Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
1993. augusztus 31., kedd SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 A politika boltjában más a cégér, más az áru Pozsgay Imre: A demokrácia előbb a kisebbségek védelmének garanciáját teremtse meg, hiszen a többség úgyis uralmon van (Folytatás az 1. oldalról) Arra készültünk, hogy 1956 után még egyszer lesz kitörési lehetőség, de már úgy, hogy idegenek nem törhetnek be. Számítottunk ennek a jutalmára: hogy gazdaságilag megerősödve, jó politikai kon- juktúrával, nemzetközi támogatással tehetjük a dolgunkat — mondta Pozsgai Imre. — Ezzel szemben — ugyan nem kár, de — összeomlott egy birodalom, együtt kászálódtunk ki annak romjai alól, s eközben gyorsan intézményesíteni kellett a demokráciát. Az osz- toszkodásnál ott voltak a szemfüles politikai erők, akik a hatalmat fontosabbnak tartották, mint a nép megkérdezéPozsgay Imre sét. Ezért mondom: nézzük meg a kirekesztettek névsorát. — Kik azok a kirekesztettek? — Politikai küzdelemben ez a veszély általában a gyengékre leselkedik. Kisebbségekre, másként gondolkodókra, csírázó gondolatokra. Azokkal tartok, akik azt vallják: a demokrácia előbb a kisebbségek védelmének a garanciáját teremtse meg, hiszen a többség úgyis uralmon van. Nálunk fura helyzet állt elő. A békés átmenet és a politikai alku során megtervezett és kialakított rendszerváltás a tárgyaláson kívül hagyta a népet, a társadalmat. Lélekszáma ellenére a nép bizonyult a leggyengébbnek. Politikai képviseletét nem ismerte fel azokban a politikai erőkben, amelyek uralomra kerültek. Az igaz, hogy a nép szavazataival elutasította a régi rendszert, de nem tudhatta, hogy milyen jövendőre szavazott. — Miből van kirekesztve a nép? — Ki van rekesztve a nemzeti vagyon feletti rendelkezésből. Törvények által szabályozottan, de egy kizárólag adminisztratív kormányzati eszközökkel irányított privatizáció és tőkeújraelosztás megy végbe az országban, mielőtt még arról döntött volna a társadalmi átalakulásban résztvevők köre, hogy kik lesznek a kedvezményezettjei a tőkeelosztásnak. Egyetért- hettünk volna abban, hogy először a hazai vállalkozók és vállalkozásra elszánt emberek részesüljenek ebből. Hány gürcölő, a régi rendszer szo- rongatásait is elviselő kisiparos, kézműves volt, aki semmihez sem jutott? Nem kellett volna az összes nagy állami üzemet átadni privatizációs célra. A megőrzés is segített volna még úgy is, hogy ha nincs tőke, akkor a munkás válik tulajdonossá. Ez mind kirekesztődött a magyar átalakulásból. Ezért van, hogy a nép szemében a privatizáció a szabad rablás képzetét kelti. — Nem érzi magát felelősnek ezért a cél és úttévesztésért? — Kétségtelenül rám is hárul bizonyos felelősség. Nem az, hogy rosszat cselekedtem, hiszen az elmúlt három évben elég távol voltam a végrehajtó hatalomtól. Dédelgettem egy álmot, hogy a szabad választásokon hatalomra került parlament és kormány megbirkózik majd ezekkel a feladatokkal. S ne kezdjük el túl korán a bírálatot. De a dolgok kritikája kezdte el működését. Itt már nem lehet hallgatni. — Milyen az esélye a rendszerváltozás befejezésének? — Reménykedem abban, hogy 1994-ben végleg lezárul a rendszerváltás, s az ezt követő választásoknak csak egy kérdése marad: ki kormányoz jobban, s eszerint versenyeznek majd a pártok. 1994-ben még döccenők lehetnek, de remélem, nem lesz polgárháborús helyzet, olyan társadalmi ellenállás, amely azt eredményezi, hogy a nép megtagadja az együttműködést az intézményekkel. Bízom abban is, hogy a nép a döntéshez férkőzhet. így maga hitelesíti az intézményeket. Ha a politika boltjában nem lesz más a cégér és más az áru, akkor már reménykedhetünk. Ehhez nyíltan kell beszélnünk arról is: hol tévesztettünk utat és miként tervezhetjük meg a jövendőt. — Koalícióra lépne-e 1994-ben Csurka István pártjával? — Nem bátortalanságból nem válaszolok erre, hanem azért, mert nincs felhatalmazásom rá. De azt is figyelembe kell venni, hogy más a választási szövetség és más a koalíció. A választási szövetségre csak azonos vagy hasonló programok alapján lépnek. Koalíciót viszont a választópolgár teremt, amikor szavazataival jelzi: melyik pártnak mekkora erőt ad. — Amikor a nemzeti összefogás alapkérdéseit kifejtette Szárszón, nagy tapsot kapott. Csurka István is ezt tette, de jelentős hangsúlybeli eltérésekkel: őt hosszan éltették beszéde után... — Csurka István túlzottan a politika személyi aspektusaira és az átmentők haladást, rendszerváltást akadályozó szerepére helyzete a hangsúlyt. En erről másként gondolkodom. Vannak szép számmal, akiknek a jelenlegi pozíciója méltánytalan, nem érdemelt. De kár ezekből politikai üldözötteket csinálni: a szerkezetet kell leváltani, amelyik az adott poszton tartja őket. Ebben az esetben nem lépünk be a kirekesztők táborába. Csurka ha hallgatna rám, azt javasolnám neki: ne riogasson, mert akik ezt cinikusan élik meg, úgyis a markukba nevetnek, akik viszont lelkiismerettel és tehetséggel, azok elriadnak a szolgálattól. Lengyel János Újratemetés — tengerész módon Politikai felhangoktól zajos érvek és ellenérvek ütköznek, amióta bejelentették, hogy hazahozzák Horthy Miklós hamvait. Az újratemetés egyik szervezője a Magyar Tengerészek Egyesülete. Miért esett a választás erre az egyesületre? — kérdeztük Dá- vidházy András kapitánytól, a MATE elnökétől. — Az elhunyt menye, Edels- heim-Gyulai Ilona kérésére veszünk részt a temetésen. Az al- tengernagy úr utolsó kívánsága volt, hogy szülőfalujában, Kenderesen a családi kriptába temessék el, tengerész szertartás szerint. Eddigi nyughelyén, a lisszaboni angol temetőben is volt magyar felírat sírkövén: „Vitéz nagybányai Horthy Miklós tengernagy, Magyarország kormányzója 1920-1944. Született 1868. VI. 18-án Kenderesen, meghalt — számkivetésben — Estorilban, 1957. Il.9-én.” — Hallhatnánk Horthy Miklós tengerészmúltjáról? — Először bátyja, Béla járt a fiumei Tengerészeti Akadémiára, ő azonban még növendék korában egy gyakorlaton vaktölténytől megsérült, vérmérgezést kapott és meghalt. Édesapjuk ezért úgy döntött, hogy Miklós fiából nem református lelkészt, hanem tengerésztisztet nevel. Az akadémián legendákat meséltek ügyességről. Még kadett- jelőlt korában felmászott a főár- bócra, elveszítette az egyensúlyát és 20 méter magasból lezuhant. Azonban sikerült az árbockötelekben megkapaszkodnia, tenyeréről leégett a bőr, de egy állkapocstöréssel megúszta az esetet. Az osztrák-magyar haditengerészeti lobogó alatt tette le a hadapród esküt... Később Ferenc József szárnysegédjévé nevezte ki. Az első világháborúban a monarchia leggyorsabb hadihajója, a Nő- vara parancsnokaként, kijásztva az Antant hajókat, kitört a szűk Otrantói-szorosban. — Szeptember 4-én, az újratemetésen mi lesz a tengerészek feladata? — Mi fogadjuk a Ferihegyről érkező temetési menetet. Nemcsak Horthy Miklós, hanem felesége koporsóját is hazahozzák, s megérkezik az unoka, ifj. Horthy István hamvait tartalmazó urna is. Egyenruhába öltözve állunk majd sorfalat, felhangzik két tengerész sípjel, a vigyázz és az imához, majd megkezdődik a búcsúztatás. Az ökumenikus szertartáson Seregély István,a katolikus egyház egri érseke és Kocsis Elemér debreceni református püspök búcsúzik az elhunytaktól. Az al- tengernagy úr református, neje viszont katolikus vallású volt. Jelen lesz a gyászszertartáson az evangélikus és az izraelita egyház képviselője is. A hajdani Horthy-birtokon dolgozók képviseletében Németh Béláné mond búcsúszavakat. — Mi, tengerészek, koszorú helyett egy zacskónyi, az Ad- ria-tengerpartjáról hozott homokkal búcsúzunk el. Három lobogót helyezünk el a koporsó mellett: a Novaráét, a Magyar Tengerészek Egyesületéét és a Kassa tengerjáróét, amelynek parancsnoka voltam. sz. m. Májusban kellene kezdeni az évet A Balaton-parti vállalkozások, cégek ezekben a napokban „kasszát csinálnak”, zsebükön mérik le, hogy miképp sikerült a szezon. Aztán gyorsan különféle munkálatokba, vásárlásokba fognak — melyek egy részére nem is volna talán szükség —, hogy elköltsék a nyereséget. Januárban pedig ugyanők magas kamattal terhelt kölcsönt kérnek majd a bankoktól. Erre kényszeríti a piac szereplőit az a tény, hogy a naptári esztendő az alapja hazánkban a gazdasági évnek. Nem mindenütt van ez így. Amerikában például mindenki maga választhatja meg: mikor számol el az adóhivatal, az állam felé. A Balaton-parton szolgáltatásaikat kínáló cégek igazából néhány hónap, maximum fél év munkájából kényszerülnek „kiteleltetni” dolgozóikat. Számukra az volna a legkedvezőbb, ha májustól májusig számolhatnák az évet. Hogy miért? Január (pontosabban már október) és május között a Mahart hajói például a kikötőkben horgonyoznak, a Sió- tour kempingjeit hóban-fagy- ban senki nem látogatja, s a büféket is mind lelakatolták kora nyárig... Ebben a pangásos időszakban nem képződik bevételük. Fel kell azonban készülniük a cégeknek az új idényre, s a karbantartás, a fejlesztés temérdek összeget felemészt. Ha lobbyzással el is érhetnék az érdekeltek, hogy májusig megtarthassák pénzüket, beindítani az új szezont, valószínűleg évenként két beszámoló mérleget kellene készíteniük, mert az állami költségvetés határidején — emiatt — nem fognak változtatni az ország vezetői. De valószínűleg ebben az esetben megérné a plusz papírmunka. Czene Attila Park a csarnok előtt Apró parkot létesítettek nemrég Siófokon a vásárcsarnok előtt. Ez a zöldterület kedves színfoltja lehet az amúgy komor benyomást keltő Sió-partnak. Munkanélküliség és pályakezdés A nyilvántartásba vett munkanélküliek száma hazánkban meghaladta a 677 ezret — a munkaügyi központ adatai szerint. Tavaly decemberben 663 ezer volt a számuk, ez év januárjában 693 ezer; februárban 705 ezer, márciusban 697 ezer, áprilisban 685 ezer, míg júniusban 657 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a központokban. A júliusi növekedés alapvetően a pályakezdők nagyarányú jelentkezésével magyarázható. A regisztrált pályakezdők létszáma elérte a 71 ezret; ez az összes munkanélküli 10 százaléka. Antall családtagjai részt vesznek Horthy temetésén Antall József miniszterelnök Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével, annak értékelésével kétrészes televíziós interjúban foglalkozott — közölte tegnap a miniszterelnöki sajtóiroda. (Az interjú szövege a Heti Magyarországban jelenik meg.) Horthy- nak és családtagjainak újratemetésén - tekintetbe véve mind a konferenciákat és más személyes okokat - a miniszterelnök személyesen nem vesz részt, a kormány több tagja azonban magánemberként ott lesz. Antall József az újratemetésen közvetlen családtagjaival képviselteti magát. Növeli a káoszt a közoktatásban A közoktatási törvény részleges bevezetése csak tovább növeli a káoszt az oktatásban. A Fidesz benyomása, hogy a közoktatási törvény elfogadásával presztizs-törvény született, amelynek kára már a mostani tanévben jelentkezni fog — jelentette ki Fodor Gábor. Rámutatott: ha jövőre új kormány alakul és annak tagja lesz a Fidesz, akkor „nem dobják ki az egész törvényt az ablakon”, de bizonyos pontokon jelentősen megváltoztatják. Azokat a részeit tartják meg, amelyek a kompromisszum eredményeként születtek. Együttműködés az egyetemmel A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsészkarának gyakorló intézménye lett a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ — az erről szóló együttműködési megállapodást tegnap hagyta jóvá a város közgyűlése. Eszerint az egyetem a népművelők magas színvonalú továbbképzését, a városi intézmények szakember-ellátásának segítését, valamint a közművelődés, közösségszervezés helyi kutatását és szervezeti fejlesztését vállalja. Mozgásprogram a megelőzésért A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében nemzeti mozgásprogramot dolgozott ki az OTSH, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézettel. Koncepcióját a napokban fogadta el a humánpolitikai kabinet. A program alapvető célja a megelőzés. Hazánkban jelenleg ugyanis csak a lakosság 14-15 százaléka sportol rendszeresen, miközben ez az arány a jóléti államokban eléri a 75-80 százalékot is. Az óvodások, kisiskolások között még viszonylag jó a helyzet, később azonban romlik, a program ezért foglalkozik a felnőttek „megmozgatásával” is; kiépíti országosan a fittségi vizsgálati rendszert.
