Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-23 / 194. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. augusztus 23., hétfő Többfordulós sakkjátszma Moszkvában Jelcin trójai falova Borisz Jelcin a jelek szerint megtalálta az országot megbénító kettős hatalom megszüntetésének módját. Ráadásul — ami a legfontosabb — úgy tűnik, az elnök nem akar letérni az alkotmányos útról, és nem próbálja meg feloszlatni a törvényhozást. Halasztott csúcs Két tervezett csúcstalálkozót halasztanak el: Bili Clinton amerikai elnök moszkvai látogatását, illetve a NATO brüsz- szeli csúcstalálkozóját. Mindkettőt decemberre tervezték, és csak jövőre tartják meg — írja az U.S. News hírmagazin. Az indoklás szerint most valamennyi érdekelt vezető politikus belpolitikai kérdéseknek ad elsőbbséget. Az értesülések szerint ugyancsak elhalasztják azt a csúcstalálkozót, amelyre Clinton elnök a hét vezető nyugati ország legutóbbi, tokiói tanácskozásán hívta meg partnereit. Fegyverrendelés Panamától A panamai kormány hivatalosan is megerősítette, hogy meg nem nevezett fegyverkereskedők Panamát megrendelőként feltüntetve több millió dollár értékű fegyvert akartak Ausztriából és Csehszlovákiából Boszniába csempészni. A panamai kormány különbizottsága által közzétett jelentés „dicstelen botránynak” minősítette az ügyet, s megállapította, hogy egyebek mellett 26 ezer 800 lőfegyvert, ötezer pisztolyt és 17 millió lövedéket akartak Boszniába csempészni... A fegyvereket egy harmadik ország fegyverkereskedője rendelte meg Panama barcelonai konzulátusán. Arab-izraeli tárgyalások Egy muzulmán és egy zsidó ünnep között tartják a kétoldalú arab-izraeli tárgyalások következő, tizenegyedik fordulóját. Augusztus végén kezdődik csak a washingtoni tárgyalássorozat — egy nappal az eredetileg meghirdetett időpont után. A jövő hétfőn ugyanis Mohamed próféta születésnapját, s az munkaszüneti nap az arab küldöttek számára. Egy izraeli szóvivő szerint a találkozók szeptember 14-én fejeződnek be — egy nappal a zsidó újév előtt. Háfez Asszad aggodalma Szíria óva intette a libanoni vezetést attól, hogy jelentősebb létszámú csapatokat küldjön az ország déli részére, mivel ez szerinte a síita Hez- bollah-fegyveresekkel való konfrontációhoz vezethet. Az AFP értesülései szerint Háfez Asszad szíriai államfő Eliasz al-Hravi libanoni elnökkel és Rafik al-Hariri libanoni kormányfővel Damaszkuszban folytatott megbeszélésein rosszalásának adott hangot, mivel a libanoni kormánycsapatok és a Hezbollah fegyveresei között kirobbanó esetleges összecsapás megerősítené Izraelt azon követelésében, hogy Libanon kössön vele biztonsági egyezményt. Merényletek bírók ellen Hivatásuk miatt több mint 50, az igazságszolgáltatás területén dolgozó embert öltek meg világszerte egy év leforgása alatt, és csaknem 320-at ért támadás. A bírók és ügyvédek függetlenségéért küzdő svájci központnak összesen 54 országban folytatott vizsgálataiból kiderült, hogy Kolumbiában a legsúlyosabb a helyzet: ott 18 ügyvédet és bírót gyilkoltak meg hivatali tevékenysége miatt, további tízet életveszélyesen megfenyegettek, többet megkínoztak. A demokratikus Nyugatról is van nak adatok: Észak-írország- ban - például - a rendőrség 39 ügyvédet megfenyegetett. Tansu Ciller az első női miniszterelnök Törökországban. 1946-ban született Isztambulban; Amerikában járt iskolába, és közgazda- sági diplomát szerzett. Doktori címét a connecticuti egyetemen nyerte el. A politikai életbe három éve kapcsolódott be. Első hivatalos Ha némi késedelemmel is, de megalakult az új japán kabinet; ez nem a szokásos kormányváltást jelenti a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának élén. Harmincnyolc esztendő után véget ért a Liberális-Demokrata Párt megdönthetetlennek tetsző egyeduralma. A „rendszerváltás” sajátosan japán módra történt: visz- szaesett az eddigi baloldali ellenzék, benne a Szocialista Párt, és a választók többsége a konzervatív politika mellett szavazott. Ez új arcokat és nemzedékváltást kívánt. Ahogyan Tokióban mondják: a politika, a gazdaság és az állami bürokrácia „szennyes háromszögének” felszámolását, az elburjánzott korrupció megszüntetését. Vagyis módszerváltás is történik, s új főszereplők jelentek meg a japán politikai színpadon. Hoszokava Morihiro, az 55 esztendős új miniszterelnök régi szamuráj-családból származik. Nagyapja, Konoe herceg többször volt miniszterelnök a második világháború előtt, s jóllehet nem tartozott az elvakult fasiszta politikusok közé, felelősségét érezve, az 1945-ös fegyverletétel idején ciánkapszulával öngyilkosságot követett el. Az unoka először újságíró volt az Aszahi Simbunnál; harminchárom évesen a liberális-demokraták színeiben lett a törvényhozás tagja, s egy évtizeden át működött Kuna- moto tartomány ritka kivételként emlegetett, tiszta-kezű kormányzójaként. Már korábban is ütközött pártjának a vezetésével, amikor reformokat kívánt, tavaly pedig hivatalosan is kivált: megalapította a Japán Új Pártot, amely nem sokkal később igen jól szerepelt a választásokon. Hoszakavára nagy feladat vár: nem lesz könnyű összeútja Németországba vezet, ahol az ott élő törökök problémáit tárgyalja meg Helmuth Kohllal. Gazdag török család tagja. Vagyonát 50 millió dollárra becsülik. A férje bankár volt: Ozer Ciller. A török miniszterelnök egyébként folyékonyan beszél németül és angolul. tartania a hét pártból álló kormányt, jóllehet minden irányzat a vezető személyiségeit küldi a kormányba. Takao Dói asszony személyében először került nő és szocialista az alsóház elnöki posztjára. A ma 64 esztendős alkotmányjogász fél évtizeden át, 1991-ig pártjának irányítója volt, most pedig — ha nem is közvetlenül kormánytagként — tapasztalatával és népszerűségével a váltást erősítheti. Kono Johei az új ellenzék vezére, a Liberális-Demokrata Párt élén végbement személycsere győztese. Az új miniszterelnökkel egyidős, először a Löckheed-ügy, az amerikai repülőgépgyár vesztegetési pénzei nyomán kirobbant botrány idején, 1976-ban lázadt fel pártjában. Később megalakította az Új Liberális Klubot, majd 1985-ben tért vissza az anyapártba. A politológust, akit az utolsó percben tettek a választási kampány élvonalába, hogy mentse, ami menthető első ízben nem zárt ajtók mögötti alkudozásokkal, hanem titkos szavazással választották meg a párt első emberének. A párthűséget és az éles kritikát, valamint a reform- törekvéseket mindig összeegyeztető pártelnöktől azt várják, hogy ugyancsak a változás embere lesz. Az LPD-t ugyanis nem lehet leírni, csupán húsz szavazattal maradt le az abszolút többségtől s a hétpárti szövetség bármilyen megingása változást hozhat. A japán „fordulat” természetesen elsősorban a szigetország belügye. A világnak azonban korántsem mellékes, hogy milyen kormányzat áll a gazdasági, lokomotívnak számító Japán élén. Nekünk, magyaroknak pedig különösen nem, hiszen Japán az egyik fő hitelezőnk és beruházónk. Réti Ervin Ez egyelőre, persze, csak feltételezés. Az elnök legutóbbi megnyilatkozásait elemezve azonban kezd kirajzolódni egy egyelőre gondosan titkolt stratégia. Patthelyzetben Jelcin legutóbbi beszédeinek vezérszólama az volt, hogy a reformok kerékkötője a jelenlegi parlament, amelyen valahogy túl kell lépni. A legkézenfekvőbb: a választások kiírása. Ez tehát Jelcin nem titkolt célja, s elérésére több lehetőség is van. Az államfő váratlan bejelentését, miszerint ősszel akár maga írja ki a választásokat, a moszkvai elemzők egy része úgy értékelte, hogy az államfő tényleg a törvényhozás feloszlatására gondol. Mások szerint viszont egy újabb fenyegetésről, ha úgy tetszik, Jelcin újabb blöffjéről van szó. Az elnök is tudja, hogy a parlament szétkergetése alkotmányellenes, és tartózkodik annak megismétlésétől, ami 1991-ben történt. Moszkvai politológusok egyöntetű véleménye szerint Jelcin ugyanis nem legitim módon jutott hatalomra, mivel a Szovjetuniót nem az arra egyedül jogosult szovjet parlament oszlatta fel, hanem Jelcin. Akkor Jelcin Gorba- csovot akarta kiütni a nyeregből, most pedig a jelenlegi parlament van soron, amely a kezdet kezdetén Jelcin engedelmes eszköze volt. A boszniai harcok zajától igencsak távol nyílt meg nemrégiben két menekült- tábor muzulmán bosnyá- kok számára: az egyik Malajziában, a másik Pakisztánban. Az előbbit a maláj Muzulmán Ifjúsági Mozgalom hozta létre részben saját alapjaiból, részben közadakozásból a főváros, Kuala Lumpur külterületén. Ugyanez a politikai és vallási szervezet fedezte a menekültek odaszállításának költségeit is. Mintegy 300 muzulmán bosnyák — férfiak, nők és gyerekek egyaránt — vészelheti át a háború még hátralévő borzalmait biztonságos távolságban. Viszonylag jó körülmények közé kerültek. Ingyenes a szálláshelyük, az élelmezésük és a gyerekek iskolai oktatása. Néhány felnőttnek sikerült elhelyezkednie, ám a munkanélküli többség sem teljesen pénztelen: az ingyenes ellátáson felül kap némi költőpénzt is — havi 100 malájziai dollárt, ami kb. 39 amerikai dollárnak felel meg. Míg a kényelmes malájziai tábort átmeneti menedékként rendezték be, a pakisztáni állam a hívására odaérkezett boszniai muzulmánok tartós letelepítését tervezi. Most még csak mintegy négyszázan vannak, de Pakisztán ígéJelcinnek mindenesetre a jelenleg érvényben levő alkotmány szerint nincs joga feloszlatni a törvényhozást. Enélkül viszont idő előtti választásokat sem lehet kiírni. Haszbulatovéknak még két, az elnöknek pedig három éve van a választási periódus végéig. Ez tehát patthelyzet. Hogyan akar akkor mégis Jelcin idő előtti választásokat? A magyarázat a petroza- vodszki találkozó eredményében keresendő. Mi is történt a festői Onyega-tó partján fekvő északorosz városban? Új hatalmi szerv Jelcinnek a jelek szerint sikerült maga mellé állítani az Oroszországi Föderációt alkotó köztársaságok vezetőit, ami lehetővé teszi egy új hatalmi szerv létrehozását. A Föderációs Tanács kinyilvánított célja a központ és köztársaságok közötti kapcsolatokban felmerülő vitás kérdések rendezése. Van viszont a szervezetnek egy másik, szélesebb politikai összefüggésben értelmezhető szerepe is: Jelcin „trójai falova” lehet, amely a parlamenttel szembeni legitim ellensúlyt képezhet. A Föderációs Tanács gondolata nem újkeletű. A nép- képviselők tavaly decemberben már elvetették létrehozását, mert úgy vélték,hogy Jelcin hatalmukat csorbító retet tett további tízezer befogadására. Átmenetileg egy iszlámábádi táborban helyezték el őket, de már kijelölték a területet egy leendő bosnyák falu számára Mánszehra közelében, a Karakorum-hegy- ség lábánál. A boszniai muzulmánok mindkét országban lelkes, barátságos fogadtatásra találtak. Pakisztánban eddig közel félmillió dollárnak megfelelő összeg gyűlt össze megsegítésükre közadakozásból. Több ezer család jelentkezett, hogy kész árvaságra jutott boszniai muzulmán gyerekek örökbefogadására. A délszláv muzulmánok felé áradó ro- konszenvet Nyugat-ellenes szenvedélyek fellobbanása kísérte. A közfelfogás szerint a keresztény Európa és Amerika sorsára hagyta a boszniai muzulmán közösséget, éppen muzulmán mivolta miatt. Ám a rokonszenv sem képes elmosni az európai és ázsiai mentalitás és szokás- rendszer különbözőségét. A helyi lakosság mindkét országban megrökönyödéssel tapasztalja, hogy a boszniai muzulmánok meglehetősen lazán kezelik az iszlám előírásait. Pakisztán valósággal botránykővé váltak a miniszoknyás bosnyák nők és a pólóingben, farmernadrágban imádkozó bosnyák imámok. Barta György szervként működtetné, mivel abban kivétel nélkül Jelcin emberei kaptak volna helyet. Az elnök mostani sakkhúzásának lényege, hogy a 176 tagú testületben a helyi nép- képviseleti szervek képviselői is helyet kapnának. Ezzel Jelcin lényegében szalonképessé tenné a szervezetet a Legfelsőbb Tanács előtt, így abba aligha tudnak Haszbula- tovék belekötni. Jelcin másik fontos lépésként beleegyezett abba, hogy az elnök által kezdeményezett alkotmányos tanácskozás és a parlamenti alkotmánybizottság közösen vitassa meg az új alkotmány tervezetét. Nem kizárt ennek ellenére, hogy a képviselők mégsem írják alá saját „halálos ítéletüket” , azaz nem fogadják el az új alaptörvényt, amelyben már kétkamarás parlament szerepel a még szovjet időkből megmaradt Legfelsőbb Tanács, illetve a népképviselők kongresszusa helyett. Ravasz lépés Jelcinnek a jelek szerint erre is van megoldása. És itt jön be a „föderációs trójai faló”. Az elnök ugyanis utalt rá, hogy egy ideiglenes alkotmánytörvényt is elképzelhetőnek tart, amit a Föderációs Tanács útján próbál meg esetleg keresztülvinni, a parlament ellenében. Ennek is végső soron az új választások kiírása lehet az eredménye. Jelcin tehát a nyári hosszas gondolkodás után lépett a sakkjátszmában, s maradva a sakkhasonlatnál, a „föderációs trójai falóval” sakkot adott a parlamentnek. Köti Lóránt Rátalált egy búvár a kém tengeralattjáróra Edward Michaud hivatásos búvár azt állította, hogy háromévi kutatás után sikerült rábukkannia az U-1226 jelzésű náci tengeralattjáró roncsaira 12 méter mélységben, négy mérföldre Cape Cod partjai előtt. A tengeralattjáró roncsai közt 50 holttestet talált — tengerészeket és kémeket, akiket a nácik partra akartak tenni Amerikában. Ezenkívül még egy náci tengeralattjáró roncsairól tudnak az amerikai partok előtt. Ez az U-853-as sorszámú, amely Rhode Island előtt fekszik 39 méter mélységben. A most megtalált U-1226 1944. október 28-án süly- lyedt el, miután parancsnoka az amerikai parti őrség rádiójának hullámhosszán adott üzemetet németországi támaszpontjának. Az amerikaiak bemérték a tengeralattjárót, és egy repülőgép hat percen belül elsüllyesztette. Az U-1226 roncsinak megtalálása azért jelentős, mert újabb bizonyítékául szolgála a németek kémtevékenységének az Egyesült Államok partjai előtt a második világháborúban. (Az AP alapján) Hétpárti szövetség — új főszereplők „Rendszerváltás” a japán színpadon Boszniai menekültek Ázsiában Egy imám farmerban Tansu Ciller a kormányfő
