Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
1993. augusztus 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Járdát építettek Potonyban Potonyban a Kossuth utcában betonutat és járdát építtetett az önkormányzat. A munkával végeztek; több mint ötszázezer forintba került. Diszkontboltot is szeretnének nyitni — hogy javítsák a község ellátását. Ennek a megvalósítását — az önkormányzat ötszázezer forintja mellett — a pályázaton nyert nyolcszázezer forint teszi lehetővé. Falunapra készül Komlósd Falunapot tartanak a hét végén Komlósdon: ekkor avatják fel a második világháborúban elesettek emlékművét. Több versenyt is rendeznek a község fiataljainak, s lesz kötélhúzás is; végül vidám táncmulatsággal fejeződik be az ünnepség. Lebonyolítására a helyi önkormányzat negyvenezer forintot fordított. Munkanélküliek Szulokban Már százhuszonhárom a munkanélküliek száma Szulokban. Közülük hatvanhat kap járadékot, pályakezdő-segélyben két embert részesít az önkormányzat. A szűkös keretből azonban még felújítanak egy pedagógus szolgálati lakást is — ez a tervek szerint szeptemberre készül el, és majdnem ötszázezer forintba kerül. Osztrákok jöttek Középrigócra Osztrák vendégek érkeztek Középrigócra, hogy megtanulják a kutyakiképzés módszerét. Mesterük Zsigri János, a barcsi Erdészeti Szakközép- iskola oktatója. A munkakutya-kiképzést vadászatra, valamint az alapfokú képzési ismereteket oktatja a most érkezett osztrák vadászoknak. Sörfesztivál Barcson Sörfesztivált rendeznek Barcson és nagyszabású tombolát — amelyen egyhetes tengerparti út a főnyeremény — augusztus 20-21-én. A Csillag étterem ugyanis ekkor ünnepli megnyitásának 10. évfordulóját. A színes, vidám programban a mohácsi testépítők is bemutatkoznak, s a Ba-Rock együttes és a Costa Rica szalonzenekar működik közre az esti utcabálon. Templom épül Szentborbáson A Dráva menti Szentborbáson templommá bővítik a kápolnát. A terveket Fenyősi László barcsi építész készítette; a majdnem kétmillió forintba kerülő beruházást különböző adományokból és saját erőből oldják meg. A kisközségben az ünnepélyes alapkőletétel után most már az épület betonozásán dolgoznak. A tervek szerint még ez évben tető alá hozzák. Visszatérő látogatók viszik szét a jóhírét Pusztuló értékeink Szülök vonzza a vendégeket Kapcsolat a Kalmatoursszal — Városi ember nyugalmat keres — Vacsora borkóstolóval — Expo-remények vidéken is Szulokban van valami vonzó, s ez nem utolsósorban Szakács Józsefné érdeme. Van jövője a falusi turizmusnak még az eldugott falvakban is — vallja. Lassan már három éve fogadják itt a vendégeket, tehát vannak tapasztalataik. — Kezdetben mindössze ketten, Mesztegnyővel együtt szerepeltünk a listán — mondta Szakács Józsefné. — Mostanság azonban olyan településekkel kell felvennünk a versenyt, mint Buzsák, Hévíz... S ha a külföldi a Balaton helyett itt szeretne pihenni, akkor az már jelent valamit. Úgy kezdődött, hogy negyven házból kiválasztották a vendégfogadásra alkalmasakat, Szulokban 23-at, majd bekerültek a Kalmatours német utazási iroda katalógusába. Szakács Józsefné elmondta, hogy hozzájuk németek jönnek, s ki-ki igénye szerint eldönti, hogy számára melyik a megfelelő családi ház. A fogadók 80 százaléka tsz-tag volt, s mivel megszűnt a helyi tsz, most elsősorban a vendéglátás ad jövedelmet. A turisták öt-hat hetet töltenek a községben — élvezik a csendet, a nyugalmat. Mert a városokból érkezők elsősorban erre vágynak. Szerveznek nekik programokat is: lovaskocsis túrákat, borkóstolóval egybekötött vacsorát, és lejárhatnak fürödni a Drávára is. — Eddig majdnem 400 vendégünk volt — mondta. — Mivel a főszezon közepén tartunk, ezért ez a szám év végéig jóval több lehet. Egy személy napi ellátása 5-6 márkába kerül. A vendégfogadáshoz elengedhetetlen az idegennyelv-tu- dás. Szulokban ez sem gond, hiszen a falu németajkúak lakta település. Jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a német irodával, sok a visszatérő vendégük. Ők elviszik vendégszeretetük jó hírét, s így egyre növekszik az ide látogatók száma. — Mivel nem tartozunk a kiemelt üdülőkörzetek közé, fejletlen az infrastruktrúra — mondta Szakács Józsefné —, s hiányzik sok minden. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: telex, turistatérkép, étterem, pénzváltó automata... A szulokiak azonban reménykednek, hogy a világkiállítás tovább növeli forgalmukat. Addig a fürdő is vonzó lehet, hétvégi házakat alakítanak ki, s törik a fejüket új, vendégcsalogató rendezvényeken. Gamos Adrienn Új autóbuszváró a központban Új, mutatós buszvárót állítottak fel Barcson a város központjában, a legforgalmasabb helyen. A hódmezővásárhelyi Alma Kft készítette el 300 ezer forintért. Hamarosan a Szentesi és Darányi utcai megállót is korszerűsítik. A somogytarnócai kastély Somogytarnóca — a hajdani Tarnóczagyörgyös —, amely a csokonyai uradalomhoz tartozott gróf Széchenyi Antal és Frigyes birtokában volt, szép kastélyával együtt. Ez a legkorábbi adat, amely a tarnócai kastélyra utal. Nem régi az építmény: 1872-ben készült, Weber tervei alapján. Szobáit, belső tereit sok régi festmény, angol metszetek díszítették. Gondozott park vette körül, s ezt külön kertész ápolta. A második világháború még megkímélte az épületet, bár az átvonuló katonák kifosztották. Később gazdakörnek adott otthont, majd az államosítást követően az állami gazdaság központja lett. Később a Lábodi Állami Gazdaság somogytarnócai üzemegységének irodaépületeként szolgált, 1974-től a barcsi mező- gazdasági szakkmunkás- képző tanulóinak a kollégiA tarnócai kastély — stílusos, szép épület urna. Miután a diákok kiköltöztek innen, sorsára hagyták: lelakták, s pusztulni kezdett. Pedig a kastély környéke természetvédelmi szempontból a kiemelt területek közé tartozik.. Nemrég oktatásra alkalmas kastélypark kialakítását tervezték itt. Vajon megvaló- sul-e? G. A. Esély sincs a városban az elhelyezkedésre Foglalkoztatási gondok Barcson Ahogy az országban szinte mindenhol, úgy Somogy déli részén, Barcs környékén is hatnak azok a folyamatok, amelyeknek következményeképpen a foglalkoztatási problémák egyre súlyosbodnak. Az általános gazdasági recesszió, amely főként az építőipart, a gép- és faipart érinti, Barcson fokozottan jelentkezik. Korábban ugyanis ezek voltak a városban a húzóágazatok. Privatizációs problémák vannak, s emellett a határmenti kereskedelem is visszaesett, a horvátországi helyzet miatt. A munkaadók és a munka- vállalók helyzete folyamatosan romlik, s ezt a romlást sem a munkaügyi, sem a vállalkozói központ, sem pedig az önkormányzat nem tudja megfordítani. Mindezt a vállalkozói központ barcsi irodájának vezetője, Kocsis Tibor írta le a foglakoztatási helyzetről írt előterjesztésében. A barcsi körzetben a regisztrált munkanélküliek száma ez év közepén 2275 volt — ez a múlt év végihez mérten majdnem ötszázalékos emelkedést mutat. Ez az 1992-es 82,6 százalékos növekedéshez képest szinte stagnálás, ám az igazi gond az, hogy szinte remény sincs arra, hogy az állásukat elvesztett emberek a körzetben valaha is munkahelyhez jussanak. Az idei első félévi stabilizálódás különben is csak átmeneti, hiszen ez év végére leépítést jelzett több barcsi cég, s ez öszesen mintegy 300 embert érint. A munkanélküliek zöme — 66 százalék — férfi, és 90 százalékuk fizikai munkásként kereste a kenyerét. A pályakezdő fiatalok közül jelenleg 74-en várnak állásra. Elhelyezkedésre tehát igen kevés az esély, sokan csak a különféle segélyekben reménykedhetnek. No, és persze a vállalkozásokban. Barcson is jellemző az a tendencia, hogy a munkanélküliek számával egyenes arányban nő a vállalkozói igazolványt váltók száma. Barcson az első félév végén 669-en rendelkeztek ilyen okmánnyal, ám ez, sajnos, korántsem jelent eny- nyi vállalkozót. Többségük ugyanis „kényszervállalkozó”; jól jelzi, hogy legtöbbjük valamiféle ügynöki tevékenységgel foglalkozik, ami meglehetősen bizonytalan jövedelem forrása. A kedvezőtlen tendencia megállítása csak úgy lehetséges, ha a foglalkoztatásban érdekeltek — hatékonyabb együttműködéssel — alaposabban kiaknázzák lehetőségeiket. Az első lépéseket már megtették. Készül a térség foglalkoztatási és vállalkozási projektje, s a remények szerint ez évben már megáll a munka- nélküliség további növekedése. V. O. HATAN ÉLNEK 5200 FORINTBÓL Kenyér nélkül maradt Orsós Pál családja Sokan vannak az országban, akiknek sorsa hasonló Orsós Pál családjáéhoz. Majdnem két éve költöztek Potonyba, és egyre kilátásta- lanabbnak látják megélhetésüket. A hattagú családban egyedül Orsós Pál keres: rokkantsági nyugdíja 5200 forint. Ebből él a család... Hogy ez a pénz mire elég, arról az érintett a következőket mondta: — Ha hiszi, ha nem, még a mindennapi kenyeret sem tudjuk megvenni, pedig nálunk naponta elfogyna 3-4 kiló kenyér is. így nem marad más lehetőségünk, mint a kölcsönkérés, azt pedig, ugye, vissza kellene adni... De hát nincs miből. Orsós Pál elmesélte, hogy minap kért 150 forintot — nem először — kenyérre, s kapott is. Az élelmiszerboltban azonban addigra már elfogyott a kenyér, ezért maszekhoz kellett volna menni. Az viszont sokkal drágábban árulja a kenyeret, s így betevő falat nélkül maradt a család. — Még szerencse — teszi hozzá —, hogy a gyógyszereket ingyen kapjuk. Tudja, a legszívesebben elmennék innen jó messzire... De az utazáshoz is pénz kellene... S hallgatom tovább a panaszáradatát. Mondanivalójában újra meg újra visszatér a refrén: a szegénység reménytelensége. (Gamos) Tótújfaluiak a háborúban Ha valamely műre azt lehet mondani, hogy hézagpótló, mindenképpen illik ez Bunye- vátz Pál „Visszaemlékezéseim” című könyvére. A Tótújfaluban élő idős férfi katonaként részt vett a II. világháború sok sorsdöntő eseményében. Megjárta a pokol tornácát... Könyvét azoknak ajánlotta, akiket szintén akaratukon kívül sodortak bele az eszeveszett háborús eseményekbe, a pusztulásba, s azoknak, akik testben megcsonkítva, lélekben megtörve túlélték a világvégét. A könyv oldalain adatok, nevek sokasága található, és ebből kerekedik ki egy izgalmas életút. Bunyevátz Pál nemcsak saját háborús hányattatásait írta meg, hanem a társaiét is. A könyv a barcsi Dráva múzeum kiadásában jelent meg. Kiállítás a múzeumban Schmidt Zoltán Budapesten élő festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Barcson a Dráva múzeumban. Az Úton-út- félen című tárlat szeptember 20-ig látogatható.
