Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 30., hétfő Zalakerámia kárpótoltaknak Hétfőtől péntekig jegyezhető a Zalakerámia részvény kárpótlási jegy ellenében, kizárólag a saját jogon kárpótoltak részére. Egy személy egyszerre csak egy jegyzést adhat le, maximum nyolcvan darab kárpótlási jegy felhasználásával. A Zalakerámia-papí- rokat már többször is lehetett jegyezni kárpótlási jegy ellenében, egyre növekvő érdeklődés mellett. A Budapesti Értéktőzsdére is bevezetett Za- lakerámia-papírok az utóbbi időben jól szerepeltek. Ez többek között annak köszönhető, hogy a cég féléves tevékenységéről közzétett adatok bizalomkeltőek voltak. Hatszázhuszonhét új szabvány A Magyar Szabványügyi Hivatal az elmúlt év során hatszázhuszonhét új szabványt adott ki, és húsz szabványtervezetet hirdetett meg. E munka során a nemzetközi és az európai szabványok átvételére fordítottak kiemelt figyelmet. Az 1992-ben kiadott szabványok csaknem kétharmadának forrása a nemzetközi ISO-, illetve IEC-rendszer volt, tizenkét százalékuk származott az európai rendszerekből. Idén az európai szabványok arányát szeretné növelni az MSZH. / Árfolyamváltozások A forint árfolyama a magyar nemzeti banki, illetve a kormány által történt devalvációhoz képest kevésbé változott a nyugat-európai valutákhoz viszonyítva, és nagymértékben a dollárhoz és a jenhez képest. A japán jen az elmúlt félév során tartósan erősödött. Január 1 -je és július 31 -e között a forinthoz képest a japán jen 36,5 százalékkal drágult. Ugyanebben az időszakban a dollár forintára 14,8 százalékkal emelkedett. Kevésbé erősödött viszont a német márka, az osztrák schilling, az olasz líra és a francia frank szerepel a nemzeti bank helyzetértékelésében. Ülésezett az Agrárkoordinációs Fórum A Rózsadombról irányítják a csurgói sajtüzemet Részvénytársasággá alakul a Tejipari Vállalat A Kapostej a menedzsmenttel pályázik—Mézesmadzag a kistermelőknek A Kaposvári Tejipari Vállalat csurgói üzemére — a Somogyi Hírlap értesülései szerint — 38 millió forint privatizációs értékben Budapestről a Rózsa-dómról érkezett pályázat. A cég marcali üzemére 30 millió forint értékben egy osztrák-magyar kereskedelmi-befektetői társaság nyújtott be pályázatot. Mint ismeretes az ÁVÜ igazgatótanácsa augusztus 18-i ülésén döntött a Kaposvári Tejipari Vállalat privatizációjáról. Az ÁVÜ elkészítette a Kaposvári Tejipari Vállalat átalakulására kiírt Ajánlati felhívást is. Ebben a vállalat jegyzett tőkéjét 58,7 millió forintban határozta meg. A mező- gazdasági termelők az igazgató tanács határozata alapján 14,69 millió forint értékű részvénycsomag kárpótlási jeggyel történő kivásárlására elsőbbséget élveznek. Ez 25 százalék, plusz egy szavazatot jelent. A kárpótlási jegyet a privatizáció során a névérték plusz kamata értékben kell figyelembe venni. (Ez ma meghaladja az 1300 forintot az ezer forint névértékű kárpótlási jegy esetében.) A Somogyi Hírlap információi szerint a hónapokkal ezelőtt megalakított Kapostej Kft, amely a körzet 17 nagyüzemi termelőjéből verbuválódott, együttes pályázatot nyújt be a vállalat dolgozóival és a vállalati menedzsmenttel. A termelői körbe kérte felvételét az a társaság, mely korábban a marcali üzem privatizálására szerveződött. A tejipari vállalat vagyona az ÁVÜ felértékelésénél lényegesen nagyobb, de terhelik adósságok is. Információink szerint a könyvszerinti vagyon mintegy 300 millió forintra tehető. A vállalat küszöbön álló privatizációja a befektető termelőket pusztán helyzetbe hozza. Ha lesz végre garantált ár, és afelett képződik nyereség, akkor ez majd visszaforgatható lesz a termelésbe. Ez a döntés addig a termelés alapjait nem határozza meg: a gazdaságosság alapit az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottságnak kell megteremteni. Információink szerint az ÁVÜ IT határozatát, miszerint 25 százalék plusz egy szavazat részvénycsomagot a kistermelőknek kínálnak fel, a kedvezményezettek nem tudják élvezni, hiszen ha van is kárpótlási jegyük, akkor azon inkább földet vásárolnak. Egyébként a tervezett termelői körzetben kevés olyan vállalkozó van, aki „mennyiséget” termel. Az üzemi befektetők rendelkeznek ugyan a kívánt meny- nyiségű kárpótlási jeggyel, de furcsa vezetői döntés előtt állnak. Egyrészt ígérvényt kell tenni a társaságba való belépésre, másrészt a társaság megalakulása után közgyűlésen kell elfogadtatniuk a tagsággal a privatizációt. A vállalat dolgozói MRP program keretében pályáznak, a menedzsment pedig E hitel igénybevételével vesz részt az átalakulásban. (Mészáros) Szántás a kiskorpáéi határban Kiskorpád határában a kaposfői Kossuth szövetkezet két Rábája vetőszántást végzett. Az előző napi mintegy 30 milliméteres csapadékot a homoktalaj felszippantotta, így a 68 hektáros leendő repcetábla csak éppen nem porzott a gyűrűshenger után. A kaposfőiek az idén 300 hektáron vetik ezt a fontos ipari növényt, 250 hektáron az olajipar számára, 50 hektáron pedig vetőmagot termesztenek. Fotó: Király J. Béla Az illetékhivatal mondott egy árat Bíróság dönt a drága desedai telek áráról A desedai kerékpárút megvalósítása során kötött adásvételi szerződés bíróság előtti megtámadásával kapcsolatban a legutóbbi, augusztus 12-i kaposvári ön- kormányzati ülésen írásos előterjesztést vitt a képviselők elé Dr. Lamperth Mónika MSZP-tanácsnok, a jogi és igazgatási bizottság elnöke. A javaslat tartalmazta: az önkormányzat a beruházás lebonyolításával a Kaposvári Közúti Igazgatóságot bízta meg. Belterületen hét magán és négy jogi személytől vettek ingatlant, átlagosan 384,6 forintért négyzetméterét. Ettől egy esetben, Baán Józseffel — a kaposvári képviselő-testület tagjával — kötött szerződésben tértek el: a telek vételárát négyzetméterenként 2250 forintban határozták meg. Dr. Lamperth Mónika megítélése szerint a vételár jelentősen magasabb a telek tényleges forgalmi értékénél. Az eladó az irreálisan magas ár kikötésénél azt a helyzetet használta ki, hogy a beruházónak — és az önkormányzatnak — érdekében állt az ingatlan gyors megszerzése és az út megépítése. Ezért javasolta, hogy az adás-vételi szerződést feltűnő értékaránytalanság címén a bíróság előtt támadja meg a közgyűlés. — Az önkormányzati ülésen szóban módosítottam a javaslatot — mondta most a Somogyi Hírlapnak a képviselőasz- szony. — Az ülés előtt értesültem ugyanis arról, hogy a közúti igazgatóság már beadta a keresetet a bírósághoz. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen elismerte, hogy a szerződést módosítani kell. Ezért azt javasoltam, hogy a közgyűlés jogtanácsosa is vegyen részt a tárgyaláson, kísérhesse figyelemmel, hogy miképp érvényesül az önkormányzat érdeke. A közgyűlés a javaslatot jóváhagyta. Ezzel én az ügyet lezártnak tekintem, úgy érzem, a dolgomat elvégeztem, a bíróság majd meghozza a döntést. Dr. Lamperth Mónika egyébként az illetékhivatallal hivatalosan felértékeltette a telket. Az ingatlant Baán József 1 millió 244 250 forintért adta el, ezzel szemben a hivatalos felértékelés szerint az ingatlan értéke 415 ezer forint... Felértékelte az illetékhivatal a Baán József ingatlanával szemben levő telket is, értékét négyzetméterenként 300 forintban állapították meg. Igaz, ez a terület mélyfekvésű és kevésbé értékes, a különbség mégsem akkora, mint amennyit az adásvétel alapján gondolni lehet. T. K. Külföldi befektetések Magyarországon Vonzza a tőkét a gépipar is Hazánkban ez év első májusáig 5,3 milliárd dollár értékű külföldi tőkét fektettek be Magyarországon. A híresztelésekkel szemben hazánk továbbra is vonzó a külföldi beruházók számára, s ezen a területen éllovas a térségben —- mondta Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos. A külföldi beruházások az év második felében a privatizációhoz kötődve főként a szállodaiparban, az élelmiszeriparban és a gépiparban várhatók. A külföldi befektetések túlnyomó többsége az iparban van. A külföldi befektetőket leginkább a gépipar és az élelmiszeripar vonzotta. Az infrasturk- tú ra-f ej lesztési programhoz kapcsolódóan várható a közeljövőben több 100 millió dolláros külföldi beruházás. Az autópályaépítés, az új GSM rádiótelefon-rendszer kialakítása, ás a Matáv privatizációja csaknem egymilliárd dollár tőkét vonz az országba. Számos zöldmezős beruházás folyik, illetve indul a közeljövőben. Diczházi Bertalan a győri Audi Motorgyárat, a körmendi bútorgyárat, a tiszaúj- városi koromgyárat, illetve a veszprémi és az esztergomi autóalkatrész-üzemeket említette példaként. A kormány és az agrárérdekvédelmi szervezetek között folyamatban lévő tárgyalássorozat következő, szeptember 2-ára kitűzött vezetői szintű fordulójának előkészítése volt a témája az Agrárkoordinációs Fórum legutóbbi ülésének. A közel két hónapja folyó tárgyalások lehetővé teszik, hogy a tárgyaló felek megállapodásra jussanak azokbán a kiemelten kezelt kérdésekben, amelyek szakértői előkészítésére augusztus végéig adtak határidőt. Keretmegállapodás az energiáról A Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság, valamint az Ostbayern AG Énergi- aszolgáltató Vállalat és az Eu- robayernwerk GmbH együttműködési keretmegállapodást írt alá. A megállapodással lehetőség nyílik az együttműködésre és a tapasztalatcserére, a regionális energiaellátás műszaki és gazdasági kérdéseiről. Ennek keretében a bajor vállalatok, a kétmilliós Budapest, valamint az agglomeráció villamos energia ellátásért felelős ELMÜ Rt. részére tanácsokat nyújtanak majd. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. augusztus 27. átlag nettó vételi nettó eladási felhalmozott sorozat árfolyam % árfolyam % kamat % 1993.08 27. 1994/A 98,30 98,00 98,60 14,53 1994/B 97,34 97,04 97,64 12,08 1995/A 93,93 93,63 94,23 18,70 1995/B 94,12 93,82 94,42 16,57 1995/C 97,01 96,71 97,31 9,92 1995/F 95,91 95,61 96,21 2,61 1995/G 99,62 99,32 99,62 0,91 1996/A 94,37 94,07 94,67 10,94 1996/B 96,12 95,82 96,42 10,40 1996/C 96,09 95,79 96,39 9,49 1996/F 96,17 95,87 96,47 4,89 1997/C 94,42 94,12 94,72 8,83 1998/A 99,80 99,50 100,10 7,95 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes Információt nyújtanak az érdeklődőknek. Lélegzethez jut a mezőgazdaság? Hárommilliárd forint a reorganizációra A mezőgazdaság egyik legkritikusabb pontja a termelők és gazdálkodók pénzhez jutása. A reorganizáció — a gazdálkodás újjászervezése — jelentős mértékben segítheti az agrárszférában a tulajdonváltást, a szerkezetátalakítást. Hozzájárulhat ahhoz, hogy bevonják a termelésbe a kihasználatlan vagyontárgyakat, sőt az ágazat foglalkoztatási gondjaira is gyógyírt találjanak. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) információja szerint reorganizációs célokra tavaly a kormány 2 milliárd forintot különített el, de ennek az összegnek csak elenyésző hányadát használták fel a gazdaságok. Elsősorban azért, mert ebből a lehetőségből az átalakulóban lévő szövetkezeteket eleve kirekesztették. Az idén változott a helyzet: a szövetkezetek, a mezőgazdasági, erdő- gazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok vagyontárgyait is bevonták az újjászervezés lehetőségébe, sőt egy júniusi kormánydöntés ebbe a körbe sorolta a privatizációra meghirdetett tej, hús és gabonaipari vállalatokat is. Tavaly 209 reorganizációs pályázat érkezett a tárcaközi bizottsághoz, a kérelmekhez 1 milliárd 618 millió forint hitel és 1 milliárd 505 millió forint kamattámogatás kapcsolódott, hét évre elosztva. A múlt évi kamattámogatás — a hitelkeret 2,4 százaléka — 48,4 millió forint volt. Az idén 3 milliárd forintra növekedett a kamattámogatási keret. Ebből 427 millió a tavaly elbírált pályázatok áthúzódó kamatterhe, a fennmaradó 2,5 milliárd forint pedig a mintegy 20 milliárd forint értékű vagyon kivásárlását és a gazdálkodás jelentős fejlesztését segíti. Az év első negyedében már 2,4 milliárd forint hitelhez adtak kamattámogatást és várható, hogy az idén valamennyi hitelpályázati kérelmet támogatni tudják majd. A reorganizáció lehetővé teszi, hogy az induló vagy átalakuló vállalatok, vállalkozások kedvezményesen jussanak vagyontárgyakhoz, a működésükhöz legszükségesebb tartós forgóeszközökhöz. Arra is módot ad a program, hogy a gazdaságokat új gépekkel, eszközökkel szereljék fel, mert a reorganizációs célú fejlesztésekhez felvett hitelek kamatterheinek 70-90 százalékát átvállalja az állam. Mindehhez azonban a bankoknak is fel kell ismerniük, hogy a termelő csak az általuk nyújtott hiteleken keresztül juthat lélegzethez. Ha ez nem történik meg, növekedni fog a felszámolások száma. Ennek első vesztesei ugyan a mezőgazdaságból élők lesznek, de az üzletrész tulajdonosok után a bankok következnek majd. (ug.) 4 t i
