Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám (195. szám)
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 24., kedd Sikeres ásatások Sikerrel zárult az idei nyári ásatási idény Komárom sző- nyi városrészében. A római kori Brigetio város és katonai tábor egykori területén ásott tizenkét kutatószelvényből meglepően sok restaurálható lelet került elő. Magyar és német egyetemisták, valamint helyi középiskolások dolgoztak az ásatáson. A feltárás során megtalálták egy jómódú család háza több helyiségének maradványait. Az épületnek már annak idején padlófűtése volt. Szinte mindegyik helyiségét nagy felületen freskókkal díszítették. A leleteket restaurálás után a komáromi múzeumban helyezik el. Egyházi iskola Zalaegerszegen Szeptembertől egyházi általános iskola kezdi meg működését Zalaegerszegen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának abban a részlegében, amelyet már visszakapott a Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend. A francia alapítású rend 1928-tól 1948-ig birtokolta az épületet. Tavaly az ingatlan egyharmada került vissza tulajdonába, amelynek átalakítását teljes egészében a franciák finanszírozták. Itt kezdi meg működését a Mind- szenty József Általános Iskola, három első, egy második és egy harmadik osztállyal. A 130 tanuló állami tanterv alapján tanul, nevelésük keresztény szellemben történik. Háborúk és békék Háborúk és békék a címe annak a kiállításnak, amelyen fiatal iparművészek vallanak a háborúról, tiltakoznak az esztelen pusztítás, a halál ellen. A különleges bemutatón üvegtervező-, textil-, grafikus-, keramikus- és ötvösművészek munkái tekinthetők meg. A tárlatnak az a középkorban épült budai Mária Magdolna-temp- lom tornya ad otthont, amely jó néhány évszázados történelme alatt több ízben is volt a háborús pusztítás áldozata. A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének kiállítása szeptember 30-ig tekinthető meg az I. kerületi Kapisztrán téren. Balettstúdió Kijevben A nyári szezon legnagyobb ukrán kulturális eseménye nem valamiféle várva-várt szabadtéri koncert volt, még- csak nem is nyugati sztárok vendégszereplése. Csak egy rövid hír: ismét működni kezd az opera balettstúdiója. Nagy szó ez, amikor a pénzszűke a kultúrában is rendet vág. A stúdiót éppen száz évvel ezelőtt hozták létre, a lengyel Sztanyiszlav Lencsevszki vezetésével. A moszkvai és a pétervári után a kor harmadik legjelentősebb, igaz az előző kettőnél szerényebb körülmények között dolgozó társulata volt a kijevi az orosz birodalomban. Mindössze négy táncospár alkotta az együttest. Nők a II. világháborúban A férj, a családapa, a vőlegény nélkül otthonmaradt asszonyok, anyák, lányok életét, mindennapjait mutatja be a Szelíd szolgálati szabályzat címmel nyílt fotótárlat. A Műcsarnok Dorottya utcai kiállító- termében látható tényképek a II. világháború hadszíntereitől távoli hátország életébe nyújtanak bepillantást. Az amatőr fotográfusok készítette felvételeket a Legújabbkori Történeti, illetőleg az Országos Színháztörténeti Múzeum bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. TÖBB LÁBON — SÁNTÍTVA A kecske, a káposzta, meg a pedagógusbérek Dr. Kálmán Attila: „ Meggyőződésem,...hogy nem lesz sztrájk” (Folytatás az 1. oldalról) — A tankönyvellátással — mint annyiszor — most is gondok vannak... — A kormány legalább 280 millió forintot áldoz arra, hogy az iskolák könyvtárai vásároljanak tankönyvet és ezzel valamennyi munkanélküli, valamint nagycsaládos gyermekének megadja a lehetőséget az ingyen tankönyvbeszerzésre. Nehezíti a könyvellátást, hogy ma már 43 tan- könyvkiadó ad ki, több mint 1400 féle tankönyvet. Nincs a kiadóknak forgóalapja és a terjesztés is sok gondot okoz, amióta olyan sokan foglalkoznak vele. — Gondoltak-e arra, hogy a közeljövőben ezt valahogyan összehangolják? — Különböző szankciókkal olyan szigorú szerződéseket kötöttünk a kiadókkal, hogy merem remélni: szeptember 10-éig — a legvégső határidőig — minden iskolában ott lesz a tankönyvek 98-99 százaléka. — S az áruk ára? — Lényegesen magasabb lesz, mint eddig. Azáltal azonban, hogy a közoktatásban minden könyvnek a 40 százalékát vagy 150 forintot (ha nagyon drága a könyv) a központi költségvetésből fizetünk, valamint a könyvtári megoldással és az önkormányzatok helyenkénti kisegítésével a leginkább rászorulók mindegyike kap valamilyen kedvezményt. — A felsőoktatásban dolgozók fizetését most rendezik. A többi pedagógus béremeléséről még semmi biztosat sem tudunk. Ez növeli a feszültséget és egy esetleges sztrájk lehetőségét sem zárja ki. Mit tesz a tárca ennek elkerülésére? — A felsőoktatásban több mint 17 ezer oktató van: ők most összesen egymilliárd forint fizetésemelést kapnak. Ez átlagosan, havi 12 ezer forint növekedést jelent. — Hogyan ítéli meg a pedagógusok bérkövetelését? — Azt, hogy 1994. január elsejétől be kell vezetni a közalkalmazotti törvényben előírtakat én is támogatom, de valószínűleg be kell érni azzal, hogy az alapfizetéseket emeljék meg. — Ez hány százalékos növekedést jelent? — 72 milliárd forint kellene ahhoz, hogy az alapfizetéseket (8000 forint) nem a csillagos égig, csak egy darabig (44 ezer a felső határ) emeljük. A pótlékok „tói — ig” vannak megadva és ott van még a 13. havi fizetés, a végkielégítések stb.. Ez borzasztóan nagy pénz... Nagy valószínűséggel megoldható az, hogy 1994. január elsejétől bevezetésre kerül a törvény; mindenkinek meg kell adni az emelést, de egy részét a kormány, egy részét a társadalombiztosítás és egy részét az önkormányzatok fogják állni. Meggyőződésem, hogy nem lesz sztrájk, mert a pedagógusok és a szülők döntő többsége azt szeretné, ha szeptemberben megkezdődne a tanítás. Persze ehhez a kormánynak is engedményeket kell tenni. — Kötelezi-e valami az önkormányzatokat, arra, hogy ezt az összeget biztosítsák? — Igen. Maga a törvény. De az önkormányzatoknak központi támogatást kell adni. Azt mondtuk már, hogy el kell halasztani a törvény hatályba lépését. A Parlament azonban még nem döntött róla, csak Szabó Ivánnak volt egy ilyen kijelentése. Azon törjük a fejünket, hogy nem szólunk róla semmit, ami azt jelenti, hogy 1994. január elsején automatikusan belép a törvény. A valutaalapnak pedig jelentjük, hogy a fizetéstechnikát halászijuk el egy évre. Úgy akarjuk csinálni, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon. Azt akarjuk, hogy több lábon kerüljön beDr. Kálmán Attila a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára (Fotó: Kovács Tibor) vezetésre, a valutaalapnak meg jelenthessük, hogy elhalasztottuk a fizetés módját. — Mit fog kapni végül a pedagógus? — Meg fogja kapni 1994. január esejétől a besorolása szerinti összeget. Sokkal könnyebb az asztalt verni, mint megteríteni... Mi nem azért világítunk, hogy bennünket lássanak, hanem, hogy mi lássunk. A kollégáknak pedig ajánlom: olvassák el figyelmesen a törvényt magát, ne csak a róla szóló fölháborodott véleményeket. Várnai Ágnes Befejeződött a református értelmiségiek konferenciája „A hívő ember küldetéstudata erőteljesebb... ” Für Lajos: Az első református tanévnyitón mint egykori csurgói diák, magam is részt veszek Balatonszárszón, a Református Egyház Soli Deo Gloria konferenciatelepén az 1943. évi Szárszói Konferencia 50. évfordulója emlékére református értelmiségi tanácskozást tartottak. A Hit és felelősség címet viselő konferencia harmadik napján értelmiségi fórumot rendeztek a szárszói gyülekezeti házban, melyen többek közt Für Lajos honvédelmi miniszter is megjelent. Az egykori csurgói diák Für Lajos (Fotó: Kovács Tibor) Évadnyitó a színházban Babarczy László: Új korszak kezdődik A fórum előtt kérdeztük meg Für Lajostól, hogy a kormány tagjai közül miért éppen ő vesz részt a protestáns értelmiségiek konferenciáján. — Jelenlétem egyrészt azzal magyarázható, hogy én magam is protestáns neveltetésben részesültem, másrészt Szárszó számomra is az a tiszteleti hely, amely 1943-ban a magyarság sorskérdéseinek megvitatását vállalta. Az itt felmerülő égető kérdésekre való válaszkeresésben a református értelmiség nagy feladatokat vállalt. Ma természetesen más kérdéseket vet föl az élet, ám a magyarság megmaradásának ügye legalább olyan súlyú, mint ötven évvel ezelőtt volt. — Van-e szellemi-ideológiai különbözőség a református értelmiségiek tanácskozása és az annak zárónapján kezdődött, Püski Sándor nevével fémjelzett konferencia között? — Annyiban van, hogy itt egy egyház vetett számot az ötven évvel ezelőtt történtekkel, mai helyzetével, és ennek alapján határozta meg a szárszói szellemiség megőrzésében rá háruló feladatait, míg a Püski-féle tanácskozáson a politikusok és a politizálok próbálják megfogalmazni a teendőket. A hajdani Szárszó szelleme összeköt bennünket. Akkor a vallás és a politika ugyanazt akarta. A Püski-konferencia erősebb politikai felhangokkal ad nyomaté- kot azoknak a kérdéseknek, amelyek a mi tanácskozásunkon is szóba kerültek. — Beszélhetünk-e a református értelmiségiek esetében másokétól eltérő küldetéstudatról? — Megkülönböztető küldetéstudatról nem, ám erőteljesebbről beszélnünk kell. A hívő emberek és kiváltképpen a protestánsok küldetéstudata általában erőteljesebb, mint a nem hívőké. Aki hívő környezetben nevelkedett és ismeri a magyarországi református egyház történelmét, az átérzi mai szerepét is. — Gondolom, ezért szorgalmazza Ön is a volt egyházi iskolák visszadását. — Igen, ezért. Meggyőződésem, hogy a református egyház ma a hitélet területén kifejtett tevékenysége mellett legtöbbet a magyar művelődésért, az európai és a hazai egyházi műveltség terjesztéséért tehet. Ezért is fogadom lelkesen minden volt református gimnázium újraindítását, de ugyanígy a katolikus középiskolák létesítését is. — Mikor láthatjuk Für Lajosi legközelebb Somogybán? — Örömmel mondhatom, hogy hamarosan, hiszen augusztus 29-én lesz a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium első református tanévnyitó ünnepsége, amelyen mint egykori csurgói diák magam is részt veszek. Gulyás József (Folytatás az 1. oldalról) Önmagáért beszél az új színházi évad műsorterve, amelyet lapunkban már ismertettünk. Nagy próbatételre vállalkozott a társulat, amikor összeállította 1993/94-es programját. Ezért érthető, hogy Babarczy László igazgató a megnyitójában csupán azokra a lényeges feladatokra hívta föl a társulat tagjainak a figyelmét, amelyben mindenkinek gsztoznia kell. — Új tagok igazán nincsenek — mondta, majd bemutatta Tóth Évát, aki az új évadra szerződött Kaposvárra. — Nehezebb feladataink lesznek, mint az elmúlt évben. Mindenkire több munka vár — jelezte a színidirektor, majd így folytatta: — Kezd helyreállni az új világ rendje. Új korszak kezdődik, illetve folytatódik a megkezdett munkánk. Több, eddig megoldatlan kérdést szeretnénk rendezni. A közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezettel új belső szabályzatot készítünk. Ugyan nagyon nehéz alkalmazni az új Munkatörvénykönyv előírásait a színházi életre, de a túlórák kérdését mindenképpen megoldjuk. Nem tartható fönn az eddigi zavaros állapot. Kialakulóban van egy az eddiginél átgondolÖtnapos finnugor írótalálkozó kezdődött tegnap Egerben. Az eseményen száz hazai, finn és az egykori Szovjetunió területéről érkező író és költő vesz részt. Az írótalálkozó a harmatabb rend, amely az egész színház működésére kiterjed. Egy pillanatra sem feledhetjük el azonban azt, hogy mi elsősorban művészetet akarunk csinálni. Azoknak kell itt dolgozniuk, akik a művészettel jegyezték el magukat. A jelenlegi körülmények között a műhelymunka igencsak felértékelődik. Az új évad első bemutatójának az olvasópróbái már tegnap este megkezdődtek, miután az igazgató megtartotta a rendezők értekezletét. Kosztolányi Dezső regényéből Babarczy László készítette el a Néró, a véres költő című színpadi változatot, amelyet maga rendez. Néró szerepében Znamenák Istvánt láthatjuk, Seneca alakját Lukáts Andor, Agrippináét Molnár Piroska formálja meg. 1975-től tizennyolcán vehették át az egykori színházigazgató, Komor István emlékére alapított vándorgyűrűt. Azok a színészek, akik legalább három évet eltöltöttek a társulatban és kiemelkedő művészi munkássággal hozzájárultak a színház jó híréhez. Az idén huszonegy jelölt közül a társulat döntő többségének szavazata alapján Tóth Nóra érdemelte ki az elismerést. Horányi Barna dik ilyen rendezvény; az előző Tallinban volt. Résztvevői eszmét cserélnek a Volga környéki, a szibériai finnugor népek, valamint a balti-finn népek és kisebbségek helyzetéről. Finnugor írótalálkozó
