Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-23 / 194. szám

1993. augusztus 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 MEGINT VANNAK KIVÁLTSÁGOK? Egy mentelmi-vita utórezgései Emlékezetes, hogy a képvi­selőház rendkívüli nyári ülésszakának utolsó napjai sem maradtak „napirend előtti” szenzációk nélkül: a bí­róságok négy országgyűlési képviselő mentelmi jogának felüggesztését kérték. A men­telmi bizottság valamennyiök kiadását javasolta, ennek el­lenére az országgyűlés a ja­vaslatot — nagy szótöbbség­gel — leszavazta. A döntés vihart kavart, s ez azóta sem ült el. Egy MDF-es képviselő azért berzenkedett, mert szerinte „amit egy átlag­polgár megtehet, azt mi, kép­viselők nem tehetjük meg. Döntésünk olyan látszatot kelthet, mintha mi törvények felett állnánk”. A mentelmi, összeférhetet­lenségi és mandátumvizsgáló bizonyságban három MDF-es képviselő foglal helyet, a többi párt két-két taggal képviselteti magát. Elnökük a kisgazda Oláh Sándor: — A bizottság eddigi 36 ügyet tárgyalt, ezek közül 30 esetben javasoltuk a mentelmi jog felfüggesztését, de csak 10 esetben értett velünk egyet az Országgyűlés — mondja. — A döntés mindig a T. Ház kezében van! — Ezek után mi lesz a leg­utóbbi négy üggyel? — Ezekben már döntött az Országgyűlés, megváltoztat­hatatlan a határozat. — A most kialakult vita, nem járhat azzal a következmény­nyel, hogy a következő ügy — ha indokolt, ha nem — min­denképpen kiadatással vég­ződik? — Mi ezután is minden ügyet több oldalról, körültekin­tően és alaposan megvizsgá­lunk. A végső döntés — hang­súlyozom — továbbra is az országgyűlés kezében van! Szabad György elnök úrnak kellene lépéseket tennie, hogy a mentelmi ügyekben az or­szággyűlés alaposabban vizsgálódjon és körültekintőb­ben döntsön! (koós) Kilépő a humánum pecsétjével (1.) Munkába a sittről A fogvatartott, megfelelő magaviselet esetén külső munkahelyen dolgozhat, folytathatja eredeti szak­máját. Ezt a május 15-én hatályba lépett büntetés­végrehajtási törvény teszi lehetővé. — Ennek a lehetőségnek több előnye is van, s társa­dalmilag is hasznos, mert egy­részt egykori munkahelyén őt nem kell pótolni, másrészt pe­dig nem szakad ki a megszo­kott közösségből és a család­ból — állítja Veszelka Vendel, a kaposvári büntetésvégrehaj­tási intézet parancsnoka. Reggel úgy megy dolgozni, mint a „szabadok”, este pedig meghatározott időre visszatér a börtönbe. — Minden börtönlakó élhet ezzel a lehetőséggel? — Természetesen nem. Csak azok, akiknek a magavi­seleté megfelel a társadalmi normáknak, akiknél nincs szökésveszély. Alapos kör­nyezettanulmány előzi meg a döntést: ki dolgozhat. Az erre létrehozott bizottság munkáját a vélemények, környezetta­nulmányok elkészítésével tá­mogatja a családsegítő szol­gálat, valamint alkalmanként a kaposvári tanítóképző főiskola néhány diákja. A sértetti kör­nyezet lecsillapodását mindig ki kell várni. A súlyosabb bűn- cselekményt elkövetőknél ez huzamosabb időt vesz igénybe. Mint ahogy a fogva­tartott bűnhődésének folya­mata is... — Milyen visszajelzéseket kapott a parancsnok a város­ból, a munkahelyekről? — Semmi komoly probléma nem volt, a kaposváriak nem is vették, vehették észre, hogy néhány fogvatartott immár két hónapja civilként rendszere­sen dolgozik a városban. A munkahely megértőén fogadja őket, sokszor ők kezdemé­nyezik, hogy visszavárják — az adott intézmény és a bör­tön közötti szerződéssel — régi munkatársaikat. — Ki kapja a fizetést? — A börtön. Ám részesül belőle a fogvatartott is. — A bűnözési statisztikát, a riasztóan emelkedő ten­denciát tekintve mennyire in­dokolt a külső munka lehető­sége? — Az ítélet jogerőre emel­kedését követően az egyik legfontosabb célunk, hogy a fogvatartott büntetésvégrehaj­tási idejének letöltése után képes legyen beilleszkedni a társadalomba. S ehhez óriási segítség a külső munka lehe­tősége. Az enyhítések és a nyitott börtön mellett az új büntetésvégrehajtási törvény életbelépésével azonban fel­merült a börtönrezsim szigorí­tásának is az igénye. Tudo­másom szerint erre a lépése­ket a büntetésvégrehajtás ille­tékes felső vezetése már meg­tette. A fogvatartottak, akik maga­tartásukkal kiérdemelték a külső munkán való részvételt, így vélekednek, természete­sen név nélkül: „1993 tavaszán megválto­zott körülöttünk minden. Jobb lett a helyzetem, kicsit gyors­abban peregnek a napok.” „Eleinte annyira szépnek ta­láltuk, hogy el sem hittük, a szokásos börtönpletykák közé soroltuk. Megvalósult az, ami eddig csak álom volt egy elítélt számára: lehetőség van akár a többszöri hazamenetelre is. Eddig a büntetés nemcsak az elítéltnek volt büntetés, ha­nem sújtotta a hozzátartozó­kat is. Ez a jutalmazási rend­szer úgymond „lerövidíti” az ítéletünket.” „Nagyon jó érzés volt újra a civil életbe kerülni és újra a családom közelében lenni. A munkámat teljes tudásom szerint végzem, igyekszem, hegy ne legyen panasz rám.” „Megkönnyíti a külső munka a börtönélet elviselését és nagyban segíti majd szabadu­láskor a civil életbe való beil­leszkedést. Talán a börtönvi­seltek pejoratív megítélését is enyhíti. Jó érzéssel megyek minden reggel, a munkatár­saim támogatnak, segítenek, amiben csak lehet. A büntetés a súlyából nem veszít, mert az ember sokkal jobban érzi a kü­lönbséget a civil és a börtön­élet között. A lehetőség és a bizalom, amelyet tisztelettel köszönök, becsületes és szorgalmas munkára kötelez." (Folytatjuk) Tamási Rita Jönnek az adó­folyószámlakivonatok Megkezdték az adófolyó­számla-kivonatok kiküldését az adózóknak — tájékoztatta az APEH illetékese az MTI-t. Először azok a magánsze­mélyek kapják meg a kivona­tot, akiknek 1993. március 31-én 100 forintot meghaladó túlfizetésük, illetve tartozásuk volt, vagy pedig késve fizették be adójukat, és így késedelmi pótlékot számoltak el számlá­jukon. Ebben az esetben a ki­vonat az 1992. április elseje és 1993. március 31. közötti időszakra vonatkozó kötele­zettségeket és befizetéseket tartalmazza. A kivonat mellé átutalási utalványt is mellékel­nek. Ezen lehet befizetni azo­kat a személyi jövedelemadó, illetve földadó-kötelezettsége­ket, valamint a késedelmi pót­lékot, amelyeket a kivonat kézhezvételéig még nem tel­jesített az adózó. Késedelmi pótlékot a fenti időszakra számítottak fel azoknak, akik tartoztak az APEH-nek. Az esetleges panaszokkal az APEH ügyfélszolgálati iro­dáit lehet megkeresni, ame­lyek címe az adófolyó­számla-kivonaton is szerepel. Harminc nap a határidő A mezőgazdasági vállalkozást bizonyítani kell Azoknak a kárpótoltaknak, akik kárpótlási jegy utalványt kaptak, miután vállalták, hogy mezőgazdasági vállalkozóként művelik meg az árveréseken megszerzett földjejket, vissza kell fizetniük az utalvány értékét, ha nem jelentkeztek be az adó­hatóságnál mezőgazdasági vál­lalkozónak — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal az MTI-t. A kárpótoltak nem tesznek eleget az utalványokra való jo­gosultság előírásainak, ha az árveréstől, illetve a birtokbavé­teltől számított 30 napon belül nem jelentkeznek be az adóha­tóságnál mezőgazdasági vállal­kozónak. Ha az utalványokat mégis felhasználták, akkor azok ellenértékét és évi 2Ö százalék kamatot kötelesek befizetni az APEH-nek. Il.il uz I1HI2. úvl 1JÜCX. tOrvútty alapján kilxx•; I-AKQSSAGI wncstAriegy 2 630414 . ix'n/.üHyrnliUszicr cHsmcrl. ho#y ■ ÍOOOO,- Ft, azaz tízezer forint nóvúrtókrfll szókt, a módosított IOH7. óvi 2.1. számú törvónyerejü renddel szerint kllxh s.i- tori lakossági kltxsiárjoKy az állami kóltsú«voiós róvid lejáratú hltcIszüksóRleiónek fedezetórc szolnál és az állumudóssáK túszé. I- lakossá# kliH siárJcny lejárain: l óv, azaz 30S nap. A nóvúrtók inán Járó bnntó kamui nx'rtóke lejáratkor. óv* ni*, azaz tizenkilenc százalók. üzen lakossá# klncstárJeHyet le#iorál>l>an a vásárlástól számítón 2 hónap elteltóvel a vásárlás naptári napjával mrrtCHyezó naplói leltet visszaváltani. A második Ixkinp mán tónónfl visszaváltás esetón a klncstárjefty birtokosát az nláliltl. az eladástól a visszaváltási# na|>onta kiszámíttat. ulálitii tnóttókű kínnal Hied me#. 2. hónaptól90. napi#óvt Itt*. Hl. naptól Ino. napi#óvl II« IHI.naptól 270. napi#óv! t:t*. 271. naptól .M>4.na|il#óvl in». Ma napon in* Amennyiben a visszaváltás ívnia munkaszüneti tvi|>ni esik. ii#y a visszaváltás a kóvetkezó dr. Szabó Iván púnzöjiymlnlszlC! T T. T T T T T T T. ▼ Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? JA Lakossági Kincstárjegy ma az egyik leg­biztonságosabb befektetés. Mivel állami érték­papír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha idő­közben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már On is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Budapest Bank Rt. Kaposvár, Fő u. 3. • Budapest Bank Rt. Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 49. • Budapest Bank Rt. Marcali, Rákóczi u. 16. • OTP Bank Rt. Kaposvár, Széchenyi tér 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom