Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

1993. június 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 • • Összeomlott a meggypiac forint támogatás A mozgáskorlátozottak tabi körzeti csoportja a múlt évihez hasonlóan az idén is támogatási kérelemmel for­dult a városi önkormányzat­hoz: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki kirándu­láshoz kértek anyagi segít­séget. A képviselő-testület a szociális ellátás terhére 30 ezer forint támogatást sza­vazott meg. A mozgáskorlá­tozottak tabi csoportjába tar­tozó személyek — ha anyagi lehetőségeik majd megen­gedik — Erdélybe is szeret­nének eljutni. A meggypiac az idén is kao­tikus. Naponta csökkenő árak­kal és a gyümölcs csúcsigényű minőségi elvárásaival kellene lebonyolítani a felvásárlást, a göngyöleghiány mellett. Ez — úgy tetszik — nemcsak egyes felvásárló, hanem az ország mezőgazdasági kereskedel­mének erőit is meghaladja... — Minőségi viták is vannak sok tényező miatt — mondta Ratalics Árpád, a tabi Agrotab Bt ügyvezetője. — A külföldi minőségi követelményeket nem tudjuk teljesíteni a gyűjtött meggyel. Úgy látszik, a kül­földre értékesítők sem igazán ismerik a terméket. Emellett a szedés minősége és frisses­sége is kifogásolható. Senki nem köt szerződést a naponta változó intézkedések miatt. Pedig a szeződés korrekt ke­reskedelmet tenne lehetővé, így azonban nincs garancia. A partnercégek — mint az ügy­vezető elmondta — zömében minőségi kifogás miatt az első felvásárlási nap után felmond­ták az átvételt. A feldolgozó- iparból vásárolók pedig meg­döbbentően alacsony árat kí­nálnak. — Nyolc-kilenc forintos kilogrammonkénti áron — mondta a bt vezetője — nem lehet minőségi igényt támasz­tani, és szedetni a meggyet. A másik szélsőség a málnapiac. A rekeszes minőségűt magas áron lehetne eladni. A korábbi években azonban sokan kivág­ták az ültetvényt, és az aszály miatt gyenge a termés. A málna kiszárad, a gyümölcs potyog. Az ilyet nem lehet fel­vásárolni. Az Agrotab Felvásárló Bt egyetlen napon 20 tonna meggyet vett át, ezt a zala- szentgróti és a kiskorpádi hű­tőházba, illetve a Soltker Kft léüzemébe szántották. A kö­vetkező napon már nem volt. Az áldatlan helyzet sújtja a környék 18 településén mű­ködő felvásárlót, illetve a la­kosságot. (Krutek) Karádra j árnak kenyérért W7i y? Karádon a múlt év júliusá­ban kezdődött az Aranykalász T ermelőszövetkezet malom- és sütőüzemében, (mintegy negyvenmilliós beruházás volt) az üzembe helyezési el­járás, majd augusztus elején indult a próbagyártás. Az ak­kori termelőszövetkezet — az üzemépületben kialakított — saját boltjában, valamint a szövetkezettel szerződést kö­tött magánkereskedők részére megkezdte a friss kenyér és péksütemény, később pedig a liszt, a zsemlemorzsa és az asztali dara szállítását, vala­mint árusítását. Keresett cikk lett a karádi kenyér! Még vidékről is gyak­(Fotó: Sebők Dezső) ran járnak a faluba a viszony­lag „olcsó” kenyérért, malom­ipari termékekért. A pékség épületében levő kenyérbolt naponta 6 és 13 óra között tart nyitva, ahol rendszeresen nagy a forgalom, keresik a friss és ropogós árut. — k. j. — KÖZÖSEN FEJLESZTIK AZ ISKOLÁT Hét község összefogott Hét koppányvölgyi település önkormányzata összefo­gott. A Törökkoppányban működő' általános iskola és nap­köziotthon közös fenntartása és fejlesztése érdekében (Kára, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad, Zics és Törökkoppány) társulást hoztak létre Törökkop- pány székhellyel. Későn vették ki a táviratot Nincs postás Somogyegresen Helyreállították az emlékművet Andocson a körjegyzőség épülete melletti területen, helyreállították az 1848-as emlékművet, amely az 1960-as évek elején semmi­sült meg. A munkát Záhorzik Nándor iparművész végezte el. A helyreállítás költségei­hez az andocsi tanács — még 1990-ben — a Képző- és Iparművészeti Lektorátus­tól 200 ezer forintot kapott. A művész az emlékművet süt- tői fehér mészkőből készí­tette el. Nagycsepelyi bevételek, kiadások Nagycsepely balatoni hát­tértelepülés, ahol nem egé­szen ötszáz lakos él. Tizen­ötmilliós költségvetésükben majd nyolcmilliót tesz ki az ál­lami támogatás. Működési bevételük (lakbér, bérleti díj, közterület-használat, szesz­főzde, óvoda stb.) csekély: mindössze 919 ezer forint. Adóból (gépjármű és telek) 100 ezer folyik be a kasz- szába. Működési és fenntar­tási kiadásaik azonban meg­haladják a 12 milliót. A közösen fenntartott in­tézmény költségvetésének bevételeit normatív állami tá­mogatás, az önkormányzatok által megállapított tanulóará­nyos hozzájárulás, illetve az intézmény saját bevételei al­kotják. A társulás által irányí­tott iskola önállóan gazdálko­dik. Vezetőit közös képvi­selő-testületi ülésen nevezik A szorosad-törökkopányi közút baloldalán a Koppányvöl- gye Mezőgazdasági Szövetke­zet szárítórendszere és gabo­natároló silói „nyújtózkodnak” az ég felé. A nagyüzemben ugyanis csak növénytermesz­téssel foglalkoznak. A nyolcva­nas évek elején — több mint tízmillió forintért — megépíttet­ték a szárítórendszert és a ki, majd együttesen határoz­zák meg az intézményi támo­gatás éves összegét is. A tár­sult önkormányzatok jogai közé tartozik az iskola és a napközi otthon költségvetésé­nek jóváhagyása, valamint a gazdálkodás feletti ellenőrzés gyakorlása. Az önkormányza­tok hét tagból álló bizottságot alakítottak, amely végzett hozzá elengedhetetlenül fontos tárolószíneket. — Az utóbbi há­rom évben egy vetőmagtisztító üzem is létesült — tájékoztatott Targos Károly főmezőgazdász. — Ebbe osztrák cégtől vettük bérbe a gépeket. Sajnos, eddig ez az elképzelés csak részben sikerült. A termények iránti ke­reslet nagyon visszaesett. Rö­vid távon — a jelenlegi helyze­munkájáról évente beszámol a delegáló képviselő-testület­nek. A társult önkormányzatok a törökkoppányi polgármesteri hivatalt bízták meg a műkö­déssel kapcsolatos össze­hangolással, illetve az intéz­mény és a fenntartó önkor­mányzatok rendszeres és fo­lyamatos kapcsolattartásával. A települések a társulási megállapodást határozatlan időre kötötték, ezt csak a tárgyév június 30.napjával lehet felmondani. Ezt a megál­lapodó felekkel fél évvel ko­rábban írásban is közölni kell. (K. J.) tét figyelembe véve — nem gazdaságos a működtetése. Ennek ellenére hosszabb távon mindenképpen szükség van rá! A szövetkezet tárolókapacitása 700 vagonnyi. Ebből ötszázat a Somogy Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalattal közösen építettek. Vajon meg­telnek-e a gabonasilók az idén?- krutek ­Somogyegresen mintegy tíz évvel ezelőtt a posta meg­szüntette a helyi kézbesítés lehetőségét. Azóta a faluköz­pontban elhelyezett ládákba teszik a levelet, az újságot. A legnagyobb gond a pénzfel­adás és a pénzfelvétel. — Több mint egy évvel ez­előtt kértük a postát — ma­gyarázza Steinbacher Mihály, a képviselő-testület tagja —, hogy állítsák vissza a régi kézbesítési rendszert. Akár úgy is, hogy a leendő postás bejár Tabra a községben la­kók küldeményeiért és az új­ságokért. A posta azonban csak úgy lett volna hajlandó erre, ha az önkormányzat fi­zeti a kézbesítő bérét. Mi ezt nem találtuk helyénvalónak. Nem önkormányzati alkalma­zottra, hanem postai dolgo­zóra gondoltunk. Az önkor­mányzatnak ugyanis nincs erre pénze. Nagyon sok gon­dot és problémát okoz ez a postaládás rendszer. Hogy mást ne említsek: az embe­reknek sokszor órákig kell várni a Tabról kijáró postaau­tóra, ha például pénzt akar föladni. Vagy utazhat a legkö­zelebbi hivatalba. Az újságot, a levelet mindenki akkor veszi ki a saját ládájából, amikor ráér. Ebből persze már nem egy esetben volt probléma: a bedobott táviratot akkor vette ki az illető, amikor már az el­hunyt rokon temetése is meg­volt. Nem mindenki ér rá, vagy az idősek közül nem so­kan tudnak elballagni a falu végéről a központba. A he­lyettesítéskor van a legtöbb probléma. Esőben, hóban, napsütésben nem szerencsés dolog órákat várni. Kíváncsi lennék rá: miként érintené a posta illetékeseit, ha nekik is órákat kellene eltöltenük azért, hogy küldeményeiket megkapják. így aztán pilla­natnyilag holtvágányon van az ügy. Az sem szerencsés — ez is előfordult már —, ha le­lopják a sorszámokat, mert ezzel zavart okoznak a cím­zettnek és a postásnak is. Önkormányzatunk önálló he­lyiséget is adna a helyi postai kézbesítőnek a faluházban. Mindez a postától függ. (K. J.) Döcögve üzemel a vetőmagtisztító Gépkocsiparkoló lesz Kapolyon A kapolyi önkormányzat testületi ülésen döntött arról, hogy a temető bejárata mel­lett gépkocsiparkolót alakít ki. Erre mintegy 300 négyzetmé­ter füvesített területet vett bérbe egy magánszemélytől. A község vezetői a nyáron közhasznú munkásokkal vé­geztetik el a kialakítás szük­séges teendőit. Visszakért ipartestületi épület A Kisiparosok Országos ‘^égének helyi szerve­zné visszakapni I CU_^ lh Lajos utcai egykori ipau^ épületet. Ez jelenleg önkormányzati tu­lajdonban van, ezért csak vé­tel útján szerezheti vissza a tulajdonjogot. A képvi­selő-testület árajánlatot kért: mennyiért venné meg a szer­vezet az ingatlant. Jabapuszta új háza Jabapuszta a felszabadulás utáni években alakult ki a je­lenlegi formájában. Ma Lulla külterületeként tartják nyilván. Alig 45-50 polgár lakik ott, többségük cigány származású. Hosszú éveken át építési tilalom miatt, nem készülhettek új házak. Egyetlen utcája Dózsa György nevét vette föl. A nyolcas számú ház a „legfiatalabb”. Ebben él édesanyjával Orsós Géza, aki négy éve ’’hozta össze” ezt a szép családi házat. (Sebők Dezső felvétele) Szlovákiai asszonykórust hívtak meg Tabra Táncház várja a diákokat Javában tart már a nyári vakáció. A szülők egy részé­nek az idén is gondot jelent: hol és miként tölthetik általá­nos és középiskolás gyerme­keik hasznosan a szünetet. Tabon a művelődési központ rendezvényeit egész éven át legnagyobb létszámban a di­ákok látogatják. Bár a vidéki nyaralások, a nyári táborozá­sok miatt a városban tartóz­kodó fiatalok száma csökken, azért a programok nagy része most is hozzájuk igazodik. — Szinte minden napra kí­nálunk valami hasznos elfog­laltságot — tájékoztatott Czaba Józsefné igazgató. — Újdonság, hogy a központ au­lájában kialakítottunk egy hír­lapolvasó sarkot. Itt a betérők nyugodt körülmények között nézhetik át az újságokat, fo­lyóiratokat. Hogy mit kínálunk még a nyár folyamán? íme ízelítőül: hétfő délutánonként — a Ka­tapult rockzenekar tagjainak közreműködésével — gitáron, zongorán és dobon játék- és gyakorlási lehetőséget terem­tünk. Kéthetente szerda délelőtt a népi táncot kedvelő gyere­keket, fiatalokat Pajor János néptáncoktató vezetésével táncház várja. A csütörtök délután a sportot kedvelőké: asztaliteniszben, sakkban és asztalifociban mérhetik össze tudásukat, ügyességüket mindazok, akik kikapcsoló­dásként ezeket a sportágakat választják. Igény esetén ter­mészetesen versenyeket és vetélkedőket is szervezünk, mukra. Péntek délelőttönként a népművelői különböző ké­zügyesség-fejlesztő játékok (gyöngyfűzés, bábkészítés, papírhajtogatás stb.) tanítá­sára vállalkoztunk, míg szombaton délután videóvetí­tés, este pedig diszkó várja a fiatalokat. A felnőtt néptáncs­csoport és a Katapult együttes kivételével a műve­lődési ház szakkörei, klub­jai,művészeti csoportjai is nyári szünetet tartanak. A néptánccsoport tagjai — egész éves munkájukért — jú­lius 2-6 között Tab romániai testvérvárosába Tusnádfür- dőre látogatnak. A kirándulás alkalmával Csíksomlyón az Ezer székely leány találkozón lépnek föl. Március 15-én jött létre kapcsolat a szlovákiai Szimő község asszonykórusa és a művelődési ház között. Északi szomszédaink a Szi- mőben tartandó vágvölgyi folknapra (július 4-én rende­zik) meghívták a nyugdíjas­klub citerazenekarát is. Július elején képzőművé­szeti tábort is szervez a ház az általános iskolások szá­mára. Ezekből az alkotások­ból kiállítást is szervez a mű­velődési központ. (Krutek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom