Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

12 SOMOGY HÍRLAP — A VÁLLALKOZÓI KÖZPONT MÉRLEGE 1993. június 11., péntek A Somogy Megyei V állalkozásfej lesztési Alapítvány két éve Egy támogatásból megvalósult vendégfogadó Kaposhomokon Pontosan két esztendeje, hogy a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány, a Phare-program hazai végre­hajtója, pályázatának harminc résztvevője közül elfogadta Somogy megye térségfejlesz­tési programpályázatát. Ezzel egyike lettünk annak a hat megyének, ahol létrejöhetett a Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány. Somogy megye közgyűlése 1991. április 30-án határozott erről, júniusban pe­dig a kuratórium személyi ösz- szetételét fogadták el. A két­éves évforduló jó alkalom egy rövid összegzésre. A francia BDPA-Scetagri cég elkészítette a vállalkozói tanácsadó hálózat üzleti ter­vét, amely két részből állt: a stratégia kialakításából, illetve a vállalkozói központ szerve­zeti felépítésének tervéből. A stratégia alapja Somogy gazdaságának ala­pos elemzése után két ágazat kapott elsőbbbséget az üzleti tervben: a turizmus és a me­zőgazdaság, kiegészítve az élelmiszeriparral. A terv készí­tői ez utóbbinak adtak hosszú távon esélyt az eddig vezető gépiparral szemben, annak el­lenére, hogy már akkor tudták: komoly értékesítési gondokkal kell számolnia az ágazatnak. A tervhez hűen az alapítvány 1992 augusztusában nemzet­közi pályázatot írt ki a megye agrárstratégiájának elkészíté­sére, ezt a német GFA Interna­tional Hamburg cég nyerte el. Munkájukat segítette az Ag- romarketing cég, valamint a megyei önkormányzat munka­társai. A tanulmányban az ala­pos helyzetelemzés után a ki­bontakozás lehetőségeire konkrét célokat, terveket dol­goztak ki. A mezőgazdaság tervei: egy szakképzett mező- gazdasági magán-szakta­nácsadási csoport kialakítása, öt modellgazdaság létreho­zása, gyümölcs- és zöldség- termelői egyesület létesítése, egy mezőgazdasági informá­ciós iroda létrehozása, és egy mezőgazdasági szakképzési program nyugati országokban. Az élelmiszeripar tervei: a fel­dolgozás növelése, a hús- és tejipar problémáinak megol­dása. Húsfeldolgozás — kis húsfeldolgozó egységek létre­hozása — és a tejfeldolgozás előremozdítása Kaposváron. A turizmus fejlesztésének gondolatmenete egyértelmű: Budapest után Somogy megye a második helyen áll az ide­genforgalmi ranglistán, első­sorban a Balatonnak köszön­hetően. Az üzleti terv ettől füg­getlenül — vagy épp ezért — a falusi turizmust, a vadász- és sportturizmust is előtérbe he­lyezi. Az idegenforgalmi stra­tégia, illetve a turizmus fejlesz­tési tervének elkészítésére is nemzetközi pályázatot hirde­tett a kuratórium, amelyet a római székhelyű SOMEA cég nyert meg. A javaslatukat 1992 májusában tették le a kurató­rium elé, ez tartalmazta a tu­risztikai lehetőségek számba­vételét, a marketingtevékeny­séget az idegenforgalomban, a fejlesztéseket, a falusi ven­déglátást és a stratégiai célo­kat. Ezen belül, a megyét 11 területre felosztva három ter­vet is kidolgozott:„A Bala­ton-part idegenforgalmának ésszerűsítése, minőségivé té­tele”, „Idegenforgalmi vonzerő kifejlesztése a Balaton-part te­hermentesítése érdekében”, „Reális alternatíva a Bala- ton-parti turizmushoz, az elő-,utó- és főszezonban is” — címekkel. A falusi vendéglá­tásról külön tanulmány készült. Működő kapcsolatok A tervek önmagukban per­sze csak tervek maradtak volna működtető, összehan­goló szervezetek nélkül. Erre hozták létre az alközpontokat, amelyek a megye hét városá­ban — Kaposváron, Nagyatá­don, Marcaliban, Barcson, Csurgón, Tabon és Balaton- földváron — működnek tavaly június óta, és működtetik a há­lózat információs rendszerét is. Ez a rendszer háromszintű. Az alközpontok a vállalkozók igényeit mérik fel, s az adato­kat a megyei központnak to­vábbítják ahonnét lekérhetik a számukra fontos információ­kat. A megyei központ gyűjti és feldolgozza az adatokat, a többi megyei központ számára hozzáférhetővé teszi, és on-line rendszerén összekap­csolja az alirodákat. Az orszá­gos központ nemzetközi adat- rendszerekkel áll kapcsolat­ban, és azok információit hoz­záférhetővé teszi a megyei és az alközpontok számára is. Az adatokon kívül tanács­adással is segítik a vállalkozó­kat. Harminc külső szakértő ad jogi, pénzügyi, adó és mező- gazdasági szaktanácsokat az érdeklődőknek. Az ügyfelek 80 százaléka magánvállalkozó volt, mégpedig nagy részük „kényszervállalkozó”, aki mun­kahelyek megszűnése miatt kívánt valamiféle vállalko­zásba fogni. így nem csoda, ha az irodákat felkeresők két­harmada nem tanácsot, ha­nem pénzt — hitelt, támoga­tást — kért. Négy év, 500 millió forint Az alapítvány által kihelyez­hető pénzek nagy része Phare-forrásból származik. 1994-ig összesen több mint 500 millió forintot hoz az ala­pítvány a megyébe. A központ és a helyi irodák kétféle hitel elnyerésében működnek közre. Leggyakoribb a mikrohi- telek igénylése, ezek célja, hogy a vállalkozók kedvező feltételekkel juthassanak álló­eszközhöz. A legföljebb 300 ezer forintos keretet rendsze­rint kereskedelmi, ipari és szolgáltatási tevékenységhez igénylik. Csaknem 150 kisvál­lalkozó pályázott eddig siker­rel. A Phare-hiteleket közepes nagyságú és bővülő vállalko­zások veszik igénybe. A hite­lek 3—10 millió forint körüliek. Tavaly lehetőség nyílott vissza nem térítendő támogatásra is, erre 90 pályázatot nyújtottak be. Végül 27-en kaptak 100-450 ezer forint közötti tá­mogatást, összesen 5,9 millió forint értékben. Az idén sajnos ilyen lehetőség nem lesz, de a mikrohitelt és a Phare-hitele­ket is folyamatosan lehet igé­nyelni. A megyei vállalkozói köz­pontnak és irodahálózatának eddigi működése megfelel az alapítói szándéknak: a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott sokoldalú szolgáltatá­sokkal, megyei és térségi programokkal éri el a stratégiai célokat, s ugyanez mondható el az idei tervekről is. Az idei üzleti tervekben, amelyekben a Phare-támogatásokból meg­valósuló térségi projectekben való közreműködés elsőbsé- get élvez, valamennyi iroda a kezdőknek és a kisvállalko­zóknak nyújtandó tanács­adást, segítést tartja a legfon­tosabbnak. Előkészítik a mikro-és Phare-hitel kérelme­ket és más vállalkozói hitele­ket, pályázatokat, üzleti terve­ket. Közreműködnek az ön- kormányzati vagyon hasznosí­tásában, befektetési lehetősé­gek feltárásában. Vállalkozói klubokat szerveznek, lakos­sági fórumokat tartanak. Mindez előrevetíti, hogy a há­lózat szerepe a jövőben erő­södik, működésük fontossá vá­lik a térség vállalkozói szférá­jának kialakulásában és mű­ködésében. Somogy lépéselőnyben Üzleti terv 1993-ra Jákli Péter: nyitottabbá tesszük az alapítvány munkáját A Somogy Megyei Vállal­kozói Alapít­ványt 13 tagú kuratórium irá­nyítja, melynek elnöke a me­gyei főjegyző, Jákli Péter. Arra kértük, röviden értékelje az el­múlt időszak munkáját. — Mit jelen­tett Somogy megyének az, hogy az elsők között kapta meg a lehető­séget a vállal­kozói központ kialakítására? — Ez a rend­szer 1994-re mind a 19 me­gyében ki fog épülni a tervek szerint. Az, hogy mi már két éve elkezdhettük, olyan lépés­előnyt jelent, amit nem lesz könnyű behozni. A megyei önkormányzat igen jókor és jól lépett, amikor élt a lehetőség­gel, megpályázta és végül lét­rehozta az alapítványt. Amikor a többi megye még a közmeg­egyezést próbálja összehozni, nálunk már az érdemi munka folyik. Sikerült az önkormány­zatnak ezt a közmeg­egyezést úgy létrehoznia So­mogybán, hogy 82 különféle szervezet — önkormányzat, érdekképviselet, társadalmi szervezet — csatlakozott az alapítványhoz pénzzel is. Az­zal pedig, hogy a központ szervezete így kialakult Jákli Péter és működik, megtette Somogy megye az első lépést a Közös Piachoz való integrálódás út­ján, hisz a Phare szervezeten keresztül szerződéses vi­szonyban állunk az Európai Közösséggel, és annak szigorú előírásai alapján dolgozunk. — Ez az oka annak a sok­szor támadott ténynek is, hogy a különböző tanulmányok, tervek elkészítésére kiírt pá­lyázatokat külföldi cégek nyer­ték el. — Az nem elég, hogy kül­földiek, EK-tagországban lévő cégeknek kell lenniük, ez szi­gorú feltétele a finanszírozás­nak. De szakértőket is csak EK-országból kérhetünk fel, és még a berendezéseinket is EK-országbeli cégtől kell megvásárolnunk. Logikus: a Phare-pénz EK-pénz, ott kell elkölteni. Ettől eltérni nem le­het, ha a negyedéves megfe­lelőségi vizsgálat hibát talál ebben, megszakítják a finan­szírozást. — Mit tart az eltelt két év legnagyobb eredményének? — Talán azt, hogy a megye valamennyi régiójának elké­szült a tanulmányterve, ez minden további munkának az alapja. Akárhova is fordulnak ezután kölcsönért vagy keres­nek befektetőt,mindenhol ezt kérik először. És nem mind­egy, hogy milyen név szerepel a tanulmány készítőjeként a címlapon. A megye feltérké­pezése megtörtént, és ez je­lenti az igazi előnyt. De eköz­ben kiépült a hálózat, ami mű­ködik, amely csak a múlt év­ben száznál is több vállalkozót segített az elindulásban, vagy épp beszélt le valakit az elin­dulásról, megakadályozva a biztos bukást. — Milyen terveik vannak a jövőt illetően? — Szeretnénk nagyobb nyilvánosságot adni a mun­kánknak. Ezzel a konfliktusok talán elkerülhetők, és biztos nekünk is segítség ha bevon­juk a munkába az adott térség gazdasági életének szereplőit. De egyre több a konkrét terv is, amelyek nagy része már a megvalósulás útján van. Olyan nemzetközi tervek ezek, amik megmozgatják ta­lán a gazdaságot somogybán. V. O. Működési költségek: Össz.:83 000 ECU (8,3 millió Ft) Phare-forrásból. Fejlesztés tervezés Marcali * inkubátorház: Phare-forrás: 30 000 ECU 10—15 vállalkozás elindítá­sára. Barcs-Nagyatád fejlesztési tanulmány: Phare 25 000 ECU. Információk a befekte­tési lehetőségekről. Csisztafürdői megvalósítási tanulmány: Phare 30 000 ECU. Ossz.: 85 000 ECU (8,5 mil­lió Ft) Fejlesztési finanszírozás Mikrohitel: Phare 300 000 ECU. 100 hitel vállalkozóknak. Megvalósítási tanulmányok készítése: Phare 10 000 ECU. 5—10 terv elkészítése. Bárdudvarnok-Bánya terv: Phare 10 000 ECU. Befekte­tési promóciós program. Falusi turizmis információs iroda Mesztegnyő: Phare 15 000 ECU, helyi önkormány­zat 1,5 millió Ft. Működő infor­mációs adatbázis létrehozása, kétezer katalógus kiadása. Befektetési alap létreho­zása: külső forrás: 70 000 ECU. Külföldi befektetők segí­tése Somogybán. Alpok-Adria központ: Phare 10 000 ECU. 10 találkozó fi­nanszírozása. Ossz.: 160 000 ECU. Tanácsadás, információ 2/3-os tanácsadási prog­ram: Phare 30 000 ECU. Ta­nácsadás vállalkozóknak. Privatizációs tanácsadás: Önfinanszírozó. Számítógépes hálózat fej­lesztése: Phare ossz.: 27 000 ECU. Három új kommuniká­ciós csatorna, 10 konferencia, 4 tanfolyam, speciális szoftve­rek vásárlása, 6 szoftver upg­rade vásárlás, információ 100 cégnek, eszközök karbantar­tása. Irodák finanszírozása: Phare 70 000 ECU, megyei önkormányzat 2,35 millió Ft, helyi önkormányzatok ossz.: 6 millió, alapítvány saját forrás ossz.: 3,5 millió Ft. A hét iroda működtetése, kétezer ügyfél­nek tanácsadás és támoga­tás, bér és közterhei. Ossz.: 215 035 ECU Képzési fejlesztési programok Váltakozók eü. pályán: Phare 2 700 ECU 25 vállal­kozó képzése. Idegenforgalmi oktatás: Phare 10 000 kétszer 15 fő képzése. Méhészek oktatása: Phare 1 200 ECU 2x10 fő képzése. Mezőgazdasági (farmer) képzés: Phare 6 000 ECU 30 fő képzése. Általános vállalkozói isme­retek: Phare 11 000 ECU 40 fő képzése. Nyelvi tervek: Phare 2 400 ECU 14 munkatárs képzése. Angol tanfolyam: Phare 1 500 ECU HOPE 87: osztrák kormány 10 000 ECU 45 fő képzése. Oktatók képzése: Phare 1 000 ECU 15 fő képzése. Szakkönyvek, segédanya­gok: Phare 300 ECU. Tanulmányutak: Phare 16 000 ECU. Képzés irodavezetőknek: Phare 2 500 ECU Képzés vállalkozóknak: Phare 3 800 ECU 40-60 fő képzése. Ossz.: 69 000 ECU. Mindössz.: 812 035 ECU (81 203 500 Ft). Egy kis kronológia 1991. január.: A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány (a Phare program hazai végrehajtója) pályázatot hirdet helyi vállalkozói központ létre­hozására. 1991. március 26.: A Me­gyei Közgyűlés dönt a pályá­zaton való részvételről: 30 pá­lyázó közül a 6 legjobb között Somogy nyer a térségfejlesz­tési programmal. 1991. április 30.: A Megyei Közgyűlés határoz a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány létrehozásáról, megismeri a francia cég el­képzeléseit. 1991. május 28.: A Megyei Vállalkozói Központhoz 56 he­lyi önkormányzat és 26 egyéni és társasvállalkozó, bank, vál­lalat, gazdasági kamara, ér­dekképviselet, egyesület, stb. csatlakozik 1000-3 000 000 forint közötti összeggel. 1991. június: A Megyei Közgyűlés elfogadja a vállal­kozói központ üzleti tevét és az Alapítvány 13 tagú kurató­riumának összetételét. 1991. június 28.: A központ aláírja a működését szabá­lyozó 3 éves szerződést az MVA-val és AGK Phare prog­ramjával. 1991. szeptember 20.: A központ — az ÁVÜ pályázatát elnyerve — szerződést köt az önprivatizációban való ta­nácsadói működésről az ÁVÜ-vel. 1991. szeptember 30.: Az alapítvány kuratóriuma nem­zetközi pályázatot hirdet a megye idegenforgalmi straté­giájának és „minőségi turiz­musa fejlesztési tervének” el­készítésére. A SOMEA (Róma) cég kap megbízást. 1991. november 20-22.: Országos vállalkozói szakmai napok Kaposváron a kis- és középvállalkozások jövőjéről.' A rendezvény fővédnöke dr. Antall József miniszterelnök. 1991. december 5.: A So­mogy Megyei Vállalkozói Központ ünnepélyes megnyi­tása. 1992. április 1.: A 7 városi iroda (Barcs, Balatonföldvár, Csurgó, Kaposvár, Marcali, Nagyatád és Tab) személyze­tének munkába állása, majd a dán Technológis és a finn­magyar MACON cég 1 hetes felkészítő tréningje a megyei és helyi irodák tanácsadóinak. 1992. június 9-10.: Orszá­gos privatizációs konferencia Kaposváron, valamint vállal­kozói napok Barcson. 1992. augusztus: Nemzet­közi pályázat kiírása a megye agrárstratégiájának elkészíté­sére. A győztes a hamburgi GFA International. 1992. szeptember: Nem­zetközi versenykiírás a Tab és térsége válságkezelő prog­ramjára. A győztes a Buda­pesti ELTE 3K csoportja. Vissza nem térítendő támoga­tás kisvállalkozóknak — nyil­vános pályázat eredményhir­detése. 1993. január-február: Az 1993. évi üzleti terv projektjei­nek előkészítése. A tabi át­képzési program befejezése. Vállalkozói tanfolyamok Csur­gón, Tabon és Kaposváron. 1993. március-április: A helyi vállalkozói irodák további működésének előkészítése. Megállapodások a helyi ön- kormányzatokkal a közös fi­nanszírozásról Részvétel a rotterdami európai városok partnertalálkozóján, megálla­podás két holland bankkal, il­letve befektető társasággal regionális képviseletről. Rész­vétel a hannoveri CeBIT vásá­ron, a vállalkozói irodák bemu­tatkozása. belga, írországi és ukrán kormányképviselők, vál­lalkozói egyesületek vezetői­vel tárgyalások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom