Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-22 / 169. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. július 22., csütörtök Elítélő határozat már elismerés? „Közvetve már az ENSZ is elismerte a Krajinai Szerb Köztársaságot, amikor elítélő határozatot hozott ellene” — érvel a Die Presse című bécsi lap hasábjain Slobodan Jar- cevic, a köztársaság külügyminisztere. Szerinte a krajinai szerbek békés megoldást kívánnak, ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a horvát hadsereg vonuljon vissza területeikről. S mint mondta, azért lövik a szerbek az Adria-parti horvát városokat, mert ezek szállodái zsúfolva vannak horvát katonákkal. Szakértői tanulmány az illetékességről A Hofburgban, a bécsi elnöki kancellárián örömet és megnyugvást, a külügyminisztériumban és Vranitzky kancellár hivatalában nyugtalanságot keltett az a szakértői tanulmány, amely Thomas Klestil államfő kérésére készült az osztrák külpolitika gyakorlásának illetékességéről. Eszerint Ausztria képviselete a külföld felé az osztrák szövetségi elnök monopóliuma. E szakértői jelentést szegezheti szembe az osztrák államfő a „túlzott külpolitikai aktivitását’ bírálókkal. Horvátország kis lépései Horvátország a kis lépések politikáját választotta a területének egynegyedét megszálló szerb szakadárokkal szemben, abban a reményben, hogy újabb engedmények árán fokozatosan visszanyeri e területek feletti ellenőrzését — mondta Franjo Tudjman horvát elnök újságíróknak. Figyelmeztetett arra is, hogy azok, akik totális háborúra szólítják fel Milosevic Szerbiája ellen, nem tudják, milyen eszközök állnak az ellenfél rendelkezésére. Szlovák fegyverek, haditechnika A hadseregre szánt alacsony költségvetési keret az idén sem nyugati fegyvervásárlást, sem a meglevő fegyverzet modernizálását nem teszi lehetővé — nyilatkozta a SME-nek Anton Fillo alezredes, a szlovák védelmi minisztérium szóvivője. Meciar ugyanis Budapestről hazatérve azt nyilatkozta, hogy Szlovákia száznyolcvan millió dollár értékű fegyvervásárlással akar válaszolni a nyolcszáz millió dolláros magyar fegyvervásárlásra (ez az orosz adósság törlesztése). A szlovák Köztársaság hadi- technikája ma fölötte van annak a kvótának, amellyel az európai fegyverkorlátozási egyezmény értelmében rendelkezhet. Újabb műhold gyűjti a titkos adatokat Néhány kudarccal végződött próbálkozás után az amerikai General Dynamics űrhajózási vállalat a légierő megbízásából felbocsátott a világűrbe egy távközlési műholdat. A 140 millió dollár értékű, atomtámadásnak is ellenállni képes szatellita feladata — a dpa jelentése szerint — titkos adatok gyűjtése és továbbítása a földre. Az amerikai légierő összesen 14 távközlési műholdat működtet, ebből a típusból ez a hetedik. Katona ebédidőben Egy moldovai katona a tenyeréből eteti a közelébe merészkedő galambot, míg másik kezében géppisztolyát tartja a Benderibe vezető út szélén, ahol nemrég több súlyos összecsapásra is sor került. Amerikában tanulnak az orosz bankárok Újabb KGB-trükkökre derült fény Méreg vagy hangtalan golyó Tito ellen 229 orosz bankár és bank- tisztviselő 8 hetet tölt az Egyesült Államokban, hogy megtanulja az amerikai bank- és pénzügyi rendszer módszereit. A „tanulók” június 22-én kezdték meg öthetes tanulmányukat a Fairfield Egyetemen, Connecticut államban. Utána három hétig különböző amerikai bankoknál folytatnak gyakorlatot. A programot az Orosz-Amerikai Bankfórum hozta életre. Ez egy magánszervezet, amelyet 1992-ben alapítottak Borisz Jelcin kívánságára. Sem a program szervezői, sem a bankárok nem várják, hogy Oroszország bankrendszerét gyorsan modernizálni tudják. Az állam évtizedeken át monopolizálta a rendszert, és bár történtek decentralizációs erőfeszítések, a bankrendszer továbbra is régimódi. A lakosok nagy része nem bízik a bankokban és otthon tartja a pénzét. „Azt mondják Oroszországban, tartsd a pénzedet a szalmazsákban” — mondta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának Valentin Kuznye- cov, aki a moszkvai Koopbank Edinstvo értékpapír osztályá- nek helyettes vezetője. A tanfolyam résztvevői között vannak pénzintézeti elnökök és pénzváltók is. Aszerint válogatták ki őket, hogy milyen az iskolai végzettségük és a tanulási kedvük. Legtöbbjük Oroszországból jött, de van köztük 14 kazahsztáni és fehér orosz is. Nagy részük 20-as vagy 30-as éveiben van. A tanfolyam hallgatói napi nyolc órát töltenek tantermekben, s tanulmányozzák a hitel, a privatizáció, a valutaforgalom, a belső ellenőrzés, az automatizálás „titkait”. Pisztolyok a diákoknál Az amerikai fiatalok 59 százaléka állítja, hogy szert tehet pisztolyra. Ez a szám annak a közvéleménykutatásnak az eredménye, amelyet az amerikai Louis Harris közvéleménykutató intézet végzett a Harvard Egyetem megbízásából. Áprilisban és májusban 96 iskolában 2508 főiskolás és középiskolás diákot kérdeztek meg. Azok között a fiatalok között, akik azt állítják, hogy szerezhetnek kézifegyvert, 62 százalék kijelentette, hogy ehhez mindössze 24 órára lenne szüksége. Kilenc százalékuk állítja, hogy már rálőtt valakire, és 11 százalékuk azt, hogy céltáblája volt pisztolyból leadott lövésnek. A diákok 35 százaléka „valószínűnek mondta, hogy „nem éri meg az öregkort” mert fegyveres támadás áldozata lesz. Sztálin szeretett volna megszabadulni Joszip Broz Titotól, a szocialista tábor fenegyerekétől, akit ő maga „az imperializmus láncos kutyájának” titulált. A politikai döntés arról, hogy végezzenek a jugoszláv állam vezetőjével, megszületett. Az Izvesztyija Volkogonov archívum kutatásaira és más adatokra támaszkodva a KGB újabb trükkjeit tárta a nyilvánosság elé, leleplezve egyebek közt, miként tervelték ki ezt az akciót és miként hiúsult meg. Az újabb dokumentumok sokasága is azt bizonyítja, milyen ötletgazdagon tevékenykedett a szovjet titkosszolgálat más, olykor egészen távoli országokban. A közelmúltban lepleződött le például egy latin-amerikai vonatkozású felforgató hadművelet, amelynek a mai orosz sajtó szerint az volt a lényege, hogy Luis Cor- valánt, a Chilei Kommunista Párt Szovjetunióban élő főtitkárát politikai aknamunka céljából visszaküldték hazájába. Corvalán arcát a szovjet plasztikai sebészek a felis- merhetetlenségig megváltoztatták, s közben több ál-Corva- lánt is foglalkoztattak, hogy a nemzetközi munkásmozgalom ismert személyisége időről időre feltűnhessen a nyilvánosság előtt. Jóval korábban, de szintén Spanyol-Amerikában volt az egyik állomása annak a nagyszabású akciónak, amellyel a második világháború utáni években bízták meg a szovjet állambiztonsági minisztériumot. A Tito jugoszláv elnök elleni akció egyik kulcsfigurája ugyanis egy Max fedőnevű ügynök volt, aki egy Trockij elleni — akkor még sikertelen — merénylet részese volt. Dmitrij Volkogonov, az ismert szovjetorosz történész bukkant rá azokra az iratokra, amelyek szerint Maxot Joszif Romualdovics Grigulevicsnek hívták, s később mint történész a tudományos akadémia levelező tagja vált ismertté. Max-Grigulevics nagy erénye spanyol nyelvtudása és délies külseje volt. Ez tette lehetővé, hogy beépüljön Costa-Rica diplomáciai és politikai köreibe, s elérje, hogy új hazája rábízza az olasz és egyidejűleg a jugoszláv nagyköveti posztot. Gondosan kimunkált sakkjátszma volt ez, amelynek végén Titónak kellett volna mattot kapnia. Sztálin mindenáron meg akarta büntetni egykori elvtársát az önfejű politikai irányvonalért, s Berija, aki a felső vezetés részéről az állambiztonsági tevékenységet felügyelte és Ignatyev, az illetékes miniszter a Tito megsemmisítésére vonatkozó részletes tervet 1953 elején dolgozta ki. A Sztálin elé terjesztett hadműveleti vázlat négy lehetőséget körvonalazott. Az egyik változat abból indult ki, hogy a jugoszláv elnök hivatalos minőségében fogadja Maxot, aki a ruhájába rejtett készülékből gyógyíthatatlan fertőzést okozó tüdővész-bakté- riumot sugároz Titóra és környezetének tagjaira (a végrehajtót előzetesen védőszérummal oltották volna be). A másik változatban Max könnygázzal pánikot idéz elő, majd hangtompítós fegyverből lövést ad le a jugoszláv vezetőre. Az utóbbi változat színhelye London lett volna, ahová Titót vendégségként várták, esetleg Belgrád. Volt egy olyan változat is, amelyben Costa Rica diplomáciai képviselője egy ajándékdobozt nyújt át a délszláv állam elnökének, s ennek kibontásakor egy automatikus szerkezet nagyhatású mérget bocsát ki. Sztálin az Izvesztyija szerint állítólag helyeselte ezeket a James Bond-színvonalú terveket, de vonakodott végleges jóváhagyását adni, mivel kételyei voltak a kivitelezéssel, illetve a végrehajtásra kijelölt személy képességeivel kapcsolatban. Miközben a tervezetet finomították, az SZKP főtitkára megbetegedett, majd meghalt, a szovjet politikai elit legerősebb embere pedig levette a napirendről az akciót. Szilágyi Péter TÖRÖKORSZÁG SÖTÉT ALAGÚTJA Vakhit és terrorizmus A Kurd Munkapárt (PKK) szabadcsapatainak marta- lócai Erzincan tartomány Basbaglar településén a minap lemészároltak 28 falusi lakost. A felgyújtott házakban bennégett 8 asz- szony. Sivasban még ennél is szörnyűbb volt a tűz... Az évek óta tartó kurd háború hátborzongató hírei Törökországban — bármennyire elfoglalják is az újságok címoldalait — szinte már megszokottak. Az a döbbenetes gaztett azonban, amelyet Si- vas városában követtek el, még Basbaglar nevét is elhomályosította. A sivasi tragédia nem a kurd háború frontján történt, de talán még baljósla- túbb. Szörnyű szállodatűz — Nemzetünk sötét alagút- ban támolyog. Mintha egyre súlyosabb lidércnyomás nehezedne ránk — így jellemezte helyzetet a Hürriyet című török lap. A szállodatűz- ben — a lángcsóvát gyűlölettől elvakult muszlimok hajították — harmincnyolcán haltak meg, s 60 személy megsebesült. A tömeg akadályozta a tűzoltást, és a menekülőket visszakergette a Madimak hotelt elpusztító lángokba. A halottak között ismert írók és költők voltak: Asim Bezirci, Muh- lis Akarsu, Hasret Gültekin. A fanatikusok elsősorban mégsem az ő halálukat akarták, hanem Aziz Nesin 78 éves író, szatirikus, baloldali ember életére törtek. Az utóbbi páratlan szerencse folytán életben maradt. Sivasban röplapokon már napokkal korábban megkezdték ellene az uszítást; az embereket a sivasi polgár- mester, az Erbakan által 1983-ban alapított fundamentalista irányzatú Jólét Pártja tagja lovalta bele a kilengésekbe. Törökországban, Atatürk világi köztársaságában sokan úgy hitték, hogy a sivasihoz hasonló eset már elképzelhetetlen. Pedig az ottani események csak szörnyűséges csúcspontját képezték a vallási indíttatású erőszakos cselekmények hosszú sorozatának. Iszlám vakbuzgók már évekkel ezelőtt merényletet követtek el Muammer Aksoy alkotmányjogász ellen. Ezzel kezdődött, majd később más világi személyiségek elleni támadásokkal folytatódott. Ezeknek estek áldozatul Cetin Emec és Ugur Mumcu újságírók, Bahriye Ücok politikusasszony, és Turan Dursun író, eredetileg mufti, aki később könyveiben bíráló hangot ütött meg az iszlámmal szemben. Látnoki szavak A törökországi síiták az ale- viták. Ők mindig is elutasították a sariát — a legszigorúbb iszlám törvénykezést. S az at- atürki állam világi jellege mellett elkötelezett értelmiségiek körében sok a baloldali. Sivas azonban fundamentalista vidéken terül el; a környéket az aczmendiler iszlám testvérek tartják rettegésben... Ankarában, Isztambulban és Adanában heves tiltakozó megmozdulások voltak a sivasi vérengzés miatt. A török fővárosban, ahol a szállodatűz húsz áldozatát temették, a gyászszertartás a vallási fundamentalizmus elleni politikai tüntetéssé változott. Az embereket a gyilkos merényleten kívül az késztette megmozdulásra, hogy a karhatalom Sivasban tétlenkedett. A felzaklatott fanatikusok ugyanis a gyújtogatás után még hét-nyolc órán át zavartalanul tombolhattak; garázdálkodtak, ■ feldúltak egy művelődési központot, majd ledöntötték talapzatáról és összetörték Pir Szultán Abdái szobrát. Ankarában most sokaknak eszébe ötlik Abramovitz volt amerikai nagykövetnek a sivasi tragédiát közvetlenül megelőző látnoki figyelmeztetése: a kurd szélsőségeseken kívül iszlamista erők is aláássák az eddig Nyugat felé tájékozódó török NATO-társ belső ellenállóképességét. Ezért javasolta a gazdaság mielőbbi rendbe tételét. Ha ugyanis tovább nő a szakadék szegény és gazdag között, az iszlamis- ták áldatlan hatása mind mélyebbre hatol a társadalom szövetébe. A délkeleti tartományokból a nincstelenek ezrei vándorolnak a nagyvárosokba; számukra a vallás a végső menedék, s ezt használja ki a fundamentalista Er- bakan-féle Jólét Pártja. Szétzúzzák a PKK-t? Almuth Baron, a térség német ismerője felteszi a kérdést: vajon képes-e a belpolitikai porondon még tapasztalatlan Tansy Ciller miniszterelnök-asszony kellő eréllyel fellépni a terebélyesedő szélsőséges vallási áramlatokkal szemben? Ankarában július közepén híre járta, hogy Ciller asszony talán csak átmenetil megoldás; küszöbön áll a hagyományosan világi beállítot- taságú katonaság állam- csínyje. Tansy Ciller azonban — legalábbis a kurd kérdésben — már döntött: szét akarja zúzni a PKK-t, amelynek terroristái pár napja szombat délután újabb, ez alkalommal halálos kimenetelű kézigránátos merényletet hajtottak végre a dél-törökországi Antalya tengerpartján fürdővendégek ellen. Délkelet-Törökország haditáborrá változott: 140 ezer katonát vontak össze. Flesch Isrván
