Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-22 / 169. szám
1993. július 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 t SZENTJAKABI NYÁR EZER TANÁR, TANÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉSE Miből van szerkesztve a szépasszony és a csúf? A szép asszonyért ketten is versengenek... Miből van szerkesztve a szépasszony? Melyik jobb feleségnek: a szépasszony vagy a csúf? E kérdések körül forgolódtak néhány napja a szentja- kabi romoknál összejött népes gyülekezet gondolaffyai, a Móricz Zsigmond úr által kigondoltaktól és a Déryné vándorszíntársulat által előadottaktól vezettetve. Merthogy a szépasszony mindenkinek kőllene, a’ mög hagyja is magát szeretni, a csúnya bezzeg senkinek se kcül, aztán meg sötétben mindegyik egyforma. A műsorkezdő történet dinnyecsőszeinek tézise volt ez, amit aztán meg is próbáltak bizonyítani. S bár a móriczi humor csak részben engedett bizonyítást — mondván: mégiscsak jobb a szép asszony mint a csúnya, mert ugyan mindegyik csalja az urát, de emellett a csúf kiadja a háztól a pénzt, a szép viszont keres is —, az asszony meg a diny- nye párhuzamba állítása legalábbis formailag stimmel. Az asszohyi csalfaság bemutatása mindig hálás feladat, biztos siker volt a szentjakabi romok között is. A vándortársulat Parasztburleszk című produkciója könnyed szórakozást nyújtott a szentjakabi közönségnek. A két Móricz-egyfel- vonásosból és megzenésített versekből összeállított műsor emellett színvonalas is volt. A kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte Szentjakabi Nyár című (Fotó: Kovács Tibor) rendezvénysorozaton immár másodszor lépett fel a bencés monostor romjainál a Déryné vándorszíntársulat. Első alkalommal sanzon- és operettestet mutattak be. A Déryné vándorszíntársulat — saját véleményük szerint — a XIX. századi azonos jellegű csoportok jegyeit viseli magán. Az együttes állandó helyiség hiányában a legkülönfélébb körülmények között dolgozik és lép fel. Természetesen ők is mecénásokra áhítoznak, de addig is, amíg „álmuk” teljesül, igyekeznek úgy dolgozni, hogy a közönség mit se lásson a gondjaikből. S bár a szereplők játéka itt-ott még csiszolható, ez jobbára sikerült is nekik. N. L. Bolyai Nyári Akadémia Erdélyben Lászlófy Pál: Szemléletváltozást várunk az oktatásban Vasárnap tartották a Hargita megyei Szentegyházán az erdélyi magyar pedagógusok továbbképzésére szervezett Bolyai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitóját. Lászlófy Pál tanár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megnyitójában elmondta, hogy a Bolyai akadémia előadásait Erdély különböző városaiban mintegy ezer részvevővel 17 tantárgyból szervezik meg. A részvevők zöme erdélyi, de érkeztek Kárpátaljáról, Szlovákiából és a Vajdaságból is pedagógusok. S hogy teljes legyen a kör: az előadók között szép számmal találni magyar- országiakat is; a magyartanároknak például a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola munkatársai tartják az előadásokat, a tanítók felkészítését a békéscsabai főiskola szakemberei vállalták. Arra a kérdésre, hogy miért hívták életre a Bolyai Nyári Akadémiát, az RMPSZ elnöke tömören válaszolt: — Az anyanyelvű oktatás minőségének biztosításáért. Mert ehhez nem elég az egyéni felkészülés, a magyar- országi tanfolyamokon pedig nem vehet részt minden erdélyi pedagógus, mindenképpen szervezett továbbképzésre van szükség, méghozzá helyben, ha valóban szemléletváltást akarunk az oktatásban. És akarunk. Az érdeklődők nagy száma bizonyítja: a továbblépés igénye kölcsönös, nemcsak a Pedagógus Szövetség, maguk a tanítók, tanárok is így vélekednek. Két héten át a magyartanárok Szentegyházán hallgathatnak előadásokat az irodalomés nyelvtan-tanítás, a stilisztika és a szövegértelmezés hatékony, új módszereiről. A tanítók Kirujfürdőn, az óvónők Székelyudvarhelyen, a földrajz szakosok és az iskolavezetők Csíkszeredában, a pszichológusok és a hitoktatók Gyer- gyószentmiklóson, a rajzosok Gyergyószárhegyen frissíthetik fel, gyarapíthatják ismereteiket. Más szakosokat Hargita megyén kívüli városokban fogadnak: a történészeket Nagyváradon, a matematika, kémia és fizika szakosokat Sepsi- szentgyörgyön, a biológusokat Szovátán, a tornatanárokat Marosvásárhelyen, az énekzene szakosokat Nagyenye- den, az angoltanárokat Kolozsvárott, a németeket Szatmárnémetiben. Azért vállaltam az esetleg hosszúnak tetsző felsorolást, hogy érzékeltessem: egész Erdélyt átfogják a Bolyai Nyári Akadémia rendezvényei, s hogy — lelkes helybéli tanárok hivatástudatának köszönhetően — az RMPSZ valóban élő szervezet, sok tekintetben mű- ködőképesebb az erdélyi magyarság érdekvédelmi szövetségénél, az RMDSZ-nél. A Bolyai Nyári Akadémia mintát vehet a magyarországi nyári egyetemektől, a továbbképző tanfolyamoktól, de nem másolhatja le azokat. Nem, mert itt a szakmai kérdések mellett sok mindenre kell figyelni. A nyelvművelésre például, tekintettel arra, hogy még mindig nem lévén önálló magyar egyetem Romániában, a tanárok egyrésze bizony a mai napig nem anyanyelvén tanulja a szaktantárgyak többségét. Borbély László Horthy, a tengerész (2.) A flotta huszárjainál Horthy Miklós sorhajózászlós, 1893-ban Horthy Miklóst, aki a ranglétrán haladva 1901. január 1-jével I. osztályú sorhajóhadnaggyá (százados) lépett elő, váratlanul érte és meglepte az új beosztás, amelyet feljebbvalói szántak neki. Feladata a haditengerészet költségvetésének magyarra fordítása volt. Ugyanekkor kinevezték a magyar, valamint az osztrák parlament delegációi mellé tolmácsnak. Boldog napok A bizottságnak azt kellett eldöntenie, hogy a közös költségekhez hány százalékkal járuljon Ausztria, illetve Magyarország. A haditengerészeti költségvetés tárgyalásán a felszólalásokat kellett tolmácsolni, átültetni magyarról németre, németről magyarra. Horthynak nem volt könnyű dolga, de végül is sikerrel oldotta meg a feladatát. A delegációkban alkalma nyílt arra Nagybányai Horthy Miklósról a fiatalabb nemzedékek alig tudnak valamit. Pedig 1920. március 1-jétől 1944. október 15-ig kormányzó államfőként állt az ország élén. Horthyt, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének tisztjét, parancsnokát még kevésbé ismerik. Holott 50 éves koráig a tenger és a flotta töltötte be egész valóját. Részleteket közlünk a Zrínyi Kiadó közeljövőben megjelenő könyvéből. is, hogy betekintsen a politikai kulisszák mögé. A delegációk üléseinek befejeztével sorhajóhadnagyi megbízatása véget ért. Szabadságot kapott, Kenderesről később elutazott nővéréhez Miskolcra. És most átadjuk a szót Horthynak: ....A pályaudv aron az ottani huszároknál szolgáló sógorom azzal fogadott, hogy a nővérem Budapestre utazott, ő maga pedig régi barátaihoz készül látogatóba és a meghívásról már nem mondhat le. Menjek hát egyszerűen vele... Az állomáson négyes fogat várt bennünket. Ez hosszabb útra vallott és azt jelentette, hogy az éjszakát is Hejőbábán töltöm, előttem még ismeretlen vendéglátóim házánál. Bizony, kissé feszélyezett a helyzet, és úgy éreztem, mintha a házigazda, a felesége és ennek elragadó húga minden szívességük mellett sem tudnák eltitkolni csodálkozásukat afelett, hogy ugyan miként is került ide ez a vadidegen tengerésztiszt. Szerénytelen betop- panásomért bocsánatot kértem, de hallani se akartak mentegetőzéseimről és végül is oly kitűnően éreztem magam, hogy nagy örömmel fogadtam el a tartóztatást és három boldog napot töltöttem Hejőbábán...” A hejőbábai háziasszony, Melczerné húgát jószási Purgly Magdának hívták. A tengerésztiszt és Purgly Magda találkozásából szerelem, majd házasság lett. A torpedóflottilla Nagybányai Horthy Miklós I. osztályú sorhajóhadnagy 1901. július 22-én, a menyasszony névnapján, Aradon házasságot kötött Purgly Magdával. Feleségével Pó- lába költözött. A flotta fő hadikikötőjének városában gyermekük — Magdolna, 1902. június 5-i — születése után saját kertes házat építtetett. Itt születtek azután gyermekei: Paula 1903. augusztus 11-én, István 1904. december 9-én és Miklós 1906. február 14-én. Horthy Miklóst 1902-ben kinevezték a torpedóflottillához csoportvezetőnek. Előképzettsége és behajózásai torpedónaszádokra szinte predesztinálták arra, hogy ebben az új fegyverben: a flotta „hu- szárságánál” fejlessze ki képességeit. A torpedó akkoriban viszonylag új fegyver volt. A szolgálat a torpedók kilövésére kifejlesztett kicsi de gyors, minden kényelmet nélkülöző torpedónaszádokon kemény volt. Télen rendkívüli fizikai megpróbáltatásoknak tette ki magát a személyzet. A fiatal tisztek legtöbbje — Horthy is — kívánta a fizikai erőpróbát jelentő szolgálatot a torpedónaszádokon (nem véletlen, hogy a világháború búvárhajós-tisztjei torpedónaszádokról kerültek a tengeralattjárókra), a haditengerészet vezetősége azonban óvatosan válogatott a jelentkezők között. Csak olyanokat rakott naszádra, akikről feltehető volt, hogy úgynevezett „parancsnokit! íd-idegekkel” rendelkeznek. Veszélyes szolgálat Kétszeresen fontos a jó ideg a nagy sebességgel, fürgén mozgó kis torpedónaszádokon. A tisztek elé állított követelmény a biztos manőverező képesség volt, a nyugodt idegrendszer, hidegvér, a ha- láltmegvető bátorság, biztos szemmérték, óriási gyakorlat, a gép és a kormány kezelésében pedig mesteri tudás. A torpedószolgálat tehát nemcsak kemény, de veszedelmes is volt... (Folytatjuk) Dr. Csonkaréti Károly Népművészeti tábor nyílt Letenyén Huszonöt egyetemista és főiskolás részvételével országos népművészeti tábor kezdte meg a munkát Letenyén, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával. A tíznapos táborban a szövéssel, a hímzéssel, a nemezeléssel, a kosárfonással és a népi bőrö- zéssel ismerkednek a résztvevők. A munka mellett előadásokat is hallgatnak Dél-Zala népművészetéről, illetve a népi hangszerekről. Negyven diák négy országból Nemzetközi anyanyelvi olvasótábor nyílt Győrött. A nemzettudat elmélyítését szolgáló programon negyven magyar anyanyelvű középiskolás vesz részt Szlovákiából, Szlovéniából, Erdélyből, illetve Győr-Moson-Sopron megyéből. Ünnepi találkozóra várják Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetsége elnökét. A szlovákiai Doboraljára és a szlovéniai Lendvára is ellátogatnak a diákok. Kodály-szeminárium Kecskeméten Nemzetközi Kodály-szeminárium kezdődött Kecskeméten. A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet által szervezett tanfolyam idei programjain tíz országból, illetve hazánkból kétszázan vesznek részt, többségben énektanárok, valamint ének szakos főiskolai hallgatók. Valamennyi kurzuson a fő hangsúly a gyakorlati képzésen van, hogy az itt megismert Kodály-módszer alapján oktathassák tanítványaikat az énektanárok. A filmalapítvány pályázata A Magyar Történelmi Filmalapítvány pályázatot hirdetett olyan történelmi játékfilmek és dokumentumfilmek készítésére, amelyek életutak, je- ' lenbe futó történelmi folyamatok, esemény ábrázolására vállalkoznak. A kuratórium mindenekelőtt az 1956-os forradalom, a hozzá vezető út és a forradalom által kiváltott társadalmi folyamatok filmes bemutatását ösztönzi és ajánlja a pályázók figyelmébe. Új kreatív zenepedagógia A hazai zeneoktatásban még kevésbé ismert módszer népszerűsítésére kezdődött egyhetes kurzus Tatabányán: az úgynevezett Orff tanítási módszerrel ismerkednek a magyar zenetanárok. A zenét játékossággal, a szabad mozgással, a tánccal, a rögtönzéssel kombinálva tanítják. A módszer központja a salzburgi Mozarteum Akadémiához tartozó Orff Intézet. Az Orff-kur- zus megszervezésével nyitották meg a Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet, amelyet a tatabányai városi önkormányzat alapított. Nyári egyetem Esztergomban Megnyílt Esztergomban a Duna-kanyar Művészeti Nyári Egyetem. Sok külföldi látogató nem érkezett meg a szomszédainknál dúló háborús események miatt, a megyei TIT ösztöndíjasként két-két erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai és újvidéki hallgatója is van a nyári egyetemnek. A kurzus július 30-án az esztergomi bazilikában nagyszabású búcsúkoncerttel zárul. « 4 V
