Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 1993. augusztus 16., hétfő Csak pénz és idő A Somogyi Hírlap augusz­tus 4-i számában a Vélemé­nyek rovatban dr. Oláh Vil­mos „Tegyenek lámpát a másik oldalra isi” címmel fejtette ki véleményét Siófok új közlekedési lámpájáról. Valószínű Oláh doktor úr szakmai tájékozatlanságából adódik, hogy felhívja figyel­münket a jelzőlámpák prog­ramjának az üzembehelyezés után kialakuló forgalomnagy­sághoz történő módosítására. Ezt ugyanis minden esetben megtesszük. A jelenlegi lám­parendszernél is több módosí­tást eszközöltünk már. Gondot az okoz: hogyan le­het az optimumot megtalálni a térségben kialakult irreálisan nagy és időközben rendkívül változó forgalomnagyság mel­lett. Utalunk például az esős és a kánikulai napok okozta for­galomváltozásra. Olyan hely­zet valószínűleg sosem lesz az üdülési szakaszban, hogy minden forgalmi irány elége­dett legyen a számára biztosí­tott zöld idővel. A cikk írója kifogásolja a Sió-híd keleti oldalán levő út­kereszteződéseknél a jelző­lámpák elmaradását. Úgy gondolom doktor úr is a saját szakterületén belül tisz­tában van azzal, hogy a zavar­talan betegellátás biztosítása érdekében mennyi mindenre lenne még szükség, ha lenne rá anyagi fedezet. Ezzel mi is így vagyunk. Sajnos, az anyagi lehetőségek végesek. A jelen pillanatban a tér­ségben első rendű szempon­tunk a 70-es számú főút Sió­fok keleti kivezető szakaszá­nak megépítése, melynek ke­retében elképzelhető a kérdé­ses csomópontok jelzőlámpá- sítása is, amennyiben arra az anyagi fedezet biztosított lesz. Jaczó Győző igazgató A taszári lakótelep nem szennyez! Lapunk július 2-én „Rá­kász folyóból felszíni szennyvíz címmel jelent meg meg írás. Alakulatunk a Dunántúli Regionális Vízműk és Vízgaz­dálkodási Vállalattal kötött szerződés alapján a keletke­zett szennyvizet (beleértve a lakótelepet is) a honvédség ál­tal megépített szennyvízáte­melő művön és vezetéken ke­resztül a Sántos — Taszár út­elágazásnál üzemelő szenny­víz tisztítóhoz juttatja. Az elmúlt évbven több mint 26 millió forintot fizetett alaku­latunk csatornadíjként és szennyvíz-szállításért. Ebben az évben is több mint 17,5 mil­lió forintot fizettünk már eddig. A környezetvédelmi felügye­lőség rendszeresen ellenőrzi alakulatunk környezetszeny- nyezését. Eddig környdezet- szennyezési bírságot nem fi­zetett a honvédség. Ezeket figyelembe véve alakulatunkra nézve sértőnek és félreérthetőnek ítéljük meg cikkét. Környezetszennyezést csak a rendszer merghibásodása esetén lehet elképzelni. De a szennyvíztisztító kezelését védő szakvállalattal meglévő karbantaartási szerződés sze­rint a javítás azonnal megkez­dődik, ezért környezetszeny- nyezést a rendszer nem tud okozni. Mindent egybevetve a Ka­pos folyó szennyezését a ta­szári lakótelep nem okozhatja, esetleg a szennyíz tisztító váll- lalat, de ezért a honvédséget felelősség nem terheli. A taszári lakótelep szenny­vize tehát nem a Kapos fo­lyóba folyik hanem a szenny­víz-tisztítóba. Arról, hogy on­nan hogyan és hová kerül, nincs tudomásunk. Balogh Imre ezredes Ez egy ilyen hely ? Munkát bármi áron? Kérem közöljék soraimat! Munkanélküli voltam (va­gyok?) ezt a mai napig nem tudom. Június 30-án behívtak Barcsra és munkát ajánlottak, a barcsi cipőgyárban. Nyolce­zer forint fizetéssel és 6 órai munkakezdéssel. Ez azt je­lenti, hogy hajnali 4 órakor kezdhettem volna a napot, mi­vel a busz Kálmáncsáról há­romnegyed ötkor indul. Útikö- létséget a gyár térített volna valamennyit. A fizetésemből talán maradt volna 4-5 ezer forint. A munkanélküli járulé­kom 7 ezer forint. Ennyit kap­tam kézhez (eddig). Egyedül nevelem a 9 éves kislányomat. Ha vállalom a munkát, már hajnalban magára kellett volna hagynom.. Az ügyintéző sze­rint ez nem szempont. „Biztos van nagyobb testvér is!” Igen van nagyobb testvér aki 3 mű­szakban jár dolgozni és ezen nemn lehet változtatni, hiszjen nemkötheti ki,hogy csk délután tud járni dolgozni. Az ügyin­téző szerint ezt is össze lehet hangolni és meg lehet oldani! (Meg lehet oldani?) Június hónapra még járt volna a segély, de a mai napig nem kaptam kézhez, ma au­gusztus 4. van. Még csak a ha­tározatot sem küldték, hogy Az OTP ,,segít”, de mikor? Kaposváron a Kanizsai u. 41. szám alatt lakunk. Az ön- kormányzat határozata alap­ján 1994 áprilisában a lakást át kell adnunk. Ezért helyben, a Bercsényi utca 1. szám alatt elkezdtünk építkezni. Saját erőből alapoztunk, falaztunk, és készre építettük a födémet. A koszorúra már nincs pén­zünk. 1993 júniusában bead­tuk a kölcsönigénylésünket az OTP-nek. Több kezes-prob­léma adódott, mert volt, aki­nek tartozása volt. De miután már minden feltétel megvan, miért kell várni? — Mert sok a gépelési munka — mondták tájékoztatásul. Tessék mondani: a félbe­hagyott házhoz ki ad anyagi segítséget? A négy gyere­kemmel hová menjek, amikor a jelenlegi lakást elveszik? Kérem, segítsenek, mert az OTP csak áll, és néz' Balogh Dezső mire számíthatok. Hol van a júniusi pénzem? Mi lesz a jú­niusival? Hol a határozat? Le­hetséges, hogy nincs megha­tározva, hölgy mennyi idő alatt kell kézhez kapni? Nekünk meghatározott idő alatt kell kézhez kapni? Nekünk mneg- határozott időben kellett menni jelentkezni és meghatározott időben fizetni a villanyt, vizet stb.l Ráadásul jóval drágáb­ban mindent, mint a városban. Arra nem gondolnak a munka­ügyön, hogyha mi mi munka- nélküliek nem lennének, akkor talák ők sem ülnének a ké­nyelmes irodákban és nem pö- työgtetnék a számítógépet. Lehet, hogy ők is lennének a munkanélküliek? Megjegyzem nem is lenne rosssz deolog! Csak egy fél évre lennének azook, megtudnák milyena munkanélküliek helyzete. Egy idő után pedig felajánlalának nekik olyan munkát, amit soha nem végeztek. Persze keve­sebb pénzért, mint amennyit addig kaptak. Ha nem kell hagyjuk bizonytalanságban él­jen amibőé tud, vagy vállalja el akkor is a munkát, ha a gyer­mekéből idedgbeteget csinál! Ha mégis elvállalja a munkát, akkor reggelenként gyermekét „akassza fogasra”, mire isko­Lapunk augusztus 4-i számában Birtokvita címmel jelent meg panaszos levél, s erre most a másik fél felel. Az igaz, hogy egy kis házat vett Bartyik Zoltán. Akkor tud­tuk meg, hogy el van adva a kis ház és a hozzá tartozó te­lek, amikor este az apjával együtt szedték a mi szőlőn­ket. Idegen emberek szóltak, hogy szedik a szőlőt. Ha nem szólnak, az egészet leszed­hették volna, és azt sem tud­juk, ki tette. De Bartyikné ott sem volt. A rendőrök úgy ke­rültek oda, hogy az édesapja azt mondta, ha a miénk a szőlő, ki merem hívni a rend­őröket. Én mertem. Bartyik Zoltán ne velem vitatkozzon a telekről, hanem azzal, aki el­adta neki, ugyanis utánunk ők a negyedik tulajdonosok. Apósom Paizs Jánosnak és a nejének adta el, de csak a kis házat és a hozzá tartozó tel­lába kell menni majd csak le­pottyan, de előtte még etesse meg az állatokat, ahogy tudja. Ez egy kislánynak már köte­lessége! Igaz? így jártam én is. Ha közü- lüók valaki mégis így járna, biztos nem tetszene neki. De talán legközelebb embersége­sebben döntene, nem csak a száraz tényeket sorolná amit a számtógép mutat. A családi probléma; Itt jegyzem meg, hogy Barcs tele van munkanélküliekkel, akiknek nem kell útiköltséget téríteni és nem kell kilométe­reket utaznia. Még egyszer felteszem a kérdést; Hol vannak a júniusi munkanélküliek? Mi lesz júliu­sival? Hol a határozat? Rddig vártam türelmesen, de továb már nem tudok várni. Talán a tanulság is Ivonható levelemből; Mindegy amit saj­nálnak és hol el kell fogadni bármi áron, hiszen nekünk munkanélküklieknek mindent be kell tartani. Mindennek volt és van határ­ideje. Úgy látszik valahol ezt nem kell betartani? Nagy Gyuláné Kálmáncsa 7538 Rákóczi u.17. két, amelyet egy akácos sö­vény fele választ el a mi tel­künktől és szőlőnktől. Paizs Jánosné és unokái eladták Bata Balázsnak, akinek megmutatták, hol a megye. Amikor ő megvette, a követ­kező tulajdonos Hunyadi László volt, az egyik tanú az adás-vételi szerződésnél. Ő vette észre, hogy az ő telkével egybe van térképezve a mi szőlőnk és telkünk. Hunyadi akkor nekem szólt, hogy rajt van a tulajdoni lapján. 25 ezer forintot ígért nekem a szőlőért és a szántóért, mert ő tudta, hogy nem az övé, de mivel rajta van a tulajdoni lapján, hát megveszi. Csakhogy én nem adtam el. Ekkor Hunyadival együtt be­mentünk a kaposvári földhiva­talba, hogy különítsék el az ingatlanokat. Ők írásban érte­sítettek, hogy csak polgári pe­res úton különíthető el a két te­lek. * Árverés­tapasztalat A Kaposváron lezajlott földárveréseken a kárpót­lásra jogosultak átlagosan mintegy 30 százalékos ha­tásfokkal tudták kihasználni a törvény által biztosított elvi lehetőséget a földvásár­lások során. Kisebb falvakban, ahol az emberek között nagyobb az egyetértés, eredményesebb az önszerveződés, ez a hatás­fok elére a maximumot is. Az alacsony hatásosság okainak keresése során arra a követ­keztetésre jutottam, hogy ma már legfőképp az állampolgá­rok sértik meg saját alapvető jogaikat, például a szólássza­badságot. Amikor egymást túlharsogva nem engedik szóhoz jutni a kisebb hang­erővel rendelkező, de esetleg jobb javaslatot képviselő tár­saikat. Lehet, hogy saját ma­guknak is veszteséget okoz­nak, elszalasztva a kínálkozó, mindenki számára előnyös megegyezés létrejöttét. Szerényi Ernő Kaposvár, Teleki u. 5. Ennyit tett a földrendezés, ugyanis megszűnt nálunk a tsz, és utána térképezték a földeket. Apósom azt a földet, ami most szőlő és szántó, uradalmi birtokból vette, erről adás-vételi szerződés is van. A másik, szőlő végében levő házas ingatlan, öröklés volt. Ezt vették meg Bartyikék. Még csak azt szeretném kérdezni, hogy ki az az ingye­nélő, aki kapál, dolgozik, vagy akinek a házhelyében ember nagyságú csallán van? A szőlő és a házas ingatlan elkü­lönítése bíróságon folyamat­ban van. Hunyadi — úgy lát­szik — nem győzte kivárni, hogy rendeződjön a dolog, in­kább eladta azt, ami soha nem volt az övé, csak a téves tér­képezés szerint. Bartyikék őt vádolják, ne azt, aki büntetlen az egészben, s aki a sajátját munkálja. Bojtor Gyuláné Jeli Jolán Amit összekevertek a földhivatalban Nem tehetek róla, de na­gyon szeretem a fagylaltot, s ha eszem — sokat eszem. Nem tölcsérből nyalogatva, hanem tálból és kanállal. Ez a fagylaltozási mánia veze­tett Marcaliba, a valamikor nevezetes cukrászdába, amit ma Kandier Edith cuk­rászmester birtokol. Ottjártamkor 14 féle fagylalt volt a menü, amit nem gond végigkóstolni, mert 12 forintért igencsak mini kanállal porci­óznak. Apropó: jó lenne tudni, van-e valami előírás arra, mekkorának kell lennie egy fagylaltgombócnak, ugyanis alig találkozni két egyforma méretűvel!? Mint mondtam, szeretem a fagylaltot, újabban mindenféle extrákkal: gyümölccsel, ma­zsolával, tejszínhabbal, csoko­ládéöntettel. Marcaliban is megpróbál­koztam csokoládéöntetet kérni, de nem kaptam... „fo­gyasszon kelyhet, annak az árában benne van a csokolá­déöntet”. Igaz, ami igaz, 3-4 gombóchoz valóban adnak csomkoládéöntetet 120-tól 240 forintért. Lehet, hogy régi módi va­Maradjon a lakbér gyök, s amikor egy cukrász­dában asztalokat, székeket lá­tok — leülök, s várom a ki­szolgálást. A Kandier cukiban hiába, ugyanis csak a pultnál van kiszolgálás. De más furcsaság is jel­lemzi ezt a cukrászdát. Ha akarom, ha nem: meg kell fi­zetnem a gusztustalan mű­anyag edénykét és a hozzá tartozó műanyag kanalat. Ez egy ilyen hely — közölte ve­lem a kedvesnek éppen nem mondható tulajdonosnő. Becsületszavamat adom, hogy nem vagyok Apeh-el- lenőr, nem is szimpatizálok a kötelező számlaadás intéz­ményével: a marcali Kandier cukrászdában mégis számlát kértem — amíg ott voltam, én voltam az egyetlen, aki kapott is. Tettem ezt azért, mert be­csapva, átverve éreztem ma­gam; nekem és valamennyi alapállásból „hülye” vendég­nek, vásárlónak mindenért fi­zetnie kell, ugyanakkor a „tisz­tességes kisiparos” mindent elkövet, hogy finomat fogal­mazva: elhallgassa bevételeit. Még szerencse, hogy Mar­caliban több cukrászda is van! Csekő Sándor Levelem megírására a la­kásbérlők tüntetésén felfe­dezett ismerős arcok kész­tetnek. Szeretném kijelenteni, hogy roppant együtt tudok érezni azokkal a lakásbérlőkkel, akik nehezebb anyagi helyzetben, gondok közepette tudják lak­béreiket törleszteni. Felhábo­rodást váltott ki bennem vi­szont az ismerős arcok látvá­nya és megszólalásaik, akik­ről magam és városszerte is tudják, hogy balatoni villák, pazar nyugati autók tulajdo­nosai. Az adófizető polgárok már régóta várják, hogy valaki a város méltóságai közül elma­gyarázza (a nyilvánosság előtt) a lakábérlőknek, hogy évtizedeken keresztül eszmé­letlen előnyt élveztek azokkal szemben, akik hatalmas OTP-kölcsönökkel, lemondá­sokkal gondoskodtak ottho­nuk megteremtéséről. Termé­szetesen akkor a lakásbérlők nem tiltakoztak, és aki nem hordta kocsmába a pénzét, az rövidesen balatoni villa építé­sébe kezdhetett, míg az OTP-kölcsönnel felépült tulaj ma is nyögheti a brutálisan megemelt kamatokkal együtt a részleteket. Nem vagyunk tovább hajlandók finanszí­rozni városi pénzekből a lak­béreket! Amennyiben az ön- kormányzat visszavonja a megemelt lakbértervezetet, úgy a helyi adó fizetésének megtagadását fogjuk kezde­ményezni. Ha valaki kétségbe vonná a lakásbérlők átlagosnál jobb anyagi helyzetét, annak azt tanácsolom, hogy jól nyissa ki a szemét! Egyébként azzal egyetértek, hogy népszerűbb dolog a bérlők „súlyos anyagi helyzetéről” szóló cikkekkel és felszólalásokkal támogató­kat keresni, mint a csendes többség hallgatólagos jóvá­hagyásával az igazságot fel­tárni. A nem lakásbérlők nevében: Ajtai Attila . Kaposvár „Kilátástalan ” kereszteződés Sok a „kilátástalan” útkereszteződés Kaposváron: az utolsó pillanatban tűnnek fel a közeledő járművek. Még veszélyesebb, ha lelógó ágak takarják a közúti jelzőtáblákat, mint fotónkon, amely az Iszák uttca elején készült. Az idegen autós nem veszi észre — megállás nélkül a kereszteződésbe hajt, és máris meg­történik a baleset... (Fotó: Török Anett) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom