Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

22 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 14., szombat A Kapos ART felüdültetésben utazik Napos a fonyódi pART Az átlagpolgár úgy hiszi, hogy nyaralása közepette a legnagyobb felüdülés a par­ton, hovatovább benn, a langymeleg vízben érheti. Pe­dig a felüdülés igazi lehető­sége a fonyódi Mátyás Király gimnáziumban rejtezik. Egy tárlatra bukkanhat ugyanis e helyütt a nyaraló, és bukkan is, rendre: úgy tetszik, hogy a Kapos Art Képző- és Iparmű­vészeti Egyesület a „befutó lóra tett”, amikoris kiállítást szervezett. A NapospARTcímű kiállítás — furcsállottuk volna, ha az el­lenkezőjével találkozunk — nem nyújtott középszerűt a kultúragyilkos uborkaszezon kellős közepén sem. Bala- ton-part ide, Balaton-part oda, az alkotások vitathatatlanul tartalmasak, és az összhatás sem utolsó látvány. A fonyódi gimnázium hatalmas belső te­rén túl köszönhető ez elsősor­ban Kiing József szobrászmű­vész Tízparancsolat című központi installációjának. A kis fákra szögezett parancsolatok az alant elhelyezett, mintegy csendesen odavetett újságki­vágásokkal fonódnak lineáris gondolatokká. Végülis azt az egyszerű, de nemigen han­goztatott igazat sugallják, hogy vajmi kevés álmatlan éj­szakát okoz nekünk az ideális és a való világ között tátongó óriás szakadék. A szobrász bátorságának bizonyítéka az alkotás, amely — elnézve a gyertyák tövig égett csonkáit — a megnyitón lehetett csak igazán meg­kapó. A hely szellemével akár szóba is elegyedhetne Stam- ler Lajos és Kovács Katalin installációja. A nádasért állított rekviemjüket ajánlom minden, a természet iránt felelősséget érző tárlatlátogatónak. Horda­Kiállítóterem lett a Mátyás Király Gimnázium aulája (Fotó: Kovács Tibor) lékos-kagylós alapra építkez­tek a művészek, a kis stégbe­járón mintha-mumifikált nádas nyugszik egy odvas fada­rab-sír alatt. A nemzetiszín nádszálak és partavetett haty- tyúfészkek beszédes voltát, il­letve mondandóját erősíti a hurrá-színek tömkelegé. Az egészre jellemző hupi-lila-pi- ros-sárga jelek a múltba ve­zetnek. Ha már az alkotásokat nagyság szerinti sorrendbe si­került állítanunk, kövessük ezt a vezérelvet tovább. Vörös András két gigantomán abro­sza — ha le nem is mértük — szintúgy nem piskóta. Az ero- tomán embert formázó tábla­képei színvilágából az aranyat és a feketét meghagyta ugyan, de a vöröset a sárgára cserélte föl az egyik konstruk­tív terítőben. De a színpad fel­etti tábláin már a megszokott Red Csentós művekkel talál­kozhatunk. A NapospART kiállítói kö­zött láthatók Kertész Sándor festményei is, amelyek cím nélkül is jól kivetően (festé- kes-tubus, akvarell karikák) az alkotásról és az alkotóról szólnak. Királykékben tün­döklő hószín szárnyalása egy hangyányit eltért korábbi figu­ráitól és stílusától. Amint az alkotók közül sokan tették ugyanezt, így a Bátai-Mocsári kettős is, szőttesre készült Barlangrajzával. A kulturális aszály sújtotta területeket a kaposartosok gondosan megöntözték tehát, sarjadozik a szomjúhozó nö­vényzet már, ez idő tájt, a Ba­latonnak partján. Balassa Tamás Tankönyvi konferencia és vásár Nyolcvan kiadó kínálja legjobb újdonságait Augusztus 16-án nyit az ÁFÉSZ Szokola-bereki a • m ÉPÍTŐANYAG- ÉS VASTELEPE Jó körülmények között, mindent egy helyen megtalál a Vásártéri úti benzinkút mellett, az ÁFÉSZ-nál. Q ÁFÉSZ KAPOSVÁR Nyitáskor árengedmények! (15771) Wir sind ein neues österreichisch - ungarisches Unternehmen und suchen SEKRETÄRIN mit guten Deutschkenntnissen für unseren österreichischen Chef Antworte mit Lebenslauf in deutscher Sprache und mit Foto versehen sollen unter Referenz NR 15563 an den Verlag geschickt werden. (15563) Tankönyvi konferenciát szerveznek augusztus 23- 24-én Budapesten a Pedagó­giai Intézetben — jelentette be a Tanosz igazgatósága. A résztvevők — többek között — az alakuló, gazdagodó tan- könyvpiacról, illetve ennek várható változásairól és a meg­jelenésre váró Tankönyvvilág című folyóiratról tanácskoznak. A konferenciával egyidőben négynapos tankönyvvásár és kiállítás is nyílik. Ezen a peda­Éppen ezért különösen ér­tékes volt egy rövidke beszél­getés Szaranszktól nem messze, egy hatalmas barom­finevelő üzem mellett a földjü­ket kapáló emberekkel. Ok már nem titkolják nézeteiket; a középkorú férfi és felesége elégedetlenek az egyre romló életkörülményekkel, létfeltéte­lekkel, Gyermekeik a cserno­bili katasztrófa óta betegek, orvostól orvoshoz járnak. Nem sok örömet találnak az élet­ben. De azért dolgoznak... Ha Szaranszkot említjük, újabb köztársasággal kell megismerkednünk, a mordvi­gógusok, a szülők és diákok nyolcvan kiadó kínálatának több mint ezer újdonságából válogathatnak. Külföldi tan­könyvszerkesztők is bemutat­ják legújabb kiadványaikat. A vásár augusztus utolsó napjai­ban és szeptember első fel­ében folytatódik; ekkor a fővá­rosban a Vajdahunyadvárban és a Petőfi csarnokban, to­vábbá a megyei pedagógiai in­tézetekben rendeznek bemuta­tót. nokéval. Túlzás azt állítanunk, hogy sokat tudnak a magya­rok a mordvinokról. Nos, a köztársaság Moszkvától kö­rülbelül 600 kilométerre délke­letre fekszik a Volga medencé­jében. Területe 26,2 ezer négyzetkilométer. Kevesen tudják azt is, hogy a mordvin volt a Szovjetunió területén élő legnagyobb finnugor nép. Összlétszámúk meghaladja az 1,2 milliót. Számottevő az arányuk Örményországban, Hegyi-Karabahban és Grúziá­ban. A Mordvin Köztársaság­ban elsősorban a falvakban maradt meg az őslakosság, Szirmay Endre Lobogó nyár Habzik a hőség — harsos kiáltások hullámait hömbörgeti a víz fölött a szél sugarak sisteregnek úszó gyermekcsapat szerte­lenségei tajtékot vetnek a villogó vizen hökken a csönd — hegyek hűvöslő ormai mögött vihar veri a fekete dobokat a fény tornyai csúcsán tűnő örömök tüzes sziszegését lobogtatja felénk a balatoni nyár. ott az arányuk meghaladja a 60 százalékot. A köztársa­ságban viszont kisebbségben vannak; az egymilliós lakos­ságnak a 32 százalékát teszik ki. Szaranszkban a helyiek a messze földön híres, hatal­mas lámpagyárra büszkék. Elmondásuk szerint Európa legnagyobb lámpatestgyára a Liszma. A gyár hihetetlenül nagy területen fekszik, nem messze tőle pedig a dolgo­zóknak felépített lakónegyed. Tízezreknek ad munkát ez a hatalmas üzem. Utazzunk tovább, hiszen — a mordvinokhoz hasonlóan — a látogatónak különleges él­ményekben lehet része az udmurtok hazájában! .Udmurt- föld a Volga és a Káma folyók találkozásánál helyezkedik el, Líraion innen, Uralon túl (3.) Ahol a kalasnyikov ma már teher Az Ural tájékán ritkán fordul meg idegen. Régebben évti­zedeken keresztül zárt terület volt, s ennek nyomát ma is megérzi az utazó. A helybéli furcsán szemléli a vendégeket, s bizony érezhető a levegőben valami áthatolhatatlan kor­lát, leküzdhetetlen távolság. Emlékezet a centenáriumon Csíkzsögöd festője Pillanatfelvétel a 70-es évekből (Fotó: Nagy P. Zoltán) Száz éve született e század erdélyi, magyar képzőművé­szetének egyik legjelentősebb alkotója, Nagy Imre. Neve sok tekintetben összeforrott szülő­faluja, Csíkzsögöd nevével (a hajdan önálló község ma már Csíkszereda egyik városré­sze), mert Nagy Imre mindig ide tért meg Firenzéből, Lon­donból, Budapestről, Kolozs­várról vagy Magyarország, Olaszország, Németország, Románia más képzőművé­szeti központjaiból. Csíkzsö- gödre tért meg, amikor meg­halt édesapja, hogy folytassa a gazdálkodást; Csíkzsögö- dön talált menedéket akkor is, amikor osztályidegenként el­távolították a kolozsvári kép­zőművészeti akadémiáról, mint ahogy hazajött Budapest­ről is, ahol átélte az 56-os for­radalom borzalmait. Talán ezt a mindig hazaté­rést hangsúlyozni is fölösle­ges, annyira természetes volt Nagy Imre életsorsában. Úgy vállalta Csíkzsögödöt is, mint ahogy népe sorsát, ami semmiképp sem jelent le­szűkítést, mert ebben a válla­lásba kezdetektől fogva bele­tartozott az is, hogy Csíkzsö­göd dimenzióit tágította egye­temessé, mint tette azt Ta­mási Áron, kortársa és eszme­társa, Farkaslakával. Népét a csillagokba emelte ő is, hogy onnan mérhesse a világ dol­gait, s önnön sorsát is. Nagy Imre 1976-ban hunyt el. Előtte még örülhetett a csíkzsögödi galéria megépü­lésének, amelyre festményei­nek, metszeteinek, rajzainak nagy többségét hagyomá­nyozta. Egy életmű gazdag­ságát tükröző alkotásait. Mert azt is vallotta, hogy a művé­szet közkincs, s ezért igyeke­zett lehetőleg egyben tartani műalkotásait. Jutott belőle, persze, a marosvásárhelyi képtárnak, a kolozsvárinak, a Szépművészeti Múzeumnak is, mint ahogy vásárolt tőle képet az igényes angol Királyi Képtár is. Legtöbb képe azon­ban a szülőház közelében lé­tesült Nagy Imre galériában ta­lálható. Most, a centenáriumi megemlékezés során innen száll messze az üzenet: „Ván­dor, ha erre jársz, térj be ide csodát látni!” Bálint András Az Izs motorkerékpár ára: kétévi átlagkereset történelmi tanulmányaink alapján ez a vidék is a va­lamikori őshaza. Fővárosa, Izsevszk több szempontból is figyelmet érdemel. Itt gyártják a nálunk is jól ismert Izs mo­torkerékpárokat. Árát nem az egyszerű udmurti emberek pénztárcájához szabták: két­évi átlagkeresetből fizetheti ki a boldog tulajdonos. Izstevszk, illetve a köztár­saság az iparilag fejlett terüle­tekhez tartozik, elsősorban az óriási hadiiparnak köszönhe­tően. Itt gyártják többek között a híres kalasnyikovokat. Felta­lálójuk jelenleg is az udmurt fővárosban él. A hadiipar mos­tanában gondokat is okoz a helybelieknek a fegyverzet­csökkentés miatt. Votkinszk városában például amerikai szakértők jelenlétében folyik a rakéta-robbanófejek leszere­(Folytatjuk) László Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom