Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-03 / 178. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 3., kedd Ascher is tanít a táborban Zalaszentgróton a múlt hét végén kezdődött meg a XX. nemzetközi színjátszói és rendezői tábor tíznapos programja. A magyar, amerikai, izlandi, ghanai, indiai német, osztrák résztvevőkön kívül Sierra Leonéból is érkezett egy fiatal a kurzusra. A hallgatók a színészmesterség és a drámapedagógia alapjaival öt szekcióban ismerkednek; ezek vezetői: Ascher Tamás, a Csiky Gergely Színház főrendezője, Máté Gábor, a Katona József Színház művésze, Dölle Zsolt pantomim művész, Wiegmann Alfréd szerkesztő, valamint Kate Willard rendező. Újra műsoron Neefe operája Több mint 200 évvel az ősbemutató után Bonnban ismét műsorra tűzik Christian Gottlob Neefe, Beethoven egyik tanára operáját. A „Die Einsprüche” című daljátékot Neefe 1772-ben komponálta, és az rövidesen korának egyik legnépszerűbb operája lett. A vígopera cselekménye két szoknyavadászról szól, aki egy és ugyanazon lány kegyeit keresve próbálja egymást kiütni a nyeregből. Neefe, aki a XVIII. század legjelentősebb német daljátékszerzői közé tartozott, Lipcsében kezdte pályafutását. 1779-től Bonnban működött a nagyherceg udvarában, s abban az időben Beethoven tanára volt. A Mozart alapítvány fesztiválja Az Európai Mozart Alapítvány és a prágai Mozart Akadémia első alkalommal rendezi fesztiválját Budapesten. A rangos zenei eseménynek augusztus 6. és 13.között az Arany János Színház ad otthont. A fesztiválon Mozart, Schumann, Schubert, Dvorák, Prokofjev, Poulenc, Bartók mQvek mellett három — XX. századi — amerikai zeneszerző művei csendülnek fel. Samuel Barber, illetőleg az ugyancsak nemrégiben elhunyt Aaron Copland muzsikáját is hallhatja a közönség a Paulay Ede utcában. Várhatóan a fesztivál egyik legérdekesebb előadása lesz Lou Harrison: Rapunzel című operája koncertváltozatának magyarországi bemutatója. Filmművészeti nyári egyetem Az egri ifjúsági ház nagytermében Sára Sándor Vigyázok című filmjének ősbemutatójával kezdődött meg a 19. filmművészeti nyári egyetem. Az egy héten át tartó rangos rendezvénysorozatra Egerbe költöztek a magyar filmszakma jeles személyiségei és sok külföldi szakmai tekintély. A nyári egyetem programjában levetítik az 1992-ben készült játékfilmeket is. A magyar nép története Második táborát nyitotta meg vasárnap a Tiszaföldvári Hét Vezér, illetve a Hét Törzs Alapítvány Szolnokon a Pálfy János szakközépiskolában. A táborban 140, határainkon túl élő középiskolás diák készül fel „A magyar nép története” című nagyszabású történelmi vetélkedőre, amelyet 1996, a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére rendeznek. Egy másik táborban csángó gyermekek háromhetes speciális szakmai programon vesznek részt: magyar nyelven tanulnak írni, olvasni. Gross Arnold és Gajzágó Sándor kiállítása Emlékek kertjében A két művész: Gajzágó Sándor és Gross Arnold (Fotó: Kovács Tibor) Bicentenáriumára készül a fürdőváros A magyar kultúra nagykövetei Hévízen Tükörben a Csokonai Asztaltársaság Két barát, a kétszeres Mun- kácsy-díjas Érdemes művész: Gross Arnold és Gajzágó Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás Kaposfüreden. K. Várnagy Márta magángalériája éppen egy éve tárta ki kapuit, hogy bemutatkozási alkalmat teremtsen neves művészeknek és csak a szakfolyóiratok hasábjairól ismert alkotóknak. A mecénás galériatulajdonos meghívására olyan művészek állítottak ki, mint Macskássy Izolda, llovay Zsuzsa, Colin Foster, Somogyi Győző vagy Karátson Tamás. S nem hiányozhattak a somogyiak sem. A tárlatok rendszeressé váltak, és százak, ezrek fordultak meg a pincegalériában, ahol nem kellett belépőt fizetni... Gajzágó Sándor rézmetszetekkel mutatkozik be. A Római Katolikus Hittudományi Akadémián végzett művész alkotásainak szinte mindegyike bibliai ihletésű. Amolyan biblikus parabolákat jelenít meg; felidézve az Ó- és Újszövetség ősi jelképeit, alakjait. (Bárány, Jeruzsálem, Juda oroszlánja, Rózsafűzér-egylet). E gondolati felfogásban láttatja a mai, modern világ po- kol-purgatórium-mennyország hármasát. Gross Arnold munkáival ebben az évben már másodszor találkozhatunk, hiszen a Kaposvári Tavaszi Fesztivál egyik kiemelkedő rendezvénye volt a megyei könyvtárban rendezett kiállítása. Gross képi világa sokunknak kedves. Miért? Azért, mert az életöröm, az élet szeretete (A nem hervadó kert, Napsugaras kert, Reneszánsz) sugárzik munkáiból. Felidéződik gyermekkora kedves színhelye, az ezertitkú Erdély, és képeiről nem hiányozhatnak kedvencei, a madarak és a virágok sem. (Torda-Aranyos völgye, Erdélyi táj, Madárvilág). Számára a művészet a játék és az öröm ötvözete, ám képein a hétköznapok kis csodái mögött néha-néha az emberi gyarlóság is ott rejtőzik. Gross Arnold kalauzolásával élvezet gondolatban bebarangolni az Emlékek kertjét és bekukkantani a Kis műteremház „kulisz- szatitkaiba”. Gross Arnold és Gajzágó Sándor kiállítása a hónap végéig várja az érdeklődőket. Ló'rincz Sándor Először 1985-ben, Csokonai Vitéz Mihály halálának 180. évfordulóján ültek egy asztalhoz Hévízen a hajdan Csurgón ta- nároskodó víg poéta tisztelői, írók, költők, műfordítók. A Svájcban élő Major-Zala Lajos hévízi nyaralója azóta minden évben otthont ad a Csokonai Asztaltársaságnak, amely szerényen tanulmányi napoknak nevezi két-két napos rendezvényeit. Pénteken délután — már kilencedik alkalommal — a hévízi Állami Gyógyfürdő parkjában találkoznak a Csokonai Asztaltársaság tagjai. Cséby Géza műfordító emlékezik meg a névadóról, majd megkoszorúzzák Vitéz Mihály szobrát. Az Asztaltársaság alapító tagja Péntek Imre elnökletével Hévíz lokálpatriótái a bicentenárium előkészületeiről, illetőleg a várostörténeti kutatásokról számolnak be. Szóba kerül majd az európai hírű fürdőváros múltja, jelene, és nyilván a két- századik évfordulóra való készülődés terve is a tekintélyes grémium elé kerül. Késő délután a határon túli magyar kultúra időszerű kérdéseiről folyik majd a disputa. Kultúránk külhoni követei közül előadást tart Stier Miklós, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatója, Tő- zsér Árpád pozsonyi irodalom- történész, Varga József, a lendvai Muratáj című folyóirat főszerkesztője, Karol Wla- chovsky, a budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatója és Nagy Pál, a párizsi Magyar Műhely főszerkesztője. Szombaton délelőtt a gyógyfürdőkórház dísztermét írók, költők és irodalomkedvelők népesítik be. A Csokonai Asztaltársaság tükörben című, felettébb érdekesnek ígérkező programban Pomogáts Béla Takáts Gyulát, Glüch Csaba Zala-Major Lajost, Tüskés Tibor Fodor Andrást, Horpácsi Sándor Göncz Árpádot, Cséby Géza pedig a keramikus Németh Jánost mutatja be és kérdezi. Természetesen a megszólítottak is válaszolnak majd, ki versben, ki prózában, ahogyan az egy asztaltársaságban illik’. Laczkó András irodalomtörténész, az ez évben alapított Hévíz című irodalmi folyóirat főszerkesztője a Csokonai Asztaltársaság tevékenységéről villant majd föl részleteket, és nyilván a „hogyan tovább, írótársak?” kérdésre is választ keres. A kétnapos irodalmi találkozó egyik legérdekesebb eseménye bizonyára a Költők egymás nyomában címet viselő nonstop program lesz, amelyet a közönség fog minősíteni. A legnépszerűbb íróembernek járó Csokonai Emlékplakettet — amelyet minden évben más szobrász vagy keramikus készít — a közönség szavazata alapján fogják majd odaítélni. — gulyás — Európai virágos városok és falvak versenye Nemzetközi zsűri a királynék városában Nagy az izgalom Bakonyalján, Gizella királyné városában, ugyanis szerdán nemzetközi zsűri előtt vizsgázik a virágos Veszprém. Az öreg kontinens országai számára meghirdetett versenybe hazánk az elsők között nevezett be, Veszprém pedig a városok sorában volt az első. A virágos portálok és kirakatok színpompás vetélkedőjét hazai zsűri minősíti. Mivel a veszprémi üzletek tulajdonosai és a lakóházak gazdái is kicsinosították portáljaikat, illetve erkélyeiket, kiskertjeiket, bizony, nem lesz könnyű dolga a tévéből jól ismert Bálint gazda vezette helyi zsűrinek sem, ám nem lesz irigylésre méltó a város egészét minősítő nemzetközi zsűri dolga sem. Belgiumi, írországi, ausztriai, holland, francia és angol szakértők döntik majd el, hogy a hazai virágos városok mezőnyében, illetve a nemzetközi összevetésben hova soroltatik az egyébként is tiszta és rendezett Veszprém. A város polgármesteri hivatala több mint harminc intézménynek, vállalatnak, vállalkozónak köszönheti a Virágos Veszprémért mozgalom sikerét. Mert ha nemzetközi díjat nem is nyer a város, a település ezen a nyáron kiváltképpen sok virágos és példásan gondozott zöld területtel várja a hazai és a külföldi vendégeket. A díjkiosztó gálaműsoron kórusok, zenekarok szerepelnek, Katona Klári önálló koncertet ad, késő este pedig tűzijáték szórakoztatja a város lakóit. A virágünnep műsorvezetője Szilágyi János, a Magyar Rádió főmunkatársa lesz. G.J. Második opera- és balettfesztivál lesz Budapesten Budapest ’93 címmel másodízben rendeznek nyári opera- és balettfesztivált Budapesten. A magyar Állami Operaház augusztus 10. és 20. közötti rendezvénysorozatának célja, hogy az idegenforgalmi főszezonbn — a hivatalos kőszínházi évadot követően is — színvonalas opera- és balettelőadásokat tekinthessenek meg a hazai és külföldi vendégek. A program első két estjén a Kijevi Balett csillagait láthatja a közönség. Az operaprogramban két olasz zenemű csendül fel. Puccini Tosca és Verdi Travi- ata című zenedrámáját két-két alkalommal tűzik műsorra. Az Operakoncert című esteken pedig népszerű dalművek áriái hangzanak majd el az Andrássy úton. Róma hanyatlása — iránytű Gugliemo Ferrero: Az ókori civilizáció bukása A mai magyar könyvkiadás furcsasága, hogy az igazi értékeket hordozó és eredeti mondanivalót tartalmazó könyvek a régen megjelent, idegenből fordított könyvek. Ferrero olasz történész 1921-ben jelentette meg francia nyelven „Az antik civilizáció romjai” című munkáját. A magyar fordítás 70 évet késett, mégis azt kell leírni, hogy eredeti időszerűségéből alig veszített. A világsikert aratott (Róma nagysága és hanyatlása” című munkája után, amelyet 1914 és 1916 között jelentetett meg, a világtörténelem akkori eseményei váltották ki, hogy Róma hanyatlásának történetében keresse azokat a .sorsfordító eseményeket, amelyek elvezettek a nyugat-római birodalom felbomlásához. A császárság utolsó két és fél évszázadában csak a legismertebb császárokat kellett felvonultatnia ahhoz, hogy éles szeme felfedezze: nem is császársággal volt a baj, hanem azzal, hogy a görög-római köztársasági tradíciót kisöpörte a birodalomból a keletről beszármazott monarchikus állameszme. Alig hiszem, hogy sok párja akadna Ferreronak, aki ebből az aspektusból jobban tudta volna megvilágítani: miként is változott át az ugyancsak Keletről jött kereszténység üldözött vallásból a hanyatló birodalom államvallásává. Ritka és a maga nemében szokatlan az az analógia, amelyet Ferrero érzékeltet a római birodalom nyugati felének hanyatlása és az első világháború után megerősödő diktatúrák között. Még 1921-ben a kelet-európai fasiszta vagy fasisztoid kormányok uralmuknak csak embrionális állapotát érték el. Bár a Szovjetunióban kialakult kommunisztikus diktatúra már jóval előbbre volt és markáns vonásait is megmutatta. Az olasz történész a történelem meghosszabbított erővonalaiban megérezte mindazt, ami a XX. század folyamán rászakadt Európára. Munkájának az ad óriási aktualitást, hogy figyelmeztetett: Európa vigyázz! Róma egyszer már hasonlóképpen járt, amikor hagyta veszni köztársasági hagyományait. Nem volt rest könyve utolsó fejezetében azzal foglalkozni, hogy a XIX. században kitestesedett köztársaság magában Franciaországban milyen változásokon ment keresztül. Ferrero szemét nem homá- lyosította el az, hogy a Szovjetuniót a tanácsok köztársaságának nevezték. Ő 1921-ben a rövid életű 1917-es februári forradalmat és a cár bukása utáni köztársaságot siratta el. Megborzadt attól, ami három éve folyt a Szovjetunióban: „Minden párt vagy politikai csoport, ha a forradalom árja rövid időre a felszínre dobná, azt hinné, hogy jogában áll az államot, az erkölcsi világnézetet, az esztétikai fogalmakat, a családot, a tulajdont — az egész világot — új elvek szerint átalakítani. Micsoda koty- valék kerülne ki ebből a bo- szokrányüstből! Elég Oroszországra pillantanunk, hogy fogalmat alkossunk róla.” (153. I.) Ferrero könyvének másik nagy aktualitása, hogy a XX. század végén az ő könyvéből tudjuk meg annak okát, miért nem foglalkoztak részletesen a „szocialistakori” tankönyvek a római birodalom hanyatlásával. Néhány sematikus utalás a rabszolgaság válságára, érintőleges megjegyzés, hogy ebben az időszakban hódított a kereszténység és a barbárok sorozatos támadásában a tankönyvírók elegendő argumentumot véltek felfedezni a nyugat-római birodalom felbomlásához. Arról egy mondatot sem lehet találni, hogy előbb a köztársasági államberendezkedésnek kellett halálos sebet kapnia és ez vezetett a birodalom felbomlásához. Ha csak a tegnapi vagy a tegnapelőtti tankönyveket hasonlítjuk össze az 50 vagy 60 év előtti tankönyvekkel (pl. Marcell-Sze- gedi: Az antik világ és a keresztény Európa története a magyarok honfoglalásáig. Bp. 1938), ahol bőségesen foglalkoznak a római birodalom hanyatlásával, máris világos, miért maradt ki a világtörténelem eme fontos fejezete. Ferrero könyve arra inti a középiskolákban történelmet tanító tanárokat, hogy az olyan depolitizáltnak látszó témában is, mint Róma hanyatlása, a történelem nem csak tudásanyagot ad, de iránytűt is a mindenkori politikai, kulturális tájékozódáshoz. Ha a mai tankönyvekből még mindig hiányzik ez a fontos fejezet, a lelkiismeretes tanárnak tanítania kell: ez Ferrero könyvének nagy üzenete. Dr. Király István 1 4 \
