Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-22 / 169. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. július 22., csütörtök Elítélő határozat már elismerés? „Közvetve már az ENSZ is elismerte a Krajinai Szerb Köztársaságot, amikor elítélő határozatot hozott ellene” — érvel a Die Presse című bécsi lap hasábjain Slobodan Jar- cevic, a köztársaság külügy­minisztere. Szerinte a krajinai szerbek békés megoldást kí­vánnak, ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a horvát hadse­reg vonuljon vissza területeik­ről. S mint mondta, azért lövik a szerbek az Adria-parti hor­vát városokat, mert ezek szál­lodái zsúfolva vannak horvát katonákkal. Szakértői tanulmány az illetékességről A Hofburgban, a bécsi el­nöki kancellárián örömet és megnyugvást, a külügyminisz­tériumban és Vranitzky kan­cellár hivatalában nyugtalan­ságot keltett az a szakértői ta­nulmány, amely Thomas Kles­til államfő kérésére készült az osztrák külpolitika gyakorlá­sának illetékességéről. Esze­rint Ausztria képviselete a kül­föld felé az osztrák szövetségi elnök monopóliuma. E szakér­tői jelentést szegezheti szembe az osztrák államfő a „túlzott külpolitikai aktivitását’ bírálókkal. Horvátország kis lépései Horvátország a kis lépések politikáját választotta a terüle­tének egynegyedét megszálló szerb szakadárokkal szem­ben, abban a reményben, hogy újabb engedmények árán fokozatosan visszanyeri e területek feletti ellenőrzését — mondta Franjo Tudjman horvát elnök újságíróknak. Fi­gyelmeztetett arra is, hogy azok, akik totális háborúra szólítják fel Milosevic Szerbi­ája ellen, nem tudják, milyen eszközök állnak az ellenfél rendelkezésére. Szlovák fegyverek, haditechnika A hadseregre szánt ala­csony költségvetési keret az idén sem nyugati fegyvervá­sárlást, sem a meglevő fegy­verzet modernizálását nem teszi lehetővé — nyilatkozta a SME-nek Anton Fillo alezre­des, a szlovák védelmi minisz­térium szóvivője. Meciar ugyanis Budapestről haza­térve azt nyilatkozta, hogy Szlovákia száznyolcvan millió dollár értékű fegyvervásárlás­sal akar válaszolni a nyolc­száz millió dolláros magyar fegyvervásárlásra (ez az orosz adósság törlesztése). A szlovák Köztársaság hadi- technikája ma fölötte van an­nak a kvótának, amellyel az európai fegyverkorlátozási egyezmény értelmében ren­delkezhet. Újabb műhold gyűjti a titkos adatokat Néhány kudarccal végző­dött próbálkozás után az ame­rikai General Dynamics űrha­józási vállalat a légierő meg­bízásából felbocsátott a világ­űrbe egy távközlési műholdat. A 140 millió dollár értékű, atomtámadásnak is ellenállni képes szatellita feladata — a dpa jelentése szerint — titkos adatok gyűjtése és továbbí­tása a földre. Az amerikai lé­gierő összesen 14 távközlési műholdat működtet, ebből a típusból ez a hetedik. Katona ebédidőben Egy moldovai katona a tenyeréből eteti a közelébe merészkedő galambot, míg má­sik kezében géppisztolyát tartja a Benderibe vezető út szélén, ahol nemrég több sú­lyos összecsapásra is sor került. Amerikában tanulnak az orosz bankárok Újabb KGB-trükkökre derült fény Méreg vagy hangtalan golyó Tito ellen 229 orosz bankár és bank- tisztviselő 8 hetet tölt az Egyesült Államokban, hogy megtanulja az amerikai bank- és pénzügyi rendszer módszereit. A „tanulók” június 22-én kezdték meg öthetes tanulmá­nyukat a Fairfield Egyetemen, Connecticut államban. Utána három hétig különböző ameri­kai bankoknál folytatnak gya­korlatot. A programot az Orosz-Ame­rikai Bankfórum hozta életre. Ez egy magánszervezet, ame­lyet 1992-ben alapítottak Borisz Jelcin kívánságára. Sem a program szervezői, sem a ban­károk nem várják, hogy Orosz­ország bankrendszerét gyorsan modernizálni tudják. Az állam évtizedeken át mono­polizálta a rendszert, és bár tör­téntek decentralizációs erőfe­szítések, a bankrendszer to­vábbra is régimódi. A lakosok nagy része nem bízik a ban­kokban és otthon tartja a pén­zét. „Azt mondják Oroszor­szágban, tartsd a pénzedet a szalmazsákban” — mondta az AP amerikai hírügynökség tu­dósítójának Valentin Kuznye- cov, aki a moszkvai Koopbank Edinstvo értékpapír osztályá- nek helyettes vezetője. A tanfolyam résztvevői között vannak pénzintézeti elnökök és pénzváltók is. Aszerint válogat­ták ki őket, hogy milyen az isko­lai végzettségük és a tanulási kedvük. Legtöbbjük Oroszor­szágból jött, de van köztük 14 kazahsztáni és fehér orosz is. Nagy részük 20-as vagy 30-as éveiben van. A tanfolyam hallgatói napi nyolc órát töltenek tantermek­ben, s tanulmányozzák a hitel, a privatizáció, a valutaforga­lom, a belső ellenőrzés, az au­tomatizálás „titkait”. Pisztolyok a diákoknál Az amerikai fiatalok 59 százaléka állítja, hogy szert tehet pisztolyra. Ez a szám annak a közvéleménykuta­tásnak az eredménye, ame­lyet az amerikai Louis Harris közvéleménykutató intézet végzett a Harvard Egyetem megbízásából. Áprilisban és májusban 96 iskolában 2508 főiskolás és középiskolás diákot kérdez­tek meg. Azok között a fiatalok kö­zött, akik azt állítják, hogy szerezhetnek kézifegyvert, 62 százalék kijelentette, hogy ehhez mindössze 24 órára lenne szüksége. Kilenc szá­zalékuk állítja, hogy már rá­lőtt valakire, és 11 százalé­kuk azt, hogy céltáblája volt pisztolyból leadott lövésnek. A diákok 35 százaléka „való­színűnek mondta, hogy „nem éri meg az öregkort” mert fegyveres támadás áldozata lesz. Sztálin szeretett volna megszabadulni Joszip Broz Titotól, a szocialista tábor fenegyerekétől, akit ő maga „az imperializmus láncos kutyájának” titulált. A politi­kai döntés arról, hogy vé­gezzenek a jugoszláv állam vezetőjével, megszületett. Az Izvesztyija Volkogonov archívum kutatásaira és más adatokra támaszkodva a KGB újabb trükkjeit tárta a nyilvá­nosság elé, leleplezve egye­bek közt, miként tervelték ki ezt az akciót és miként hiúsult meg. Az újabb dokumentumok sokasága is azt bizonyítja, mi­lyen ötletgazdagon tevékeny­kedett a szovjet titkosszolgálat más, olykor egészen távoli or­szágokban. A közelmúltban lepleződött le például egy la­tin-amerikai vonatkozású fel­forgató hadművelet, amelynek a mai orosz sajtó szerint az volt a lényege, hogy Luis Cor- valánt, a Chilei Kommunista Párt Szovjetunióban élő főtit­kárát politikai aknamunka cél­jából visszaküldték hazájába. Corvalán arcát a szovjet plasztikai sebészek a felis- merhetetlenségig megváltoz­tatták, s közben több ál-Corva- lánt is foglalkoztattak, hogy a nemzetközi munkásmozgalom ismert személyisége időről időre feltűnhessen a nyilvá­nosság előtt. Jóval korábban, de szintén Spanyol-Amerikában volt az egyik állomása annak a nagy­szabású akciónak, amellyel a második világháború utáni években bízták meg a szovjet állambiztonsági minisztériu­mot. A Tito jugoszláv elnök el­leni akció egyik kulcsfigurája ugyanis egy Max fedőnevű ügynök volt, aki egy Trockij el­leni — akkor még sikertelen — merénylet részese volt. Dmitrij Volkogonov, az is­mert szovjetorosz történész bukkant rá azokra az iratokra, amelyek szerint Maxot Joszif Romualdovics Grigulevicsnek hívták, s később mint törté­nész a tudományos akadémia levelező tagja vált ismertté. Max-Grigulevics nagy erénye spanyol nyelvtudása és délies külseje volt. Ez tette lehetővé, hogy beépüljön Costa-Rica diplomáciai és politikai köre­ibe, s elérje, hogy új hazája rábízza az olasz és egyidejű­leg a jugoszláv nagyköveti posztot. Gondosan kimunkált sakkjátszma volt ez, amelynek végén Titónak kellett volna mattot kapnia. Sztálin min­denáron meg akarta büntetni egykori elvtársát az önfejű po­litikai irányvonalért, s Berija, aki a felső vezetés részéről az állambiztonsági tevékenysé­get felügyelte és Ignatyev, az illetékes miniszter a Tito meg­semmisítésére vonatkozó részletes tervet 1953 elején dolgozta ki. A Sztálin elé terjesztett hadműveleti vázlat négy lehe­tőséget körvonalazott. Az egyik változat abból indult ki, hogy a jugoszláv elnök hivata­los minőségében fogadja Ma­xot, aki a ruhájába rejtett ké­szülékből gyógyíthatatlan fer­tőzést okozó tüdővész-bakté- riumot sugároz Titóra és kör­nyezetének tagjaira (a végre­hajtót előzetesen védőszé­rummal oltották volna be). A másik változatban Max könnygázzal pánikot idéz elő, majd hangtompítós fegyverből lövést ad le a jugoszláv veze­tőre. Az utóbbi változat szín­helye London lett volna, ahová Titót vendégségként várták, esetleg Belgrád. Volt egy olyan változat is, amelyben Costa Rica diplomáciai képvi­selője egy ajándékdobozt nyújt át a délszláv állam elnö­kének, s ennek kibontásakor egy automatikus szerkezet nagyhatású mérget bocsát ki. Sztálin az Izvesztyija szerint állítólag helyeselte ezeket a James Bond-színvonalú ter­veket, de vonakodott végleges jóváhagyását adni, mivel kéte­lyei voltak a kivitelezéssel, il­letve a végrehajtásra kijelölt személy képességeivel kap­csolatban. Miközben a terve­zetet finomították, az SZKP fő­titkára megbetegedett, majd meghalt, a szovjet politikai elit legerősebb embere pedig le­vette a napirendről az akciót. Szilágyi Péter TÖRÖKORSZÁG SÖTÉT ALAGÚTJA Vakhit és terrorizmus A Kurd Munkapárt (PKK) szabadcsapatainak marta- lócai Erzincan tartomány Basbaglar településén a minap lemészároltak 28 fa­lusi lakost. A felgyújtott házakban bennégett 8 asz- szony. Sivasban még ennél is szörnyűbb volt a tűz... Az évek óta tartó kurd há­ború hátborzongató hírei Tö­rökországban — bármennyire elfoglalják is az újságok cím­oldalait — szinte már meg­szokottak. Az a döbbenetes gaztett azonban, amelyet Si- vas városában követtek el, még Basbaglar nevét is elho­mályosította. A sivasi tragédia nem a kurd háború frontján történt, de talán még baljósla- túbb. Szörnyű szállodatűz — Nemzetünk sötét alagút- ban támolyog. Mintha egyre súlyosabb lidércnyomás ne­hezedne ránk — így jelle­mezte helyzetet a Hürriyet című török lap. A szállodatűz- ben — a lángcsóvát gyűlölet­től elvakult muszlimok hajítot­ták — harmincnyolcán haltak meg, s 60 személy megsebe­sült. A tömeg akadályozta a tűzoltást, és a menekülőket visszakergette a Madimak ho­telt elpusztító lángokba. A ha­lottak között ismert írók és köl­tők voltak: Asim Bezirci, Muh- lis Akarsu, Hasret Gültekin. A fanatikusok elsősorban még­sem az ő halálukat akarták, hanem Aziz Nesin 78 éves író, szatirikus, baloldali ember éle­tére törtek. Az utóbbi páratlan szerencse folytán életben ma­radt. Sivasban röplapokon már napokkal korábban meg­kezdték ellene az uszítást; az embereket a sivasi polgár- mester, az Erbakan által 1983-ban alapított fundamen­talista irányzatú Jólét Pártja tagja lovalta bele a kilengé­sekbe. Törökországban, Atatürk vi­lági köztársaságában sokan úgy hitték, hogy a sivasihoz hasonló eset már elképzelhe­tetlen. Pedig az ottani esemé­nyek csak szörnyűséges csúcspontját képezték a val­lási indíttatású erőszakos cse­lekmények hosszú sorozatá­nak. Iszlám vakbuzgók már évekkel ezelőtt merényletet követtek el Muammer Aksoy alkotmányjogász ellen. Ezzel kezdődött, majd később más világi személyiségek elleni támadásokkal folytatódott. Ezeknek estek áldozatul Cetin Emec és Ugur Mumcu újság­írók, Bahriye Ücok politiku­sasszony, és Turan Dursun író, eredetileg mufti, aki ké­sőbb könyveiben bíráló han­got ütött meg az iszlámmal szemben. Látnoki szavak A törökországi síiták az ale- viták. Ők mindig is elutasítot­ták a sariát — a legszigorúbb iszlám törvénykezést. S az at- atürki állam világi jellege mel­lett elkötelezett értelmiségiek körében sok a baloldali. Sivas azonban fundamentalista vi­déken terül el; a környéket az aczmendiler iszlám testvérek tartják rettegésben... Ankarában, Isztambulban és Adanában heves tiltakozó megmozdulások voltak a si­vasi vérengzés miatt. A török fővárosban, ahol a szállodatűz húsz áldozatát temették, a gyászszertartás a vallási fun­damentalizmus elleni politikai tüntetéssé változott. Az embe­reket a gyilkos merényleten kívül az késztette megmozdu­lásra, hogy a karhatalom Si­vasban tétlenkedett. A felzak­latott fanatikusok ugyanis a gyújtogatás után még hét-nyolc órán át zavartalanul tombolhattak; garázdálkodtak, ■ feldúltak egy művelődési köz­pontot, majd ledöntötték ta­lapzatáról és összetörték Pir Szultán Abdái szobrát. Ankarában most sokaknak eszébe ötlik Abramovitz volt amerikai nagykövetnek a si­vasi tragédiát közvetlenül megelőző látnoki figyelmezte­tése: a kurd szélsőségeseken kívül iszlamista erők is aláás­sák az eddig Nyugat felé tájé­kozódó török NATO-társ belső ellenállóképességét. Ezért ja­vasolta a gazdaság mielőbbi rendbe tételét. Ha ugyanis to­vább nő a szakadék szegény és gazdag között, az iszlamis- ták áldatlan hatása mind mé­lyebbre hatol a társadalom szövetébe. A délkeleti tarto­mányokból a nincstelenek ez­rei vándorolnak a nagyváro­sokba; számukra a vallás a végső menedék, s ezt hasz­nálja ki a fundamentalista Er- bakan-féle Jólét Pártja. Szétzúzzák a PKK-t? Almuth Baron, a térség né­met ismerője felteszi a kér­dést: vajon képes-e a belpoli­tikai porondon még tapaszta­latlan Tansy Ciller miniszter­elnök-asszony kellő eréllyel fellépni a terebélyesedő szél­sőséges vallási áramlatokkal szemben? Ankarában július közepén híre járta, hogy Ciller asszony talán csak átmenetil megoldás; küszöbön áll a ha­gyományosan világi beállítot- taságú katonaság állam- csínyje. Tansy Ciller azonban — le­galábbis a kurd kérdésben — már döntött: szét akarja zúzni a PKK-t, amelynek terroristái pár napja szombat délután újabb, ez alkalommal halálos kimenetelű kézigránátos me­rényletet hajtottak végre a dél-törökországi Antalya ten­gerpartján fürdővendégek el­len. Délkelet-Törökország ha­ditáborrá változott: 140 ezer katonát vontak össze. Flesch Isrván

Next

/
Oldalképek
Tartalom