Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-13 / 161. szám

1993. július 13., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Az önkormányzat kérése Az andocsi csomópont át­építésére, a Közúti Igazgató­ság által meghirdetett kivitele­zési pályázatot a Zselic Kft nyerte el, ők a munkát június végén megkezdték. Horváth István polgármester elmondta: az önkormányzat azt sze­retné, ha a forgalmas csomó­pont munkálatait a tervezett határidőre (július 31-ig) befe­jeznék, ugyanis a nagyasszo- nyi búcsú alkalmával — a ko­rábbi évek tapasztalata alap­ján — több ezer hívő megjele­nése várható az ismert búcsú­járó helyen. Falusi hétvégi házak Mind több kistelepülésen — így Somogyegresen is — az idős családok kihalásával sok ház marad üresen. Megvéte­lük iránt az utóbbi években egyre nagyobb a városlakók érdeklődése. A csendes, nyu­godt megyeszéli településen az elmúlt hónapokban kettő gazdára talált. Az egyiket — hétvégi háznak — egy buda­pesti házaspár vette meg, ahol a nagymama felügyelete alatt, a gyerekek a nyári vaká­ciót tölthetik. Lebontják a veszélyes pincét Miklósi Újhegyen az önkor­mányzat tulajdonában levő pince romos, életveszélyes ál­lapotban van. Müller Miklós polgármester a lebontását ja­vasolta, amelyet a képviselők is elfogadtak. A munka ellen­szolgáltatásaként, a keletke­zett anyagot kedvezménye­sen Tóth Antal helyi lakos kapja meg. Rendelet a köztisztaságra Egy-egy település megíté­lésében — legyen az kiskö­zség vagy város —, sokat je­lent az idegen számára, hogy milyen rendet, tisztaságot talál az utcán, a közterületeken. Somogymeggyesen is azt szeretné az önkormányzat, ha a település jobb megítélése érdekében minden lakó rendbe tartaná a portáját. Ezért a képviselő-testület ren­deletet alkotott a köztisztasági feladatok ellátására. Ebben szabályozták az ingatlanok előtti (járdák, vízelvezető ár­kok) tisztán tartását, valamint a szemétszállítás módját. Három hét szabadság Az éves szabadságolási tervnek megfelelően — a gaz­daságos termelést figyelembe véve — július 12-től három hétre leállt a munka Tabon a Philips érdekeltségű HTR Kft-nél, illetve a Philips Keres­kedelmi Kft tabi fióktelepén. A dolgozók most kapják ki sza­badságuk egy részét. A terme- lósleállás mintegy 120 mun­kavállalót érint A gyártás au­gusztus 2-től indul újra. . VAN, AKI VÁLOGAT A félév végén hetvenöt új állásajánlat EGYMILLIÓ FORINT A SZERENCSEJÁTÉK ALAPTÓL Nyári tábor iskolásoknak Kötésén — Az első félév végére kedvezően alakult a nyilván­tartott munkanélküliek száma a tabi munkaügyi kirendeltség területén — magyarázta sok statisztikai kimutatással alá­támasztva Oberhuber József kirendeltségvezető-helyettes —, ám ez nem azt jelenti, hogy nincs gond a térségben. — Addig, amíg januárban meghaladta az 1600-at a re­gisztrált állást vesztettek kimu­tatása, a félév végén már nem érte el az 1400-at. Persze en­nek sok összetevője van: új vállalkozások indultak be, másrészt jónéhány személy­nek lejárt a járadékfizetési ideje, illetve a régióban fél év alatt 22 munkanélkülit kellett kizárni a járadékból, mivel nem fogadták el a felkínált ál­lást. Az első félévben néggyel emelkedett az elhelyezkedni nem tudó diplomások, öttel a középfokú (gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi­zett) iskolában végzettek száma, de a létszám minden bizonnyal tovább nő az elkö­vetkező hetekben. A januártól júniusig terjedő időszakban, 110-zel csökkent a szakmun­kás végzettségű nyilvántartott állástalanok száma. A tabi tér­ségben a félév végén 102 pá­lyakezdő kapott kereset he­lyett munkanélküli járadékot. A legtöbbjük szakmunkás és szakközépiskolás, de nő a gimnáziumi érettségivel ren­delkezők aránya is. Elhelyez­kedési esélyeik igen válto­zóak. A Philips érdekeltségű HTR és Ecoplast Kft ugyan vesz föl középfokú végzett­ségű szakembereket, de álta­lában betanított munkára. A szakmával rendelkező pálya­kezdők közül szinte csak a női ruhakészítők tudnak elhelyez­kedni a szakmájukban. Keresi őket a Gála női Ruhakészítő Kft, illetve a siófoki Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft andocsi telepe is. A kirendeltségvezető-he­lyettes arról is beszámolt, hogy a félév végén 75 állás- ajánlatot tartottak nyilván. En­nek csaknem 70 százaléka betanított- és segédmunkás­igény. Szakmunkásokat (asz­talos, építőipari, minősített hegesztő) a Cser-Gál Bt, a Közműép Bt, és a TVG Rt ke­res, ám ezt az igényt nem tud­ják kielégíteni. A közeljövőben helyi átképző tanfolyamok in­dítását nem tervezik, csupán az ősszel indulna egy az el­képzelések szerint. így ez a forma — pillanatnyilag — nem sokat enyhít a munkanélküliek gondjain. — Az általános gazdasági helyzetet figyelve — mondta —, becslésem szerint az év végéig további létszámleépí­tés várható, és a most végzett elhelyezkedni nem tudó pályakezdők jelentkezé­sével ismét emelkedni fog a regisztrált munkanélküliek száma. Működési területün­kön pedig december végéig legalább 150 munkanélküli meríti ki az ellátásra való jo­gosultságot. Vajon a jövőben hány sze­mély (család) sorsa válik bi­zonytalanná a tabi térségben? (krutek) Valamennyi szülő jól tudja: nem kis gond az álta­lános iskolában tanuló gyermek nyári szünidejének hasznos és tartalmas (biz­tonságos) megszervezése. Márpedig a gondtalan) vi­dám kikapcsolódásra, az erőgyűjtésre valamennyi di­áknak (is) szüksége van. Vajon melyik iskolás gyer­mek (illetve szülő) utasítaná vissza azt a lehetőséget, ha egy csendes, nyugodt, fákkal körülvett zöld övezetben, a Balaton közelében (de távol annak nyári veszélyétől) el- tölthet egy-két hetet? Ugye, egyik sem! így látja ezt a kötcsei ön- kormányzat is, amely az álta­lános iskola gyönyörű parkjá­ban gyermek- és ifjúsági tá­bort tervez. Azt is jól tudják: mindez nem kevés pénzbe ke­rül, támogatás nélkül pedig nem megy. Eddig — pályázat útján —■ a szerencsejáték alaptól egymillió forintot nyer­tek az elképzelések megvaló­sítására. A pénz felét már el költötték: sok földmunkát, te­reprendezést, parkosítást vé­geztek, de megkezdődött a vízvezeték kiépítése és elkészült a közös hasz­A napos, szeles időjárás kedvezett a kirándulóknak, a nézelődőknek. Érezhető volt ez a tabi állat- és kirakódóvá­sáron is, ahol a délelőtt folya­mán több ezren megfordul­tak... Az emberek zöme azon­ban csak egy jót kirándult. Nem győztem hallgatni a for­galom hiányára panaszkodó vásározókat, kereskedőket. A legjobban a büfések arattak: náluk fogyott a sör, a kolbász. Érdemes volt Kecskemétről Tabra látogatni Gulyás Kál­mán háztartási- és vegyiáru- kereskedőnek, mert a saját készítésű 160 forintos áron Itt lenne a tábor (FotóSebők Dezső) nálatú (az iskola és a leendő nyári tábor részére) sportpá­lya is. — Még ebben az évben folytatjuk a vízvezetékrend­szer további kiépítését — mu­tatja a leendő tábor helyén az iskolakertben Kovács György igazgató és Szlatarics Lász- lóné, az önkormányzat elő­adója —, illetve a parkban levő táborhely bekerítését, a villamoshálózat korszerűsíté­sét és újabb szakaszon a megvalósítását. — Tudjuk azt, hogy a tábor teljes kiépítése (például szociális blokk meg­valósítása) és végleges befe­kínált cirokseprűt úgy vitték, mint a cukrot. A szombathelyi Bogáti Csaba díszfa- és gyü- mölcsiskola-kereskedő sátra előtt is sokan vették a páfrá­nyokat, a csoportos pálmákat, apró kaktuszokat. Égy pesti vásározó — ő tíz éve jár Tabra —, pólókiárusítást ren­dezett: százötvenért vihették darabját. Elégedett volt Ha- bony Árpádné is, mert nagy volt a kereslet a kilós csipke- függönyök iránt. A bazárosok és divatárusok is fogták volna a vevőt, ám az ember lép- ten-nyomon nadrágot, far­mert, divatcikkeket, ingeket, jezése sokba kerül, erre a községnek nincs pénze. Ezért mind az iskola, mind az ön- kormányzat csak újabb pályá­zatokon nyert pénzzel lát esélyt a megvalósításra. A kötcsei nyári tábor egy­szerre 40-50 kisdiák elhelye­zését, kikapcsolódását oldaná meg, ahol az étkezést az isko­lai konyha biztosítaná. Céljuk az, hogy a sport- és túratábo­roztatás mellett tánc-, képző- művészeti és hagyományőrző gyermekcsoportok fogadását, táboroztatását biztosítanák önköltséges alapon. Hisszük, hogy az elképze­lés megvalósítása sikerül és jövő ilyenkor már a táborozta­tásról tudósíthatunk. (Krutek) cipőt, műanyag árut kínáló ke­reskedőbe ütközött... Nem érte meg Hajdúszoboszlóról Csiszárné Szilágyi Viktória üvegcsiszolónak sem So­mogyba látogatnia. Az állatvásáron is kevés üz­let jött létre: Kovács Károly öt borjút hozott a Tolna megyei Kurdról (10-30 ezer forintos áron), ám vihette is haza az ál­latokat, akárcsak azt a 8 hó­napos csikót, amelyért a gaz­dája 55 ezret kért. A bábony- megyeri Erdélyi Zoltánnak egy pónikancát sikerült eladnia, 40 ezer ütötte érte a markát. (Krutek) Vitték a cirokseprűt, mint a cukrot ÖTVEN TERMÉST SZÁMLÁLTAK MEG Kapolyon nem unják a banánt Nem mindennapi dolog, hogy nálunk a banánfa ter­mést hoz. Kapolyon, a Rákó­czi utca 6-os szám alatt So­mogyi Istvánék lakásában mégis lencsevégre kaphattuk a ritka látványt. A tulajdonos elmondta: 1990. tavaszán 35. születésnapján lepte meg a banánfával a nagyobbik lánya, Bea. Az ajándékot az előszoba déli oldalán, az ablak elé he­lyezték el, ahol sok a napfény, állandó a pára és a hőmérsék­let. Bár már a negyedik ládába kellett átültetni, rendszeresen egy helyen tartják. — Sohasem gondoltam volna — mondta Somogyiné —, hogy nálunk is hozhat ter­mést ez a növény. Kezdetben nem is „rajongtam” érte, ám ahogy fejlődött egyre jobban megkedveltem. A családban csak én öntözöm: a langyos vízbe rendszeresen teszek fo­lyékony levéltrágyát, Wuxalt. A nagy meglepetés akkor ért, amikor június végén észrevet­tem: a közepén nem újabb le­velet, hanem apró terméseket hozott... A „kapolyi” banán napról napra fejlődik. A nagymama ötven — fürtbe rendeződött — termést számolt meg. Most a családban kíváncsian várják: vajon beérik-e? Mi is. (K. J.) Szép a termés (Sebők Dezső felvétele) Jó tanulóévek A közelmúltban a Mezőgazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetsége Képviseleti Tanácsának ülésén Szövet­kezeti Emlékérem kitüntetést vehetett át Ács József, a ká­nyái szövetkezet igazgatóságának elnöke. — Minden valószínűség sze­rint nagyszülői ágon örököltem a mezőgazdaság szeretetét — mondta a kitüntetett elnök. — Bár a szüleim nem örültek an­nak, hogy mezőgazdasági pá­lyára készülök, mégis a kapos­vári Mezőgazdasági Techni­kumba iratkoztam. Később el­végeztem a debreceni agrártu­dományi egyetemen a kiegé­szítő szakot, így okleveles ag­rármérnöki diplomám is van. 1986. február 15-én jöttem a kányái tsz-be termelési elnök- helyettesnek. Itt az 1984/85-ös mélypont után vezetőcsere volt. Hosszú vajúdást követően fo­gadtam el a felkínált állást... — A Március 15 Tsz-hez való kerülésem után nagyon sok ké­telyem volt, de megerősödött bennem az a hit, hogy szorgal­mas emberekkel Kányában is lehet eredményt elérni. Úgy hi­szem ezt bizonyítják az elmúlt évek eredményei, mert addig amíg a tsz-ek zömében hanyat­lás következett be, addig nálunk ez nem volt olyan mértékű, mint másutt. 1991. októberében a tsz elnöke lettem, majd rá egy évre az igazgatóság elnökének választott a közgyűlés. Ez idő alatt stabilizálódott a gazdálko­dás és bebizonyosodott: megfe­lelő vezetés mellett, jó irányí­tással a szövetkezet eredmé­nyesen is tud gazdálkodni. Ha engedik... A kitüntetést — ezt a MOSZ elnöksége adta — annak tulajdonítom, hogy személyes munkámon keresztül elismerték a kollektíva tevékenységét. — Hogy miként látom a szö­vetkezettek) jövőjét? Nos, azt hiszem a jövő nem a mi ke­zünkben van! Úgy gondolom, az alapvető hiba az, hogy a mezőgazdaság jövedelemter­melő képessége nulla. Amíg ezt nem rendezi a hatalom, addig a formáról nem érdemes be­szélni. Egyetlen társaságnak, il­letve szövetkezeti formának sincs meg a létjogosultsága: lassú a tőke megtérülése, nincs hozadéka! Ha csak ennyi be­csülete lesz az országban a magyar parasztnak, a mező- gazdasági munkának, akkor a gyötrődésen kívül nem sok eredményt várhatunk. Nem erőszakkal kellene a szövetke­zetek átalakulását megoldani, hanem a működés feltételeit kellene biztosítani. A paraszt- ember tudja, hogy merre ha­ladjon, miből ól meg. Ám jelen­leg bármelyik gazdálkodási formát is választja, egyik sem ad biztos kenyeret. A célt meg­határozni és annak eszköz- és feltételrendszerét biztosítani. Csak ekkor van esély a talpon maradásra! Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom