Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-19 / 166. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASAG 1993. július 19., hétfő Világbanki kölcsön adóigazgatási rendszerre A Világbank Igazgatótanácsa jóváhagyta a magyar kormány hitelkérelmét, melynek célja egy korszerű, számítástechnikai alapokon nyugvó adóigazgatási rendszer kialakítása. A programhoz a Világbank huszonkilencmillió dollár összegű kölcsönt nyújt. Az Apeh informatikai rendszerének fejlesztését szolgáló kölcsönt tizenöt évre a szokásos világbanki kamatfeltételekkel biztosítja a nemzetközi pénzügyi szervezet. A tb ragaszkodik a vagyonjuttatáshoz Úgy tűnik, a kormány sem a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásáról hozott országgyűlési határozatot, sem magát a tb-t nem veszi elég komolyan. A Parlament a vagyonjuttatást és nem a vagyonkezelés átadását szavazta meg a társadalombiztosítás számára, a tb-alapokat kezelő önkormányzatok pedig ragaszkodnak ehhez a vagyontömeghez. A vagyonátadásból mindeddig semmi sem valósult meg annak ellenére, hogy 1994 végéig összesen 300 milliárd forint értékű vagyonhoz kellene juttatni a társadalombiztosítást. Tojásexport Svájcba Svájcba exportál friss tojást a székesfehérvári Aranybulla Mezőgazdasági Részvénytársaság. A két éve működő, korszerű, az európai közös piaci előírásoknak mindenben megfelelő négy válogatóban évente 35 millió tojást osztályoznak, csomagolnak a vevők igényei szerint. Elsősorban a nagy áruházláncokhoz tartozó boltokba szállítanak itthon és külföldön, legutóbbi üzletkötésük alapján 8-10 millió darabot svájci üzletfeleiknek. Matáv-Ericsson megállapodás Több mint tízezer előfizetői vonal létesítését teszi lehetővé az a megállapodás, amely a Matáv Rt Budapesti Távbeszélő Igazgatósága és a távközlési vállalat egyik legnagyobb szállítója, az Ericsson Technika Kft között jött létre. A Budapest Business Project keretében, csaknem 800 millió forint értékben megkötött szerződés értelmében szinte az összes Budapesten létesített vagy telepítés alatt álló Ericsson AXE típusú telefonközpontba olyan gyorsan telepíthető berendezést helyeznek el, amely nemcsak az üzleti előfizetők számára nyújthat gyors tele- fonhozjutást, de az alacsony telefonellátottságú területek lakóinak gondjain is enyhíthet. Cáfol az a •• AVU Az ÁVÜ Ipar Privatizációs Igazgatósága cáfolja azt a sajtóban is megjelent feltételezést, miszerint az Autóker és a cukoripar privatizációjakor a vevők még a szerződésben rögzített töredék-vételárakat sem fizették ki — húzza alá az Állami Vagyonügynökség sajtószolgálatának közleménye. A dokumentum megállapítja, hogy mind az Autóker Holding Rt, mind a cukorgyárak esetében a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetnek a vevők. SZOMJAZNAK A FÖLDEK Túl az aratás felén Az utóbbi évtized legalacsonyabb termése (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben csaknem nyolcvankétezer hektáron termett kalászos és mostanra, ennek több mint felét, ötvenöt százalékát betakarították. Jó- néhány gazdaság, például a balatonszentgyörgyi, a ma- gyaratádi, a nagyberényi, a ri- nyaújlaki, a ságvári, a balaton- lellei minden kalászos gabonát betakarított, de a búza aratásával is végzett a hetesi, az inkei, a nemesvidi, a nagyatádi és a kadarkúti szövetkezet. Az őszi árpa gyakorlatilag már sehol sem „áll a lábán”, így a végleges elszámolások után már nem sokat változhat a hektáronkénti 3,8 tonnás hozam. A búza hatvanhat százaléka is magtárba került; az eddigi termésátlag 3,6 tonna. Ilyen alacsony hozam legutoljára 1981-ben volt Somogy megyében! A kombájnolást követően mindenütt ütemesen folynak az aratást követő munkák: a szalma több mint egyharma- dát betakarították a gazdaságok, és ugyanilyen arányban végzik a tarlóhántást is. Ahol ezt elhatározták, nyomon követi a munkát tarlóvetés; a mintegy ezerhatszáz hektárnyi másodvetés magjának fele már a földben van. Főként a termőföldet tápláló zöldtrágyát és takarmányféleségeket termelnek a gazdálkodók másodnövényként. A szárazság, az aszály, nemcsak a kalászosokat érlelte meg a szokottnál két héttel korábban, a repce és a borsó betakarítása is közel áll a befejezéshez. A több mint hétezer hektárnyi borsóból alig hétszáz hektár van már vissza, és nem éri el a hektáronkénti termés az 1,7 tonnát (1984-ben 3,2, 1989-ben 2,5 tonna volt). A hatezer hektárnyi repce nyolcvannyolc százalékával végeztek — rendkívül kis termésátlaggal fizet ez az ipari növény is. Az átlag jelenleg 1242 kiló. V. M. Folyamatos a búza átvétele a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. Minden beérkező szállítmányból mintát vesznek és azt a kaposvári malom minőség ellenőrző laboratóriumában elemzik. A képen a sütőipari érték meghatározása folyik. Fotó: Kovács Tibor HELYÉT VESZTETT BENZINKÚT Félidőben az Alpoktól az Adriáig vásár szervezése Baté nehéz keresztje Felbolydult a falu — Adóval fenyegetnek A kiállítók már a helyüket keresik Magasba csaptak az indulatok Batéban, két pártra szakadt a falu: a benzinkút miatt. Horváth Zoltán polgármester azt mondta: — Önkormányzati föld eladásáról próbált meg dönteni néhány napja, a lakosság véleményét is kikérve a batéi képviselőtestület. A kérdéses területre benzinkutat szeretne építeni egy vállalkozó. A benzinkút szükségességével mindenki egyetért, mivel ez a vidék teljesen ellátatlan, egészen Kaposvárig kell menniük, akik tankolni akarnak. A pénz is jól jönne, amit a vállalkozó a területért illetve a későbbiekben adóként befizet a falukasszába. A vita amiatt van, hogy hová épüljön a kút. Három hónapja új földterülethez jutott az ön- kormányzat: több képviselő ennek a földnek egy részére képzeli el. A bökkenő mindössze az, hogy lakóövezetről van szó, s a környéken lakók — érthetően — nem látnának szívesen a házuk mellett egy benzinkutat. Ők a falutól távolabb, az úgynevezett régi temetővel szemben javasolnák megépíteni, ami azonban már nem önkormányzati hanem szövetkezeti részaránytulajdon, így a község elesne a bevételtől. Emellett az eladást nyélbeütni is tovább tartana, márpedig a vállalkozó határidőt szabott. Mindezért a polgármester az eredeti megoldást támogatja. Bodó József képviselő a másik tábort képviseli. Elmondta, a kérdéses területről eredetileg úgy döntött a testület, hogy ott lakótelkeket alakítanak ki és sportpályát építenek. Most pedig homlokegyenest ellenkező döntést akar a testület egy része. — Nemcsak az ittlakók érdekeit sérti, de ésszerűtlen is benzinkútépítésre kihasítani innen területet, ugyanis lezárjuk a község terjeszkedésének útját. Arról nem is beszélve, hogy a terület többi részén — a korábban elfogadott településfejlesztési tervének értelmében — lakótelkeket szándékozik az önkormányzat kialakítani, márpedig ha a szomszédban egy benzinkút van, ki veszi meg ezeket a telkeket? A már meglévő házak értékét is csökkenti egy benzinkút közelsége. Ha ide benA régi temető az egyik „alternatíva”. Batéban most csak itt van béke és nyugalom (Fotó: Kovács Tibor) zinkút épül, elveszítjük azokat az adókedvezményeket is, amelyek e belterület lakóterületté alakításával egyébként járnának... Mára egészen elfajult a helyzet. Akik a benzinkút számára elképzelt területen laknak, a többiek szemében maradiak, a haladás gátlói, hogy csak a „legfinomabb” jelzőket említsük. Olaj volt a tűzre, hogy az egyik képviselő mintegy megfenyegette a lakosságot, benzinkút nélkül kénytelen lesz több adót kivetni az önkormányzat. Az sem tűnik éppen a legszabályosabb lépésnek, hogy a vállalkozás megpályáztatása elmaradt. Kétharmados többség híján a nyilvános ülésen nemleges döntés született, azonban a lakóövezeti benzinkutat támogató lakosok elindítottak egy aláírásgyűjtést népszavazás kezdeményezésére. Nagy László Dr. Kelemen László: Akkor ez io vásár lesz... (Folytatás az 1. oldalról) — Azt hiszem bátran elmondhatom, kedvezően fogadták a cégek az ajánlatunkat. Több, mint ötven konkrét igény — kitöltött és lepecsételt jelentkezési lap — érkezett vissza, de ennél jóval többen telefonon, és személyesen jelezték részvételi szándékukat, amit a szabadságolások után hivatalosan is meg kívánnak tenni. A rendezőség következő feladata az lesz, hogy azokat, akik már konkrét helyigénnyel léptek fel, július 22-ére meghívtuk a helyszínre, ahol esetleg már azt is konkrétan kiválaszthatják, hol lesz a standjuk. — A helyszín ugyanaz, mint egy éve? — Igen, azzal a kiegészítéssel, hogy az RSG-csarnok, és a tekecsarnok mellett rendelkezésünkre áll két könnyű- szerkezetes, elemekből ösze- építhető csarnok is, amiket az igényekhez mérten állítunk majd fel. Ezekkel 1800 négyzetméterrel megnövelhetjük a fedett kiállítórészt. — A helyi és környékbeli vállalkozások mellett honnan várnak még kiállítókat? — Konkrét szerződésünk van több, elsősorban budapesti céggel, de jönnek Nyíregyházáról, Debrecenből is. A külföldiek közül Kaposvár vaNő a hazai tulajdonlás Amíg 1990-ben az eladott állami vagyonból csak 5 százalékban részesedtek a hazai befektetők, addig 1993-ban a magyar tulajdonosok aránya már 55 százalék — közölte Szabó Tamás szombaton Tégláson, a Hajdúsági Iparművekben. Elmondta: a hazai tulajdonlás — a kormány szándékai szerint — nagy léptékkel halad előre. Kiemelten kezelik a kárpótlást, amely maga is egyfajta privatizációs technika. A kárpótlási jegyek „fedezeteként” kétszázhúsz milliárd forintos lamennyi testvérvárosát meghívtuk, közülük Tver és Csíkszereda már jelezte: jönnek, több kiállítóval. Horvátországból ezen a héten várjuk a személyes megkeresést, és Románia más városaiból is lesz kiállító biztosan. De hogy még ki mindenki jön, az lehet, hogy csak az utolsó pillanatban derül ki, hisz a nyár közepén sokan szabadságon vannak, s úgy gondolják, majd akkor érdeklődnek, ha ismét dolgozni kezdenek. — A jó vásár változatos kínálaté. Mi lesz a Alpoktól az Adriáig kiállítás fő profilja? — Akkor ez jó vásár lesz, mert igazán sokszínű a résztvevők tevékenységi köre. De emellett igyekszünk szakterületenként csoportosítani a kiállítókat: lesz egy lakás, otthon, bútor szakmai rész, az egyik könnyűszerkezetes épületbe az autósokat szeretnénk ösz- szegyűjteni, és biztos, hogy külön részt kapnak az iroda- és híradástechnikai cégek. A vásárigazgató még elmondta, a számos szakmai program mellett igazi közönségcsalogató rendezvények is tarkítják majd a kiállítást, ahol nagyon reméli, jó idő lesz. Mindenesetre a másodikként jelentkezett jósnő erre ígéretet is tett. V. O. vagyont biztosított a kormány. A miniszter szerint a Hajdúsági Iparművek fejlesztése elképzelhetetlen a napirenden lévő privatizálás nélkül. A kormány döntése alapján a HIM-et 100 százalékban privatizálják. A stabil helyzetű gyárnak — amely különféle háztartási gépeket gyárt — olyan partnert keresnek, aki pótlólagos tőkét tud alaptőkeemelés formájában befektetni, támogatják a munkavállalói részvényvásárlást és a vezetői kivásárlást is. Minőségellenőrzőben a búza
