Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

1993. augusztus 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 7 Castrónak „nem” Cartagenában Két amerikai olajtársaság is megtagadta, hogy kerozinnal lássa el Fidel Castro repülő­gépét a kolumbiai Cartagena repülőterén — jelentette az AFP. Az eset annál is kíno­sabbnak bizonyult, mivel a Kubai Kommunista Párt főtit­kára azért utazott oda, hogy magánlátogatáson találkozzék César Gaviría kolumbiai köz- társasági elnökkel. Az ESSO és a Texaco valószínűleg az amerikai kormány utasítására járt el — vélekedett a kolum­biai polgári repülés igazgatója. A két amerikai cég ugyanis arra való hivatkozással ta­gadta meg a gép kiszolgálá­sát, hogy tiszteletben tartják kormányuknak Kubával szem­ben elrendelt embargóját. V ámpír-fogsorú bankrablók Nem ritkaság, hogy a bank­rablók valamilyen álarcot ve­sznek fel, de az alsó-rajnai III- kirch (Franciaország) egyik bankjában legutóbb minden eddigitől eltérő álarcban jelen­tek meg a rablók: Drakulának maszkírozták magukat... A premier nem mindenben sike­rült jól; a bankot ugyan sikerült jelentős összegtől megfosz­tani, de közben az egyik rabló szájából kiesett a vámpír-fog­sor. Hogy ne maradjon utánuk nyom, az illető kénytelen volt visszafordulni a műfogakért. Ellopott képek rendőrkézen Kilenc ellopott festményt ta­lált meg az amerikai rendőr­ség. A Picasso, Chagall, De­gas, Delacroix és Modigliani által festeti műalkotások ér­téke meghaladja a kilencmillió dollárt — közölte az FBI (a Szövetségi Nyomozóhivatal). A festményeket még tavaly lopták el. A rendőrség két személyt vett őrizetbe az ügy­gyei kapcsolatban. A hatósá­gokat egy informátor vezette nyomra; az utóbbi időben ugyanis sok lopott műalkotást ajánlottak neki megvételre. Háborús bombák százasával Romániában, a Brassó me­gyei Feketehalom és Höltö- vény között földrendezési munkálatok közben több mint 150 darab, második világhá­borús amerikai, angol és né­met bombára bukkantak. A 10-500 kilogram súlyú bom­bákat különleges teherautók­ból álló „szigorúan őrzött kon­voj” szállította három megyén át Buzau térségébe, a meg­semmisítés helyére. Közben arról adott hírt a román sajtó, hogy az ország egy másik ré­szén, a lasi megyei Miroslava községben egy háztáji gazda­ság földjében 382 tüzérségi aknát s 273 gyutacsot találtak. Vénülő lakosság Franciaföldön Folytatódik a lakosság öre­gedése Franciaországban. A statisztikai intézet most adta közre az 1990-ben tartott nép- számlálás adatait, s ezekből kiderül: az ország minden ötödik lakosa már akkor 60 éven felüli volt. A 15 éven alu­liak száma viszont csökkenő tendenciát mutat: a pontosan tizenöt évvel korábban készült felméréshez képest most egy­millióval kevesebb tagja volt ennek a korosztálynak. Az or­szág 56,6 millió lakosából mindössze 15 millió volt a 15 éven aluli fiatal, a hatvanon tú­liak száma viszont erősen meghaladta a 11 milliót. Az idősek száma 3 millióval nőtt. Páratlan bűvészmutatvány Romániában A „ Caritas ” gyanús csodája A „Caritas” kolozsvári csodája tény, de a névtől kezdve minden más gyanús benne. A név a katolikus jótékonysági szervezeté, s egyáltalán nem illeti meg a felettébb furcsa ügylettel foglalkozó társaságot, amely több mint egy éve folytatja páratlan bűvészmutatványát a mások pénzével. A Rosenberg-ügy az esküdtszék előtt Jelképes felmentés negyven év után Egy esküdtszék kétnapos tárgyalás során fölmentette Ju­lius és Ethel Rosenberget, akit 40 éve azért végeztek ki, mert az akkori ítélet indoklása szerint ők ketten szolgáltat­ták ki az atom- titkot a Szovjetuniónak. A „Caritas” egy kolozsvári cég, amelyet loan Stoica úr hozott létre. S aki ennek pénz­tárába - 1992. június 25-e óta - befizetett egy összeget, há­rom hónap múlva a nyolcszo­rosát kapta vissza... Milliomosok városa Gheorghe Funarpolgármes- ter joggal büszkélkedik, hogy Kolozsvár a milliomosok vá­rosa lett — még ha az a millió nem is olyan sok ott, ahol ma 1 dollár 800 lejt ér. Miután több hasonló „kölcsönös segé­lyezési társaság” tönkrement már Romániában, kezdetben a kolozsvárinak sem volt túl sok hitele. Stoica úr azonban fizetett, fizetett, s a dolognak lassan híre ment. Az MTI tudósítója a kolozs­vári Sportpalota előtt maga is tanúja lehetett a nem minden­napi látványnak. A Sza- mos-parti fűzfa előtt várakoz­nak a sorszámért, melynek alapján (másnap vagy har­madnap) befizethetik a ma­gukkal hozott összeget. Na­ponta 4-5 ezer ember fizet be itt, de a vállalkozásnak már másutt is vannak fiókjai. A következő feladat körülbe­lül három hónap múlva: meg­venni a Mesagerul Transilvan című újságot, amelynek négy lepedőoldala a Gheorghe Fu- nar kolozsvári polgármester és román nemzeti egységpárti elnök magyarellenes ideológi­ájának szellemében fogant cikkeket tartalmazza, a to­vábbi tizenegynéhány oldal viszont csak a szerencsések listáját. Naponta mintegy tíze­zer nevet. Fantasztikus hírek Húszlejenként egy befize­tési cédulát kapnak a jelent­kezők. A betét kezdetben ennyi volt fejenként, jelenleg elvileg 160 ezer lej, de a gya­korlatban már akármennyit el­fogadnak. Volt, aki 42 millió lejt hozott abban a remény­ben, hogy 336 milliót vihet haza három hónap múlva. A pénztárosok egy fél napig töl­tötték ki a cetliket... Távozó­ban sokan fizetnek be ado­mányokat a kolozsvári pol­gármesteri hivatal számára... A pénznövelő mechanizmus titkát Ion Stocia senkinek sem árulja el. A legfantasztikusabb hírek keringenek: kábító­szer-kereskedelem haszná­nak tisztára mosása, Ceau- sescu külföldi vagyonának le­galizálása. Ion Stoica erről sem nyilatkozik. De ha a nye­rők az összeg egy részét benthagyják és ha az infláció csökkenti is a nyereséget, a mértani haladvány törvényei szerint elkerülhetetlen a csőd. A kérdés csak az: mikor kö­vetkezik be és kiket fog súj­tani. A kormány hallgat A kezdetben szkeptikus Ko­lozsvárt mára teljesen elön­tötte a Caritas-láz. Mindenki a Mesagreult lapozgatja, s cso­dáról beszél. Sokan minden pénzüket feltették a játékra, kölcsönt vettek fel házukra... A mindig drága városként szá­mon tartott Kolozsváron re­kordot döntenek az árak, hi­szen árad a városba a munka nélkül szerzett pénz. Nap­számost nem kapni: miért ro­botolna óránként 500 lejért, ha 10 ezer lejére a Caritas nem­sokára 80 ezret fizet? A helyi csoda manapság Románia egész gazdaságára hat: a dollár árfolyamát sokak szerint felveri, hiszen már a je­lenlegi fizetések alapján is olyan összeget forgat meg a Caritas, amely éves szinten a költségvetés harmadát jelenti. Az ellenzéki politikusok mind nyugtalanabbul figyelmeztetik a kormányt, amely mindeddig hallgat... Amikor Brassóban összeomlott az ottani Caritas, pár százan tüntettek. A ko­lozsvári csőd azonban száz­ezreket sújt majd, s követ­kezményei felmérhetetlenek. A jelképes újratárgyalást az Amerikai Ügyvédek Szövet­sége szervezte évi közgyűlése alkalmából. A cél az volt, hogy kiderüljön: mennyire különbözik egy bírósági tárgyalás ma a hi­degháború idején lefolytatott tárgyalásoktól. A mostani jel­képes tárgyaláson - mint az AFP beszámolt róla - egy szö­vetségi bíró elnökölt. Ügyvédek képviselték a vádat és a vé­delmet, esküdtek is voltak, a vádlottakat és a tanúkat színé­szek alakították. A Rosenberg házaspár volt az utolsó két vádlott az USA-ban, akit kémkedésért ki­végeztek. A hidegháború idején végrehajtott kivégzés nagy nemzetközi tiltakozást keltett. Sokan vádolták az ítéletet ki­mondó bírót, hogy elfogult a vádlottakkal szemben. A mostani kétnapos „tárgya­láson” a vádlottakat alakító szí­nészek persze ugyanúgy, mint annak idején az igazi vádlottak, tagadták, hogy kémkedtek volna a Szovjetunió javára és hogy kiszolgáltatták volna az atomtitkot. A koronatanú azon­A most 21 éves Karyn Smitht és a 20 éves Patricia Cahillt három évvel ezelőtt tar­tóztatták le a bangkoki repülő­téren. Az volt a vád ellenük, hogy 6 millió dollárt érő 30 kiló heroint akartak felvinni egy bőröndben az Amszterdamba induló repülőgépre. Smitht 25 évre ítélték, Challt pedig 18 évre és 9 hónapra. A két angol nőt a külföldön „Bangkok Hil­ton” néven ismert thaiföldi bör­tönben tartották fogva, s ez felkavarta a brit közvéleményt. A tévé többször is vetítette a „Hason” című játékfilmet. A két angol nő ugyanis azt állí­ban ellenük vallott. David Gre- englass, Ethel Rosenberg test- véröccse, aki gépészként dol­gozott Los Alamosban, ahol az atombombát előállították, azt állította, hogy Rosenbergék fel­kérték őt, szerezzen be rajzo­kat a tervezett atombombáról... A közönség megtapsolta az esküdtszéket, amikor a „nem bűnös” verdiktet kimondta. Az esküdtszék elnöke, Michael Dodson, egy New York-i köny­velő azt mondta: „Úgy találtuk, hogy a bíróság becstelen volt a negyven óv előtti ügyben. Semmilyen tényleges bizonyí­tékot nem találtak arra, hogy elkövették volna a hazaárulást. Csupán úgynevezett közvetett bizonyítékok álltak rendelke­zésre.” A Rosenberg házaspár egyik fia, Michael Meeropol (akit a ki­végzés után Anne és Abel Me­eropol fogadott örökbe) tízéves volt, amikor szüleit a villamosz- székbe ültették. — Nagyon elégedett vagyok most — mondta —, hogy szüléimét, ha csak jelképesen is, de felmen­tették... tóttá, hogy egy ismerősük bízta rájuk a bőröndöt, és ők nem tudták mi van benne. Ez volt a film sztorija is, csak ott az egyik főszereplőt az érzé­ketlen thaiföldi hatóság kivé­geztette, a másik pedig meg­szökött a biztos halál elől... Ezekután Smith és Cahill kis­asszony ügye a humánus Nyugat és a brutálisnak ábrá­zolt harmadik világ szemben­állásának tétjévé vált, s Nagy-Britanniában kampány kezdődött kiszabadításukra. A tömegnyomásnak en­gedve John Major kormányfő nemrég levélben kérte Bhu­A múlt feltárása Hoszakava beismerte A japán császári hadsereg „agresszív háborút” folytatott a második világháborúban — mondta első sajtóértekezletén a hivatalba lépett új japán kormányfő. Hoszokava Mori- hiro megfogalmazása volt ed­dig a legnyíltabb e kérdésben - hangsúlyozzák japán megfi­gyelők. A háború utáni japán kormányfők többsége eddig csak köntörfalazott, ha Japán háborús szerepére vonatkozó kérdésre kellett válaszolnia. A volt liberális demokratapárti vezetők közül például Take- sita Noboru egyszer azt mondta: tagadhatatlan, hogy a háború „hasonlatos” volt az agresszióhoz... Kaifu Tosiki is kerülte az „agresszív” kifeje­zés használatát, akár csak Nakaszone Jaszuhiro, aki kü­lönben a háború idején a csá­szári hadsereg tisztjeként szolgált... Hoszakava már tavaly érin­tette ezt a problémát egy cik­kében. Az új japán kormány elődjeinél sokkal jobban figyel majd a múlt feltárására — mondta Hata Cutomu külügy­miniszter is. Hoszokava kor­mányfő nem részletezte el­képzeléseit a háborús kártétel­lel kapcsolatban, csak annyit közölt: mostantól részletesen elemzem majd e kérdést. miből thai királyt a két brit ál­lampolgár elengedésére. A filmbeli mesével ellentétben azonban a két hazatérő angol nőt nemcsak örömünnep várja. A birminghami rendőr­ség már bejelentette, hogy ki­hallgatják őket az ügy tisztá­zására. Egyes kormánypárti parlamenti képviselők pedig még azt is helytelenítették, hogy a kormányfő közbenjárt értük. — A kábítószer-csem­pészés komoly dolog, és leg­alább tíz évet kellett volna várni ezzel a közbenjárással — mondta például Terry Dicks konzervatív képviselő. — Nem a csempészek szorulnak se­gítségre, hanem a kábító­szer-fogyasztás nyomorult ál­dozatai... M. Gy. MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG A Bangkok Hilton „áldozatai” Két fiatal angol nő, akit hosszú börtönbüntetésre ítéltek Thaiföldön heroincsempészésért, hazatérhet Nagy-Britan- niába. A thaiföldi király ugyanis kegyelmet adott nekik. Líraion innen, Líraion túl (4.) A tajga titkai Szinte elképzelhetetlen, hogy Európán kívül, az Ural túlsó oldalán, Észak-nyugat-Szibériában is élnek nyelvi rokonai a magyaroknak. Ők az obi ugorok, a hantik és manysik vagy más néven vogulok és osztyákok. Összlétszámúk alig ha­ladja meg a 30 ezret. Hanti asszony beteg gyermekét ringatja Az őslakosság kisebbséget alkot a saját területén. A kőolajiparban foglalkoztatot­tak tömeges betelepítése kö­vetkeztében az összlakos­sághoz viszonyítva rendkívül csekély az arányuk (1,9, il­letve 0,5 százalék). A kataszt­rofális környezetszennyezés kihat az emberek egészségi állapotára is. A hagyományos életmódot folytató hanti férfiak átlagos életkora 41, a nőké 43 év. Magas a gyermek- és a csecsemőhalandóság is. A hantik élete, sorsa sok te­kintetben hasonlít az indiáno­kéhoz. (Néha még tárgyaik, sátorszerű lakhelyeik is az amerikai őslakosságot idézik e vidéken.) Hosszú-hosszú ideig, az 1960-as évek elején ezek a népek háborítatlanul éltek a tajgában. Életterüket a kőolajbányászok „sebezték meg”; a betelepülők sem em­berre, sem állatra, sem termé­szetre nem voltak tekintettel. Keresztülgázoltak az őslako­sok lakóhelyein, vadászterüle­tein, meggyalázták szent he­lyeiket. Ebből azután éles konfliktusok támadtak. A han­tik szent helyeit ugyanis — val­lásuk szerint — idegen nem közelítheti meg. Figyelmeztet­ték hát az idegeneket, hogy kerüljék az istenek számára kialakított területeket. Mindhi­ába. A bányászok továbbra is keresztülgázoltak rajtuk. A helyzet akkor vált kriti­kussá, amikor az olajkiterme­lők holtan találták néhány tár­sukat, nyíllal átlőtt torokkal. Et­től kezdve óvatosabbak vol­tak, de az őslakosok és a be­települtek közötti feszültség ma is tart, hiszen a mérhetet­len környezetszennyezés az életlehetőségeiktől fosztja meg a hantikat. Az Ugorföld Megmentése Társaság 1989-ben alakult, tagjai rendszeresen felemelik szavukat a földek kisajátításá­val kapcsolatos törvénytelen­ségekkel szemben. Mindeddig csekély sikerrel. A tajga lakói nincsenek irigy­lésre méltó helyzetben. Télen csupán a nagy hideggel kell megbirkózniuk, de hagyomá­nyos módon felépített fahá­zaik védelmet nyújtanak szá­mukra. A zord időkben kivá­lóan tudnak közlekedni szán­nal és sítalpakon. Olvadás után azonban megszűnik a kapcsolat a külvilággal. A hatalmas, veszélyes vize­ken se/iki sem indul útnak. Ha megbetegszenek, nincs segít­ség — gyógyszer nélkül ápol­ják magukat. Most is halá­szatból, vadászatból élnek, mint ezer. éve, ruházatukat maguk varrják. Az idegenektől legszívesebben sót, cukrot fo­gadnak el. Az őslakosok tulajdonkép­pen kilátástalan helyzetben vannak. Gyermekeiket, ha ta­níttatni akarják, a fővárosba, Hanti-Manszijszkba küldik in­ternátusba. Ettől kezdve a gyereket orosz nyelvre és ha­gyományokra tanítják, vagyis elszakítják őket saját nemzeti­ségüktől. A felnövekvő nem­zedék — minél többet tölt el távol — egy idő után már orosznak vallja magát. Félő, hogy egy-két nemzedék fel- cseperedtével az őslakosság végleg eltűnik ezen a vidéken. S legfeljebb csak rezervátu­mok, skanzenek emlékeztet­nek egy rendkívül gazdag kul­túrájú, ritualizált életű, az ősi hagyományokat tisztán meg­őrző nemzetiségre. László Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom