Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASAG 1993. augusztus 16., hétfő KI VET, KI ARAT? A termelők aggódnak Melege lett a bírálóknak, a kancák bírták Lótenyésztés-siker A legeredményesebb somogyi lótenyésztő, dr. Ballai Attila kategóriagyőztes lovaival a szombati díjátadás után. (Fotó: Török Anett) OTP kísérlet a kamatlábra Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt a hazai pénzpiacon eddig még nem létező irányadó bankközi kamatláb megteremtésén fáradozik. A bankközi pénzpiacon körülbelül egy hónapja olyan kamatlábat jegyez a rövid lejáratú egy, két, három hónapos kihelyezésekre, amelyek később mércéül szolgálhatnak mind a bankok, mind a hitelkeresetet támasztó gazdálkodói szektor számára. Az OTP már tavasz óta készül a bankközi pénzpiacon egy irányadó kamatláb megteremtésére. E mutató hiányában a bankok egyedileg, az egyoldalú változtatás jogát is fenntartva állapítják meg kamatlábaikkal. A jobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező vegyes vállalatok esetenként már nem fogadják el az egyoldalúan változtatható kamatokat, mindenképpen szükség van valamilyen kalkulációs bázisra, legelőször is a bankközi pénzpiacon. Nincs angolnavész a Balatonon Mindezidáig nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mi okozta az 1991-es balatoni angolnapusztulást, de az idén szinte egyáltalán nem látni döglött angolnákat a tóban. A feltételezések között szerepel a sokat emlegetett fonalféreg. Okozhatta a pusztulást a víz magas hőmérséklete és a relatív oxigénszegénysége, de az is, hogy a korábbi feltételezéseket messze meghaladó mennyiségű angolna volt a Balatonban. Míg 1991 előtt a halászok 1500 tonnára becsülték az angolnaállományt, addig a felmérések szerint legkevesebb 4500 tonna angolna volt a tóban. Az idén már a tervezett mennyiség felét, mintegy 150 tonnát fogtak ki, ami egyben azt is jelenti, hogy a lehalászás folyamatosan halad. Caola privatizáció Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa szerdai ülésén a tervek szerint dönt a Caola Rt privatizációjára meghirdetett kétfordulós pályázat ügyében. A tendert május 15-én a Roland Berger és Partner GmbH. tanácsadó cég a Caola állami tulajdonban lévő részvényeinek 78,22 százalékára írta ki. Az eredeti tervek szerint az ÁVÜ szept- meberre tervezte a szerződéskötést az új tulajdonossal. A Caola Rt vezetésének és dolgozóinak az az érdeke, hogy a gyárat olyan befektető nyerje el, aki garantálni tudja: a vállalat továbbra is egyben marad és magyar termékeket gyárt. Részvényforgalom a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén immár harmadik hete folyamatosan nő a részvények forgalma. A tőzsde szakemberei azonban egyelőre óvatosak annak megítélésében, milyen okokra vezethető vissza ez az előző évekhez képest kiugróan magas részvényforgalom. Az elmúlt három hét alatt a részvények adásvétele mintegy 2,5 milliárd forintos forgalmat ért el. Augusztus elős hatében a részvényforgalom 900 millió forintot tett ki. Egyes szakemberek a jelenséget arra vezetik vissza, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényeladásai követik a bécsi tőzsde mozgását, azaz az osztrák tőzsde „húzza magával” a budapesti nyilvános értékpapír-piacon történő eseményeket. (Folytatás az 1. oldalról) — Az idén learatott 3,1 millió tonna búzából a belföldi közvetlen fogyasztás 1,6-1,7 millió tonna, további egymillió a takarmányszükséglet. Menynyi búza kerülhet végü- lis exportra? —- Ősszel a termeltetők — a bankok, a kereskedők — hitel- nyújtás ellenében exportigér- vényt kaptak, hogy az általuk termeltetett búzát külpiacon értékesíthetik. Ezzel az üzleti céllal finanszírozták meg a vetést. Mintegy 250 ezer tonna búzára adtak ki előzetes exportigérvé- nyeket. Az Agrárpiaci Rendtartás bizottsága most úgy döntött, hogy azok számára, akik valóban termeltettek és hitelt nyújtottak, megadják az exportsegélyeket, de a tervezettnél kisebb mennyiségben. Egyébként nincsenek irigylésre méltó helyzetben az exportőrök, mivel a belföldi piacon nagyon magasra szökött a búza ára és nem biztos, hogy ezt az árat külpiacon is érvényesíteni tudják. — Elegendő lesz-e a takarmány az állatállomány számára? — Bizonytalan ma a takarmányfelhasználás. Mivel nagymértékben csökkent az állatállomány, elképzelhető, hogy a megtermett mennyiség elegendő lesz. A búzából tervezett exportbevételek tavaly az állatállomány értékesítésével „bejöttek”, az idén azonban a búzaexport nagymértékű visszafogása bevételkiesést okoz s már előre látható, hogy hasonló cipőben járunk majd 1994-ben is. — Milyen intézkedéseket sürget a MOSZ a búzatermesztők érdekeinek védelmében? — Szeretnénk kieszközölni, hogy a kormányzat jogszabályban mondja ki: „aki vet — az A Pi-víz kálváriája — úgy tűnik, — véget ért. Az engedélyeztetések megtörténtek, eleget téve a higiénés feltételeknek elkészült a kiszolgáló helyiség is, sőt több, a Pi vízhez hasonló — temészetes alapanyagú, bioenergiát aktiváló terméket is forgalomba kíván hozni a a kaposvári Hemotrade Kft. Az előzmények: Európában elsőként Kaposváron 1991 februárjában a kft egy japán készüléket helyezett üzembe, amely megtisztította a csapvizet és tiszta vizet állított elő. — A víz emberre káros anyagot nem tartalmazott, tökéletesen rendezett szerkezetű és bioenergiával aktivált víz volt — mondta Fülöp László, a kft vezetője. — Az ingyen adott vízért emberek százai álltak sorba. Ezután gondolta úgy a kft, hogy engedélyeztetik az eljárást, s a készüléket és forgalmazni kezdik. A vizsgálatok idejére a víz forgalmazását le kellett állítani. ' A vizsgálatokat korrektül végezte el az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat somogyi intézete. Pesten is vizsgálta több hatóság a Pi-vi- zet és a készüléket is. Az engedélyeztetésért hosszú utat kellett bejárni a cégnek, míg végül az idén áprilisban megkapták az engedélyt. Április óta ismét vihetik az emberek legálisan a vizet a kft Fő utcai épületéből. arat” pontosabban, hogy aki vetett az biztosan megkapja a befektetett pénzét. A szövetkezeteknek alig maradt földjük, területeik bizonyos hányadát részaránytulajdonba adták, a többi pedig kárpótlásra van kijelölve. Amennyiben ősszel még a szövetkezet vet, az új tulajdonosnak meg kell térítenie a ráfordítást. Azonban a legtöbb gazdaság úgy gondolkodik, hogy ebben a bizonytalan, pénzhiányos helyzetben nem kockáztat feleslegesen. Nem lehet ugyanis előre tudni, hogy a föld uj tulajdonosa megfizeti-e a költségeit, vagy azt sokallni fogja. — De mi történik, ha történetesen kifagy a vetőmag? — A természeti csapások nincsenek belekalkulálva a gazdaságok költségszámitásaiba. Az is kevés a talponmaradásuk- hoz, ha csupán a ráfordított költségeiket kapják vissza s a nyereség más zsebébe vándorol. Szeretnénk elérni az étkezési búza 1994 évi 8500 forintos garantált árának rögzítését. Ke- veseljük a hektáronkénti 2000 forintos támogatást. Az általunk javasolt 5000 forint ténylegesen biztosítaná, hogy a jövő évi gabonánk földbe kerüljön. Végsősoron úgy tűnik, hogy az idén már nem a termelő fog vetni, hanem a bankok és az állam. A termelő még ha akarna, akkor sem tehetné. Nincs rá pénze. Javasoltuk a vagyonadóként működő földadó végleges eltörlését, mert teljesen idegen az adórendszertől. Alapvető hibája, hogy a földminőség függvényében azokat fogja vissza a termeléstől, akik jobb minőségű földön gazdálkodnak — ők többet fizetnek — és azoknak kedvez, akik a gyengébb minőségű földön termelnek. Ha közvetlenül is, az ország jövő évi kenyere ilyen „apróságokon” is múlik. Újvári Gizella — A vállakózások a Pi-víz literjét országszerte 20-30 forintért adják. Ä Hemotrade kft 10 forintért fogja adni mától a vizet, figyelembe véve a magas vízdíjat. Azért csak ennyit kérünk a víz literjéért, mert szeretnénk megköszönni a kaposváriaknak, hogy kiálltak mellettük — mondta Fülöp László. A cég egyébként exportképes termékek előállításával is foglalkozik, melyek mind a Pi-tech- nológián alapulnak. Somogyi céggel közösen fejlesztettek ki egy üdítőital-családot, Tolnában egy bort. Kozmetikumcsaládot is forgalomba hoznak nemsokára. Mindegyik természetes alapanyagból készült. Az előállított mennyiségre van vevő, exportálnak is. LéteVállalati biztosok a gyógyszertári központok élén A gyógyszertári privatizációról Szeptember 1-jétől vállalati biztosokat állít az ÁVÜ a gyógyszertári központok élére. Az ő feladatuk lesz a privatizáció irányítása, gyorsítása. Még ebben az évben elkészül a vagyonértékelés is. Ezt Szabó Tamás, a privatizációért felelős miniszter közölte pénteken Balatonfüreden a gyógyszerészek fórumán. A miniszternek nincsenek illúziói arra vonatkozóan, hogy ez gyors és bonyodalmaktól mentes folyamat lesz. A júliusban megszületett törvény ugyan egyértelműen leszögezte, hogy a gyógyszertári központok az állam tulajdonát képezik, az önkormányzatok egy része továbbra is magának akarja. Több helyütt, például Veszprém megyében is, peres eljárással igyekeznek bizonyítani a tulajdonhoz való jogukat. Bács-Kiskun megye az egyetlen eddig, amelynek önkormányzata tudomásul vette a gyógyszertári központok állami tulajdonát, minden bizonnyal itt is kezdődik el leghamarabb a privatizáció. A miniszter szerint egyébként a gyógyszertári központok kereskedelmi cégekké, kft-tékké alakulnak át, de nyitottak lesznek a külföldi tőkére, vállalkozásra is. Ami az egyes gyógyszertárak privatizációját illeti, Szabó Tamás kijelentette: az ott dolgozók mindenképpen előnyt élveznek a vásárlásnál. Kérdés azonban, hogy lesz-e pénze megvásárolni munkahelyét a gyógyszerésznek. Ezzel kapcsolatosan Szabó Tamás az Egzisztencia-hitelt, valamint a lízinget ajánlotta a fórum résztvevőinek figyelmébe. zik Pi-betonozási technológia, amellyel a házak gond nélkül felújíthatóak, s van Pi-ötvözési eljárás is. A cég az összes Pi-technológiát szeretné Magyarországra hozni, még úgy is, hogy anyagi támogatást sehonnan nem kapnak. A Pi-technológia része a Pi-víz is. Az engedélyezés óta több tesztet is végeztek, kísérletek folynak, bár a Pi-víz jótékony hatása már korábban ismert volt: a mezőgazdasági termések mennyiségének növekedése, a tyúkok súlygyarapodása, a vágott virágok frissessége, sportolók eredményei. A legnagyobb érv azonban az lehet, hogy mintegy 500-an viszik el a Pi-vizet nap mint nap... T. K. A hétvégén tartotta regionális tény észszem léjét a Somogy megyei Lótenyésztők egyesülete. A Pannon Agrártudományi Egyetem Lovasakadémiáján Kaposváron megtartott bírálatot a rekkenő hőségben a lovak jobban tűrték, mint a bíráló bizottság tagjai. 32 lovat neveztek az öt tenyésztési osztályban kiírt szemlére és 7 fogat mutatkozott be a szigorú ítészek előtt. A bíráló bizottság tagjai ugyanis az ország fajtaegyesületeinek tagjaiból verbuválódtak. A Magyar félvér kancák kategóriájában a pécsi tenyésztő, Ruppert Annamária Hullám Norma nevű kancája lett első helyezett, míg a Magyar kancacsikók kategóriájában Kovács Ottó jutái tenyésztő Jó Lány nevű lova lett a győztes. Az arab fajták versengésében dr. Ballai Attila tenyészete volt verhetetlen, hiszen a kaposvári állattenyésztési kar oktatója az arab kancacsikók kategóriájában Mini nevű, és az arab kancák kategóriában Ybn Galal Mécses nevű lovával lett győztes. Komjáthy György, kaposvári tenyésztő Juhar és ivadékaival a kanca családok bemutatóján szerezte meg az elsőséget. Hét fogat sorakozott fel a bírálóbizottság elé, itt a pálmát és az első helyezést a kaposvári Szilágyi László Kincses és Kása nevű lovaiból álló fogat nyerte. A hatodik alkalommal rendezett tenyészszemlén a bíráló bizottság egybehangzó véleménye szerint a somogyi és környékbeli lótenyésztés fellendülése tapasztalható. Az elismerő szavakat a pécsi, a dombóvári, a szakcsi tenyésztők is a somogyiakkal egyetemben elismerőleg nyugtázták. (Mészáros) Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. augusztus sorozat átlag nettó vételi árfolyam nettó eladási árfolyam % felhalmozott kamat 1993.0813. 1994/A 98,20 97,90 98,50 13,92 1994/B 97,45 97,15 97,75 11,41 1995/A 94,80 94,50 95,10 17,89 1995/B 95,00 94,70 95,30 15,76 1995/C 97,25 96,95 97,55 9,25 1995/F 96,20 95,90 96,50 1,96 1995/G 100,00 99,70 100,00 0,16 1996/A 95,70 95,40 96,00 10,31 1996/B 96,60 96,30 96,90 9,73 1996/C 96,50 96,20 96,80 8,82 1996/F 96,65 96,35 96,95 4,22 1997/C 95,70 95,40 96,00 8,14 1998/A 99,80 99,50 100,10 7,27 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődó’knek. A Pi-családnak csak első tagja a víz Mától megint mérik — Van bor, s lesz kozmetikum is mm. A szűrés után a flakonban a Pi-víz (Fotó: Török Anett) 4
