági helyzetének vizsgálatáról. 2. Igazgatósági tag megválasztása. 3. Az 1993. évi üzletpolitika kiegészítése. 4. Egyebek. A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy írásbeli meghatalmazással felruházott képviselőik útján gyakorolhatják részvényesi jogaikat. Somogy Korona Rt. Igazgatósága (17370) „Uborkaszezon” helyett diszkó és táncnapközi Barcs nyári mérlege — Bár hiányzott a Dráva- menti nyár, mint főcím, a nyári programjaink elől, mégsem volt uborkaszezon Barcson — állítja Vértes György, a művelődési ház igazgatója. — Ebben az évben először kapcsolódtunk a Tavaszi fesztivál - Somogyi tavasz rendezvényeihez, így az intézmény erre is hangsúlyt helyezett. Köztudott: nyáron viszonylag nehéz „megfogni” a közönséget, a barcsi művelődési ház a tanév végétől sport- és néptáncnapközit szervezett két turnusban, s mindkét csoportban úszásoktatás is folyt. Békési Margit játszóházai, gyermekjátékai, táncai is vonzották a lurkókat. A művészeti vezető június végén gyermektáncosaival Székelyudvarhelyre ment a Szejke fesztiválra, ahol sikerrel szerepeltek. — Július közepén olaszországi vendégszereplésre utazott a Riverside Big-Band és a Boróka Táncegyüttes — mondja az igazgató —, a hónap végén pedig Harkányban léptek fel az intézmény művészeti csoportjai. Négy nap, 120 szereplő — ez volt a Barcs bemutatkozik címmel rendezett program mérlege. A város harmadik alkalommal hívta alkotótáborba a képzőművészeket július 24-31. között, augusztus végén pedig a nemzetközi rézfúvós-kamara- tábort szerveztük meg. Nem volt négy-öt monstre rendezvényük, ami rengeteg pénzbe került volna, inkább több apró programmal adtak hírt magunkról. — Élünk, dolgozunk nyáron is. Augusztus elején a székelyudvarhelyieket láttuk vendégül. A barcsi nyugdíjas kórus és a somogytarnóciai asz- szonykórus vállalta a házigazda-szerepet. A barcsi fiataloknak a kamarateremben minden héten tartottak diszkót. E nyáron több mint kétszázan tértek be rendszeresen a házba. Az intézmény munkatársai egy autóbusznyi közönséget toboroztak össze a Szegedi Szabadtéri Játékokra, s hamarosan megkezdődik a bérletszervezés a Csiky Gergely Színház előadásaira. Tavaly nyolcszáz iskolást, több mint száz felnőttet szállítottak be a kaposvári produkciókra. Az igazgató örömmel újságolta: a művelődési ház valamennyi művészeti közösségét megtarthatta, továbbra is gondos gazdaként ad helyet és támogatást a csoportoknak. Az ősz négy nyelvtanfolyammal indul majd. Az angolon és a németen kívül szerb-horvátul és olaszul is tanulhatnak az érdeklődők. (Lőrincz) A I
