Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

1993. augusztus 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP 21 Huszonöt kérdés — huszonöt felelet Ezt kell tudni az új Debreceni Virágkarnevál Csaknem egymillió szál élő virág díszíti majd augusztus 20-án a hagyományos virág­karnevál színpmpás virágko­csijait. Az idén nyolc virág­kompozíció mellett 28 művé­szeti csoport vonul majd fel a debreceni menetben a nagyál­lomástól a nagyerdei stadio­nig. A hazai táncosokon kívül 11 országból 15 külföldi együttes érkezik, köztük ott lesznek a mindig nagy sikert arató olasz zászlóforgatók. Japánból kardforgatók, Dáni­ából majorette-ek, Németor­szágból fúvószenekarok, Me­xikóból, és Tajvanból néptánc­együttesek érkeznek a nem­zetközi hírű virágparádéra. A kultúra pontja Budapesten a Picasso Vendéglőben (Hajós utca 31.) tegnap felállították a kultúra pontját. Ezzel Bódy Gábor filmrendezőnek állítanak em­léket. Több helyen megemlé­keznek Bódy Gáborról: Haj­dúböszörményben, Piszkéste- tőn, az Erzsébet hídon. Bódy Gábor az ELTE Bölcsészettu­dományi Karának történe­lem-filozófia szakán végzett, novellákat, majd forgatóköny­vet írt. Első filmjeit a Balázs Béla Stúdióban forgatta. 1975-ben készítette el vizsga­filmjét, az Amerikai anziksz című alkotását. Nagyobb ren­dezései: Psyché, A kutya éji dala, Négy bagatell, Hamlett. Környezetvédelmi szabadegyetem Minden, a környezetvédelmi nevelésbe fordított forint két-, illetve háromszorosan térül vissza hosszú távon. Negye­dik alkalommal rendezték meg a környezetvédelmi szabad- egyetemet Zalaegerszegen. A Ságvári Endre Gimnázium számos közintézmény és zalai cég támogatásával szervezte meg az ötnapos programot azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az általános iskolai és a középiskolai tanároknak a környezetkultúra oktatása területén. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium elkészítette a töfvény 5. változatát, parlamenti tárgya­lása valószínűleg ősszel kez­dődik. Ipolytarnóci ősleletek Az ipolytarnóci ősleletek te­rületén — a durva földmunkák végeztével — a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumának szakemberei megkezdték az őslábnyomok óvatos letiszto- gatását. Csaknem 100 négy­zetméteres területet tártak fel. Újabb orrszarvú, valamint madarak és párosujjú patás ál­latok lábnyomai kerültek elő. A 20 millió évvel ezelőtti élet nyomait megőrző ipolytarnóci ősleletek ezzel a feltárással az eddig bemutatott résznél ter­jedelmesebb területtel bővül­tek. Növekedett e ritka termé­szeti érték esélye arra, hogy felkerülhessen a világörökség B-kategóriás listájára. Noha hasonló ősi nyomok a világ más táján is előkerültek, az ipolytarnóci őslelet azon ke­vesek közé tartozik, amelyek az állati lábnyomok mellett a megkövült növényi nyomok gazdag választékát is mutat­ják. Tojáspatkoló rekorder, ferences könyvkötő és cigány festő Bugaszegen az eklektika Három művész közös tárla­tát nyitották meg nemrégiben Balatonboglár külterületén, a Bugaszegi Munkás Sport Ka­szinó által épített impozáns közösségi ház két szintjén. Ez az egyesület szervezésében az első kulturális rendezvény — jegyzői máris kivívták vele a nem mindennapi jelzőt. Márcsak azért sem minden­napi a vállalás, mert egy a ne­véből is kitűnően a sportot elő­térbe helyező egyesületnek si­került tárlatot rendezni-szer- vezni, pedig ez manapság a kultúrkörökben mozgóknak, a közművelődés iránt elhivatot­taknak sem gyerekjáték. Nem mindennapi azért sem, mert ráadásul egy összességében eklektikus, az ott látható mű­vészetek és mesterségek ter­mékeinek éles elkülöníthető- ségét, vállaló kiállítás jött létre. Való igaz, mindegyik alkotó megkapta a maga termét a bemutatkozáshoz, így van némi ideje a Csere Csárdából fellátogatónak — egyik helyi­ségből a másikba sétálva — az áthangolódásra. Szerencsés, hogy Péli Ta­más farostra készült olajfest­ményei az emeleti falakon kap­tak helyet: a magát cigány fes­tőnek valló országgyűlési kép­viselő alkotásai megérik azt a misét, ami a Jézusurunk vér­tanúsága sorozat, a Marquez Száz év magánya ihlette il­lusztratív mű vagy a mitikus tárgyú Odüsszeusz című alko­tás megtekintésére értetik. A Hódolat a hölgyeknek — Péli Tamás alkotása holland királyi képzőművészeti akadémia egykori tanítványa keze alatt a „témára rímelő” tónusok egyedi arcmintázás­sal párosulnak. Az alsó szinten Hanzel László somogyvámosi tojás­patkoló világrekorder munkái, valamint a 74 éves ferences rendi szerzetes, Váci György könyvkötőmester míves alko­tási láthatók. Az Országház könyvkötője által készített mi- nikönyvtartó Erzsébet angol ki­rálynő rezidenciáján ékeske­dik. A tárlat Bugaszegen szep­tember 15-ig tekinthető meg. (Balassa) A SALZBURGI JÁTÉKOK „HÁZISZERZŐJE” Ligeti legföljebb musicalt ír Az 1923-ban Dicsőszentmár- tonban született Ligeti György — Kurtág György mellett — a nemzetközi zenei élet egyik be­érkezettje. Mindketten ünnepelt művészek, akik rabul ejtik a kö­zönséget, mint ahogy ezt a Mo- zarteumban bemutatott Ligeti— Kurtág ciklus is bizonyította. A Magyarországról 1956 után Bécsbe menekült Ligeti 25 éve osztrák állampolgár, de honta­lannak és világpolgárnak tartja magát — kezdi a Salzburgi Ün­nepi Játékok kapcsán közölt Li­geti-interjúját az APA. — Az avantgárd árulója va­gyok, és ma azt csinálok, amit akarok — mondja a Ligeti, s azt magyarázza, hogy nem érzi magát beszorítottnak a hagyo­mányok és irányvonalak közé. Az afrikai kultúrából ugyanúgy tanul, mint a délkelet-ázsiai rit­mikából. Operát nem fog írni, legfeljebb egy zenei-drámai, musicalszerű művet, az „Alice Csodaországban” mintájára — — tudta meg az APA, amely vé­gül arról ír, hogy Ligeti és Kurtág trónkövetelők híján maradnak a salzburgi játékok „házi szerzői”. A tervek szerint 1994-ben, a já­tékok 75. évfordulója alkalmá­ból, egy sor kompozíciót mutat­nak majd be. oktatási törvényről 13. Mi a helye és szerepe a hitoktatásnak? Az állami és önkormányzati iskolákban a hitoktatás nem lehet kötelező. Csak azok a gyerekek járhatnak hittanra, akiknek a szülei ezt kívánják. A paragrafusok nem térnek ki az iskolai hitoktatás megszer­vezésével kapcsolatos kérdé­sekre, mert ez az iskola és az egyház belügye. Az iskolára az a kötelezettség hárul, hogy biztosítsa az oktatáshoz szük­séges feltételeket, az egy­házra pedig az, hogy az okta­tás feladatát megoldja. A ho­gyan és miként valójában ket­tőjük megállapodásától függ. A törvény azt sem írja elő, hogy mikor legyenek a hit­tanórák — következésképp arra is van lehetőség, hogy ezeket a délelőtti órarendbe iktatva tartsák meg. 14. Általában milyen jo­gok illetik meg a diákokat? Minden tanulónak alapvető joga, hogy biztonságban, egészséges környezetben neveljék, oktassák; óvodai életrendjét, iskolai tanulmá­nyai rendjét — pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépí­tésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával — életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Személyiségét, emberi mél­tóságát tiszteletben kell tar­tani, s védelmet kell számára biztosítani az esetleges fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyí­tésnek, megalázó büntetés­nek vagy bánásmódnak. A ta­nulói jogok között szerepel, hogy képességeinek, érdek­lődésének, adottságaink meg­felelő nevelésben, oktatásban részesüljön, tovább tanuljon: hogy tehetségének fejlesztése érdekében alapfokú művésze­toktatásban vegyen részt, il­letve nemzeti, etnikai hovatar­tozásának megfelelő nevelés­ben, oktatásban részesüljön. Az is szerepel jogosultságai között, hogy ha kéri — csa­ládja anyagi helyzetétől füg­gően — ingyenes vagy ked­vezményes étkezésben, tan­szerellátásban részesüljön, részben vagy egészben men­tesüljön a törvényben megha­tározott költségek megfize­tése alól, esetleg engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben történő ki- egyenlítésére. A tanulói jogok sorába tar­tozik, hogy kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátás­ban részesüljön; válasszon a fakultatív tárgyak, foglalkozá­sok között; igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, így a könyvtárat, a laboratóri­umot. számítástechnikai, sport- és szabadidős létesít­ményeket stb. Fontos jogo­sultság, hogy — kérelmére — független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. Kér­heti átkerülését másik (azonos vagy más típusú) nevelési-ok­tatási intézménybe. Különbö­zeti vizsga vagy évfolyamis­métlés nélkül folytathatja ta­nulmányait akkor is, ha ál­landó lakhelyén nem működik olyan iskola, amelyekben a tankötelezettség végéig bizto­sított az oktatás. A szakközépiskolák, szak­munkásképző iskolák és szak­iskolák tanulóit a gyakorlati képzés keretében az érdek- védelem és a munkavédelem szempontjából mindazok a jo­gok megilletik, amelyeket a Munka törvénykönyve a mun­kavállalóknak biztosít. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) Nyolcvan kicsinek ad otthont Elkészült a harmadik SOS-gyermekfalu Elkészült a harmadik ma­gyarországi SOS gyermek­falu Kőszegen, s megtörtént a műszaki átadása is. A battonyai és a kecskeméti után harmadikként felépült gyermekintézmény gyönyörű természeti környezetben ta­lálható a történelmi város dél­keleti határán. A tizenkét csa­ládi ház jellegű építmény és közösségi épületek, valamint sportpályák és játszóterek mintegy háromszázmillió fo­rintba kerültek. A költségeket teljes egészében az innsb­rucki székhelyű SOS Kinder­hof International állta. Már csak apróbb kiegészítő be­rendezések megvásárlására keresnek szponzorokat. A ter­veket a fővárosi Köjti készí­tette, a kivitelezést a Vasép Generál Kft végezte, míg a műszaki ellenőr a Montavid Mérnöki Rt vasi részlege volt. A harmadik hazai SOS gyer­mekfalunak nyolcvan kis­gyermek lakója lesz. ADY AKADÉMIA DEBRECENBEN Több mint 200 ösztöndíjas a negyedik kurzuson KILENC BEMUTATÓT TARTANAK A SZÍNHÁZBAN Dráguló és kedvezményes bérletek A kisebbségi magyarság mű­velődését, tájékozódását szol­gálja a debreceni nyári egye­temből kivált Ady Akadémia. Az idén már negyedik alkalommal rendezik meg. S mint Nagy Zol­tán professzor, az akadémiának otthont adó tudományegyetem rektora elmondta: ez lett a hatá­rainkon túli magyar értelmiség legjelentősebb szakmai tovább­képző fóruma... Az Ady akadémiát 1989-ben hívták életre — azért, hogy az értelmiség közvetlenül tájéko­zódjék a magyar tudomány eredményeiről, s torzítások nél­kül értesülhessen a magyar iro­dalmi, történelmi, néprajzi kuta­tások eredményeiről. Az idei kurzusra 219 ösztöndí­jas érkezik. Legtöbben Erdély­ből jönnek, a többiek Kárpátaljá­ról, Szlovákiából és a Vajda­ságból. Önköltséggel vesznek részt a továbbképzésen ameri­kai és burgenlandi magyarok. Központi finanszírozással az Ady Endre Akadémia a hazai pedagógustovábbképzés legje­lentősebb fórumává válna — hangzott el a tájékoztatón. Hétfőn kezdődik meg a Kaposvári Csiky Gergely Színház jegyirodájában a bérletek árusítása. Nincse- vics János szervezőtitkár, je­gyiroda-vezető elmondta: az idén is a tavalyihoz hason­lóan, 23 bérletet bocsátanak ki, emellett 40 bérletes gye­rekelőadást is tartanak. Az árak változtak, 100-200 fo­rinttal emelkedtek a bérletek, a legdrágább 1000 forintba kerül, a nyugdíjasok és a fia­talok 100 forint kedvezményt kapnak. A vidékről utazó diá­kok részére a buszköltség­hez az idén is hozzájárul a megyei önkormányzat. A múlt évhez hasonlóan az 1993/94-es évadban számí­tanak arra az 1200 vidéki di­ákra, akik rendszeresen láto­gatták az előadásokat. Mar­caliból, Csurgóról, Fonyódról, Tabról és Nagyatádról érkez­tek a legtöbben, a kaposvári helybéleikkel együtt mintegy 4 ezren tekintették meg a színház előadásait. Kilenc bemutatót tartanak a kaposvári teátrumban az új évadban. Kosztolányi Dezső Néró, a véres költő című tra­gédiáját, Nagy Ignác Tisztújí- tás című vígjátékát, Brecht ; Koldusoperáját, Barker Jele­netek egy kivégzésről című ; színművét, Ken Kesey világ- - hírű tragikomédiáját, a Ka- ' kukkfészket mutatják be a , nagyszínházban, a stúdióban Vampilov Múlt nyáron Csu- j linszkban című színműve, Ökrény István Tóték című tragikomédiája, Goldoni A kávéháza szerepel a műso­ron. A gyerekszínházban Marsak A bűvös erdő-je kerül bemutatásra. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom