Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1993. június 29., kedd KAPOSVÁRON JÁRNAK SZÍNHÁZBA Küzdelem a tehetségekért Babarczy László: Nehéz lesz a pályán Nem kaszárnya a katolikus gimnázium Marad az igazgató és a tanári kar (Fotó: Kovács Tibor) — Hogy érzi magát rektorként, színházigazgatóként? — kérdeztük Babarczy Lászlót, a kaposvári Csiky Gergely Színház évadzáró társulati ülése után. — Sok a dolgom, ám az ember nem kívánhat magának szebb feladatot, mint irányítani a szakma utánpótlásának nevelését és az egyik legizgalmasabb magyar színházat. Ez időben és felelősségben is óriási. Időnként úgy érzem, hogy nem bírom, s a következő napon bedobom a törülközőt. De még kitartok! — Öt osztály végzett a főiskolán. Könnyű kenyeret adni a fiatalok kezébe? — Három színészosztály, egy filmes-gyártásszervező és egy posztgraduális rendezőosztály kapott az idén diplomát. Alkalmaztatásukban sajnos semmi gondunk nincs. — Sajnos?! — Igen, sajnos! Amióta én rektor vagyok, minden végzős növendékünket el tudtuk helyezni. Sőt, kapkodnak értük. Sértett színigazgatók is vannak, hogy nem jutott nekik színész. Ez azért nem teljesen természetes és jó állapot. Ugyanis azt jelenti, hogy küzdenek a fiatal tehetségekért, de nem biztos, hogy jól bánnak azokkal a tehetségekkel, akik hosszabb ideje ott vannak a színházakban. A tehetségekkel való gazdálkodás hiányosságaira vall ez a nagy kapkodás a fiatalok után. — Megváltoztak-e a főiskolán a színészképzés feltételei? — Egy nagyon jelentős reformot hajtottunk végre. S ahogy a most ott tanuló osztályok fejlődésén látom, ez a reform hatékony. — Milyen jellegű ez a változás? — Röviden nehéz erre válaszolni. Színházszerűbb, sokszínűbb a gyerekek terhelése. Tanárteamek tanítják őket. Sokféle stílussal, sokféle igénnyel találkoznak, mert úgy véljük: nagyon felkészült embereket kell a főiskolának kiengednie, ugyanis az elkövetkező időkben nehéz lesz a pályán megmaradni. — A magyar színjátszás mennyire megy el a kommersz felé? — Én nem osztom fel így a világot. A mostani Csárdáskirálynő is tartalmilag olyan mű, amely felér egy Shakespe- are-tragédiával. Ez csak attól függ, hogy hogyan játsszák, miként közelítik meg a problémát. Mi igyekszünk ugyanazzal az igényességgel dolgozni, mint korábban, s azt hiszem, hogy a közönség ezt becsüli is. Kaposváron járnak színházba. Sőt, ha egy külföldinek elmondom, hogy egy hetvenezer lakosú városban egy évben 90-100 ezer ember megy színházba, akkor ezen nem győznek csodálkozni. Ez rendkívüli eredmény. Hogy az egész országban mi történik, azt nehéz elmondani. Hosszabb időnek kell elmúlnia ahhoz, hogy biztos véleményt lehessen mondani arról, milyen irányba fejlődik a magyar színházi élet. — Hogy vélekedik a pesti Broadway-ról? — Az nem létezik, csak egy szlogen. Beszélnek a pesti Broadway-ról, pedig nincs. És nem is lesz. — Hogy érzi magát magánemberként? — Erre nem tudok válaszolni. Nem tudom magamat felszeletelni belülről. — Hogy telik az idei nyár? — Dolgozom a Nérón, amit szeptemberben kezdünk próbálni. Teljesen felhőtlen szabadidőm nem lesz. Nem is utazok el sehova, helyette elmegyek biciklizni, úszni, evezni. Lőrincz Sándor Lezárult a tanév a kaposvári katolikus gimnáziumban is. További működése belső feszültségek miatt bizonytalanná vált — írtuk lapunkban a napokban. Az ügyet a megoldás érdekében dr. Balás Béla somogyi megyéspüspök vette a kezébe. A Somogyi Hírlapnak elmondta: — A katolikus gimnázium nem kaszárnya. Szabad emberek alkotják a tanári kart, akiknek természetesen különböző felfogásuk lehet. Az egyház álláspontja az, hogy Szita László kutató tanulmányát adja közre a Somogyi Almanach legújabb, 52. száma. A szerző a horvátok, szlovákok, németek betelepülésének és betelepítésének a történetét mutatja be a török megszállás megszűnésétől a XIX. század közepéig. Somogybán ma is számos település vegyes lakosságú, a Dráva vidékén délszlávokkal, Belső -Somogybán inkább németekkel találkozunk. Szokásaikat, hagyományaikat ma is őrzik. A tanulmány szerzője fölidézi a somogyi települések törökdúlás utáni elnéptelenedését is. Somogy jobbágyai elsősorban Kecskemét környékére menekültek a létbizonytalanság, a nehéz török idők és a keresztény adózás miatt— állapítja meg Szita László. Somogy elnéptelenedéséhez hozzájárult a rácdú- lás és az 1700-1703 között pusztított pestisjárvány is. Amint elhagyta falvait a somogyi lakosság, a legkülönfélébb térségekből érkeztek magyar, horvát népcsoportok és a Felvidékről szlovák jobbágyok. A pusztává vált megye benépesülésében döntő szerepe volt a Kárpát-medence más-más régióiban élő magyarok, szlovákok, a Szlavónia tájain élő horvát népcsoportoknak. A somogyi táa legfontosabbakban egység legyen. Az irányokra és az arányokra kell figyelnünk. Az irányokban megegyeznek a vélemények. Abban, hogy szüksége van az ifjúságnak, a megyének, a hazának katolikus szellemű iskolára. Az oktatási módszerekben természetesen vannak és lesznek is különbözőségek, ám ez nem zavarhatja a gimnázium működését. A tanévzáró értekezleten sikerült sok mindent tisztáznunk: marad az igazgató és a tanári kar. H. B. jak újjáépítésében a döntő népességi erő azomban a magyar volt. A szerző tanulmánya részletesen bemutatja több somogyi település népességalakulását, ez forrásul is szolgálhat mindazoknak, akik részletesebben szeretnének megismerkedni lakóhelyük több évszázados történetével. Nemcsak nemzetiségiek fogtak vándorbotot a fölidézett korokban. A megyék közötti migrációban jelentékeny indítékul szolgált, hogy akár Baranyából vagy Tolnából az elüldözött protestáns lelkész Somogyba jött, hívei hamarosan követték. A XVIII— XIX. században valamennyi etnikai csoportnak egyenlő gazdasági esélye volt. A különbségek abban mutatkoztak meg, hogy milyen területre, milyen földrajzi környezetbe kerültek a betelepülés idején, volt-e piacuk a közelben. A XIX. század második felében azonban mind élesebben elváltak a vásárokon és a piacokon nemzetiségiek szerint is a települések portékái, amelyek emelték az egész árutermelés színvonalát Somogy tájpiacain. Szita László kötetének külön érdeme, hogy a szerző korabeli rajztérképet is közöl Somogy hét járásra felosztott területéről. Horányi Barna SOMOGYI ALMANACH Nemzetiségiek a megyében Somogyiak a Ki mit tud?-on Versenyben a Vadrózsák A Szélhámos kakasok — Számítanak a megyei szavazatokra Felnőtt kategóriában a Ki mit tud? országos elődöntőjébe jutott a kaposvári Vadrózsa marionett bábcsoport. Már csak azért is fontos tudatni e hírt, mert a közönség szavazataitól is sok függ majd. A mindig vidám tanárnő — Sápi Endréné — a kaposvári Petőfi iskolából, és a tizen- egynéhány csillogó szemű kislány számít a kaposváriak, somogyiak szavazataira. Az 1985 óta működő bábcsoport mögött már jó néhány tévéfelvétel van, s általában ahol elindulnak, sikert aratnak, díjat visznek haza. Márpedig minden versenyen elindulnak, amiről csak hallanak. — A megírt dolgok távol állnak tőlünk. A produkcióink a zenére épülnek — magyarázzák a lányok. — Saját magunk találjuk ki a történeteinket, és minél több humorral, látványnyal igyekszünk megtölteni. Modern bábszínházát csinálunk. Készítettek már kánkánpa- ródiát struccokkal, mackócirkuszt... A Ki mit tud? országos elődöntőjébe a Szélhámos kakasokkal„ kukorékolták ”be magukat. Sápi Endréné egyedül készíti a bábokat. — Nagyon nehéz marionettbábot készíteni, kisúlyozni, ólmozni, nem is beszélve a gyerekek extra kívánságairól, hogy a kakas pislogjon, a tyúk tojást tojjon, a tojásból kiscsirkék keljenek ki stb... A bábozók között a legfiatalabb hétéves, de az egykori tagok is — bár már javarészt középiskolások — visszajárnak. Nem könnyű bekerülni a csoportba. A csoporttagok döntik el, hogy ki kerülhet be és ki nem. Egy szem fiú van köztük, mint mondják, a fiúkat elcsábítja a bábozástól a foci. — Arról nem is beszélve, hogy a lányok sokkal kitartóbA Vadrózsák próba közben (Fotó: Csobod Péter) bak — mondja a tanárnő, a hölgykoszorú persze rögtön helyesel. — A marionettbábok mozgatását ugyanis nagyon nehéz megtanulni. Egy év kell egy produkció kiállításához. A szavazás szerencsére jóval kevesebb időt vesz majd igénybe. Az adás napján - csütörtökön- 22 órától másnap 22-ig a 118—8944-es telefonszámon lehet voksolni a kaposvári Vadrózsákra, illetve a magyar tv címére — Budapest 1810. V. Szabadság tér 17. — feladott levelezőlapon, amire azt is kéretik ráírni: Ki mit tud? N. L. Óvodapedagógiai nyári egyetem A környezeti nevelés a központi témája a Kecskeméten kezdődött óvodapedagógiai nyári egyetemnek. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — a művelődési és közoktatási tárca támogatásával — a kurzust már huszadik alkalommal rendezte meg. Az ország minden részéből érkezett másfél száznyi óvodapedagógus és általános iskolai tanító részvételével zajló, csütörtökön zárult rendezvény középpontjába nem véletlenül került ezúttal a környezet, egy esztendeje kapcsolódott be ugyanis hazánk két felsőoktatási intézménye — az Esztergomi, illetve a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola — az Amerikai Egyesült Államokból kiindult úgynevezett kör-lánc programba, amely a környezettudatos magatartásra, az élet tiszteletére való nevelést tűzte ki célul. Európai múzeumi különdíj Az év európai múzeuma nemzetközi pályázat egyik kü- löndíját nyerte el a székesfehérvári Szent István Király Múzeum. Petress Éva régész, a díj átvevője elmondta: az Éu- rópa Tanács támogatásával működő ICOM — az Európa Közösség múzeumait tömörítő egyesület — 1977 óta minden évben meghirdeti a pályázatot. Azon új múzeummal, új kiállítással, illetve programmal lehet részt venni, s ezúttal először pályázhattak a volt szocialista országok múzeumai is. (Magyarországot a Szent István Király Múzeum mellett a Budapesti Közlekedési Múzeum képviselte.) A székesfehérvári intézmény tavaly megnyílt Évezredek kincsei című új régészeti kiállításával nevezett a vetélkedőbe, s nyerte el az öt közül az egyik különdíjat. Tudományos tanácskozás Erkelről Gyulán, a városi könyvtárban tartották az Erkel Ferenc Társaság által szervezett Erkel egy évszázad távolából című tudományos tanácskozást. Az Erkel Ferenc halálának századik évfordulóján rendezett tanácskozáson tizenhárom előadást tartottak a nagy magyar romantikus zeneszerző életművét kutató tudósok. Értekezés hangzott el egyebek közt az Erkel előtti magyar operákról, Erkel Ferenc műveiről, a zeneszerző pesti, kolozsvári és gyulai kapcsolatairól. Az Erkel-év tiszteletére, s a tudományos tanácskozás alkalmából Gyulán megnyílt a zeneszerző szülőházában újrarendezett kiállítás. Egri nemzetközi táncdalfesztivál All. Egri nemzetközi táncdalfesztivált augusztus 7-e és szeptember 5-e között rendezik meg. A részleteket a szervezők nevében Stefán István, a Fesztivál Bt igazgatója ismertette. A beérkezett 297 dalból harminchatot választott ki a szakzsűri, ezek kerültek be az elődöntőkbe. A 13 tagú zsűri javaslata alapján a három elődöntőből négy-négy szólista és egy-egy zenekar jut a döntőbe. A közönség is szavazhat, mindegyik elődöntőből egy szólista és egy zenekar mehet tovább, így az augusztus 28-i döntőben összesen 19 produkció szerepelhet majd. A fesztiválzenekar karnagya a Liszt-díjas Kovács László, az eseménysorozat háziasszonya Csongrádi Kata lesz.