Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-01 / 151. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1993. július 1., csütörtök Könyvtárak újraindítása A könyvtárellátó szolgá­lathoz tavaly 11 könyvtár csatlakozott. Ezt tovább sze­retné növelni az idén a me­gyei és városi könyvtár. Kü­lönösen a volt társközségek, kisközösségek csatlakozá­sát szeretnék elérni. Tervük, hogy különös figyelmet fordí­tanak a nem működő könyv­tárakra is, ezeket ismételten megpróbálják beindítani. Kaposváron a megszűnő munkahelyi könyvtárak miatt a könyvtárak száma csök­kent. Ezt ellensúlyozandó új fiókkönyvtárak nyitását ter­vezik az ellátatlan területe­ken, így tavaly év végétől a Füredi utcában várja az ol­vasni vágyókat egy új fiók- könyvtár. Mezőőrök a vagyon védelméért Kaposváron hat mezőőr tel­jesít szolgálatot. Feladatuk többek között a szolgálati terü­leten a tulajdon és a vagyon védelme, a műveletlen mező- gazdasági területek felderí­tése. A mezőőrök Kaposvár főként zártkerti területein, a város közigazgatási határán belül végzik munkájukat. A vá­ros területén 5800 zártkerti in­gatlan van, e területek vé­delme, őrzése fontos feladat. Parkolóhelyek kialakítása Parkolók kialakításának le­hetőségét vizsgálja a kapos­vári polgármesteri hivatal mű­szaki igazgatósága. Felméré­seket végeznek egyebek mel­lett az Irányi Dániel utca kör­zetében, a Fő utca 17. számú ingatlan belsejében, a Pete Lajos utca körzetében. Támogatások fejlesztésekhez Nemrégiben tárgyalta meg a megyei jogú város közgyűlése az 1995. évi cél- és címzett támogatási pá­lyázati javaslatokat. Állami támogatásra nyújtanak be pályázatot többek között ivóvízkezelési eljárás finan­szírozására, a városi szennyvízcsatorna-hálózat építésére, tornaterem-építé­sekre, a működő egészség- ügyi intézmények gép- és műszer beszerzésére. Tá­mogatást kértek a város táv­fűtési rendszerének rekonst­rukciójára, iskolafelújítá­sokra, valamint az egész­ségügyi ellátásnál a házior­vosi rendelők előírásoknak megfelelő kialakítására. Tagság az Egészséges Városok Szövetségében A kaposvári közgyűlés mege­rősítette tagságát az Egészsé­ges Városok Szövetségében. Augusztusi ülésükön választják meg a projektirányító bizottsá­got, ideiglenes helyi koordináló feladatokkal dr. Szili Márta nép­jóléti igazgatót bízták meg. A 11 magyarországi várost tömörítő szövetség célja, hogy a helyi döntéshozók az egészségvé­delmet is szem előtt tartsák ja­vaslataiknál. A helyi koordinátor a város egészségvédelmi tevé­kenységét hangolja össze, le­hetséges szakmai és anyagi for­rások felkutatása is feladata. A csatlakozás egyik alapfeltétele volt, hogy a város rendelkezzen az egészségi állapotot tükröző egészségügyi, szociális és kör­nyezeti adatokkal. ELMARADT AZ EGYEZTETÉS Király Béla diplomatákat hívott Kaposvárra Lehetett volna olyan időpontot találni a kaposvári ön- kormányzat vezetőinek és az országgyűlési képviselőknek a találkozójára, amikor négynél sokkal több képviselő részt vehetett volna azon — állítja Király Béla (SZDSZ) ország- gyűlési képviselő abban a levélben, amellyel a Somogyi Hírlapnak a találkozóról szóló beszámolójára reflektál. Mindehhez két megjegyzést fűzött hozzá. Az egyik az, hogy már előre jelezte Szita Károly alpolgármesternek, hogy nem tudja elfogadni a meghívást. Tehát nem le­mondta azt. Különben is Király Béla szerint az lett volna a gyakorlatias eljárás, ha az al­polgármester egyeztetett volna a képviselőkkel. Cse­kély figyelemmel lehetett volna olyan időpontot találni, amikor sokkal többen megje­lenhettek volna a találkozón. „A másik megjegyzésem személyi felfogásommal kap­csolatos. Nevezetesen külföldi kapcsolataimat arra kívánom használni, hogy minél több be­folyásos diplomatát és külföldi üzletembert hozzak váro­sunkba, hogy rajtuk keresztül terebélyesedjék a világgal való kapcsolatunk. Idehoztam az Egyesült Államok nagykö­vetének helyettesét. Az ered­mény az volt, hogy angol nyelvű könyvek ezreit szerez­tem meg a kaposvári iskolák számára, továbbá a kanadai nagykövetet. Ennek eredmé­nyeként a nagykövetség gaz­dasági osztálya kitárta kapuit a kaposvári üzletembereknek. Remélem, ezt ki is használták. Az Egyesült Államok egyik ve­zető agrártudományi egyete­mének dékánját a Pannon Egyetemre hoztam, aztán meghívást szereztem a mi egyetemünk rektorának a lá­togatás viszonzására azzal, hogy a mezőgazdasági felső- oktatásban tapasztalatot cse­réljenek. Folytathatnám to­vább, de hadd fejezzem be azzal, hogy 17-én, már hetek­kel azelőtti megállapodás alapján a Kínai Népköztársa­ság katonai attaséját hoztam ide. Ő nemcsak katona, ha­nem irodalomtörténész is, aki­vel esetleges kulturális kap­csolatot szerezhetünk meg. Hogy a dolog beinduljon, ízelí­tőt adtam neki Kaposvárról és Somogyról. Ilyen előre elren­dezett diplomáciai aktust egy­szerűen nem lehet utolsó pil­lanatban lemondani. Király Béla mindehhez hoz­záfűzte: Sajnálom, hogy az alpolgármester ezt nem hang­súlyozta, vagy ha hangsú­lyozta, akkor lapjuk ezt figyel­men kívül hagyta, pedig ez és egyedül ez volt a távolmara­dásom oka erről a különben fontos találkozóról”. Hullik a vakolat a városháza faláról. A látvány nem lenyű­göző, de az alászálló malterdarabok balesetveszélyt jelen­tenek. Elkerülhetetlen a megújulás. Az épület másik olda­lán, az állványerdő mélyén már dolgoznak. (Fotó: Török Anett) Nem ajándékozhattam telket Kisnyugdíjasként nem aján- dékozhattaavárosnaktelket— hangsúlyozta Baán József, a kaposvári önkormányzat kis­gazdapárti képviselője. Mind ismeretes, június 17-i lapunk­ban Aranyat érő városszéli te­lek Kaposváron címmel arról írtunk, hogy a desedai kerék­párút építése kapcsán négy­zetméterenként 8100 forintért vásároltak meg egy telekrészt, mégpedig Baán Józsefét, aki mellesleg a kaposvári önkor­mányzat műszaki igazgatósá­gának is tagja. így az 553 négyzetméteres földért több mint 1,2 millió forintot kapott. A tényhez Baán József a kö­vetkezőt fűzte hozzá: „A kerékpárút megépítésé­hez 553 négyzetméter terüle­tet szándékoztak megvásá­rolni a tulajdonunkból. Én 2500 forint négyzetméteren­kénti eladási árat jelöltem meg. „Licitálás” útján végül is 2250 forint négyzetméteren­kénti árban egyeztünk meg 1992. október 27-én. Áren­gedmény következtében 138 250 forinttal támogattuk a ke- rékpárút-alapot. (Volt-e valaki, aki adománnyal támogatta ezt a célt?) Itt kell megjegyeznem, hogy a terület nagysága miatt egy nagy építési teleknek felel meg, és akkora összeget, amit az értéke képvisel, magam, mint kisnyugdíjas személy, té­rítésmentesen nem ajándé­kozhatok el. Saját erőből új kerítést is kellett csináltatnom a megmaradt rész bekeríté­séhez. Mint június 17-i cik­künkből kiderül, Szabados Pé­ter polgármester teljes mér­tékben megbízott a szakértő­ben, a Kaposvári Közúti Igaz­gatóságban. Ezt a céget egyébként Jaczó Győző ön- kormányzati képviselő, a mű­szaki bizottság tanácsnoka vezeti. A legutóbbi közgyűlésen az ilyen vásárlások ellen próbált szót emelni dr. Lamperth Mó­nika (MSZP) képviselő, ám az önkormányzat lezárta az ügyet”. Naponta 8-10 lopás a piacon A közterület játékszabályai Kaposváron gyakran láthatók jellegzetes kék ruhájukban az utcákat járó közterület-felügyelők. Az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk panaszukkal. Fel­adatuk sokrétű: a vadon kempingezők, a feketézők, a tilos­ban parkolók, de a farongálók „lebuktatása” munkájukhoz tartozik, ahogy a tiltott fürdés, a kutyaügyek, a vásárok el­lenőrzése is. A közterület rendjét Kaposváron tizenegy em­ber vigyázza. — Sokan váltottak ki mos­tanában vállalkozói engedélyt — mondja Németh István, a közterület-felügyelet vezetője. — Azonban nem tudják, hogy ezzel még nem lettek vállalko­zók. Kipakolnak az utcára, de nincs közterület-használati engedélyük, s vizsgálnunk kell azt is, hogy tisztán tartja-e az árusítóhely környékét. Ha szabálytalanságot tapaszta­lunk, helyszíni bírságot sza­bunk ki, súlyosabb esetben szabálysértési eljárást kell kezdeményeznünk. Az eddig kiszabhatott leg­magasabb helyszíni bírság minden esetben 500 forint volt, az összeg nem állt össz­hangban a szabálysértéssel. Most 2000 forint a büntetés felső határa. Változás még, hogy ha a szabálysértő „el­küldi melegebb éghajlatra” a közterület-felügyelőt (ez gyak­ran előfordul), az már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek számít... — Egyre nagyobb gondot jelentenek a rendszám nélküli, hosszú időn keresztül gazdát­lanul álló autók. Összegyűjté­sükhöz telep kellene; elszállí­tásuk pénzbe kerül, ahogy a tárolás is. Azonban tavaly tíz gépkocsiból csak kettőért je­lentkeztek... Az évszakok szerint külön­bözőek a problémák. Télen a hó a gond, tavasszal a fák ki­nyúló ágai. Disznóvágáskor sokan a véres vizet az utcára öntik. Nyáron, ősszel a sze­metet az út felé söprik, pedig előírás, hogy a ház falához kell, különben eltömődhet a csapadékelvezető csatorna. A hársfavirágzáskor a virágot le lehet szedni — ehhez enge­délyt a városgondnokság ad —, azonban sokan törik az ágat is, szétszórják a levele­ket. A szabálysértők újraterme­lődnek — véli a közterület-fel­ügyelet vezetője. Persze sike­reket is elértek. Nemrégiben szétküldtek egy felhívást az ebtartással kapcsolatban, je­lezve a kertes házban lakók­nak, hogy — többek között — a kutyákat megkötve kell tar­tani. A postásoknak nemegyszer okozott gondot a szabadon engedett kutya. A felhívások után nem jött visszajelzés a postásoktól — a probléma megoldódni látszik. — A büntetéssel nem lehet igazi eredményt elérni, sok függ a magatartási formától. Jó lenne, ha már az iskolában, környzetismeret keretében megismerhetnék a gyerekek, mik a közterületeken az alap­vető „játékszabályok”. A házfelügyelőknek és a közös képviselőknek is jobban kellene ismerniük a rendelete­ket. Nagyon várjuk a közterü­let-felügyeleti törvényt, mert néhány szabálysertésnél elő­fordul, hogy többet is kellene tennünk, de nics rá jogkö­rünk... Tóth Kriszta ELTÉR A LAKBÉR A KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉSTŐL Intézményes zsarolás Paprika- és uborkahalmok között nyomulnak előre az emberek a kaposvári piacon. — A pénztárcám! Hova lett a pénztárcám? Az előbb még itt volt a kosár tetején — hal­latszik a tömegből. — Ilyen sok lopás még nem volt a piacon — mondja Kiss Lászlóné gondnokhelyettes. — Régebben havonta egyszer szólt be valaki, hogy ellopták a pénztárcáját. Mostanában na­ponta 8-10 ember is jelentke­zik, lopásra panaszkodva. Egyik felháborodva, a másik kétségbeesetten: „Ádjon egy kis pénzt, lelkem, mert haza­utazni sem tudok.” Van, aki csak otthon veszi észre, hogy pórul járt. Leggyakrabban a válltáska oldalzsebéből emelik el a pénztárcát, a meglopott asszonyok közül minden má­sodik ott tartotta a pénzét. Nem egyszer táskával együtt lopták el; a táskában igazol­vány, lakcím, lakáskulcs is benne volt. Előfordult, hogy kivágták az átlátszó reklám- szatyrot, és úgy vették ki be­lőle a pénztárcát: „Amikor a palántákat kifizettem, akkor tűnhetett fel, hogy sok pénz van nálam”— vélekedett a meglopott férfi. A tolvajok leg­többször a WC-ben hagyják a kifosztott táskát vagy pénztár­cát. De volt olyan eset, hogy egy másik vevő lábához dob­ták oda a félig üres táskát. Bevitte a gondnokságra, hogy legalább az iratok ne kallódja­nak el. — Hálátlan dolog a mi mun­kánk — mondja Kiss Lászlóné. — Volt, aki megkérdezte: hova tettem a táskából a pénzt? Pénzzel még nem hoztak be ide táskát! Nem azért lopják el. Na­ponta többször elhangzik a hangosbemondón: mindenki vi­gyázzon a pénzére, mert sok a lopás. Rendszeresen járják a piacot a rendőrök is. Szerintem hanyagok a vásárlók is, meg az eladók is. Nézze meg: ott az a néni is elment valahova, és ott­hagyta a kosarait szabad pré­dának. Azt tanácsolom minden­kinek: ne hordja magával az összes kosztpénzt vagy az egész nyugdíjat, csak annyi pénz legyen nála, amennyit a piacon el akar költeni. S. P. G. Június 28-án este a ház­mester kézbesítésében meg­kaptuk a kaposvári városi közgyűlés által megállapított új lakbéreket. A nagytiszteletű önkormányzati testület a jú­nius 2-án megjelent közlésé­vel ellentétben a lakbéreket három-négyszeresére emelte, szemben azzal, ami a Somo­gyi Hírlapban olvasható volt: „a közgyűlés végül úgy dön­tött, hogy július 1-jével részle­ges lakbéremelést hajt végre. Ennek mértéke átlagosan az eddigi lakbér duplája. Bizo­nyos helyeken ennél kisebb, a Fő utcán pedig valamivel na­gyobb”. Úgy tetszik, hogy a testület nincs tisztában a mértékekkel. A duplája józan paraszti ész szerint sem felel meg ennek a mértéknek, a valamivel na­gyobb pedig egyenesen eltér ettől. Ezzel törvénytisztelő ál­lampolgárokat is olyan hely­zetbe hoznak, hogy megta­gadják a kifizetést, hiszen az ennyire felemelt lakbérek, plusz az állandóan emelkedő rezsiköltség meghaladják a teherbíró képességüket. Az önkormányzati testületet nem feszélyezi, hogy egyre jobban növelik az elszegényedők tá­borát, hiszen ők nem tartóz­nák ebbe a körbe. Nincsenek tekintettel a lakások műszaki állapotára, hogy évek óta semmilyen felújítás nem tör­tént, a lakások vízvezeték- és villanyvezeték-rendszere há­ború előtti vagy éppen csak utáni, a nyílászárókat talán soha nem újították fel, hogy a lakásokban olyanok laknak, akik 2-3 gyermeket nevelnek, rokkant- vagy sajátjogú nyug­díjasok, hogy az önkormány­zati lakások megvétele körüli hercehurcát az önkormányzat maga teremtette. Ugyanakkor ez az eljárás intézményes zsarolásnak tekinthető, hiszen ezzel kívánja rákényszeríteni az eladósodásra a bérlőket, a bankok pedig még nagyobb haszonra tesznek szert. Ha a rendszerváltás és a szellem szabadsága, a de­mokrácia ezt eredményezi, akkor valószínűnek tartom, hogy sokan inkább a rabságot választanák, hiszen ilyen bi­zonytalanságban még nem él­tek az emberek. Sőt, ez még szeptembertől változik, hiszen ez csak részleges lakbéreme­lés volt. Mi várható még? Dr. Bekkerné Kaposvár, Dózsa Gy. u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom