Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 13., péntek Ábel a rengetegben Befejeződött az Ábel a rengetegben című film forgatása. Tamási Áron regényéből Mi- hályfy Sándor rendező készített filmet. A magyar-román koprodukcióban készült alkotást eredeti helyszíneken forgatták a Hargitán. Az utómunkálatokat is Romániában, a bukaresti Profilms stúdióban készítették. Ábelt Illyés Levente 15 éves székely fiú játssza, apja Héjjá Sándort. A forgatókönyvet Kányádi Sándor írta. A filmet ősztől vetítik a mozik, kétrészes változatát a televízóban mutatják be. Gyöngyhalászok a Feneketlen-tónál Bizet Gyöngyhalászok című operáját több mint száz esztendő után mutatják be ismét hazai színpadon. A háromfel- vonásos zenedráma XX. századi magyarországi bemutatója a Budai Parkszínpadon lesz augusztus 17-én. Három alkalommal játsszák a művet. Hegyes Gabriella, Éliás Tibor, Miller Lajos és Marczis Demeter tolmácsolásában hangzik majd el a Gyöngyhalászok a Feneketlen-tó partján. A Árpád-kori várat találtak Górban Korai magyar magánvárat tártak fel a régészek a Vas megyei Górban. Az 1060-70 körül épített, nyolcszög alakú torony tartószerkezetét, facö- löpeit hozták napvilágra. A tornyot palánk vette körül, négy sarkán egy-egy háromnegyed kör alaprajzú védőtoronnyal. A hajdani magyar erődítményhez hasonló várat eddig csak Normandiában és Angliában találtak a régészek. Nemzetközi tánckurzus Hetedik alkalommal rendeznek nemzetközi tánctalálkozót a Magyar Táncművészeti Főiskolán augusztus 11-től 24-ig. A balettosok rangos szakmai találkozójára 15 orázágból érkeztek vendégek, többek között az Egyesült Államokból, Finnországból, Franciaországból, Hollandiából, Németországból, Olaszországból és Angliából. A táncpedagógiai munkát Rhett Denis amerikai professzor, Ludmilla Malgina, Borisz Nad- tocsij orosz, illetve Stimácz Gabriella, Koren Tamás, Lő- rincz Katalin és Éhn Éva magyar balettmesterek irányítják. Állatorvos képzőművészek kiállítása Első alkalommal rendezik meg a magyar állatorvosok képzőművészeti kiállítását. A ma nyíló tárlatnak a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ ad otthont. Nyolc festő, grafikus és szobrász mutatkozik be. Két kaposvári alkotó is szerepel a kiállításon: dr. Czinkotay Frigyes és dr. Dóka Pál festőművész. Újabb római leletek A harmadik században csontmegmunkáló műhely is működhetett a Levél térségében föltárt római kori településen, erre utal a megannyi csont varrótű, hajtű. A győri Xantus János Múzeum régészei a leendő M1-es és a Pozsony felé leágazó M 15-ös autópálya csomópontján végzik az ásatást, mielőtt az autópálya-építők munkához látnának. Eddig hat földbe mélyített, cölöpös tartószerkezetű kunyhót találtak és tártak fel a második-harmadik századból. Egyenként 150 forintos támogatás Huszonöt kérdés — huszonöt felelet Az áfa miatt lesznek drágábbak a tankönyvek Ezt kell tudni az új oktatási törvényről A közmondás igazsága — Ki korán kel, aranyat lel — ismét bebizonyosodott. Azok az iskolák, amelyek még a múlt tanév végén megrendelték és le is szállíttatták a már elkészült könyveket, még csak a 6 százalékos áfát fizették. A szeptemberben átvett tankönyvekre viszont már 10 százalékos forgalmi adót számítanak fel. Áfával vagy nélküle — a tavalyinál biztosan drágábbak lesznek a tankönyvek. Az általános iskola első osztályának legolcsóbb tankönyvcsomagja 644, a legdrágább 1702 forintba kerül. Az 5. osztályosok legkevesebb 729 és legfeljebb 2046 forintot fizetnek majd. A gimnáziumok első évfolyamán a két szélső érték 1812, illetve 4435 forint, az átlagos könyvcsomag ára 2647 forint. Kormánytámogatás A kormány ebben az évben 850 millió forinttal járult hozzá a tankönyvek gyártásához. Ennek megfelelően minden könyvet az előállítási árnál 40 százalékkal olcsóbban vehetnek meg a diákok, de a darabonkénti támogatás összege nem lehet magasabb 150 forintnál. A különösen nehéz szociális helyzetben levők ingyenes könyvhöz juttatását további 80 millió forinttal segíti a központi költségvetés. A kéChrista Ludwig, az ismert énekesnő utoljára lépett fel Salzburgban. Az ünnepi játékokon 1960 óta folyamatosan szereplő sztárt virághegyekkel búcsúztatták rajongói. A koncertre — és a tiszteltére rendezett fogadásra — elkísérte fia (aki szintén énekes) és menye, valamint nem kevésbé ismert pályatársa, Elisabeth Schwarzkopf is. A 65 éves Christa Ludwig egy ideje — s még jó darabig — búcsúzik közönségétől. Bár relmeket a Regionális Oktatási Központok gyűjtötték ösz- sze. Információink szerint csak a fővárosból 100 millió forint értékű igénylés érkezett. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium saját „pénztárcájából” további 200 millió forinttal segíti az ország különböző vidékein a rászorulókat. Várhatóan ezt az összeget a helyi önkormányzatok is kiegészítik néhány millióval, így remélik, hogy a következő tanévben is minden diáknak lesz tankönyve. T ankönyvárusok a pedagógusok Már amennyiben sikerül megoldani az idei tanévkezdés egyik legégetőbb gondját: a könyvek szétosztását. Az iskolák — kevés kivétellel — megrendelték ugyan a tankönyveket, de eladásukra nem mindenütt találtak vállalkozót. A több ezer oktatási intézmény közül kétszázra teművészete csúcspontján van, nyilatkozataiból egyértelmű, hogy a deklarált búcsú nem afféle magakelletés. „Szeretnék már egy kis nyugalmat; szeretnék úgy élni, mint más asz- szonyok, úgy, hogy ne kelljen állandóan az órát néznem... Eleget énekeltem” — mondta az osztrák televíziónak nyilatkozva. A sztárallűrök nélküli s ezért különösen népszerű énekesnő Schumann, Mahler, Brahms, Richard Strauss és Bernstein dalaival búcsúzott Salzburgtól (ahol többek között Herbert hető azoknak a száma, ahol a pedagógusok nem vállalták a tankönyvárusítást. Vannak olyan iskolák, ahová beengedték a könyvterjesztőket, de akad néhány olyan is, ahol még ehhez sem járultak hozzá a tanárok. Elképzelhető, hogy ezekben az iskolákban ideiglenesen kialakított árusítóhelyeken — például konténerekben — fogják a könyveket árulni. Nehezíti az ellátást, hogy megszűnt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, így gyakorlatilag egyetlen olyan cég sincs, amelyik vállalkozna a tankönyvek országos terjesztésére. Negyven kiadó Az ilyenkor szokásos (örökzöld) kérdésére: elkészülnek-e idejében a tankönyvek, most még nem tudott pontos választ adni a szaktárca illetékese. A tankönyv- és taneszköziroda több mint negyven kiadóval kötött szerződést: a szállítási határidőkről körülbelül két hét múlva lesz megbízható információjuk. Az eredeti szerződés szerint legkésőbb szeptember 10-ig kell elkészülniük a megrendelt tankönyveknek. Szabó Margit von Karajannal és Leonard Bersteinnel) 126 operaelőadáson, 20 dalesten és 18 zenekari hangversenyen aratott sikert. A kritikusok változatlan lelkesedéssel méltatták kifogástalan énektechnikáját, előadásmódjának intenzitását. Christa Ludwig művészi erejének teljében, sugárzó jókedvűen, és egy csepp sajnálkozás nélkül távozik a világ színpadairól — írták a kritikusok, éppen jókor: úgy, ahogyan lelkes hívei szeretnék megőrizni emlékezetünkben. Horváth Júlia 9. Kik lesznek az iskolaszékek tagjai? A törvény úgy rendelkezik, hogy az iskolaszékekben azonos számú képviseletet kap a szülői kollektíva, a nevelő testület és az intézmény fenntartója. Egy-egy képviselőt delegálhat a testületbe az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá az érdekelet nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezet. A szülők képviselőit az iskolában tanuló gyerekek szülei, a nevelőtestület képviselőit a testület választja, a fenntartó képviseletéről az érintett fenntartó szerv dönt. A szülők olyan személyt is beválaszthatnak az iskolaszékbe, akinek a gyermek nem tanulója az iskolának, de élvezi a többség bizalmát. 10. Ingyenes marad-e az oktatás? A törvény kimondja, hogy az óvodai ellátás — az étkeztetést kivéve — ingyenes. Az általános iskolai oktatásban minden kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás szintén az. Közelebbről: ingyenes az óvodában a felügyelet és a felzárkóztató foglalkozás: az iskolában pedig az úgynevezett fejlesztő foglalkozás. Ugyancsak térítésmentesek a szakkörök, az önképzőkörök, az iskolai felzárkóztató foglalkozások, a tanítás előtt és az étkezés alatti felügyeletek, az iskolai egészségügyi szolgáltatások. Ingyenes továbbá az első szakképesítés megszerzése, az iskolai eszközök és létesítmények használata, minden kötelezően előírt vizsga: az általános iskola első nyolc évfolyamán a napközi foglalkozás és a tanulószoba: a kollégiumokban a lakhatási feltételek: a törvényben meghatározott óraszsámban a tanulók képességeit fejlesztő foglalkozások, a kollégiumi létee- sítmények, eszközök használata: a fogyatékos tanulók állapotának megfelelő teljes ellátás. A középiskolai oktatás szintén ingyenes, amíg részvevője el nem éri a 26. életévét. 11. Mekkora térítési díjjal kell az érintetteknek számolniuk? A díj mértékét illetően a jogszabály azt írja elő, hogy az — a tanuló életkorától és az igénybe vett szolgáltatástól függően — az egy tanulóra jutó tényleges kiadások 3-25 százaléka lehet. Érzékeltetésül: a szakképzésben például az egy tanulóra jutó kiadás — a szakmától függően — mintegy 60-70 000 forint tanévenként. A térítési díj összege tehát körülbelül 5-6 ezer forint lehet. Az olyan egyéni igények kielégítéséért, amelyek a nevelési-oktatási programban nem szerepelnek, minden esetben kell térítési díjat fizetni. Rögzíti a törvény azt is, hogy a konkrét összegről az iskola fenntartója határoz, alapul véve a kiadásokat, így a fűtés, a világítás költségeit, a pedagógusok bérét, a taneszközök vásárlására fordított pénzt stb. A második s a további szakképesítés megszerzéséért mindezeket figyelembe véve 6-12 százalék között térítési díj-tételekkel kell számolni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a térítési díjat, tandíjat a tanulmányi eredménytől, a szociális helyzettől függően az intézmény vezetője állapítja meg, s szociális indokok alapján a díj fizetését el is engedheti. 12. A hazánkban tartózkodó külföldi gyerekekre is vonatkoznak a törvény előírásai? Olyan értelemben igen, hogy az a tanköteles korú fiatal, aki tartózkodási engedéllyel van az országban, ugyanúgy bekapcsolódhat a közoktatásba, mint hazai társai. A menekiültek gyermekeinek is biztosítani kell a kollégiumi, az egészségügyi valmaint a szociális jellegű ellátásokat. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) MŰVÉSZETE CSÚCSÁN, SAJNÁLKOZÁS NÉLKÜL Christa Ludwig búcsúzott Salzburgtól líraion innen, líraion túl (2.) Mari = ember, és férfi! Komiföldtől, Sziktivkártól búcsúzzunk egy nem mindennapi történettel. Tapasztalt helybéli vadászok között köztudott, hogy a rénszarvas és a medve között óriási a különbség, legalább is értékben kifejezve. Mari asszony népviseletben. Vonásain jól nyomon követhető a csuvas hatás Míg egy rénszarvas kilövéséért csupán egy dollárt kell fizetni, a medve elejtéséért ötszázat. Azt pedig végképp nem tudja a messziről érkezett utazó, hogy mi a legértékesebb a medvében. Alig hihető, amikor elárulják, de bizony a medve legdrágább szerve az epéje. Szakavatottak az állat lelövése után azonnal kiveszik a kisebb alma nagyságú epét, elkötik a végét, és gőz fölött lassan kicsöpögetik, amitől az anyag kocsonyássá válik. Amikor ezzel végeztek, újra visszatöltik az epehólyagba, s mindenféle nyavalyára, külső, belső betegség gyógyítására kiválóan alkalmasnak tartják. Értéke megegyezik az aranyéval. Utazzunk tovább Sziktiv- kárból (az ellentmondások városából, ahol a múlt és a jövő gyakorta találkozik) egy másik finnugor köztársaságba, Mariföldre. Ez az apró köztársaság szinte ellentéte a komiknak. Területe mindössze 23,2 ezer négyzetkilométer (a Komi Köztársaságé 415 ezer!). Természetes, hogy a marik helyzete, lehetőségei is sokkal korlátozottabbak ezáltal. Nézzük, mit is jelent a szó: mari! A mi nyelvünkre fordítva érdekes fordulatot fedezhetünk fel. A „mari” ugyanis azt jelenti „ember”, „férfi”. (Ugyanez nálunk szintén ember, de „nő”). A marikat egyébként cseremiszeknek is nevezik, ám e szó eredete nem tisztázott. Ők maguk pedig kifejezetten nem szeretik ezt az elnevezést. A köztársaságról annyit tudnunk kell, hogy a Volga bal partján, a Vetluga és a Vjatka folyók határolta területen találjuk meg őket. A 750 ezer fős lakosságból 342 ezren tartoznak a finnugor mari őslakossághoz, hasonló arányt képeznek az oroszok, de számottevő a tatárok és a csuva- sok jelenléte is. Ebből a keveredésből mindjárt következtethetünk is arra, hogy a csuvas hatás meglehetősen átformálta a marikat, akik emiatt nemigen hasonlítanak legközelebbi rokonaikhoz, a mord- vinokhoz. Az erős mongoloid beütés mellett eltér az életmódjuk, a műveltségük és kiváltképpen a nyelvük. Valamennyi finnugor nép közül a marik élnek a legintenzívebb kapcsolatban a törökséggel. A főváros, Joskar Ola a leg- újabbkori történelemben tulajdonképpen ugyanolyan változásokat élt át, mint a többi nagyváros. A lakótelepek — mint mindenhol — uniformizáltak, még az elrendezésük, az erkélyeik is pontos másai a több ezer kilométerre fekvő városokban felépítettekének. Nem csoda, hiszen ugyanabból a házgyárból származnak. Szinte hihetetlen egy magyar utazó számára, amikor egy joskar-olai lakótelepen megpillantja Szombathely nevét. Nem titok: a két település testvérvárosi kapcsolatokat ápol a hetvenes évek óta. (Folytatjuk) László Erzsébet 4
