Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

1993. augusztus 31., kedd SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 A politika boltjában más a cégér, más az áru Pozsgay Imre: A demokrácia előbb a kisebbségek védelmének garanciáját teremtse meg, hiszen a többség úgyis uralmon van (Folytatás az 1. oldalról) Arra készültünk, hogy 1956 után még egyszer lesz kitörési lehetőség, de már úgy, hogy idegenek nem törhetnek be. Számítottunk ennek a jutal­mára: hogy gazdaságilag megerősödve, jó politikai kon- juktúrával, nemzetközi támo­gatással tehetjük a dolgunkat — mondta Pozsgai Imre. — Ezzel szemben — ugyan nem kár, de — összeomlott egy bi­rodalom, együtt kászálódtunk ki annak romjai alól, s eköz­ben gyorsan intézményesíteni kellett a demokráciát. Az osz- toszkodásnál ott voltak a szemfüles politikai erők, akik a hatalmat fontosabbnak tartot­ták, mint a nép megkérdezé­Pozsgay Imre sét. Ezért mondom: nézzük meg a kirekesztettek névso­rát. — Kik azok a kirekesztettek? — Politikai küzdelemben ez a veszély általában a gyen­gékre leselkedik. Kisebbsé­gekre, másként gondolko­dókra, csírázó gondolatokra. Azokkal tartok, akik azt vallják: a demokrácia előbb a kisebb­ségek védelmének a garanciá­ját teremtse meg, hiszen a többség úgyis uralmon van. Nálunk fura helyzet állt elő. A békés átmenet és a politikai alku során megtervezett és ki­alakított rendszerváltás a tár­gyaláson kívül hagyta a népet, a társadalmat. Lélekszáma el­lenére a nép bizonyult a leg­gyengébbnek. Politikai képvi­seletét nem ismerte fel azok­ban a politikai erőkben, ame­lyek uralomra kerültek. Az igaz, hogy a nép szavazatai­val elutasította a régi rend­szert, de nem tudhatta, hogy milyen jövendőre szavazott. — Miből van kirekesztve a nép? — Ki van rekesztve a nem­zeti vagyon feletti rendelke­zésből. Törvények által szabá­lyozottan, de egy kizárólag adminisztratív kormányzati eszközökkel irányított privati­záció és tőkeújraelosztás megy végbe az országban, mielőtt még arról döntött volna a társadalmi átalakulásban résztvevők köre, hogy kik lesznek a kedvezményezettjei a tőkeelosztásnak. Egyetért- hettünk volna abban, hogy először a hazai vállalkozók és vállalkozásra elszánt emberek részesüljenek ebből. Hány gürcölő, a régi rendszer szo- rongatásait is elviselő kisipa­ros, kézműves volt, aki sem­mihez sem jutott? Nem kellett volna az összes nagy állami üzemet átadni privatizációs célra. A megőrzés is segített volna még úgy is, hogy ha nincs tőke, akkor a munkás válik tulajdonossá. Ez mind ki­rekesztődött a magyar átala­kulásból. Ezért van, hogy a nép szemében a privatizáció a szabad rablás képzetét kelti. — Nem érzi magát felelősnek ezért a cél és úttévesztésért? — Kétségtelenül rám is há­rul bizonyos felelősség. Nem az, hogy rosszat cselekedtem, hiszen az elmúlt három évben elég távol voltam a végrehajtó hatalomtól. Dédelgettem egy álmot, hogy a szabad válasz­tásokon hatalomra került par­lament és kormány megbirkó­zik majd ezekkel a feladatok­kal. S ne kezdjük el túl korán a bírálatot. De a dolgok kritikája kezdte el működését. Itt már nem lehet hallgatni. — Milyen az esélye a rend­szerváltozás befejezésének? — Reménykedem abban, hogy 1994-ben végleg lezárul a rendszerváltás, s az ezt kö­vető választásoknak csak egy kérdése marad: ki kormányoz jobban, s eszerint versenyez­nek majd a pártok. 1994-ben még döccenők lehetnek, de remélem, nem lesz polgárhá­borús helyzet, olyan társa­dalmi ellenállás, amely azt eredményezi, hogy a nép megtagadja az együttműkö­dést az intézményekkel. Bí­zom abban is, hogy a nép a döntéshez férkőzhet. így maga hitelesíti az intézmé­nyeket. Ha a politika boltjában nem lesz más a cégér és más az áru, akkor már reményked­hetünk. Ehhez nyíltan kell be­szélnünk arról is: hol tévesz­tettünk utat és miként tervez­hetjük meg a jövendőt. — Koalícióra lépne-e 1994-ben Csurka István pártjával? — Nem bátortalanságból nem válaszolok erre, hanem azért, mert nincs felhatalma­zásom rá. De azt is figye­lembe kell venni, hogy más a választási szövetség és más a koalíció. A választási szövet­ségre csak azonos vagy ha­sonló programok alapján lép­nek. Koalíciót viszont a vá­lasztópolgár teremt, amikor szavazataival jelzi: melyik pártnak mekkora erőt ad. — Amikor a nemzeti össze­fogás alapkérdéseit kifejtette Szárszón, nagy tapsot kapott. Csurka István is ezt tette, de jelentős hangsúlybeli eltéré­sekkel: őt hosszan éltették beszéde után... — Csurka István túlzottan a politika személyi aspektu­saira és az átmentők hala­dást, rendszerváltást akadá­lyozó szerepére helyzete a hangsúlyt. En erről másként gondolkodom. Vannak szép számmal, akiknek a jelenlegi pozíciója méltánytalan, nem érdemelt. De kár ezekből po­litikai üldözötteket csinálni: a szerkezetet kell leváltani, amelyik az adott poszton tartja őket. Ebben az esetben nem lépünk be a kirekesztők táborába. Csurka ha hall­gatna rám, azt javasolnám neki: ne riogasson, mert akik ezt cinikusan élik meg, úgyis a markukba nevetnek, akik viszont lelkiismerettel és te­hetséggel, azok elriadnak a szolgálattól. Lengyel János Újratemetés — tengerész módon Politikai felhangoktól zajos érvek és ellenérvek ütköznek, amióta bejelentették, hogy hazahozzák Horthy Miklós ham­vait. Az újratemetés egyik szervezője a Magyar Tengeré­szek Egyesülete. Miért esett a választás erre az egyesületre? — kérdeztük Dá- vidházy András kapitánytól, a MATE elnökétől. — Az elhunyt menye, Edels- heim-Gyulai Ilona kérésére ve­szünk részt a temetésen. Az al- tengernagy úr utolsó kívánsága volt, hogy szülőfalujában, Ken­deresen a családi kriptába te­messék el, tengerész szertartás szerint. Eddigi nyughelyén, a lisszaboni angol temetőben is volt magyar felírat sírkövén: „Vi­téz nagybányai Horthy Miklós tengernagy, Magyarország kormányzója 1920-1944. Szüle­tett 1868. VI. 18-án Kendere­sen, meghalt — számkivetés­ben — Estorilban, 1957. Il.9-én.” — Hallhatnánk Horthy Mik­lós tengerészmúltjáról? — Először bátyja, Béla járt a fiumei Tengerészeti Akadémi­ára, ő azonban még növendék korában egy gyakorlaton vaktöl­ténytől megsérült, vérmérgezést kapott és meghalt. Édesapjuk ezért úgy döntött, hogy Miklós fiából nem református lelkészt, hanem tengerésztisztet nevel. Az akadémián legendákat me­séltek ügyességről. Még kadett- jelőlt korában felmászott a főár- bócra, elveszítette az egyensú­lyát és 20 méter magasból lezu­hant. Azonban sikerült az ár­bockötelekben megkapaszkod­nia, tenyeréről leégett a bőr, de egy állkapocstöréssel megúszta az esetet. Az osztrák-magyar haditengerészeti lobogó alatt tette le a hadapród esküt... Ké­sőbb Ferenc József szárnyse­gédjévé nevezte ki. Az első vi­lágháborúban a monarchia leggyorsabb hadihajója, a Nő- vara parancsnokaként, kijásztva az Antant hajókat, kitört a szűk Otrantói-szorosban. — Szeptember 4-én, az új­ratemetésen mi lesz a tenge­részek feladata? — Mi fogadjuk a Ferihegyről érkező temetési menetet. Nem­csak Horthy Miklós, hanem fele­sége koporsóját is hazahozzák, s megérkezik az unoka, ifj. Horthy István hamvait tartal­mazó urna is. Egyenruhába öl­tözve állunk majd sorfalat, fel­hangzik két tengerész sípjel, a vigyázz és az imához, majd megkezdődik a búcsúztatás. Az ökumenikus szertartáson Sere­gély István,a katolikus egyház egri érseke és Kocsis Elemér debreceni református püspök búcsúzik az elhunytaktól. Az al- tengernagy úr református, neje viszont katolikus vallású volt. Je­len lesz a gyászszertartáson az evangélikus és az izraelita egy­ház képviselője is. A hajdani Horthy-birtokon dolgozók képvi­seletében Németh Béláné mond búcsúszavakat. — Mi, tengerészek, koszorú helyett egy zacskónyi, az Ad- ria-tengerpartjáról hozott ho­mokkal búcsúzunk el. Három lobogót helyezünk el a koporsó mellett: a Novaráét, a Magyar Tengerészek Egyesületéét és a Kassa tengerjáróét, amelynek parancsnoka voltam. sz. m. Májusban kellene kezdeni az évet A Balaton-parti vállalkozá­sok, cégek ezekben a napok­ban „kasszát csinálnak”, zse­bükön mérik le, hogy miképp sikerült a szezon. Aztán gyorsan különféle munkála­tokba, vásárlásokba fognak — melyek egy részére nem is volna talán szükség —, hogy elköltsék a nyereséget. Janu­árban pedig ugyanők magas kamattal terhelt kölcsönt kér­nek majd a bankoktól. Erre kényszeríti a piac szereplőit az a tény, hogy a naptári esz­tendő az alapja hazánkban a gazdasági évnek. Nem mindenütt van ez így. Amerikában például mindenki maga választhatja meg: mikor számol el az adóhivatal, az ál­lam felé. A Balaton-parton szolgáltatásaikat kínáló cégek igazából néhány hónap, ma­ximum fél év munkájából kényszerülnek „kiteleltetni” dolgozóikat. Számukra az volna a legkedvezőbb, ha má­justól májusig számolhatnák az évet. Hogy miért? Január (pontosabban már október) és május között a Mahart hajói például a kikö­tőkben horgonyoznak, a Sió- tour kempingjeit hóban-fagy- ban senki nem látogatja, s a büféket is mind lelakatolták kora nyárig... Ebben a pangá­sos időszakban nem képződik bevételük. Fel kell azonban készülniük a cégeknek az új idényre, s a karbantartás, a fejlesztés temérdek összeget felemészt. Ha lobbyzással el is érhetnék az érdekeltek, hogy májusig megtarthassák pénzüket, beindítani az új szezont, valószínűleg éven­ként két beszámoló mérleget kellene készíteniük, mert az állami költségvetés határide­jén — emiatt — nem fognak változtatni az ország vezetői. De valószínűleg ebben az esetben megérné a plusz pa­pírmunka. Czene Attila Park a csarnok előtt Apró parkot létesítettek nemrég Siófokon a vásárcsarnok előtt. Ez a zöldterület kedves színfoltja lehet az amúgy komor benyomást keltő Sió-partnak. Munkanélküliség és pályakezdés A nyilvántartásba vett mun­kanélküliek száma hazánkban meghaladta a 677 ezret — a munkaügyi központ adatai szerint. Tavaly decemberben 663 ezer volt a számuk, ez év januárjában 693 ezer; febru­árban 705 ezer, márciusban 697 ezer, áprilisban 685 ezer, míg júniusban 657 ezer mun­kanélkülit tartottak nyilván a központokban. A júliusi növe­kedés alapvetően a pályakez­dők nagyarányú jelentkezésé­vel magyarázható. A regiszt­rált pályakezdők létszáma el­érte a 71 ezret; ez az összes munkanélküli 10 százaléka. Antall családtagjai részt vesznek Horthy temetésén Antall József miniszterelnök Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével, annak ér­tékelésével kétrészes televí­ziós interjúban foglalkozott — közölte tegnap a miniszterel­nöki sajtóiroda. (Az interjú szövege a Heti Magyaror­szágban jelenik meg.) Horthy- nak és családtagjainak újra­temetésén - tekintetbe véve mind a konferenciákat és más személyes okokat - a minisz­terelnök személyesen nem vesz részt, a kormány több tagja azonban magánember­ként ott lesz. Antall József az újratemetésen közvetlen csa­ládtagjaival képviselteti magát. Növeli a káoszt a közoktatásban A közoktatási törvény rész­leges bevezetése csak tovább növeli a káoszt az oktatásban. A Fidesz benyomása, hogy a közoktatási törvény elfogadá­sával presztizs-törvény szüle­tett, amelynek kára már a mostani tanévben jelentkezni fog — jelentette ki Fodor Gá­bor. Rámutatott: ha jövőre új kormány alakul és annak tagja lesz a Fidesz, akkor „nem dob­ják ki az egész törvényt az ab­lakon”, de bizonyos pontokon jelentősen megváltoztatják. Azokat a részeit tartják meg, amelyek a kompromisszum eredményeként születtek. Együttműködés az egyetemmel A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsész­karának gyakorló intézménye lett a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ — az erről szóló együttműkö­dési megállapodást tegnap hagyta jóvá a város közgyű­lése. Eszerint az egyetem a népművelők magas színvo­nalú továbbképzését, a városi intézmények szakember-ellá­tásának segítését, valamint a közművelődés, közösség­szervezés helyi kutatását és szervezeti fejlesztését vállalja. Mozgásprogram a megelőzésért A lakosság egészségi álla­potának javítása érdekében nemzeti mozgásprogramot dolgozott ki az OTSH, a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézet­tel. Koncepcióját a napokban fogadta el a humánpolitikai kabinet. A program alapvető célja a megelőzés. Hazánk­ban jelenleg ugyanis csak a lakosság 14-15 százaléka sportol rendszeresen, miköz­ben ez az arány a jóléti álla­mokban eléri a 75-80 száza­lékot is. Az óvodások, kisisko­lások között még viszonylag jó a helyzet, később azonban romlik, a program ezért foglal­kozik a felnőttek „megmozga­tásával” is; kiépíti országosan a fittségi vizsgálati rendszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom