Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-06 / 155. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. július 6., kedd A Evadzárás a szekszárdi német színházban Több mint tízéves fennállása óta a legsikeresebb évadot zárta a szekszárdi német színház, a Deutsche Bühne. A társulati ülésen Frigyesi András igazgató elmondta: míg korábban csak 2-3 premier volt egy évadban, a múlt szezonban öt bemutatót tartottak. Nagy sikerrel játszották Brecht Koldusopera című művét, amelyet kilenc alkalommal adtak elő Schubert Éva és Mécs Károly főszereplésével. Ennek tájelőadásait a következő évad elején kezdik. Az elmúlt évadban összesen 175 előadása volt a társulatnak, többségében Szekszárdon kívül, az ország olyan városaiban és nagyközségeiben, ahol nagy számban élnek német anyanyelvű lakosok. Hangversenyek a templomban Júliusban is folytatódik a Mátyás-templom péntek esti orgonahangverseny-sorozat. Pénteken Alföldy-Boruss Csilla Bach, Mozart, Reinecke és Gi- guet műveit adta elő Alföldy-Boruss Eszter fuvolakíséretével. Sebestyén János — többek között — Roman, Martini, Hasse, Liszt, Castelnuovo Tedesco és Elgar műveiből állította össze Népek és városok muzsikája című 9-i koncertjét. Lehotka Gábor 16-i hangversenyét — ahol saját korálfan- táziája mellett, Liszt, Bach, Mendelssohn és Pikéthy-dara- bokat is játszik — már előző nap is meghallgathatják az érdeklődők. Külföldi vendége is lesz az eseménysorozatnak: a németországi Anton Gugge- mos 23-án Purcell, Krebs, Bach, Mendelssohn, Franck és Guilmant műveit adja elő. Az utolsó júliusi hangversenyen Kovács Endre orgonaművész játszik Bach, Reger, Hill, Hummel és Wolf-darabokat. Román és szlovák nemzetiségi rádióműsorok A Magyar Rádió Szegedi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége megkezdi a román és a szlovák nemzetiségi műsorok regionális sugárzását — jelentette be a sajtó képviselőinek a szegedi stúdió vezetője, Vágási Kálmán. Szombattól a hét hat napján hallhatók ezentúl a szentesi és a komádi URH-adók vételi körzetében a hazánkban élő románokról, szlovákokról szóló, a nemzetiségieknek szánt műsorok. Vágási Kálmán elmondta, hogy rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek az új műsorok készítéséhez szükségesek. Ezentúl hétfőnként 9 órától 10 óra 30 percig szlovák, azt követően 12 óráig román műsorokat sugároznak. Szerdától vasárnapig pedig délután 13 órától indul ugyanennyi időben és sorrendben az adás. A hét második napján a parlamenti ülések miatt nem sugároz nemzetiségi műsort a szegedi rádió., Német olvasótábor Német nemzetiségi olvasótábort nyitottak csütörtökön a Tolna megyei Váralján. A táborban eltöltött tíz nap alatt szekszárdi, bonyhádi és nagymányoki általános iskolások szép német kiejtési versenyben vesznek részt, találkoznak magyarországi német íróval, népviseleti divatbemutatót tartanak, énekelni és táncolni tanulnak, tanárok és könyvtárosok, közöttük két németországi szakember irányítása mellett. AZ ORSZÁG KATI NÉNIJE Aki elvarázsolja az időt Gyermekszínjátszásban jók a somogyi diákok Minden évben igen sok versmondó jelentkezik versenyre. A legtöbb résztvevőre ebben a művészeti ágban lehet számítani — hosszú évekre visszamenően a ki mit tud-okon is. Sok tehetséges versmondóra talált az elmúlt megyei döntőn is a zsűri. Forrai Katalin az óvodai ének-zenei nevelés esztétikájáért, a gyermekközpontú óvodapedagógiáért, az óvónők módszertani kultúrájáért rendkívül sokat tett, nemzedékek emlegetik hálával nevét, s ha vele találkoznak, az hónapokra szóló szellemi, lelki feltöltődést jelent. Három gyermek édesanyja, több unoka nagymamája, egy ország Kati nénije. Közeledik a 70-hez, de úgy látszik, dalával még az időt is el tudja varázsolni, mert rendkívül kíméletesen bánik vele. Csupa szív és lélek, dal és muzsika, de ha kell, félelmetes Cerberusként őrzi a pedagógiai értékeket, a jó hagyományokat hatalmasok mániáitól, politikusok szeszélyeitől. A mindenkori hatalom ugyanis a gyermekek érzelmeire is igényt tart. Ferenc Józsefet éltetni kellett az óvodásoknak, németül, majd Lenint és Sztálint oroszul. Az Ég a gyertya, ég... kezdetű dalocskára rá akartak húzni egy Sztálint istenítő rigmust. Ma is vannak ilyen kísérletek, újabban Jézuska égő szívéről énekelnek e dallamra. „Isten óvja meg az óvodákat ezektől a túlzásoktól, s adjon a pedagógusoknak ítéleterőt és bölcsességet ahhoz, hogy lelkesedésük mindenkor lehessen józanul korlátozott!” — sóhajt Kati néni. — Kedves Forrai Katalin! Ön, aki tizenhat kultuszminisztert túlélt, több mint négy évtizedes munkásságáért nemrégiben kapta meg a Brunszvik Teréz-díjat, elégedett azzal, amit elért? — Igen, érdemes volt az életemet ennek az ügynek szentelnem. A hétköznapok nem mindig szívet melengetőek, de a kudarcokkal, a méltatlan csatákkal együtt van okunk és jogunk a büszkeségre: a magyar óvodapedagógiának nemzetközi tekintélye van. Az 1971-es és az 1991-ben átdolgozott programot lefordították a japánok, s készül az angol fordítás. Tanítványaim között vannak olaszok, franciák, ők is sikerrel használják, természetesen a maguk nemzeti zenei anyagára, dalirodalmára adaptálva. — Ami az iskolákban történik, az sajnos, szívszorító. Az általánosban még van énekóra, de a gimnáziumokban már osztályzásra nem kötelezett ez a tárgy, a szakmunkás- képzőkben pedig egyetlen órát sem szentelnek az éneknek. Zeneileg süket, vizuálisan vak Túlélt tizenhat kulturmlnisztert fiatalok ezrei nevelődnek úgy, hogy soha senki nem öblíti át lelkűket jó zenével. — Sajnos, a tanítók egy-két nemzedéke nem kapott a főiskolákon ének-zenei képzést. Szerencsére sikerült újra elérnünk, hogy a tanítóképzők felvételijén alkalmassági vizsga legyen. A pedagóguspálya elégtelen presztízse miatt a zeneileg tehetségesek ritkán választják ezt a pályát, emiatt is kevés a jó szakember. De nemcsak az ének-zenei képzés helyzete mostoha az iskolákban. Gondolja meg, a vizuális forradalom kellős közepén egyetlen óra sem jut a művészeti nevelésnek, a filmnek, a médiáknak! Újabb eredmény, hogy a Zeneakadémián tanulók kétéves, diplomát adó továbbképzéssel pedagógusok lehetnek. A nemzeti alaptanterv ének-zenei része jó kezekben van. Mindezek biztatóak a jövőt illetően. — Ön pokolra űzője a merev didaktikának, ugyanakkor szószólója a pedagógus felelős szabadságának. Ha jól tudom, egy kis Andriskától kapta az első didaktikai leckét. — Ha egy gyermek azt játssza, hogy ő autó, nem fog kérésünkre liliommá lenni, noha az óvó néni meg a közös daltanulás éppen ezt várná tőle. Pályám elején, 1946-ban, Andriska tanított meg erre. A csoportomban 60-70 egyforma melegítőbe bújt gyermek volt, és amíg én lelkesen énekeltem, Andris hunyorgott, biluxolt a szemével, jobbra dőlt és balra dőlt. Később elmesélte, hogy ő autó volt, a szemével indexelt, miközben éles kanyarokat vett. A fantázia szabadsága, csellengése gyönyörű dolog, amelytől nem szabad megfosztani sem a gyermeket, sem a felnőttet. — De mennyire! Hogy az anya mivel táplálja gyermeke lelkét, zenei lőrével vagy nemes, szép harmóniákkal, az egy életre szóló választás. Zágoni Erzsébet Nagyon fontos, hogy kik irányítják, kik segítik a gyerekek figyelmét a vers szeretetére, a versmondás örömére. Legtöbb esetben a magyar tanároké a felelősség. Ez a párosítás nem mindig szerencsés. Érződik belőle a kötelező. Aki pedig nem érzi szívügyének, annál előbb-utóbb kiütközik ez. És le is szoktathat — ha hagyják. Darabos Zsuzsa, a Somogy Megyei Művelődési Központ munkatársa elmondta, hogy nagyon jól sikerült a költészet napja alkalmából rendezett versmondó tábor. A három nap alatt megismerhették egymást és magukat is a megye középiskolás versmondói Balatonszárszón. Az általános iskolás korosztálynak Fonyódon teremtettek lehetőséget, hogy elmélyüljenek a művészeti ág rejtelmeiben. Színházi szakemberek foglalkoztak a gyerekekkel. Várhatóan az ősszel folytatódik a kezdeményezés a nagyszámú érdeklődő miatt. Az amatőr színjátszás a gyermek korosztályt érdekli ma. Sajnos, a diák és felnőtt színpadok száma igen megcsappant. Pedig voltak a megyében országos hírű színjátszókörök. Legtöbbször a vezető távozásával megszűntek létezni. GyermekszínjátszásAz iskolai könyvtárak helyzetével a közoktatási törvény- tervezet megfelelő módon foglalkozik — mondta Soron László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztály- vezetője, a könyvtárostanárok VI. nyári akadémiáján. Úgy vélekedett, hogy a különböző könyvtártípusok szabályozását saját közegében kell végrehajtani, azaz az egyetemi, főiskolai könyvtárak ügyével a felsőoktatási törvénynek, a közművelődési könyvtárakkal pedig az önkormányzati törvénynek kell foglalkoznia. így a készülő könyvtári törvényben a már kidolgozott paragrafusokat kellene egyesíteni. A törvénytervezet készítőinek kellene viszont kidolgozniuk a nemzeti, és a szakkönyvtárak szabályozását. Szeretnének ban viszont jók vagyunk. A Látrányban megrendezett találkozón 30 csoport vett részt.Valószínűleg ennél több van a megyében, de még nem léptek ki a szélesebb nyilvánosság elé. Igazi csapatmunkát igényel egy-egy jól kiválasztott és kidolgozott előadás. És hogy valóban így legyen, ahhoz meghatározó a vezető személyisége. Akiben megvan ez a varázs, ott hosz- szú éveken át jól működő közösségek szerveződnek. Ma a megye legnívósabb csoportjai — merthogy kettő van — a Bárczi Gusztáv Általános Iskolában vannak. Dr. Rumszauer Jánosné és Vigh Tiborné irányításával bontogatják szárnyaikat a gyerekek. Siófok környéke szintén erős gyer- meksz í njátszásban. Az SMK több alkalommal próbálkozott — jelenleg is — szakmai továbbképzéseket szervezni a színjátszó körök vezetőinek. Ezek többnyire önköltségesek, költségek a résztvevők saját zsebét terhelik — mint minden. Júliusban Nagyatádra várják a szakembereket. Az előzetes felmérések szerint mintegy ötvenen jelentkeztek, hogy megismerkedhessenek az új irányzatokkal és a régi tapasztalatokkal. — je — létrehozni egy országos ellátó központot és egy nemzeti könyvmúzeumot is, ahol minden kiadvány az érdeklődők rendelkezésére állna. Az iskolai könyvtárak szerepével a nemzeti alaptanterv is foglalkozik — erről Baranyi Károly, az MKM főosztályvezetője beszélt. A könyvtárostanár felelőse lehet több tantárgyközi témának, a gyerekekkel való személyes kapcsolata révén pedig segítője a tehetséggondozásnak. Baranyi Károly úgy véli: az iskolai könyvtár felsorolt lehetőségeivel segítheti a nemzeti alaptanterv azon gondolatának megvalósítását, miszerint az oktatás célja ne a munkaerő- piac kiszolgálása legyen, hanem a gondolkodó, beszélni tudó fiatalok nevelése. Az iskolai könyvtárak a törvényekben Tanulmány egy új betegségről Mint azt mindenki tudja, ha valaki rászokik a drogra, igen nehezen bírja ki nélküle. Mostanában egy különös betegség van terjedőben a fiatalok között, melynek tünetei ehhez hasonlóak. A neve: ISHKO- LOS BEKERUELIS, vagyis magyarul: FELVÉTELI LÁZ. Az embernek eljön az az idő az életében, amikor először felvételizik. A betegség ekkor kezdődik. Ha valaki nem fogékony rá, egyből felveszik, és ezzel mintegy immunissá válik a kórral szemben. No de nem így a másik csoport! Ők azok, akiket nem vettek fel sehová. Ez persze korántsem amiatt van, mert nem tanultak eleget, mint ahogy sokan hiszik. Az ok sokkal egyszerűbb: ők fogékonyak a FELVÉTELI LÁZ-ra, azaz egyből megérzik, hogy számukra ez az esemény micsoda felemelő érzés, szinte rabul ejti őket, s többé nem tudnak szabadulni tőle. Először, rögtön a felvételi után, egy depressziós szakasz kezdődik. A szülők, ismerősök, és mindazok akik nem hallottak még a kórról, ilyenkor azt hiszik, ez a sikertelen felvételi miatt van. Ám erről szó sincs! Teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy a depresszió csakis amiatt következik be, mert a beteg tudatában van, hogy még kerek egy évet kell várnia a következő felvételiig, amikor is újból mintegy feltöltheti magát. Ez a depresz- sziós szakasz egészen januárig eltarthat. Ám január közepe táján a beteg némi élénkülést mutat, ugyanis ekkor tud hozzájutni az első olyan dologhoz, mely számára a felvételit idézi. Megjelenik a FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ! A beteg rengeteg pénzt hajlandó áldozni rá, csakhogy elmerülhessen rejtélyes intézménynév-rövidítésein és, hogy hónapokig lapozgassa arcán egy különös mámorral. Aztán, e mámor csúcsán választ egy iskolát, melyről azt képzeli, majd megfelelő lesz számára. Februárban az élénkség még jobban észlelhető, ugyanis a beteg ekkor szerezheti meg a JELENTKEZÉSI LAP-ot. Ez akkora élvezetet szerez neki, hogy rendkívül lassan tölti ki, néha heteket is igénybe vesz ez a művelet, hiszen a cél az, hogy minél tovább élvezze a LÁP örömeit. A hozzá nem értő ember ilyenkor azt hiszi, csupán halogatásról és bizonytalanságról van szó, ám ez nem igaz. A következő hónapban, márciusban el kell küldeni a LAP-ot. Ez a beteg számára fájdalmas művelet, de hamar túlesik rajta, hiszen tudja, hogy ezzel megtette a lépéseket a felvételi felé. Ezután egy pangási szakasz áll be. Ez egészen júniusig tart, amikor is a beteg kézhez kapja az ÉRTESÍTO-t felvételijéről. Előtte izgatottan lesi a postást, hiszen nagyon várja már ezt a kis frissítőt, miután megkapta, örömmel újságolja mindenkinek a nagy hírt és fogalma róla, hogy ez teljesen fölösleges, mert a többi ember, akik immunisak, mit sem értenek öröméből. Ők ezt az egész folyamatot úgy fogják fel, hogy „izgul a gyerek de most, hogy megkapta, már kissé megkönnyebbült”. Mindenesetre a beteg borzongató izgatottsággal várja felvételije napjait. Ha a beteg csak kezdeti stádiumban van első felvételije után, rendszerint sikerül neki a második. Ez esetben meggyógyul. De ha súlyosan bent van a LÁZ-ban, akkor nem sikerül neki. Hiszen ha sikerülne, nem kerülne sor a harmadik, negyedik stb. FEL- VÉTELI-re. Vannak betegek, akik kizárólag egy intézményre összpontosítják minden figyelmüket, ők a mániákus ragaszkodók. Őket egy-egy professzor, tanár, betegtársuk vagy maga az intézmény olyannyira elbűvöli, hogy képtelenek tőle szabadulni. Évről évre visszatérnek, hogy ismét mámorba essenek. Mások mindig máshová jelentkeznek, hogy utazással tegyék teljessé amúgy teljességgel egészségtelen mámorukat. A tudomány mai állása szerint a kór csakis egy sikeres FELVÉTELI-vel gyógyítható, ám néha még ezután is fel-fel- tör a vágy a volt betegben. Ezeket a vágyakat a megfelelő színvonalú oktatás köny- nyen kúrálhatná, ám ennek hiányában manapság még fel kell készülnünk a LAZ néholi feltörésére. Ifj. Kéki Kálmán 4 1
