Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17 / 165. szám

1993. július 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Siófok ez év december 29-én ünnepli várossá avatá­sának 25. évfordulóját. Ez al­kalommal néhány lelkes lo­kálpatrióta jubileumi könyv megjelentetésén fáradozik. Gázvezeték épül Túron Somogytúron a gáz beveze­tését tervezik. Most küldték ki azokat a kérdőíveket, amelyek választ adnak arra, hogy a la­kosság milyen költséggel járul hozzá az építkezéshez. Fogathajtók Szántódpusztán A szántódpusztai Idegen- forgalmi Kulturális Központ­ban a jövő héten rendezik meg a Vili. Nemzetközi Kettes Fogathajtó bajnokságot, a Pannon kupáért, amelyen 5 nemzet csapata harminc fo­gattal vesz részt. Szárszói diáklány Skóciában Az Európa Ház szervezé­sében 15 fős magyar ifjúsági delegáció utazott Skóciába. Rádiós klubot, számítógépes szakkört, kulturális program- szervező csoportot, és világ­járó klubot, információs köz­pontot képviseltek a fiatalok, akik közé pályázat útján szó­beli meghallgatást követően sikerült bekerülnie a Juhász Katalin balatonszárszói egye­temista diáklánynak is. A skó­tok szeptemberben viszonoz­zák a látogatást. Üdülőorvos a Hotel Ezüstparton A balatonszéplaki Hotel Ezüstpartban gyógyászati részleget nyitottak. Az üdülő­orvosi szolgálat mellett kihe­lyezett kórházi fizikoterápiás részleg is fogadja a betegbiz­tosítási kártyával és orvosi beutalóval érkezőket. Csipke kiállítás Endréden Sok látogatója van a bala- tonendrédi csipke kiállításnak. Sikeresnek bizonyult a vásár­lással egybekötött bemutató, sok hazai és külföldi vendég ragadja meg az alkalmat népművészeti kézimunkák beszerzésére. Megalakult a Siófoki Egyesületek Szövetsége 18 különböző egyesület közel 600 tagját fogja össze a Siófoki Egyesületek Szövetsége. Mun­kás Andrástól, a szövetség el­nökétől megtudtuk, hogy fő cél­juk egy közösségi ház felépí­tése. A száz milliós nagyság- rendű építkezés megvalósítá­sával minden tagszervezet, énekkar, táncegyüttes, irodalmi kör, baráti társaságot, gyengén- látók, mozgáskorlátozottak, horgászok, kisállat-tenyésztők, ufológusok és más egyesületek tagjai otthont kapnának. Fonyód: EXPO-belépő „Aranyhíddal”? ÚJRA SZABÁLYOZZÁK A VÍZI MOTOROZÁST Világhírű művészek jönnek 1994-ben Nem szeretnék „elkiabálni” a város vezetői, de halkan azért már elárulják, hogy egy, még az elmúlt évben megkez­dett alapos előkészítő, szer­vező munka eredményeként Fonyódnak sikerült világkiállí­tás-közeibe kerülni. Mint Szabó Józseftől, a város ön- kormányzatának irodavezető­jétől megtudtuk, „Aranyhíd If­júsági Művészeti Fesztivál” megrendezésének szándéká­val közös pályázatot nyújtott be Fonyód polgármesteri hiva­tala a budapesti székhelyű Nemzeti Gyermek-és Ifjúsági Alapítvánnyal. A felmenő rendszerű rendezvénysorozat kapcsolódna az EXPO-prog- ramokhoz, illetőleg az Al­pok-Adria Munkaközösség rendezvényeihez a világkiállí­tás jegyében. Az előzményekhez tartozik, hogy a Somogy megyei fürdő­város és a Nemzeti Gyer­mek-és Ifjúsági Alapítvány, mirlt közös pályázók már számos nemzetközi szerve­zettel folytattak sikeres tárgya­lásokat a szakmai és pénzügyi előkészítés érdekében. A terv szerint jövőre — az eddig is adott, illetve a Fonyódon 1994-ben megvalósuló beru­házásokra alapozva — már számos, igen színvonalasnak ígérkező proram megtartására számíthatunk. A világkiállítási programhoz való csatlakozás második „fo­kozatának” évében, 1995-ben a fonyódi nyári kulturális prog­ramokat már egyértelműen a nagy esemény jegyében ren­dezik meg; 1996-ban pedig a budapesti, központi műsorok mellett a dél-balatoni fürdővá­rosra a kiegészítő rendezvé­nyek lebonyolításának tiszte és feladata jut majd, míg 1997 az utórendezvények éve lesz. A továbbiakban — bár ez még igencsak a jövő zenéje — minden esztendőben meg­rendezik Fonyódon az Arany­híd Ifjúsági Művészeti Feszti­vált. Visszakanyarodva a jelen­hez, annyi már biztosnak tű­nik, hogy a jövő évi rendez- véynre világhírű művészek ér­kezének, többek közt Belgi­umból, Kanadából, Németor­szágból, Izraelből és Lengyel- orszából. k. g. t. Sör és pohár Nagy a fonyódi kavalkád. Nem kisebb persze, a kikötői forgalom sem. Itt egy büfé, ott egy kocsma, nőnek a pa­vilonsorok gomba módra. S legtöbb igyekszik lépést tar­tani a korral, megadja a vendégnek, ami jár — sze­génynek. Például sörben. Olyan a kínálat és az árak, hogy még egy kortyot sem it­tál, mégis részegnek érzed magad. Egy „kori” sörért ki­lencvenet is kérnek, s ha esetleg százassal fizetsz, a kisasszony a kasszánál, míg a számlával bíbelődik, tün­döklő mosolyt vet rád: - ugye az aprót már meg tet­szett kapni? — erre persze nagy bunkóság lenne nemet mondani. De ráfizetni sem szeret az ember. Egyféle ellenakció lehetne a „szuvenir”-pohár- lopás esete. A dörzsöltebb (kül)honi vendég egysze­rűen úgy gondolja, hogy a sör árába a szép poharat is beszámolja. Fizettem egy százast? Oké, hazaviszem emlékbe ezt a kedves kis korsómat. Csakhogy a tulaj átlát ám a szitán, tálcás kissrácokat alkalmaz, akik az asztalok között gyorsan és ügyesen siklanak, s ahol üres korsót látnak, azonnal lecsapnak, viszik vissza a pultosnak. Mire észreveszed magad: sem söröd, sem pénzed, sem poharad... (ku-ti) Mentőmellény és hajólevél kötelező Vizeinken, egyre több eddig nálunk ismeretlen vízi jármű­vel találkozunk. Újfajta vízi motorbicikli, motoros vízisiklók rohangásznak, olykor 60-70 kilométeres sebességgel az üdülőtelepek környékén. Akad köztük sok olyan is, amelyik az országutakon közlekedő motorkerékpároknál nagyobb, 850 köbcentis motorral műkö­dik. A jogalkotásnak követni kellett a technika fejlődését. Az 1979-ben kiadott hajózási szabályzatot eddig is többször módosították. Ezúttal az új­fajta sporteszközök miatt kel­lett a Hajózási Felügyeletnek az érvényben lévő rendelete­ket módosítania. Ezek a spor­teszközök nem minősülhettek eddig hajóknak, mert nem fel­eltek meg azok előírásainak. Ezeken nem helyezhető el sem evező, sem csáklya, sem mentőöv, mert egyszerűen nincs hová tenni azokat. A módosított szabályzat ki­mondja, hogy a továbbiakban azok a „vízi sport céljait szol­gáló gépi meghajtású úszó lé­tesítmények”, melyeknek mo­torteljesítménye meghaladja a 10 kilowattot, motoros vízi sporteszköznek minősülnek. Üzemeltetésükhöz a Közleke­dési Felügyeleten elvégzett műszaki vizsga után úgyne­vezett hajólevelet kapnak. Ezután e járművekre, illetve vezetőikre a „kisgéphajókra” vonatkozó korlátozások is ér­vényesek. Többek között a ki­kötők 200 méteres körzeté­ben, fürdésre kijelölt vizterüle- teken és a Dunán csak kijelölt zárt vagy nyílt pályán közle­kedhetnek. Nyomatékkai hangsúlyozza a rendelkezés, hogy a vízi sporteszközökkel a menetben lévő hajó útját 300 méternél, a légpárnás hajó útját 1000 mé­ternél kisebb távolságra ke­resztezni tilos, ezek a jármű­vek 30 méternél kisebb távol­ságra nem közelíthetők meg. A járművek vezetőinek — számukra kötelező a mentő- mellény viselése — vezetői képesítést kell szerezniük. Ezt az erre kijelölt hat — Bara­nya-, Győr-, Miskolc-, Pest, Szolnok és Somogy Megyei — Közlekedési Felügyelet szervezetében működő hajó­zási hivatalokban lehet meg­szerezni. Lehet tanfolyam ke­retében, de lehet magánúton is vizsgázni. Ez utóbbi eset­ben vagy valamelyik sport­egyesületnek, vagy már két, képesítéssel rendelkező spor­tolónak kell a vizsgázó tudását igazolnia. Ebben az esetben viszont ha egy balesetet kö­vető vizsgálat során kiderül, hogy „tanítványuk” nem ismeri a szabályokat, a „kezeseket” is felelősségre vonhatják a ha­tóságok. (koos) SELLŐ UTÁN JÖN A HANGÁR Száz hajó a bogiári kikötődben A szép nevű Sellő Yacht Clubban nemhogy sellő, de még szellő sem rebben a déli forróságban. A tulajdonos iránt érdeklődünk. Nincs, hát persze. Kérdezzük inkább a szom­szédos Mahart-telepen Bot Jánost, az errefelé a minde­nes. Sellő ugrott, hangár jő — partra vetett vitorlások rozs­dás szomorúságával. Na és a vasat is megizzasztó meleg­gel. Gyűrött jegyzetfüzet, kifo­gyott toll, az értelem: „Bala­tonnál sej, haj de jó...” — A kikötőmesternek is? — Ha nincs éppen hajóbo­rulás vagy nem kell menteni — hát persze — vágja rá a ba- latonboglári telep veztője, aki ha kell parkolási díjat szed, ha kell, takarít, kaszál vagy ép­pen a kikötéseknél segédke­zik. — Látja ezt a háromszög­letű matricát? Ezzel igazolja a hajótulajdonos, hogy befizette az éves parkolási díjat — ez nem két fillér —, s ez feljogo­sítja arra, hogy a tó bármely Mahart-kikötőben ingyen ki­köthessen. A vérbeli vitorlá­zóknak persze megvan a ma­guk állandó helye. Ahol a fa­gyosabb évszakokban is bát­ran otthagyhatják a járművü­ket, ahonnan húsvét tájékán — elvégezve a szinte kötelező festést és karbantartást — vízre tehetik őket. Ahonnan idegen kikötők felé feszíthetik a hófehér vásznakat. — Itt, Bogláron 545. és 690. között kapnak állandó sor­számot az igénylők, s az en­nek megfelelő, felfestett he­lyekre állnak be a hajókkal, közöttük olyan „óriások” is akadnak, amilyen a Balaton 31 -es. Ha a szomszédos Sel- lőt is átveszi a cég jövőre — ilyesmit rebesgetnek, de erről az igazgatóságot kérdezze —, akkor száznál is több vitorlás­nak tudunk majd helyet bizto­sítani. — Sóhaj, Sirály kékben, zöldben, pirosban virítanak a kopasz árbócfák alatt. Mikor jönnek a gazdák befogni a szelet a vitorlákba? — Jönnek szép sorjában: pesti fogorvosok, kaposvári szí­nészek, repülőtisztek, osztrák, német turisták. Nekik ingyen vi­zet és villanyáramot adunk, de végzünk polírozást, hajólerakást daruval. A járművét azonban mindenki maga javítja — most is dolgoznak itt páran... — Mi célt szolgál majd ez az épülő téglaház? — Ez kérem vizesblokk és büfé lesz, ha elkészül a sze­zonra. A vitorlázók nagyobb ké­nyelmét szolgálja majd, a Ma- hart jóvoltából. Szemben, a kemping mellett is nemrégiben fejezték be a partfal kiépítését. Apránként csinosodik a Sellő... cs. k. e. Gyógyít a mágneskarika A balatonszéplaki Hotel Ezüstpartban fizikoterápiái szolgálatot létesítettek, ahol főképp mozgásszervi betegségeket kezelnek. Található itt fogyasztógép, s olyan műszer is, amely áram segítségével juttatja a bőr alá az izomlazító és fájdalomcsillapító gyógyszereket. Ké­pünkön a mágneskarika, amelynek keringésjavító hatása van. A kultúra újlaki háza Eredetileg úgy volt, hogy a valamikori tűzoltószertárat alakítják át klubkönyvtárrá. Erre a célra a községi önkor­mányzat képviselőtestülete meg is szavazott mintegy 750 ezer forintot. Ám az idők mú­lásával a falu elöljárói megvál­toztatták a korábbi határoza­tot, mondván: az épület állaga olyan, hogy arra költeni már nem érdemes. Az idei költ­ségvetésből elkülönített pénzt inkább toldjuk ki, s építsünk egy újat, korszerűt! Az idén januártól önálló ba- latonújlaki polgármesetri hiva­tal — helyesen — úgy vélte, ennyit igazán megérdemel az egyre inkább elöregedő, az új munkahelyek létesítésével hadilábon álló település ma­radék fiatalsága. Mazzag Fe­renc, polgármester hivatali szobájában már a részletes tervdokumentációt tanulmá­nyozhatjuk. — A jelenlegi könyvtárban kap helyet a falu házasságkötő terme — ma­gyarázza Mazzag úr, — a mintegy 650 kötetes állományt az új intézmény elkészültéig, átmenetileg a már említett tűzoltószertárban helyezik el. A heti egy alkalommal nyitva tartó kölcsönkönyvtár műkö­désében ez, remélhetőleg nem okoz nagyobb fennaka­dást. A helyszínrajz szerint a művelődési ház 14x7 métere- ses alaprajzú lesz, a közös előtérből nyíló klubbal és könyvtárral. A tetőteret egye­lőre nem építik be — utólag bármilyen célra, például szol­gálati lakásnak is használ­ható. Az anyagárakkal és mun­kadíjjal együtt mintegy 2-2,5 miliós önkormányzati beruhá­zás kivitelezésére pályázatot írt ki a hivatal. A balatonújlaki iparosok rendre visszavonták a jelentkezésüket, így a mar­cali MARIPSZO Építőipari Kisszövetkezet, a potenciális nyerő. A céget már jól ismerik a faluban, lévén, hogy a Kos­suth Lajos utca túloldalán ta­lálható óvodát is ez a társaság csinálta. A referenciamunka a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így a polgármeseter — legalább is a jó minőséget és a határidőt illetően — bizakodó. A közel 100 négyzetméteres intéz­mény alapozását még az idén augusztusban elkezdik, hogy jövő májusra már nyithasson a kultúra újlaki háza. cs. k. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom