Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17 / 165. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 17., szombat Kétmillióan 500 ezer hektár parlagon a létminimumon Jelenleg kétmillióra vagy ennél is többre becsülhető a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a létmini­mumon, vagy ennél is alacso­nyabb szinten élők száma. Közülük mintegy 400 ezren élnek a létminimum 70 száza­lékánál kisebb jövedelemből. A múlt évben 1,6 millióan, 1989-ben pedig 800 ezren él­tek a létminimum alatt. Gyáravatás Orosházán Orosházán felavatták a ka­nadai tulajdonban lévő Oros­házi Mezőgép Rt új, gépko­csialkatrész-gyártó gyárát, amelyben elsőként az ameri­kai General Motors és Ford cégek tehergépkocsijaiba ké­szül évente egymilliárd forint értékben fék-rásegítő vákum- szivattyú. A hatmillió dolláros beruházással épült gyáregy­ség az esztergomi Su- zuki-gyár mintájára készült, alapterülete háromezer-kettő- száznegyven négyzetméter. Energiatagozat alakult Megalakult a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara energiatagozata. Bajnok Gá­bor, a tagozat elnöke el­mondta, hogy a szervezetet azoknak az energiahordozók­nak a forgalmazásával és im­portjával foglalkozó vállalko­zások hozták létre, amelyek mindenképpen el kívánják ha­tárolni magukat azoktól, akik visszaélnek a lehetőségekkel, a szabályozás és pontos el­lenőrzés hiányával. Ipari termelés Az ipari termelés májusban 2,8 százalékkal haladta meg az előző év hasonló idősza­káét. Az ipari termelés volu­mene azonban így is igen ala­csony. A korábbi évekéhez vi­szonyítva a májusi teljesít­mény az 1985. évi 65,7 száza­lékát érte el. Januárban és februárban mind a belföldi, mind az exportértékesítés csökkent, viszont márciusban már kisebb mértékű növeke­dés is bekövetkezett. Elkerülő út Rábafüzesnél A már évek óta egyre romló állapotok és a lakosság tilta­kozásának hatására megépül az ország harmadik legna­gyobb határátkelőjéhez, Rá- bafüzeshez vezető városi el­kerülő út. A beruházás finan­szírozására az adott lehető­séget, hogy az Európai Kö­zösség intézményes segély- programja, a Phare keretében 5 millió ECU — mintegy 550 millió forint — értékben négy határátkelőhelyhez (Rédics, Röszke, Tompa, Rábafüzes) vezető út fejlesztésére kapott hitelt a magyar kormány. Az építkezés költsége kétszáz­húsz millió forint, a munkála­tokat a tervek szerint novem­ber 30-ra fejezik be. Adásvétel a Chinoinnál A Sanofi Winthrop és az Ál­lami Vagyonkezelő Rt mege­gyezett a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár Rt rész­vényei 11 százalékának el­adásáról. így a Sanofi Winth­rop a Chinoin 51 százalékos többségi részvénytulajdonosa lesz, a fennmaradó 49 száza­lék továbbra is az ÁV Rt tulaj­dona. Az adásvétellel erősö­dött a Chinoin helyzete a nemzetközi piacon. Elvisszük szárazon Nem véletlen, hogy az amúgy is legszegényebb vidékek azok, amelyeken a legtöbb föld marad parlagon (Folytatás az 1. oldalról) — Pontos előrejelzésekkel nem szolgálhatok, azok titko­sak. Júniusban 35-36 mázsás búzatermésre számítottak, szerintem ennél még legalább tíz százalékkal kevesebb lesz az országos átlag. Ezen azonban már túl vagyunk. Ami most igazán gondot okoz, az a kukorica és a cukorrépa. A kukorica címerhányása és a nővirágok fejlődése nem meg­felelő. Napi 3 mm csapadék kellene, enélkül hiányos a megtermékenyülés, a szem­képződés. Ilyen aszályban előfordul, hogy egyáltalán nem képződik kukoricacső. Kétségbeejtő a cukorrépa ál­lapota is, különösen ott, ahol öntözésre sincs lehetőség. — Valóban veszélybe került az ország kenyere? — Lakossági fogyasztásra nálunk mintegy 1,6 millió tonna gabona szükséges, ez biztosan meglesz. Körülbelül 3-3,2 millió tonnára számítha­tunk kenyérgabonából. Más kérdés, hogy 5 millió tonna szokott lenni. Ebből rendsze­rint kétmillió tonnát értékesí­teni lehetett Keleten. Most hozzávetőleg 800-900 ezer tonnára van exportígérvény. — Ilyen körülmények között nem kellene teljes szerkezet- váltást végrehajtani a magyar mezőgazdaságban? — A teljes szerkezetváltás csak egy álom, nem sok köze van a realitásokhoz. Ezen a szélességi fokon elsősorban a búza és a kukorica terem meg. Európában Ukrajna, Pá­rizs környéke, az észak-olaszországi Pó folyó völgye, Magyarország és a Bácska a fő búzatermő vidé­kek. Tőlünk északra csak el­vétve termesztenek szemes­kukoricát, s ezek olyan adott­ságok, amelyeken nem lehet változtatni. Növelni lehet ezeknek a terményeinknek a feldolgozottsági fokát, azaz több lisztet, tésztát lehet érté­kesíteni. Az alapfeltételek azonban adottak. Nálunk 1 millió hektáron termesztenek búzát, 1,1 millió hektáron ku­koricát, 400 ezer hektáron ár­pát. Ezeket nem lehet banán­nal helyettesíteni, vagy gya­pottal, mint annak idején pró­bálták. A kukorica tavaly 39 mázsát termett hektáronként, azaz a költség nagyobb volt, mint a hozam, ennek ellenére a szerkezetben csak kisebb aránymódosításokról lehet szó. — Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben folytonosan változik a klíma? — Annak, hogy 15 millióról 10 millió tonnára csökkent a gabonatermelés Magyaror­szágon, nemcsak az időjárás az oka. A 80-as években el­kezdték kivonni a pénzt a me­zőgazdaságból, s az így oko­zott kárt nehéz lesz helyre­hozni. a szárazság korszaka valószínűleg tovább tart. Eh­hez kellene alkalmazkodni, vé­leményem szerint elsősorban öntözéssel. Jelenleg 300 ezer hektár az öntözött terület, s legalábbis további 500-700 ezerre lenne szükség. Ehhez valószínűleg elegendő víztar­talékkal rendelkezünk, amely most elfolyik a Dunán, a Ti­szán, A Kőrösökön és a Be­rettyón. A meglévő öntöző- rendszereket is csak 70 szá­zalékban használják ki. Ezen kívül a mezőgazdaság helyze­tértékelésénél figyeíembe kell venni, hogy 5-600 ezer hektár műveletlen terület van az or­szágban. Fantasztikus ugyan az aszály, de nem lenne ek­kora a baj, ha nem esett volna vissza közben a műtrágya­használat is, mert így a csa­padékfelhasználás hatásfoka sokkal rosszabb. Ugyanígy rontja a terméskilátásokat a november-decemberi vetés, a gyomirtás hiánya. — Mire vezethetők vissza ezek a fogyatékosságok? Ér­dektelenség, rossz szervezés, pénzhiány? — Az nem véletlen, hogy az amúgy is legszegényebb vidé­kek azok, amelyeken a legtöbb föld marad parlagon: Borsod, Szabolcs, Heves, Nógrád. Ahol nincs pénz és gyengébb a szakmai színvonal is. A talaj termőképességének helyreállí­tásához legalább három évre van szükség, hozamnöveke­désre csak ezután lehetne szá­mítani. Ehhez pedig pénz kell. Véleményem szerint az ágazat egész jövője szempontjából alapvető az olcsó hitel. Minden nyugat-európai tapasztalat ezt mutatja. A jelenlegi kamatlábak és a még elviselhető 10-15 százalékos kamat közötti külön- bözetet pedig az államnak kel­lene biztosítania. Ezt a kilábalás feltétele. Atlantic Press Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. július sorozat átlag árfolyam nettó vételi nettó eladási árfolyam % felhalmozott kamat % 1994/A 98,00 97,70 98,30 12,60 1994/B 98,00 98,30 98,90 10,07 1995/A 96,00 95,70 96,30 16,38 1995/B 96,30 96,00 96,60 14,15 1995/C 98,50 98,20 98,80 7,91 1995/F 98,60 98,30 98,60 0,65 1996/A 96,40 95,70 97,10 9,04 1996/B 97,90 97,60 98,20 8,39 1996/C 97,90 97,60 98,20 7,48 1996/F 97,90 97,60 98,20 2,88 1997/C 96,40 96,10 96,70 6,76 1998/A 99,30 99,50 100,10 5,90 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (a készpénzfizetés napjáig felhalmo­zott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/319-411, telefax 82/312959) ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. A MÁV lett a 13. Megegyezéssel zárult a MÁV, a szakszervezetek és a kor­mányzat képviselőinek tárgya­lása, melyen a tavaly decem­berben a vasút likviditási gondja­inak orvoslására született meg­állapodás teljesítését tekintették át a felek. A decemberi megállapodás három lényeges kérdése nem valósult még meg, ezek teljesí­tésére az illetékes tárca képvise­lői kötelezettséget vállaltak. A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium ígérete szerint október 31-ig elkészíti a közle­kedéspolitikai koncepció vázla­tát. A pénzügyi kormányzat ígé­rete szerint a MÁV-nak szánt 3 milliárd forintos végkielégíté­sekre félretett összeget a társa­ság — a PM korábbi álláspont­jával ellentétben a vasutasok kollektív szerződésében előírtak szerint is felhasználhatja. A köz­lekedési tárca javaslata szerint a MÁV-ot a 12 nagyipari vállalat mellé tizenharmadikként felven­nék a vállalati reorganizációs programba. Megkérdeztük az OIH vezetőjét: Milyen az idegenforgalom első félévi mérlege? A gyenge start még nem ok a borúlátásra Sok a panasz az idegenforgalom berkeiben: kongó ven­déglátó helyekről, zuhanásszerű forgalom- és bevétel- csökkenésről szólnak a híradások. Indokoltak-e a vészje­lek, valóban gyászosan gyönge idényt ígérnek a turisztikai prognózisok — kérdeztük dr. Téglássy Ferencet, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét. — Lehetséges, hogy az ed­digi tapasztalatok sok helyütt kedvezőtlenek és a vendéglátó kapacitások kihasználtsága el­marad a várakozásoktól. Az első félév, illetve az előszezon forgalmáról még nincsenek tel­jes körű statisztikai adataink. A tapasztalati számok azonban nem támasztják alá a panaszo­kat, még kevésbé a borúlátó jós­latokat. Az eddigi forgalom ugyanis lényegében megegye­zik a tavalyival — már pedig a múlt esztendő nem sorolható a rossz évek közé —, az pedig ki­fejezetten Ígéretes tény, hogy például az iskolazárástól a szep­temberi tanévkezdésig számí­tott főidényre a balatoni szállo­dáknak gyakorlatilag minden he­lye foglalt. — A jugoszláviai esemé­nyek hogyan befolyásolják idegenforgalmunkat? — A szakemberek egy ré­sze azt várta, hogy a déli szomszédainknál dúló háború miatt szinte a nullára csökkent adriai idegenforgalom egy ré­sze átterelődik Magyaror­szágra. Mások viszont azzal számoltak, hogy a véres ese­mények éppen ellenkező ha­tással lesznek: elriasztják, nyári programjuk megváltozta­tására késztetik a hozzánk készülő vendégsereget. Nos, sem egyik, sem másik előre­jelzés nem igazolódott, illetve csak annyiban, hogy a két ha­tás a jelek szerint kiegyenlíti egymást. — Idegenforgalmunk kró­nikus betegsége volt a szű­kös szállodai kapacitás. A helyhiány most nem gátolja a forgalom növekedését? — Régi szakmai tapaszta­lat, hogy a szállodai helyek számát tekintve mindig az igények előtt kell járni. A hiány „eltereli", a bő választék mág­nesként vonzza a vendéget. Jelenleg úgy tűnik,hogy a fő­városban nincs gond: négy- és ötcsillagos szállodai hely van elegendő; két- és három- csillagosból viszont több kel­lene. Jó dolog, hogy számos panzió nyílt — ezek sok kis­pénzű turista megfelelő elhe­lyezéséről tudnak gondos­kodni. — Az ország más részeit „megcélzó" külföldi vendégek körében leginkább a gyógy­fürdők melletti szállodák iránt van érdeklődés. Sajnos, a vi­dék szállodahálózata sürgős fejlesztésre szorul — de ezen a téren a recesszió erőtelje­sen érezteti hatását. A volt vál­lalati és szakszervezeti üdülők egy része viszont nagy férő­hely-tartalék. Vannak is válla- kozók, bár nem nagy szám­ban, akik ezeket az üdülőket felújítják, feljavítják. — Ugyancsak az idegen- forgalom tartalékaként szá­molhatunk a falusi turizmus­sal. A fejlesztésre már ez év­ben is sok jó kezdeményezés született; hozzáteszem: csak­nem valamennyi magánvállal­kozásként. Az önkormányza­tok saját hatáskörükben dönt­hetik el, hogy — adott keretek között — hol, mekkora idegen- forgalmi adót vetnek ki, s hogy abból milyen mértékben tá­mogatják a kezdeményezés- ket. Aki életképes elgondolás­sal, indokolt kérelemmel fordul hozzánk, az az Országos Ide­genforgalmi Hivataltól is kap­hat anyagi segítséget — mondta befejezésül dr. Tég­lássy Ferenc. — koós — A Postabank és Takarékpénztár Rt kamatai (érvényes: 1993. május 15-től) BETÉTEK: Betétszámlakönyv: Éves kamata nettó 5 %. A kamatszámítás napra történik. Lakossági folyószámla: (bemutatóra szóló) Lekötési idő Lekötés nélkül 1 hónap 2 hónap 3 hónap 7 hónap Eves kamat (%) nettó 5,00 bruttó 10,00 bruttó 11,00 bruttó 13,00 bruttó 14,00 Piaci körkép Termékek Kaposvár Fonyód Marcali N.atád Burgonya 15-30 40 30 40 Káposzta 25 30 30 35 Paprika 90-100 80 60 60-90 Paradicsom 80-100 100 80 90 Uborka 30 25 30 20 Leveszölds. 40-60 30 25 40-60 Tojás 5-5,50 8 5 6,50 Hagyma 40 50 45 50 S. gomba — 190 180 190 Karalábé 10 8 10 15 Karfiol 60 90 80 90 Kelkáposzta 40 ... 50 40 Ponty 180 180 160 160 Zöldbab 40 ... ... ... Meggy 40 ... ... ... Barack 50-90 — 40 80-90

Next

/
Oldalképek
Tartalom