Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-12 / 160. szám

1993. július 12., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Ötmillió — zserbóban elbeszélve Tíz évvel ezelőtt még a fémvázas, 45 négyzetméteres pavilonban osztogatták a tölcséres fagyit. Az akkoriban honvédségi tulajdonban lévő terület használati díjáért havi 3 ezer forintot fizettek. Egy kis sütemény — édes zserbó, kakaós-habos mindig akadt a Széchenyi utcá­ban, s bár kicsi volt az üzlet, s nem töltötte be kró- mos-üveges csillogás — azért szépen ment a bolt. A boldog békeidőket idézi az emeleti terem (Fotó: Török Anett) Künzelsauból Szombaton délután három órakor érkezett Marcaliba az a kerékpáros küldöttség, amely a német testvérváros, Künzel- sau sportot szerető lakóiból került ki. A nagyobbrészt diá­kokból álló vendégeket dr. Sütő László polgármester fo­gadta a városházán, majd a hosszú „hajtásba” belefáradt németek a Berzsenyi Dániel Gimnázium kollégiumában pi­henték ki a 900 kilométeres kerékpárutat. „Zsákfalva” • / / i • • ,|0 utjai A zsákszerű kis-balatoni te­lepülésen, Vörsön a napok­ban fejezték be az utak és járdák korszerűsítését. Az el­végzett munkálatok eredmé­nyeképp valamennyi utca jár­dát kapott, s a múlté már a poros-sáros utakon való köz­lekedés. Holland búcsú Buzsáktól Örvendetesen fejlődnek a Buzsák és hollandiai testvér- városa között kialakult kapcso­latok. Ennek legújabb fejle­ményeként — viszonozva a Forrás szövetkezet néhány tagjának látogatását-, tíz ag­rárértelmiségi fiatal érkezett egy hetes buzsáki tanulmány­útra Görssel városából. A he­lyi növénytermesztési és állat- tenyésztési módszerekkel való ismerkedés mellett a vendégeknek módjuk nyílt „ki­sebb” — balatoni hajóútra, badacsonyi kirándulásokra is. A hasznosan töltött napok után szombaton vettek búcsút buzsáki barátaiktól. Egyéves az Ördöngös Lengyeltóti várossá avatá­sakor, ezelőtt egy évvel vette fel a település gyermeknép- tánc-együttese az Ördöngös nevet. A jubileum alkalmából az elmúlt hét végén "szüle­tésnapi bulit" rendeztek a lengyeltóti művelődési ház­ban. A Takács Gábor nép­tánc-oktató vezette 5o tagú együttest egyébként a szigli­geti néptánc-táborból haza­térve köszöntötték a helybé­liek. I új transzformátor Balatonúj lakon A Dédász marcali kirendelt­ségének szakemberei dolgoz­tak három napon keresztül Új­lakon, a Petőfi utcában. A község ezen részén korábban mindig problémát okozott az áramingadozás; sokan pa­naszkodtak, hogy este nem lehetett még tévét nézni sem. A mostani, új transzformátorál­lomás felállításával a jövőben remélhetően megszűnnek a környéken lakók gondjai. A város fejlődésével együtt a Kovács Árpád marcali cuk­rász kisiparos, és családja közös vállalkozása is kinőtte a pavilont. Igaz, a megválto­zott idők is a kezükre játszo- tak, hiszen a honvédségtől önkormányzati kezelésbe átment területhez — a mai árakat alapul véve — jutá­nyosán jutottak hozzá tavaly. — Októberben bontottuk el a régi pavilont és kezdődött el az építkezés. Mondhatni, rekordidő alatt, hiszen már­cius végén már az alsó ré­szen nyitni is tudtunk — mondja a gazda jogos elége­dettségével a cukrászmester. Bizony, a dekoratív, a boldog békeidők kávéházi hangula­tát a modern belsőépítészet­tel finoman ötvöző emeleti részen üldögélve, nehéz el­hinni, hogy nyolc hónappal ezelőtt itt még csak az ala­poknál tartottak. — Pedig így igaz — kont­ráz férjurára a családi vállal­kozás lelke, Kovács Árpádné, Vízhozama tízszerese a za- lakarosinak; hőfoka 82-85 Celsius, sótartalma 11 ezer milligram literenként. Gyógy­vízzé való minősítése folya­matban van — a termálkút és a hozzá csatlakozó fürdőterü­let kialakítása azonban még a jövő zenéje. Állítólag a taxis­blokád akasztotta meg a nagy ígéretekkel kecsegtető üzleti tanácskozást; a külföldi befek­tetők ugyanis nem jutottak le Somogy megyébe. A helybe­liek által hupolagosnak neve­zett, az M7-es főút mentén fekvő, tisztázatlan tulajdonú földterület — ha nem is aranyat, de kincset ér. A sávolyi termálprogram az ásványi anyagokban igen gazdag, az idült mozgász- szervi és reumatikus beteg­ségek gyógyítására szolgáló termálvíz hasznosítására író­dott. Készítője, még 1991-ben a Baranyaterv volt. A tanul­mányterv beruházásra vonat­kozó része szerint termál- és turistaszálló, kétezres nyitott strand, valamint — a kiváló te­repadottságok jóvoltából — golf- és teniszpálya kapcso­lódhatna a fürdőegységhez. A több mint 1600 méter mély­ségből feltörő melegvíz kiak­názásához és a hévízi, illetve aki közös házasságukból származó, most felszabadult cukrásztanuló fiukkal egye­temben oroszlánrészt vállal a műhelyben. — A terasszal együtt — ahová szép idő esetén jólesik kiülni a ven­dégnek — 240 négyzetméter a kétszintes cukrászda. Ér­dekes, hogy az emberek megmaradnak lent; talán azért — fordul megerősíté­sért a gazdához —, mert ott mérjük a fagyit, míg idefenn különféle jeges-édes külön­legességeket, tortákat, par­fékat, kávé- és fagylaltextrá­kat kínálunk. Talán elkelne egy útbaigazító tábla is, de nem ez az egyetlen, ami még hiányzik. A laikus persze úgy látja, hogy minden a helyén van. A csupaüveg süteményes vitri­nek, az olasz és magyar származású hűtőgépek, a 15-20 féle fagylaltot rejtő tá­rolók. A fehér-fekete aszta- lok-székek mellé lila függö­nyöket, lámpaernyőket és zalakarosi fürdőkultúrához hasonló fogadókapacitás megteremtéséhez mintegy 80 millió márkára lenne szükség. A tőkeerős beruházó ellenben 5 évre mentesülne a vállalko­zói adó alól, tekintettel arra, hogy a beruházás gyógy-ide- genforgalmi célokat szol­gálna. Az évek óta vajúdó fürdő­ügy igencsak kívánatos meg­oldását az is bonyolítja, hogy a hőforrást rejtő terület tulaj­doni viszonyai még mindig nem rendezettek. A hírek sze­rint újra osztrákok érdeklőd­nek a sávolyi termálvíz iránt. A köztudottan nagy munka- nélküliséggel bajlódó község­nek megváltást jelentene a működő fürdő. A település idegenforgalmi szempontból irigylésre méltó helyen fek­szik, hiszen közel a Kis- és Nagy-Balaton, a karosi és hé­vízi fürdő. A meglevő és a jö­vőben építendő főutak pedig a könnyű megközelítést és a külvilággal való összekötte­tést biztosítják. Utóbbin sokat javít majd a Matáv Rt által jövő nyárra Ígért modern crossbar-hálózat. Segítségé­vel 109 család juthat önálló vonalhoz a községben. művirágokat álmodott a csa­ládi kupaktanács, élén a mester első házasságából származó építészlányával. Az ízlésesen berendezett üz­letet nem adták ingyen. Sok-sok év kitartó munkája kovácsolta tőke, no meg egy „kis” kölcsön hozta végül tető alá majd 5 miliós cukrászdát. A Kruppai Győző tervezte, Bedő Béla, magánvállalkozó kivitelezte épület falai közt Dobár László a marcali gáz­cseretelep vezetője 12 éve végzi munkáját és bizony ta­núja volt, hogy a vezetékes gáz elterjedésével egyenlő arányban csökkent a PB-gáz- palackok eladása. A vásárló­kör két csoportra oszlott a marcali és vidéki fogyasz­tókra. Ha Marcalit nézzük, a vezetékes gáz miatt a gázte­lep akár be is zárhatna. Las­san a vidék sem marad érintet­len, hiszen egyre jobban be­gyűrűzik oda is. így tehát lépni kellett. — Évekig gázzal foglalkoz­tam és ez irányba szerettem volna újítani — mondta Dobár László —, ezért gondoltam az ipari gázra, hiszen a legköze­lebbi lerakat Balatonbogláron vagy Kaposváron van. Végez­tem egy piackutatást és meg­Közműre Fenyvesen 160 ezer forint kellene. Családon­ként. Vagy házanként. De le­galább nem kéményenként. (Ez utóbbi egyébként is más (adó)lapra tartozik, noha régi jó, feudalista módra előbb-utóbb bizton bevezetik.) Ami pedig a közművesítés je­lenlegi helyzetét illeti Balaton- fenyvesen, bizony akad éppen elég gond. A település csator­názottsága például még csak 30 százalékos. A megoldásra született a B1-es és B2-es program. Ehhez 180 millió fo­rint kellene. Ami nincs. Kaptak viszont 43 millió forint céltá­mogatást, s ez tiszteletre méltó. De mindjárt az első ütemhez 108 millióra lesz szükség. A főidényt követően már kezdik is a munkát Feny­vesen, ám a megvalósításhoz elengedhetetlen, hogy a la­kosság — ingatlanonként — 60 ezret fizessen. Két évet szánnak erre, s ha minden a tervek szerint sikerül, akkor a már kora reggel sorra telnek meg a nagy tepsik az ínycsik­landozó illatot árasztó süte­ménycsodákkal. Kiderül: la­kodalomra dolgoznak a fiúk. A továbi tervekről érdeklődve a diabetikus süteményekhez való saját készítésű lekvárt emlegetik. Mert hogy a Fü- szérttől, tejipartól csak a leg­szükségesebbet vásárolja az egyben beszerzői feladatokat is ellátó férj. A nagy kert meg­lepő eredményt hozott az ipari gáz iránti igény. Kapcsolatba léptem az AGA Kft-vel, amely egy svéd érdekeltségű vállalat — nevét az acetilén feltalálója angol nevének kezdőbetűiből kapta —, fiatal cégként ter­jeszkedni szeretne. Megfelelő feltételek, szükséges útháló­zat, információs lehetőség, fogyasztási felmérés és biz­tonságtechnika mellett hamar szerződést kötöttünk, és má­jus közepétől a PB-gáz mellett ipari gázokat is cserélünk. A kettő kiegyenlíti egymást, de még így is elbírom egyedül Marcali és vonzáskörzetének az ellátását. Szolgáltatásaim között szerepel a házhozszál­lítás és az igényeknek megfe­lelően nincs időhatár. Bármi­kor készek vagyunk szállítani. (Szalai) csatornázottság elérheti az 50 százalékot. Az üdvösséghez természetesen ez még mesz- sze nem elég. A teljes megol­dáshoz óriási összegekre lenne szükség. Mivel pedig végső soron ez ügyben leg­főbb cél a Balaton vízminősé­gének védelme, nem tartják elképzelhetetlenek, hogy kap­hatnak külföldi „segélycsoma­got”. Állítólag egy svájci cégre esetleg számíthatunk, de ter­mészetesen még semmi sem biztos. Azaz hogy mégis. Neveze­tesen, hogy pillanatnyilag Fenyvesen gondok vannak a telefonnal. Igaz, a megoldás a küszöbön van, mivel a Matáv három helyen már elhelyezett egy-egy konténeres fogadóál­lomást. Érdekességük, hogy Izraelből érkeztek — talán job­ban bírják a meleget. Tréfán kívül: a nyilvántartott 4500 in­gatlantulajdonos közül 550 je­lezte, hogy igényt tart a tele­fonra, jól lehet, a bekötés 50 terem majdnem mindent, ami a cukrászok boszorkánymű­helyébe kell. A négy alkal­mazott és a háromtagú Ko­vács család havonta álago- san 100-120 ezer forintos forgalmat csinál. Napi 30-50 kilogramm közötti fagylalt ke­rül a keverőgépbe; a háziké­szítésű száraz- és krémes tésztákat pedig még sose volt idő megszámlálni. Csíky K. Erika Első helyen szerepel az öngyilkosság Rendkívüli halálesetek Marcaliban Rendkívüli halálesetnek ne­vezzük azt, amikor a körülmé­nyek tisztázatlanok és nincs egyértelmű felelős a történte­kért. A rendkívüli halálesetek a bűnügyi osztályhoz tartoznak és amíg be nem bizonyosodik, hogy senki nem felelős a bekö­vetkezett elhalálozásért, szak­értők egész sorát vonultatják fel. A marcali rendőrkapitány­ság adatai szerint évente 50-60 ilyen haláleset történik, amely­nek 70 százaléka öngyilkosság. Első helyen az önakasztás áll. A második kategóriában amíg még idetartozott a Balaton-part addig a vízbefúlásos halálese­tek 25 százalékot tettek ki. ezer forintba kerül. Igaz, ebből 35 ezret közműhozzájárulás címén az adóalapból leírhat­nak és egyéb kedvezmények is lehetségesek. Tény, hogy a csatornázási 60 ezer mellett telefonügyben is le kell gom­bolni 50 ezer forintot. S végül ne feledjük, hogy gázfogadó állomást is építe­nek Fenyvesen. Ez 1500 ingat­lan gázellátását hivatott bizto­sítani. A törekvés indokolt, mi­vel jelenleg csak 40 százalé­kos a gázellátottság. Az ön- kormányzatnak az e célra for­dítható kétmilliója nem elég: házanként 50 ezer forinttal kell hozzájárulni a gázprogram megoldásához. Nem nehéz kiszámítani — az infrastruktúra csekély fej­lesztéséhez (gáz, szennyvíz- csatorna, telefon) családon­ként összesen 160 ezer forin­tot kell(ene) fizetni. Édeske­vés, hogy — úgymond — az OTP segítőkész. A kamatok ugyanis ismertek... (kt) cs. k. e. Változatlanul jó ütemben haladnak a marcali kórház re­konstrukciós munkálatai. A szakemberek — a terveknek megfelelően — a vállalt határidőre befejezik a főépület fel­újítását, majd az új intenzív osztályon már kialakított kardi­ológia mellett a 4 ágyas, általános intenzív osztályt is a gyógyulásra várók és orvosaik rendelkezésére bocsátják. 80 MILLIÓ MÁRKÁBA KERÜLNE A FÜRDŐ A sávolyi határ kincse Ipari gázra mindig szükség van Külföldi „segélycsomagra” várva Eladósodó fenyvesiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom