Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 AZ ÉPÍTÉSZET VILÁGNAPJÁN Optimizmus, szelíd ráhatással A megye főépítésze a hagyományőrző fejlesztés híve — Ahol elkelne a takarítás — Lépkedő önkormányzatok Ma van az építészet világnapja — kitűnő alkalom a szám­vetésre: fővárosi, nagyvárosi rendezvények sora tanúsítja. Alkalom viszont arra is, hogy szerény somogyi sétát te­gyünk, ezúttal nem az épületek között, hanem az épületek „mögött”, a megye építészetében — amely természetesen nem zárt sziget az országos folyamatokban — dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész kalauzolásával. Épülettömb Kaposváron, a Kisfaludy utcában (Fotó: Kovács Tibor) Tervezett, rendezett környezet A megye főépítésze, akit nemcsak hivatala, hanem szakmai elismertsége és köz- ismertsége is minősít, alapál­lását és lehetőségét úgy jel­lemzi: optimizmus, szelíd ráha­tással. Optimista azért mert nemcsak szemlélője, hanem részese is a progresszív fo­lyamatoknak, a szelíd ráhatás pedig a megyei főépítész sze­repköréből adódik. Nem árt le­szögezni, ez nem jámbor szakmai óhajok eszköztára csupán, a szolgáltató megye meglehetősen összetett kon­cepciójából adódóan módot ad a helyi önkormányzatok befo­lyásolására, aktivizálására, szakmai fórumokkal, pályáza­tokkal. A főépítészi hivatalok közötti együttműködéssel, amelyet nem „vezényel”, ha­nem inkább összehangol a pé­csi regionális főépítészi hivatal. Fontos eleme ennek a megye­házán működő területrende­zési társulás, amely kedvező feltételekkel áll az önkormány­zatok rendelkezésére. Somogybán ma már tizenkét település önkormányzata al­kalmaz főépítészt; nemcsak városok, hanem olyan közsé­gek is, mint például Törökkop- pány vagy Balatonszárszó. A főépítészek léte önmagában ugyan nem biztosíték még; az a lényeg, hogy településrende­zési koncepciók, tervek és szabályzatok készülnek, ame­Mintegy ötvenen voltak, s hogy ennyien is összejöttek, már az is nevezhető kisebb­fajta csodának manapság, amikor a pedagógusok köz­mondásosan alulfizetettek. Ők azonban vállalva a tete­mes utazási költséget, eljöt­tek az országnak ebbe a vé­gébe, megismerni természeti kincseit, nevezetességeit. Sopánkodás helyett inkább kisétáltak gyalog a Róma-hegyre, mindjárt érke­zésük után. Amúgy pihenés­Az 1996-os budapesti világ- kiállítás kulturális eseményei­ért felelős rendezőbizottság előkészítő fórumra hívta mindazokat, akik képző- és iparművészeti programokkal akarnak részt venni az Expón és a honfoglalás 1100. évfor­dulóján. A szakma programadói rö­viden ismertethették elképze­léseiket és egyúttal jelentkez­nek válaszolnak a megrende­lői-vállalkozói igényekre, s nem korlátozzák az építtető kedvet, hanem inkább medret terem­tenek annak, összhangban a település érdekével. A megyei főépítész iskolapéldaként Lá- bodot említi a helyi szabály- rendelet kidolgozásáért. Műhelyek — szakemberek Kitapintható tehát egy opti­mizmusra okot adó tendencia, amely máris „szüli” a kérdést, milyen választ ad erre maga az építészet? Dr. L. Szabó Tünde a hagyományőrző fejlesztés híve. S ebben az alapelvben igen sok kollégájával osztozik. Egyszerűen szólva azt jelenti: az építész amikor tervez, indul­jon ki az adott környezet — te­lepülés, utca — meglevő érté­keiből, s ezt gazdagítsa saját alkotásával. Ha pedig ilyen ér­ték nincs, akkor a maradandó érték megteremtésének szán­déka vezesse. Amikor arról kérdeztem, hogy ez mennyire köti gúzsba az újat alkotó szándékot, sietett hozzáfűzni, hogy korántsem stílusok, ele­mek, motívumok szolgai átvé­teléről, sokkal inkább funkcio­nális együtthatásról, a minőség létrehozásáról van szó. Arról a közelmúltunkban vagy napja­inkban már méginkább tapasz­talható .organikus felfogásról, amely számol a termé­szeti-emberi környezet igényé­vel és egymásrahatásával, a korábbi építészet szerves tra­dícióival és a célszerűséggel. képpen. Az ország szinte minden tájáról — Miskolcról, Szegedről, Nyíregyházáról — Kaposvárra érkező pedagó­gus természetbarátok 34. or­szágos találkozójának egyik fő szervezője Matuszka Jó- zsefné volt, aki elmondta, legutóbb 14 éve volt e talál­kozó a somogyi megyeszék­helyen. — Akkor még több mint háromszázan jöttek el. Tavaly Debrecenben voltunk, ott is 150-200-an összejöttek. A találkozó programjában hettek a 1996-os rendez­vénysorozatra. Jelen voltak a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége, a Sympo­sion Társaság, a Med- nyánszky Társaság, a Her­man Ottó Társaság, a Szenczi Molnár Társaság, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és az Országos Közoktatási Intézet képviselői. Az expoiroda részéről a kultu­Aligha tagadható: szép az elv. Mindennapi feszültségek for­rása is, egy olyan időszakban, amely a korábbi mennyiségi szemlélet „nagyságrendjei” helyett a ma szerényebb lép­tékű, de egyedibb s eredetibb minőségét mutatja. Maradjunk csak Somogy ban, tudva ugyan, hogy az építészetben sincsenek de- markált vonalak. Az építészeti kamara 140 megyei tagjából 55 rendes, a többi nyilvántar­tott. Van tehát kikkel tervez­tetni. A korábbi nagy tervező- irodák több apró közösségre, műhelyre tagolódtak — nyilván nem egyforma lehetőséggel, ám a kvalitást aligha kétségbe- vonhatóan jelzi a legutóbbi ve­lencei biennálén bemutatkozó hét somogyi építész sikere is. Vagy jelzi Siófok igényesen, koncepciózusán formálódó belvárosa amelyet a siófokiak maguk terveztek. Mutatja Barcs centruma is — pécsi szakemberek közreműködé­sével. S a megyeszékhely? — adódik önkéntelenül is a kér­dés. A kimerítő válasz igénye nélkül fontos tudni: a megye- székhely rendezési koncepciói elkészültek. Van tehát Kapos­várnak egy építészeti „straté­giája” amelyre az alkalmazható taktika — nyilván pénzkérdés szerepelt városnézés, város- környéki túrázás, vízi túra, ka­jak-kenu verseny. A pedagógusok túráztak a Zselicben, ellátogattak Szen­nába, Somogyvárra. Elutaz­tak a Balatonhoz, illetve Szi­getvárra is, majd vetélkedtek egy jót a megismertek alap­ján, s mindannyian igen tájé­kozottnak bizonyultak Kapos­vár és a megye nevezetes­ségeiről és természeti kincse­iről. N. L. rális programokért felelős Fel- edy Balázs hangsúlyozta: a vi­lágkiállítás nem kizárólag bu­dapesti rendezvény, 1996-ban Magyarország mutatkozik be. Ezt a célt szolgálják az ország különböző területein megren­dezendő kulturális programok, képző- és iparművészeti ren­dezvények. A kulturális prog­ramokra 1996 végéig lehet je­lentkezni. (is). Többnyire ezért érzékel­hető, hogy a belvárosi fejlesz­tés lelassult, a Teleki utcát di­namikusabban kellene foly­tatni, s az Ady Endre utca mindkét oldalát elkezdeni végre. Ehhez, úgy tetszik — egyelőre kevés a városi erő — s a megyei főépítésszel együtt csupán bizakodhatunk a vállal­kozó kedvben. Szembeötlő vi­szont az úgynevezett tisztvise­lőtelep stílusos, század eleji környezethez alkalmazkodó megújulása — a Kisfaludy utca és környéke — és nagyon jó, hogy a Kisgáti lakótelep tervét sikerült emberléptékűre han­golni. Törvényekre várva Somogy építészete felett te­hát derült az ég? — kérdez­hetné az olvasó, miközben ke­serűen gondol elhanyagolt ne­gyedekre, stílustalan kivagyi­ságra, maratoni építészeti per­patvarokra, tájromboló beru­házásokra. Egy percig sem gondoltuk feledtetni a gondo­kat. Dr. L. Szabó Tünde szerint is elkelne a takarítás, például a Balaton-part féltetős, össze- eszkábált bodegasoraiban, amelyekre némely önkor­mányzat nyugodt lélekkel ki­adja a működési engedélyt, Egyház és társadalom a kö­zépkori Magyarországon címmel hétfőn megkezdődött Veszprémben a XXI. Honis­mereti Akadémia. Az ötnapos rendezvényre meghívták a ha­tárainkon túl élő magyarok honismereti köreinek, egyesü­leteinek képviselőit is. Kanyar József, az Országos Honismereti Szövetség el­nöke a megnyitón hangsú­lyozta: a nemzeti tudat kialakí­tása, elmélyítése rendkívül fontos ahhoz, hogy jobban érezhesse magát és kisebb­ségi félelmeitől megszabadul­jon a magyarság. Ezt elősegítendő ezen a nyáron 86 honismereti szak­igazolva ezzel a rövid távú hasznot és a hosszú távú ízlés­telenséget. Miközben a világ- kiállítás adta lehetőségekről álmodoznak, nem veszik észre azt, amit a jó falusi asszony mindig tudott, hogy búcsúra nemcsak vendéget kell hívni, hanem illő rendbe tenni a por­tát is, nehogy megszólják az embert. S ez igaz lesz, nem­csak a világkiállítás alkalmá­ból, hanem a honfoglalás 1100. évfordulójára külhonból érkező hazánkfiai előtt is. Szó­val Somogybán bőven van hol még körülnézni, az azonban tagadhatatlan, hogy a külle­mére, műemlékeire, emlékmű­veire és templomaira most so­kat áldozó somogyi települé­seken igenis elkezdődött egy minőségi építészeti fellendü­lés. Az építészek nem ülnek ölbe tett kézzel — ám van amire régóta várnak, s egyre türel­metlenebbül. Az épített kör­nyezet védelmével és fejlesz­tésével kapcsolatos törvényre és a kamarai törvényre. Mind­kettő késik s mindkettő elen­gedhetetlen ahhoz, hogy ön- kormányzatnak, megrendelő­nek, a tervezőasztal fölé hajló szakembernek kellő biztonság- tudata legyen arról: alapjában véve mit tehet és ki teheti. Tröszt Tibor tábort szerveznek, s mind­egyiken részt vesznek vajda­sági, erdélyi és szlovákiai ma­gyarok is. Művelődéstörténeti eseménynek minősítette, hogy szeptembertől Zsámbé- kon a tanárképző főiskolán honismereti tanszék kezdi meg munkáját. A Honismereti Akadémián szó lesz a középkori egyház­szervezésről, az egyházi épí­tészetről, a címerhasználatról. Veszprém történelmi hagyo­mányai kiemelt helyet kaptak a programban, foglalkoznak Gizella királyné történetével és temetkezési helyével, Veszprém településszerkeze­tével. Beethoven­koncertek Martonvásáron Három Beethoven-hangver- senyt tartanak a nyáron Mar­tonvásáron, az MTA Mező- gazdasági Kutatóintézetének parkjában. Az évadnyitó kon­cert július 24-én lesz, amikor a Magyar Állami Hangverseny- zenekar Howard Williams an­gol karmester vezényletével, Árdó Mária, Makk József, Ta­kács Klára és Bátor Tamás énekművészek közreműködé­sével a Leonóra-nyitányt, a IV. szimfóniát és a C-dúr misét tolmácsolja. Július 31-én Med- veczky Ádám vezényli a Ma­gyar Állami hangversenyzene­kart, amely Beethoven Fide- lio-nyitányát, a C-dúr zongora- versenyt, valamint a III. „Ero- ica” szimfóniát adja elő, Prunyi Ilona zongoraművész közre­működésével. Augusztus 7-én, az évad zárókoncertjén Erdélyi Miklós vezényletével és Kovács Dénes hegedűmű­vész közreműködésével a Co- riolan-nyitányt, a D-dúr hege­dűversenyt és a III. szimfóniát hallhatja majd a közönség. Vidra rádió Vidra rádió névre ideiglenes sugárzási engedélyt kapott a vidéki rádiósok első országos találkozóját szervező balassa­gyarmati Sollers Art Stúdió. Az engedély szerint a Vidra rádió július 5-étől 9-éig közvetíthet reggel 9-től este 10 óráig a 102,2 MHz-en a helyi* rádiók országos találkozójáról, amelyre eddig 30 stúdió je­lentkezett. Monográfia Szabolcsról Megjelent Szabolcs-Szat- már-Bereg megye monográfiá­jának első kötete. Az 1200 példányban készült, 750 olda­las, 95 fotóval illusztrált könyvben a szerzők — első­sorban a régióban dolgozó egyetemi és főiskolai tanárok, muzeológusok, levéltárosok, valamint könyvtárosok — a térség történetét, illetve kultu­rális életét mutatják be. A me­gyei önkormányzat által kia­dott monográfia a tervek sze­rint két kötetből áll majd. A másodikban a közigazgatás, a népesség, a településhálózat fejlődését, a gazdasági és egészségügyi helyzet változá­sait, továbbá a sportéletet is­mertetik majd meg az érdeklő­dőkkel. Szláv és ortodox filmfesztivál A játékfilm kategóriában a „Tango Argentino” (Argentin tangó) című jugoszláv film nyerte a szláv és ortodox né­pek második filmfesztiválját, amelyet június 20-27 között rendeztek Újvidéken. A díja­zottak sorában a Goran Pas- kaljevic. rendezte alkotást egy orosz film követi: Anatolij Nyiki- tyin munkája, a „Béke a há­ború után”. A fesztivál harma­dik díjával, a Bronz Lovaggal az „Árnyékmester” című görög filmet jutalmazták. A dokumen­tumfilmek kategóriájában Vla­gyimir Kuznyecov „Előérzet” című alkotását találta legjobb­nak a zsűri, ezt pedig a díjazot­tak sorában egy jugoszláv és egy fehérorosz film követi. Az animációs filmek között szin­tén egy orosz alkotás, „A régi ház bérlői” végzett az első he­lyen. A fesztivál második leg­jobb animációs filmje egy ju­goszláv, míg a harmadik egy kazah lett. A vajdasági fővá­rosban megrendezett filmse­regszemlén mintegy 150 alko­tás indult. Néprajzi nemzetiségkutatók Az európai néprajzi nemzetiségkutatók konferenciájának ötödik alkalommal ad helyet az ősszel Békéscsaba. Az októ­ber 7-től 9-ig tartó tanácskozáson csaknem másfél száz elő­adás hangzik majd el négy munkacsoport ülésein. KAPOSVÁRI — SOMOGYI RANDEVÚ Természetjáró tanárok találkoztak HONISMERETI AKADÉMIA Egyház és társadalom a középkori Magyarországon Kanyar József: Kisebbségi félelmeitől szabaduljon meg a magyarság Fórum a világkiállítás képző- és iparművészeti programjaiért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom