Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

1993. augusztus 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Kárpátaljai fiatalok honismereti tábora Faluházi találkozó Mesztegnyőn Ismét benépesült a mesztegnyői faluház, ahol negyedik alkalommal rendezték meg a kárpátaljai fiatalok természet- védelmi és honismereti táborát. Nehéz körülmények között érkeztek meg a faluba az erdélyi fiatalok, a nagyszőlősiek pedig lemondták a tervezett programot. A kézművesség csínját-bínját is megismerik a mesztegnyői táborban (Fotó: Király J. Béla) Nagyszakácsi centenárium A nagyszakácsi önkéntes tűzoltóegyesület centenáriumi ünnepségét rendezik meg a hét végén. A királyi szakácsok emlékét idéző sikeres rendez­vényt igyekeznek felülmúlni vagy csupán a nagy múltú ha­gyomány tisztelete miatt adóznak a „vörös kakas” elleni küzdelem önkénteseinek. Kelevízi segítség A kelevízi képviselő-testület múlt heti ülésén úgy határo­zott, hogy a tanköteles általá­nos iskolai tanulók tankönyve­inek árát az iskolának utalják át segélyezés címén. Minden tanköteles általános iskolás után ezer, a középiskolások után pedig háromezer forint segélyt folyósítanak a szülők­nek. 1500 forintot kapnak óvodáskorú gyermekek után. A marcali kisegítőiskolába járó tanulók után a polgármesteri hivatal a teljes költséget téríti. Szentpáli féltermés A somogyszentpáli szövet­kezetben is befejeződött az aratás. A múlt évi aszályos év­től eltekintve, a korábbi három év átlagához képest 52 száza­lék terméssel fizettek a kalá­szosok. Búzából 3,18 tonna, árpából 3,27 tonna, repcéből 1,17 tonna, borsóból 1,96 tonna termett hektáronként. Kukoricában a remény, hiszen a 430 darabos szarvas­marha-állomány, köztük 199 tejelő tehén takarmányszük­ségletéről van szó. Tűzszünet Marcaliban A múlt héten mindössze egy buzsáki lakástűzhöz kellett ki­vonulniuk a marcali tűzoltók­nak, és egy esetben kértek segítséget egy kútszivattyú­záshoz. A fokozott közúti el­lenőrzésnek köszönhetően műszaki mentéshez sem kel­lett vonulniuk, a jótékony esők hatására már nem lobbannak lángra az erdők sem egy el­dobott cigarettavégtől. Csökkenő sertésállomány A marcali szövetkezetben is felére csökkent a sertésállo­mány. A jelenleg mintegy 200 kocától mindössze 2500 hizót adnak át a feldolgozónak. Az emelkedő gabonaárak követ­keztében csak a felszámolást fontolgatják. Még olyan bioló­giai alapnál is, mint a marcali, ahol több év alatt érték el a kahyb törzsállomány telepé­nek hármasmentességét. Betegenként háromszáz forint Múlt heti számunkban hibá­san jelent meg egy szám a böhönyei támogatásokról szóló hírben. Helyesen így hangzik: Böhönye önkor­mányzata a magánorvosi pra­xist évente és betegenként 300 forinttal támogatja. A várt hatvan, többnyire kö­zépiskolás fiatallal szemben így is nyolcvanketten töltik utónyarukat a mesztegnyői táborban. Az egész falu ösz- szefogásának, a sikeres pá­lyázatoknak köszönhető a megyei intézmények támoga­tásán túl, hogy ismét benépe­sülhetett a mesztegnyői tábor. A falu történetével, építészeti, környzetei, néprajzi neveze­tességeivel ismerkedtek az első napon a tábor részvevői. Kövesdi Tiborné, a tábor lel­kes szervezője a napi dús programok közti szünetben elmondta: — Visszatérő vendégeink a lévai diákok. A fiatalokkal a mesztegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesület tartja a kapcsolatot. Tizenhét középiskolás és főiskolás ér­kezett a táborba. Az erdélyi A kéthelyi szövetkezet bo­rászati ágazatának vezetője, Kalmár Gáspár tegnap reggel az idei termés szőlő és must­mintáját vitte a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát bo­rászati üzemébe. Az ottani vizsgálat dönti el, mikor kezd­hetik az irsai Olivér szüretelé­sét, mikortól fogadja a kombi­nát a termést. — A 8 hektárnyi ültetvényen 40-50 tonna termésre számí­tunk — mondta az ágazatve­zető távollétében Huszár La­jos pincemester. A kéthelyi szőlőhegyen igazán szép ké­pet mutat a rizlingszilváni, eb­ből 8-9 tonnás termést várnak hektáronként. Jól mutatkozik a chardonnay, a tramini, a semil- lion és a chasselas is. A 94 hektárnyi területen még nem pihenhetnek el a növényvéde­Nagygalambfalváról, Kányádi Sándor költő szülőfalujából lelkes üzenettel és nagy ér­deklődéssel érkeztek meg a diákok. A falu gazdag a tán­chagyományokban, itt a ma­gyar folklórral gazdagodhat­nak. — A magyar falu és a ha­gyományok iránt milyen a fia­talok érdeklődése? — A falunkba látogatott fia­talok és a szüleik baráti kap­csolatot is teremtettek a hely­béliekkel. Nem ritka az sem, hogy szerelmek szövődnek... — A bánáti Szójából először érkeztek vendégek. Mik a ta­pasztalataik? — A mesztegnyői faluház mintájára mi is szeretnénk kia­lakítani hasonló épületet. Az erre alkalmas öreg lakóházat már ki is szemeltük, és folyik a tárgyi néprajzi emlékek gyűj­lem munkásai, hiszen a kései érésű fajtáknál, a tramininél és az olaszrizlingnél még véde­kező permetezést kell alkal­mazni a szürkerothadás és a peronoszpóra ellen. — Pincészetünkben már csak a kistételes értékesítésre szánt borainkból van mintegy 100 hektóra való. Kará­csonyra várható az idei ter­mésből értékesíthető bor, így addig ennek ki kell tartani. Csak fehérboraink vannak, itt Kéthelyen nincs vörösbor­szőlő — mondta a pincemes­ter. A szeszélyesre sikeredett tavasz és nyár előbbre hozta minden mezőgazdasági kul­túra betakarításának idejét. A kéthelyi szövetkezetben is rajtra kész az egész borászati ágazat a szüretre. (Mészáros) tése — mesélték a résztve­vők. Szóján azért is érdekes település, mert Bánátban szinte elzártan él a kis magyar falu lakossága, a környeze­tükben elsősorban kitelepített németek laknak. Ám hagyo­mányaikat őrizni kívánják. Az Ungvár melletti Nagysző­lősről, sajnos, nem érkeztek Marcaliban 117 kisdiák tanulta az úszást A harmadik nyári úszások­tatás fejeződött be Marcaliban a Mikszát Kálmán Utcai Álta­lános Iskola tanuszodájában. Két éve 137, tavaly 131, 1993-ban pedig nagycsopor­tos óvodás és általános isko­lás sajátította el az úszás alapelemeit. A tízórás tanfo­lyamok célja a gyerekek víz­hez szoktatása volt, és az, hogy egy úszásnemet megta­nuljanak. A foglalkozásokat ezen a nyáron Nagy Lajos edző vezette, s délutánonként felügyelet mellett fürödhettek a tanuszodában. Marcaliban tervezik, hogy jövőre már kü­lön csoportokat szerveznek a kezdők és a haladók számára. Az iskola az uszoda fenntartá­sát saját költségvetéséből és a városi önkormányzat támo­gatásából biztosította. meg a vendégek. Ám a mesz- tegnyőiek ősszel látogatóba készülnek: magyar tanköny­veket, munkafüzeteket visz­nek ajándékba a diákoknak. A mesztegnyői természetvé­delmi és honismereti tábor célja ugyanis a magyarságtu­dat ápolása. Ma a tábor lakói Somogy nevezetességeivel Marcaliban a Szántó csa­lád már évtizedek óta kerté­szettel foglalkozik. A kultúr­növény-termesztés mester­sége és szeretete sok-sok éve apáról fiúra száll. — Édesapám, Szántó Jó­zsef nem elégedett meg azzal amit szüleitől tanult, így Né­metországban egészítette ki tudását. Édesanyám virágkö­tészetet tanult, s a fiam szin­tén továbbviszi az örökséget: kertészeti technikus. A me­nyem sem lóg ki a sorból: er­dészmérnök — mondta Szántó György és a ház mö­götti virágparadicsomba invi­tált. Virágok lélegzetelállító kavalkádja tárul a szemem elé. Különböző fajtájú virágok hullámzó, színes szőnyege áraszt bódító illatfelhőt. Áz üvegházban pálmák, páfrá­nyok és sok más örökzöld nö­vények. Szántó György tulajdonosi büszkeséggel érinti meg egy-egy növény levelét: — Ez itt főnixpálma, ez Cycas (szágupálma), ez pedig egy különlegesen zöld Calat- hea Hollandiából. Nagyon jó azt érezni, hogy az emberek manapság sokkal igényeseb­bek, és egyre több kultúrnö­vényt vásárolnak. Főleg a ház- építők kerültek előtérbe. Különböző katalógusokból vagy külföldön járva ellesték a ismerkednek, ellátogatnak Csurgóra, Ágneslakra, Gyé­kényesre, Nagyatádra. Au­gusztus 20-án ünnepi műsor­ral vesznek búcsút a tábortól a vendégek. S addig még a kézművesség csínját-bínját is megismerhetik — tanulván a múlt hagyományaiból azt, ami magyar. Horányi Barna virágdíszítési praktikákat. Rengeteg muskátlit tesznek erkélyekre, ablakokba, és egyre színesebb virágokkal ül­tetik be az utcára néző ház előtti kerteket is. A temetőben is több az élővirág: begónia, patúnia, szalvia, s egyre job­ban kiszorítja a művirágokat. A szakmai tudást is igénylik: a virágokat, növényeket nem­csak megvásárolják, hanem megtartani is szeretnék, ezért különböző tanácsokat kérnek gondozásukra, ápolásukra. Sajnos, vannak olyan virág­boltok, ahol az eladó még a vi­rág nevét sem tudja, nemhogy tanácsokat adna. Nagy sikerük van a sövény­cserjéknek is. Szépen meg­nyesve, esetleg formára nyírva, szemet gyönyörköd­tető látvány. — Elárulok egy titkot is — fordul hozzám mosolyogva Szántó György. — A menyem segítségével olyan fűszernö­vényekkel — zsályával, le­vendulával, rozmaringgal, ka­kukkfűvel — kezdtünk el fog­lalkozni, amelyek nemcsak szépek, hasznosak, hanem mediterrán jellegű illatuk egzo­tikus tájra varázsol bennünket. A betérő vásárló 100- 150-féle növény, virág közül válogathat. S bizony, nem könnyű dönteni, hogy melyiket válassza háza, lakása díszéül. Szalai Erika A Shell kút melletti gabonatarlón mutatta be a Hubertus rt a belga talajművelő munkagépeket. Képünkön az öt méter munkaszélességű, összecsukható kultivátort állítják be. (Fotó: Király J. Béla) Égett a tarló A tapsonyl beágazó mellett égett a tarló, s borította sűrű füstfelhőbe a Böhönye-Marcali közötti utat pénteken délben. Az MTZ által vontatott, kiselejtezett égő gumiköpeny nyomán vígan lobbant lángra a száraz gabonatarló, s pusztult a gyommag, rovarkártevő, gombas­póra. A szakemberek által is sokat vitatott tevékenységet a tapsonyi szövetkezet végez­tette, eleget téve bejelentési kötelezettségének, amelyet a marcali tűzoltóság ügyeletese is igazolt. A természetvédők véleményét nem ismerjük, de bizton másképp vélekednek a tör­téntekről. (Fotó: Király J. Béla) SZÉP TERMES ÍGÉRKEZIK Szüreti rajt Kéthelyen A kései érésűeket még védeni kell lllatfelhős színkavalkád a családi ház mögött Aki a virágot szereti — kertész lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom