Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-23 / 194. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 23., hétfő Regionális tanács a Velencei tónak is A Balatoni Regionális Ta­nács mintájára létrehozzák a Velencei-tavi Regionális Ta­nácsot, amely elkészíteném a fejlesztési programokat is. Ez a tó jövőjéről szóló kör­nyezetvédelmi fórumon hangzott el. A résztvevők a kishajós bejáráson szereztek tapasztalatokat, amelyek alapján dr. Tarján Lászlóné politikai államtitkár kijelen­tette: a víz jelenleg fürdésre alkalmas, az algák csak egy-egy kisebb területen szaporodtak el. Magyar áruházi hét Berlinben A magyar élelmiszerkínála­tot bemutató áruházi hetet rendeznek november elején Berlinben, az Edeka áruház­lánc üzleteiben. Ezzel az ak­cióval egy kollektív élelmi­szermarketing koncepció gyakorlati megvalósítása kezdődik meg. A kezdemé­nyezés lényege, hogy a ma­gyar élelmiszerek az eddigi­nél kedvezőbb feltételekkel lehessen értékesíteni a kül­földi piacokon. Krakkófood'93 kiállítás Lengyelországban A szakemberek szerint az Anuga után a Krakkófood lesz Európában a legna­gyobb élelmiszeripari kiállí­tás. Az üzleti, piackutatási, piaci fórumnak is Ígérkező kiállításon mintegy 2000 négyzetméteren több mint 100 kiállító mutatkozik be. A magyar élelmiszertermelő­ket, akik külön nemzeti be­mutatóval is szerepelnek, 26 cég képviseli. 150 ezer földtulajdonos, licitálással 150 ezer földtulajdonos van Magyarországon, aki lici­tálás útján szerezte meg föl­djét. Sepsey Tamás címzetes államtitkár szerint az első kárpótlási törvény alapján beadott 830 ezer igényből már csak 30 ezer, zömmel külföldi vár elbírálásra. A má­sodik vagyoni kárpótlási tör­vény nyomán benyújtott 70 ezer igény felét bírálták el eddig, s várhatóan a jövő év­ben befejezik az egykori poli­tikai üldözöttek 360 ezer igé­nyének elbírálását is. MNB kötvény német tőkepiacon A Magyar Nemzeti Bank újabb egymilliárd márka ér­tékű, ezúttal 8,75 százalék kamatozású kötvényt bocsát ki a német tőkepiacon. Az MNB legutóbb kora tavasz- szal jelentkezett kötvények­kel Németországban szintén egymilliárd márka értékben. Az idei németországi M N B-kötvénykibocsátások összvolumene meghaladja a tavalyi összértéket, amely 1,2 milliárd márka volt. Román adósság Románia külföldi adós­sága 4,3 milliárd dollár. A román pénzügyminiszter el­mondta, hogy ebből 2,8 mil­liárd dollár az az összeg, amelyet állami vonalon ka­pott Bukarest a fizetési mér­leg egyensúlyának megte­remtésére és a magánszek­tor, elsősorban a mezőgaz­dasági terület fejlesztésére. A kölcsönök nagyobbik há­nyadát vagy egyáltalán nem hasznosították, vagy pedig a megtérülés igen kis mértékű. Tíz pontot vár a kormány — Jó példák a Balatonról GOND A TANULÓK ELHELYEZÉSE A turizmus hajóról, lovaskocsiról és helikopterről Somogy megye segíti az országos idegenforgalmi koncepció elkészítését (Folytatás az 1. oldalról) Téglássy Tamás az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal elnöke Somogy vendége volt tegnap, hogy közvetlen be­nyomásokat szerezzen a ba­latoni turizmusról. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés alelnöke Hamvas Péter az idegenforgalmi hivatal igazga­tója, dr. Kovács Miklós a Sió- tour elnök-vezérigazgatója, valamint Bereczk Gyula Szár­szó polgármestere, a megyei közgyűlés gazdasági bizott­ságának elnöke a program elején a nyakkendőtől, aztán formalitásoktól is megszaba­dult. Barangoltak lovaskocsin, repültek helikopteren, hajón hasították a Balaton vizét, mi­közben a közös gondokról s örömökről csevegtek. Még az indulás előtt a Sió- tour siófoki székházában tea- hörpintgetés közben kérdezte Téglássy Tamás a jelenlévők­től: mit kellene tenni a szezon meghosszabbítása érdeké­ben? Az OIH ugyanis megelő­legezné a propaganda költ­ségét, vállalná a vendégek idecsábítását, ha mozgósítani lehetne a vállalkozókat, cége­ket, hogy már májusban nyis­sanak ki, s amíg van vendég a Balatonon, kínálják szolgál­tatásaikat. Kolber István vál­lalta, egy tervezet elkészíté­sét. — Most vagy soha — mondta az OIH elnöke este, a lengyeltóti Kék tó üdülőfalu­ban tartott tanácskozás szü­netében, ahol a Balaton-parti települések polgármesterei, idegenforgalmi, közbiztonsági szakemberei a vállalkozók képviselői, illetve vállalatveze­tők várták véleménycserére. A kormány legutóbb határo­zottan kifejezte azt a szándé­kát, hogy a turizmus terén rö­vid időn belül eredményeket akar elemi. Ennek erdekeben az Országos Idegenforgalmi Hivataltól tíz pontból álló job­bító javaslatot kért. Téglássy Tamás tegnap főképp jegyze­telt, mint kérdéseiből is kide­rült még nem ismeri igazán az ágazat és a piac balatoni sze­replőinek problémáit. Gondok felvetését, megoldási javasla­tokat várt a résztvevőktől. Ezt megkapta. A térségben élők viszont azt várnák el, hogy az OIH végre megfelelő módon képviselje az itt élők érdekeit. Téglássy Tamás végül ar­ról beszélt: nagyon örül an­nak, hogy Somogy megye gyorsan reagált annak érde­kében, hogy megmozdulhas­son az idegenforgalom ká­tyúban ragadt szekere. Ha itt sikerül előbbre lépni össze­fogás által a modell példa­ként szolgálhat az egész or­szágnak. Czene Attila Kaposváron, a Bázis Építőipari Vállalat telepén működik az élelmiszer- és vegyiá­rut forgalmazó Merlin-Kapos Kft. Több terméket két megyében kizárólagos joggal forgalmaznak (Fotó: Török Anett) T anműhely t vett az iskola Bankot ütött pályázatával a nagyatádi szakmunkásképző A Nagyatádi 524-es számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben 12 szakmát sajátíthat­nak el a tanulók. Idén 780 fia­talt vettek föl, s ez a szám csak minimálisan marad el a tavalyitól. A 27 osztály lét­száma egyenként megközelíti a 25 főt. Nagy dolog ez akkor, amikor a gazdaság szétapró­zódása, átalakulása során több, eddig helyben is művelt szakma gyakorlati képzésé­nek feltételei szűnnek meg. Nem csoda, hogy Moharai Jenő igazgató a nyári szünet minden napját munkával töl­tötte. Az eredmény nem ma­radt el: nem kellett szakokta­tókat, tanárokat elbocsátania és nem kellett az egyes szak­mák megszűnése miatt diáko­kat sem eltanácsolni. Mohári Jenő nem várta a központi intézkedéseket, maga eredt a dolgok nyo­mába. Pályázatot adott be és az így nyert 4 millió forint se­gítségével megvásárolták a Danuvia tanműhelyét, ahol most 50 leendő gépészt, vil­lanyszerelőt és forgácsolót ok­tathatnak. A tanműhely ön- kormányzati tulajdonban volt eddig, most az iskola vállalta a működtetését. Az anyagiakat a tanulók bérmunkájából fe­dezik. A műhely megvásárlá­sával 4 szakoktatónak és egy tanműhelyvezetőnek lesz biz­tos állása. Gondot a kereskedelmi ta­nulók elhelyezése jelent. Ugyancsak a BM-től, pályáza­ton nyert 1 millió 800 ezer fo­rint segítségével, márciusban megnyitották az Ifjúsági ABC-t. A havi 6-7 milliós forga­lom 10 százaléka tiszta bevé­telt jelent az iskolának. Ebből fizetik havonta a 60 ezer forin­tos bérleti díjat, tartják fönn a 10 százalékos árrésű forgal­mat és 50 tanulónak, valamint 6 felnőttnek biztosítják a tanu­lás és a munka feltételeit. A nyáron a BM és egy tárcaközi bizottság ellátogatott a hely­színre. Olyan kiválónak ítélték a népszerű üzlet munkáját, hogy további 4 és fél millió fo­rintot utaltak át a működteté­séhez. A 40-50 kőműves és festő­tanulónak is sikerült az egész jövő évre gyakorlati terepet ta­lálni különböző vállalatoknál. A képzés költségeit itt is a sokkal olcsóbb és keresett ta­nuló-bérmunkából fedezik. Nemrégiben megszűnt az autójavító kisszövetkezet. Az autószerelő szakmunkások részére sikerült megvásárolni a VOLÁN gyönyörű, modern tanműhelyét. Szeptembertől itt oktatják a fiatalokat. Várnai Ágnes Hamarosan újabb Pillér-jegyzés Szeptember közepétől újra hozzájuthatnak a kárpótlási jegy-tulajdonosok a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap be­fektetési jegyeihez — tájékoz­tatott Dani Csaba, a Pru- dent-lnvest Befektetési Alap­kezelő Kft ügyvezető igazga­tója. A befektetési jegyek ugyan­olyan feltételek mellett sze­rezhetők meg, mint a tavaszi első kibocsátás során, vagyis három kárpótlási jegyért négy ugyanakkora címletértékű be­fektetési jegy jár majd. A jegy­zési helyek is változatlanok maradnak. Az első kibocsátás során 1,845 milliárd forint címletér­tékű befektetési jegy talált gazdára. Az ősztől piacra ke­rülő befektetési jegyek össz-címletértéke 1,355 milli­árd forint lesz. A jegyzés 10 hétig tart majd, a kezdő idő­pontról azonban még nem döntöttek a kibocsátók. KSH-jelentés a gazdaság első félévéről Az ipari termelés valamelyest élénkült, a mezőgazda- sági termelés kilátásai kedvezőtlenek, az áruszállítás és az energiafelhasználás csökkent, miközben a fogyasz­tói árak az első hét hónapban 22,9 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet — állapítja meg a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentése az első félév gazdasági folyama­tairól. Az ipari termelés a szezoná­lis hatások kiszűrésével 2,4, kiigazítás nélkül 1,6 százalé­kos emelkedést mutat. Leg­nagyobb mértékben a gépipar és az építőanyag-ipar terme­lése emelkedett, miközben némileg csökkent az élelmi­szeripar és a feldolgozóipar teljesítménye. Az építőipari szervezetek első félévi telje­sítménye 10 százalékkal ma­radt el a múlt év azonos idő­szakához képest, ugyanakkor azonban jelentősen nőtt idén a megkezdett építmények száma, és több lakás is épült, mint tavaly. A május végi vetésterület kisebb volt az idén mint egy évvel korábban, a május végi adatok szerint a szántóterület 9 százalékkal maradt el 1992 első félévétől. Az egy évvel korábbinál 18 százalékkal ke­vesebb szarvasmarhát és 4 százalékkal kevesebb sertést regisztráltak. A vállalatok és szövetkezetek tyúk- és juhál­lománya egyharmadával csökkent. A mezőgazdasági termékek felvásárlása mint­egy 29 százalékkal'maradt el a tavalyi adatoktól. Visszaesett a belföldi, de a nemzetközi szállítás is, ez utóbbi csökkenése különösen nagymértékű — 39 százalé­kos volt. Az energiafelhaszná­lás 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül a termelőágak fo­gyasztása 1,9 százalékkal. Ugyanakkor a lakosság és a kommunális szféra fogyasz­tása 0,6 százalékkal nőtt. Eb­ben a növekedésben azonban benne foglaltatik a magánter­melő tevékenység energiafel­használásának egy része is. Az áralakulás tavaly ilyenkor megfigyelt kedvező tendenciái részben módosultak. A fő ter­melő ágazatokban az egy év­vel korábbihoz mért árszínvo­nal-emelkedés nagyobb a ta­valyinál. Az ipar belföldi érté­kesítési árai 12,9 százalékkal, az építőipari árak 18,8 száza­lékkal, a mezőgazdasági fel- vásárlási árak 20,4 százalék­kal nőttek. Tavaly első félév­ben ugyanezek az adatok: 9,3 százalék, 17 százalék és 6 százalék volt. A fogyasztói árak eközben 1 százalékponttal mérsékeltebb emelkedést mutatnak a tavlyi- nál, a félév végén regisztrált fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest 22,9 száza­lékkal növekedtek. Tavaly a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma 24,3 milliárd forintra csökkent. 1993 első félévében azonban a behozatal 17 százalékos növekedése és a kivitel 19 százalékos csökkenése azt eredményezte, hogy a pasz- szívum megközelítette a 180 milliárd forintot, vagyis a 2 mil­liárd dollárt. Az idegenforga­lomban nőtt az országba láto­gató külföldiek száma, ugyan­akkor azonban csökkent a ke­reskedelmi szálláshelyek for­galma. Az első félévben a ta­valyihoz képest kevesebb magyar utazott külföldre. A háztartások folyó pénz­bevétele 18 százalékkal ha­ladta meg a tavaly első félévit. Ezzel együtt a nettó átlagke­resetek és az átlagnyugdíj emelkedése is elmaradt a fo­gyasztói árak növekedésétől, tehát reálértékben tovább csökkent. A kiskereskedelmi eladások volumene az első félévben 3,6 százalékkal ma­radt el az egy évvel ezelőttitől. Miközben a lakossági pénz­bevételek reálértéke jobban csökkent mint tavaly, és a kis­kereskedelmi eladások az egy évvel ezelőttivel azonos ütemben mérséklődtek, de a lakásépítés az idén felélén­kült. Mindezek következtében a megtakarítások növekedése kisebb volt, mint 1992 első félévében. Ez elsősorban az értékpapír-állomány csökke­nésében mutatkozott meg. Nőtt a munkanélküliség, idén az első hat hónapban 9 száza­lékkal volt kevesebb foglalkoz­tatott mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb csökkenés a me­zőgazdaságban és a bányá­szatban következett be. Az utóbbi hónapokban azonban a munkanélküliség mérséklő­dött, ezt jelzi a nyilvántartott munkanélküliek számának csökkenése, bár nőtt a nem nyilvántartott munkanélküliek száma is. A KSH által végre­hajtott munkaerő-felvétel ada­tai szerint a második negyed­évben 5 százalékkal keve­sebb volt a munkanélküli, mint az első negyedévben. 1993 első félévében nőtt a gazdál­kodó szervezetek száma. A jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma 9 ezerrel, a jogi személyiség nélküli szervezetek száma 18 ezerrel n őtt. Az első hat hónapban 2093 külföldi érdekeltségű vál­lalat alakult, s ez valamivel több mint tavaly. Az idén ala­kult vegyes vállalatok átlagos nagysága kisebb a tavalyinál, s így devizában megjelenő törzstőkéjük is kevesebb —17 milliárd forint a múlt évi 19,2 milliárd forinttal szemben. A konvertibilis folyó fize­tési mérleg idén minden hó­napban hiánnyal zárt. Az első négyhavi passzívum 1 085 millió dollár volt. Az el­múlt három évben a folyó fi­zetési mérleg mindig aktív volt, 1990-ben 127, 1991-ben 267, 1992-ben pe­dig 324 millió dollár volt a féléves aktívum. A konverti­bilis bruttó tartozás növeke­dése az első négy hónapban nagyobb volt, mint a bruttó követeléseké, s így a nettó adósság április végi 14,5 mil­liárd dolláros értéke 1,2 milli­árd dollárral volt nagyobb mint az év elején. Az állami költségvetésben az első fél­évben az egy évvel ezelőtti­nél 10 százalékkal nagyobb hiány keletkezett, összesen 119 miliárd forint értékben. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom