Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 11., szerda A FONTOSSÁGI SORREND DÖNT Sürgető az erdőtörvény Dr. Szabó János: Indokolatlannak tartom a támadásokat, szó sincs az ország kiárusításáról A Nemzeti Bank sem mindenható Nemzetközi valutaválság — magyar pénzügyi politika Optikai szakemberek világtalálkozója Hazánkban rendezik meg a Nemzetközi Optikai Tudomá­nyos Szervezet, az ICO 16. vi­lágkongresszusát. A háromé­venként megrendezésre ke­rülő tudományos világtalálko­zóra 42 országból mintegy 600 tudós látogat hazánkba, az előadások száma pedig meghaladja az 500-at. A kongresszus témája: az optika mint a hightech, azaz csúcs- technológia kulcsa. Talpra állt a paprikagyár Az idén még veszteséges lesz a gyár, de jövőre remél­hetőleg már nyereséget hoz a szegedi paprikagyár, amely a fénykorában 1300 dolgozót foglalkoztatott. A gyár a 8 hó­napos válságkezelés után a tartozások egy részét kifizette. Stabil munkát tud adni az 500 dolgozónak. Bár annak idején az volt a szándéka az új tulaj­donosnak, hogy a csődve­szély elhárítása után megválik a gyártól, most úgy gondolják, nem biztos, hogy pár év múlva el kell adni a jól működő pap­rikagyárat. Polgármesterek Bécsben Nógrád megyei önkor­mányzati szakemberek utaz­tak egy hétre Bécsbe az oszt­rák önkormányzati modell ta­nulmányozására. Az önkor­mányzati feladatok között el­sősorban az infrastruktúra megteremtésére és karbantar­tására keresnek a szomszé­dos országban itthon jól adap­tálható módszereket, továbbá a költségvetés finanszírozási módszereihez gyűjtenek ta­pasztalatokat. Veszteglő Mahart-hajók Szerb területen vesztegel a hét végétől a Mahart Adony, Vác és Csepel nevű tolóha­jója, miután a szerb hatóságok megtiltották az Ukrajnából Magyarországra vasércet szállító járművek továbbhala­dását. A Szerb Köztársaság Környezetvédelmi Minisztéri­uma elrendelte a hajók rako­mányának környezetevédelmi szempontból történő kötelező átvizsgálását. A hatóságok a rakományokból mintát vettek. Azonban nem lehet tudni, hogy a példátlan vizsgálat meddig tart. Munkásgyűlés a Videotonban Még az idén 150-180 mun­kahely szűnik meg a székes- fehérvári Videoton Televízió Kft-nél. Az intézkedésről mun­kásgyűlésen tájékoztatták a vállalat dolgozóit. Mint a fóru­mon elhangzott: a cég másfél év alatt korábbi létszámának negyven százalékát már leépí­tette, s jelenleg félezernél alig többen dolgoznak a Videoton Holding tulajdonában levő vál­lalatnál. Tárgyalások a GMV ügyében További tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy elkerül­hető legyen Békés Megyei Gabona és Malomipari Válla­lat mintegy 800 volt dolggzó- jának szerdára hirdetett ÁVÜ előtti demonstrációja. Az Ál­lami Vagyonügynökség kez­deményezésére az érintettek: azaz a Békés Megyei GMV, az Agrimpex és a Gabona és Malomipari Dolgozók Szak- szervezetének képviselői igyekeztek megoldást találni a kialakult helyzetre. (Folytatás az 1. oldalról) — Bár törvény nincs, jog­hézagokkal mégis megkez­dődött az átalakulás. Nem félő-e, hogy az egységes ál­lami erdőgazdálkodás a részvénytársaságok meg­alakulásával szétdaraboló- dik? — Úgy tapasztalom általá­nosságban, hogy hazánkban félünk a piacgazdaság hatása­itól. A minisztérium álláspontja az, hogy a tizenkilenc állami erdőgazdaság, mely a 126-os kormányrendelet értelmében az Állami Vagyonügynökség felügyelete alá került, rendelet módosítással kerüljön vissza az FM-hez, majd alakuljon ki egy szervezet, mely öszefogja a 19 vállalatot.Persze ehhez a kincstári törvény is kellene. Hogy ez hogyan valósul meg — az a jövő zenéje! Annyit azért el kell mondani: ne félje­nek attól, hogy az erdővagyon egy része kikerül az állam tu­lajdonából! A számítások sze­rint ez harmincöt-negyven százalék lesz. Ne felejtsük el, hogy Mária-Terézia óta ha­zánkban tudatos erdőgazdál­kodás folyik, és. a háború előtti évekig nem állami tulajdonban volt az erdő. Ne féljünk attól, hogy egyfajta rablógazdálko­dás indul meg, hiszen a ma­A bevallásban a fizetési kö­telezettséget a november 15-i befizetési kötelezettséggel együtt kell szerepeltetni. (A törvény értelmében á föld­adót két egyenlő részletben, augusztus illetve november 15-ig kell hivatalosan befi­zetni. A szerk.) Ez évtől a földadó megál­lapításánál a május 31-i álla­potot kell figyelembe venni, tavaly a január 1-jei állapot volt az irányadó. Az adóköte­les földterület mértékét kere­kítés nélkül kell feltüntetni. Ez is újdonság, hiszen egy évvel korábban még egész hek­tárra kerekítve kellett szere­gántulajdon a legfőbb garan­cia a hosszútávú gazdálko­dáshoz. — Mi a véleménye a társa­dalmi-, érdekvédelmi szer­vezetekkel való együttmű­ködésről a törvényalkotó munkában? — A minisztériumban az ér­dekképviseletekkel jó, normá­lis kapcsolatot igyekszünk tar­tani. Személy szerint én ezt különösen a szívemen vise­lem. A „hatalom” akkor tud eredményesen politizálni, ha a mindenkori problémákat „súgja” az érdekképviselet. Igen fontos, hogy erről tud­junk, még akkor is, ha a meg­oldást illetően akár pénzügyi, akár egyéb, politikai okok mi­att ellentétek vannak közöt­tünk. Szimbiózisban kell élni, — és ez kölcsönös érdek! Az erdészetnek napjainkban megnőtt az ázsiója; például a minisztériumon belül önálló hivatallá alakult az erdészeti főosztály. Az egyesülettől nemcsak jónéven vesszük, hanem kérjük is: továbbítsák azokat a szakmai észrevéte­leket, melyekben a segítsé­günkre van szükség! — A földművelésügyi mi­niszter az utóbbi napokban a támadások kereszttüzébe került, a nevéhez kapcso­peltetni a bevallásban az ada­tokat. Ez azt jelenti, hogy az idén az átlagos kataszteri tiszta jövedelmet is a töre­dék-hektárra eső rész figye­lembevételével kell megálla­pítani. A földadóról szóló törvény értelmében aszálykár esetén — mivel ez elemi csapásnak minősül — adókedvezmény il­leti meg a gazdálkodókat. Földadó mérséklésére, el­engedésére akkor van lehe­tőség, ha a kárt szenvedett földterület termése a vártnál 25 százaléknál nagyobb mér­tékben csökkent. Adómérsék­lésre, illetve elengedésre a Az erdővagyon nagy része állami tulajdonban marad lódó földtörvény-tervezet miatt. Az eddig elhangzotta­kon kívül a témával kapcso­latban van-e új mondaniva­lója? — A földtörvényjavaslat képlékeny állapotban van, és mindösze két ponton támad­ják. Az egyik a külföldiek föl­dszerzése. Az én vélemé­nyem, hogy a földtörvénybe be kell építeni egy európai lép­tékű, flexibilis megoldást, amely nem újabb betonfalakat létesít, hanem ésszerű hatá­rokon belül, és megfelelő szű­rőn keresztül lehetőséget a külföldieknek földszerzésre. Ez távolról sem jelenti az or­szág kiárusítását! Ez az én vé­leményem, amelyen termé­szetesen a kormány, az or­szággyűlés változtathat. A támadások tüzében azt is ta­pasztalom, hogy a legtöbben el sem olvasták a törvényja­vaslatot, csupán ezt a momen­tumot ragadták ki belőle. Részben ezért, de általában is oktalannak és durvának tar­tom az irányomba tapasztal­ható támadást. — Köszönöm a beszélge­tést! V. M. megyei (fővárosi) földműve­lésügyi hivatal javaslata alap­ján az adóhatóság jogosult. Akkor is igényelhető a föld­adó elengedése illetve mér­séklése, ha az elemi kár miatt a terméskiesés a 15 százalé­kot meghaladja. A termést és hozamértékcsökkenést úgy lehet megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény egy hektárra jutó hozamát az adott kultúra előző három évi átlagos hozamához kell vi­szonyítani. Amennyiben az előző három év valamelyiké­ben már volt aszálykár, akkor az az év nem számít viszo­nyítási alapnak. Amennyiben olyan növény szenved kárt, amelyet a gazdálkodó még nem termelt, akkor a kár­becslő bizottság állapítja meg a hozamkiesést. Az adókedvezmény iránti kérelmeket az elemi csapást követő harminc napon belül kell benyújtani. U. G. — Két évig a dollár és az ECU volt a magyar valutako­sár alapja. Tudatosan válasz­tottuk ezt a két valutát. De ta­valy szeptember óta az ECU célszerűsége megkérdőjele­ződött, s már akkor elhatároz­tuk, hogy ha tovább rosszab­bodik a helyzete, akkor a né­met márkát tesszük helyette a kosárba — mondta dr. Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke. — Hogyan érinti ez a forint árfolyamát? — Ez a technikai változtatás önmagában nem okoz jelen­tős forint árfolyam változást. — A forint tehát felértékelő­dik a francia frankkal, a belga frankal, az olasz lírával, a spanyol pezetával és néhány más ország pénzével szem­ben? — Igen. Ha ezekben az or­szágokban erős a magyar ex­portőrök pozíciója, akkor ott potenciális árveszteség fe­nyeget. Világos tehát, hogy ezt tudomásul kell vennünk, vagy ha tudunk, árat kell emelnünk, esetleg más valu­tában kell szerződést kötnünk. — Végső soron a sok nyu­gati valuta hektikus mozgása hogyan hat gazdaságunkra? — Külkereskedelmünk szerződéseit zömmel dollár­ban és német márkában kö­tötte. Miután a német márka átlagban' a dollár ellen mozog — vagyis ha a dollár emelke­dik akkor a német márka ér­Riadóznak Amerikában (is) a zöldek. Óránként egy futballpá- lya nagyságú biológiailag élő termőtalaj tűnik el egyetlen ál­lamban, Louisianában, állapí­totta meg legújabb jelentésé­ben az Egyesült Államok kör­nyezetvédelmi intézete. 1950 óta a Mexikói-öböl közelében lévő Lousiana elvesztette ilyen talajának 60 százalékát, és a folyamat a szakemberek sze­rint aggasztóan gyorsul: a veszteség naponta 18 hektár. o A legfőbb ludas „odalent Dé­len,, is az ipari fejlesztés. Ez esetben elsősorban az, hogy építési terület céljából korszerű módszerekkel kiszárítják az élő talajt. Kevin Reilly, az állam gazdaságfejlesztési minisztere nem titkolja; dühös azokra, akiknek fáj ez a folyamat. „Örüljenek annak, hogy nálunk van az amerikai földgáz-tarta­lékok 90 százaléka. Persze, a hasznosításnak némi ára van, s az élet minőségéhez nem­csak virágzó fa és zöld rét kell, hanem pénz is.” — Mr. Reilly — mondják vi­szont a helyi zöldek — érdekes módon egy szót sem szól egy nem akármilyen tényről. Arról hogy az USÁ 50 állama közül környezetvédelmi szempontból Lousiana az ötvenedik helyet foglalja el valamennyi tudomá­nyos felmérésben. © A gazdasági fejlesztés és a környezetvédelem híveinek vi­táké csökken, ez megfordítva is érvényes —, mozgásuk kie­gyenlíti egymást. Mindent egybevetve, meggyőződé­sem, hogy ami most a nyugati valutákkal történik, nem hat ki a gazdaság egészére. — Gazdaságunk másik al- lergikus pontja a megtakarítá­sok kérdése. íratlan szabály, hogy a költségvetési deficittel szemben legalább annyi belső megtakarítás álljon. Köztudott, hogy csökkentek a megtakarí­tások. Mit tesznek ez ellen? — Először is reméljük, hogy a deficit növekedése lelassul és megáll. Ami a kérdést illeti, valóban csökkentek a lakos­sági megtakarítások, ami nem csoda, mert nagy kedvük nem­igen lehet az embereknek mí­nusz 5-8 százalékos negativ reálkamattal megtakarítani. Ezt a kifejletlen pénzügyi rendszer eredményezte s az, hogy a bankok átestek a ló másik oldalára. Lehetetlenül alacsony kamatszintek alakul­tak ki. Meghatározó fontos­ságú, hogy ezen változtas­sunk! A Nemzeti Bank ez ügy­ben már megtette a magáét s a kamatot 3 százalékkal meg­emelte. Augusztus végén is­mét lesz Bank Tanács-ülés, és ha nem mozdulnak megfe­lelő irányba a banki kamatok, akkor megint nekünk kell lép­nünk. Azért hozzá kell ten­nem: a Nemzeti Bank sem mindenható a pénzügyek­ben... (koós) tája összamerikai jelenség, időszakonként és hely szerint is változó eredménnyel. Való­színű azonban, hogy a leg­utóbbi elnökválasztás eredmé­nyével a küzdelem fordulópont­jához ért: méghozzá nem első­sorban Bili Clinton, henem al­elnöke, AI Gore okán. A zöldek ugyanis a politiku­sok közül őt tartják a környe­zetvédelem első számú „guru­jának,, Amerikában és a kör­nyezetvédelemről írott könyve a nagy ország egyik bestsel­lere lett. Nem utolsósorban Gorenak köszönhető egy friss szondá­zás meglepő eredménye. Eszerint 1993-ban az amerika­iak 67 százaléka véli úgy, hogy növelni kell a környezetvéde­lem nívóját és hatósugarát, még akkor is — ez Amerikában példátlan —, ha ez „újabb munkahelyek elvesztésével jár. © Az elképzelhető legnagyobb dilemma a zöldek számára: amikor emberek vesztik el ke­nyerüket ökológiai „alapon”. Oregon államban például 4600 törvény által védett foltos ba­goly miatt — az eset immár vi­lághírű — 32 ezer favágó ál­lása került veszélybe. Gore tíz teljes órán át beszélgetett ve­lük: helyszíni riportok szerint a maratoni beszélgetés után a favágok arca „hosszú idő után először volt bizakodó. A foltos baglyok véleményéről nem jött hír. Ferenczy Europress Módosították a földadó befizetésének határidejét Az aszálykárokat figyelembevéve a közelmúltban úgy döntött a kormány, hogy az 1993-ban esedékes földadó első részletét augusztus 15 helyett november 15-ig fizethe­tik meg a gazdálkodók. A halasztási lehetőség — tudtuk meg az APEH illetékesétől — a havi, a negyedéves és az éves adóbevallókra is vonatkozik. A halasztást nem kell kü­lön kérelmezni, az automatikusan megilleti a magánszemé­lyeket és a gazdálkodó szervezeteket. Az adóhatóság ké­sedelmi pótlékot november 15-ig nem számít fel. Amerikában (is) riadóznak a zöldek Óránként egy futballpályányi termőterület pusztul el

Next

/
Oldalképek
Tartalom