Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

1993. május 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 96 éve gyerekek lakják a házat Óvodások és főiskolások a MÁV nevelőotthonban Régebben, egyforma dzsekijükkel, kék szoknyájukkal a vá­ros jellegzetes színfoltjai voltak a MAV-os lányok. Azóta az in­tézmény falai között oldódtak a merev szabályok, és nemcsak olyan külsőségekben, hogy saját ruháikat is hordhatják a gye­rekek, vagy egyedül is járhatnak sétálni, vásárolni. A MÁV Kaposvári Nevelő- és Diákotthonát 1897-ben ala­pították a vasutas dolgozók. Az ország legtávolabbi sarkából is fogadnak diákokat. Jelenleg 20 óvodás, 150 általános iskolás és 5 főiskolás él az otthonban. — A két háború kivételével — amikor kórháznak rendezték be az épületet — mindig gye­rekek lakták a házat — tudom meg Lőczi Ferenc megbízott igazgatótól. — A nevelőotthon a vasúti szociális ellátás kere­tében működik már a múlt szá­zad óta. A kaposvárin kívül még négy hasonló intézmény van az országban. Három éve mindegyik nevelőotthon koe­dukált. — Kik vehetik igénybe? — Bárki, akinek legalább egyik szülője a vasútnál dolgo­zik. Elsősorban a szülők mun­kabeosztása miatt hozzák ide a gyerekeket. Vagy személyes okból, ha mondjuk egyedül ma­rad valamelyik szülő és nincs kire hagyni a gyereket. Előfor­dul, hogy megakadnak a neve­lésben: a kortárs csoport rossz irányba viszi a fiatalt, esetleg a szülő kevésnek érzi magát, a probléma megoldásához. Át­meneti megoldásként is meg­keresnek bennünket a gondok tisztázásáig. — Mennyibe kerül a szülők­nek a nevelőotthoni elhelye­zés? — Csak az étkezésért kell fi­zetni, a ruházat, a tanszerek és a szállás ingyenes. Elsősorban nyugodt környezetet próbálunk teremteni. A mosodától a konyhai személyzetig ennek érdekében tevékenykedik min­denki. — Hogyan oldják meg a ki­menőket, hiszen a 3 évestől a majdnem felnőttekig sokféle korosztály él itt együtt? — A kicsiket inkább nevelő­vel együtt engedjük el a vá­rosba: később egy nagyobb gyerekkel — mondja Mun- kácsyné Dékán Gyöngyi igaz­gatóhelyettes. — Először a kö­zeli tejbárba mehetnek el egyedül, majd életkoruktól füg­gően nőnek a lehetőségek. A nagyobbaktól is elvárjuk, hogy szóljanak: mikor, hova mennek és meddig maradnak, hiszen a felelősség óriási. — Hat év óta nem is volt gond az eltávozással — teszi hozzá Lőczi Ferenc. - Az óvo­dásokat majdnem minden hét végén hazaviszik a szülők. A régebbi merev hazautazási rendszer megszűnt. Negyven gyerek rendszeresen hazajár hétvégén, főleg a közelben la­kók. A távolabb lakókkal ha­vonta egyszer Pestre utaznak a nevelők és onnan viszik haza őket a szülők. Minden héten két alkalom­mal csak a gyerekek és a szü­lők rendelkezésére áll a tele­fon. Közvetlen összeköttetés­ben vagyunk minden vasútál­lomással. Vállalati intézmény lévén a MÁV Nevelő- és Diákotthona az államtól, semmiféle fejkvótát nem kap. így azzal a 65 ezer forint gyerekenkénti támoga­tással sem számolhatnak, amiben az állami és az egyházi intézetek részesülnek. Ezért a vasút egy nyitott alapítvány lét­rehozását tervezi gyermekin­tézményei számára. (S. Pap) Szakképzési konferencia A Magyar Szakképzési Tár­saság május 28-29-én Szé­kesfehérvárott rendezi meg a II. nemzeti szakképzési konfe­renciát. A tanácskozás célja: olyan megoldási javaslatokat keresni az átalakuló képzési rendszer legfontosabb kérdé­seire, amelyek már a közeljö­vőben éreztetik hatásukat. A konferencián az oktatás modernizációjáról Biszterszky Elemér, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium köz- igazgatási államtitkára, a szakképzésről és a munkae­rőpiacról Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára, a gazda­sági fejlődésről és érdekérvé­nyesítésről Gyarmatiné Ftácz Ágnes, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára tart előadást. A plenáris ülést vita követi, ahol az elméleti kérdéseket a gyakorlati megvalósítás prob­lémái váltják fel. A konferen­cián jelen lesznek azok a tár­sadalmi szervezetek is, ame­lyek az utóbbi években részt vettek a szakmai képzés megújításában. Koncessziós pályázat kiírás Igái Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 21/1992. (II. 03.) számú határozata, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XX. Tv. alapján, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (mint I. fokú államigazgatási szerv) egyetértésével a község vízmű koncessziós szerződés keretében történő üzemeltetésre pályázatot hirdet az alábbiak szerint: A pályázattal kapcsolatos anyagok az önkormányzat hivatalában, 7275 Igái, Szent István u. 107., átvehetők. Kikötés: A jelenleg 2 fő helyi dolgozót a pályázatot megnyerő köteles alkalmazni. Egyéb felvilágosítás a fenti címen kapható. A pályázat beadási határideje a kihirdetéstől számított 60 nap. KELETI SZŐNYEGEK A kalifa is otthon érezné magát Részlet a szönyegkiállításból A Somogy Megyei Múzeum keleti-mesésen berendezett kiállítása megpróbálja érzékel­tetni, mire használták a sző­nyegeket Keleten. Javarészt ugyan a falra helyeztették, ám utalnak rá, hogy a padozaton is szívesen használták csak­úgy, mint tevenyereg alatt és függönyként is szolgált. A legtöbb, amivel a látogató találkozik, úgynevezett ima­szőnyeg. A mohamedánok lakta Keleten általánosan el­terjedt a szőnyegkultusz. Noha Mohamed tanítása puri­tánságra, egyszerűségre ne­velt, a pompáról, a fényűzés­ről nem mondtak le. Magának az életvitelnek is fontos tarto­zéka volt a szőnyeg. A kádi (a bíró) a mecsetben vagy kint az udvaron a szőnyegről ítélke­zett, azt megközelíteniük még az írnokainak sem volt sza­bad. A szőnyeg szentségét is tisztelték, nemcsak hasznos­ságát élvezték és szépségét élvezték. Mint feljegyezték, ki­végzések alkalmával is hasz­náltak szőnyeget. Nálunk a ke­leti szőnyegeket általánosí­Nem volt a fején csörgősipka, mégis mindenki úgy tudta, hogy bolond. Nem a királyé, hanem egy falué. Kezdődött azzal, hogy ami­kor munkanélküli lett, idejének jó részét azzal töltötte, hogy el­kezdte takarítani a falut. A falu­ját. Nem kért érte semmi fizet­séget. Előbb a szomszédja előtt kezdett el söprögetni, aztán amikor azok kikérték maguk­nak, hogy összeszedegeti a szemetüket, az óvodához vo­nult. A negyedik napon, amikor épp a templom előtti sövényt metszette, észrevette, hogy a falu lakói közül többen is ren­dezgetni kezdik a házuk táját. Akadt, aki az árkot is kipucolta, sőt, még az esztendeje lenye­sett faágakat is összeszede­gette. Ekkor aztán a polgármes­ter megkereste, s nekiszegezte a kérdést: ugyan, mondja már meg, hogy melyik párt színei­ben szervezgeti itt az embere­ket. Emberünk csak mosolygott, s azt válaszolta: nem akarja egész nap a fenekét vakargatni a televízió előtt. Politikával pe­dig nem foglalkozik. Nem is ért ő ahhoz, hiszen a kőműves­mesterséget tanulta ki. A polgármester, aki szintúgy kőműveskedett korábban, míg föl nem vitte az Isten a dolgát, megsértődött, de nagyon. S biz­tos ami biztos alapon elhíresz­tóan perzsának nevezzük. Pedig megkülönböztethetünk ezen kívül még származási helyéről elnevezve örmény és bokharai gyapjúszőnyeget is. Ezek a főbb típusai. A legna­gyobb értékűnek az örmény számított. Ókori tradíciójuk folytán sikerült kifejleszteniük a legdíszesebbeket, legszeb­ben csomózottakat. Nemcsak az uralkodók használták szí­vesen a szőnyegeket és hal­mozták el lakásukat ezekkel a becses értékekkel, hanem a hívők is szőnyegekkel díszítet­ték föl mecsetjeiket, hogy az istentiszteletet méltó körülmé­nyek között tarthassák. Az imánál a földet, illetve a sző­nyeget érintették homlokukkal a hívők. A kaposvári szőnyegkiállí­tás ugyan nem adhat teljes, át­fogó képet Kelet varázsáról, ám az egyik kurdisztáni sző­nyeg is jól mutatja, hogy szí­vesen alkalmazták a mesterek az állatfigurák leegyszerűsített formáit díszítésül. Ezen pél­dául ló, szarvas, páva fedez­hető fel. Anatóliai, azerbaj­telte a faluban, hogy bolond ez az ember. Jó hónapja történt mindez, s a falu egyre szépült. Az embe­rek beszélni kezdték, hogy oly­kor bizony egy bolondra is szükség lehet. A polgármester közben a soros testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltatta, szó szerint: „én mondom, hogy mi­lyen szép a falunk”. A kocsmában is egyre dicse­kedett. Mígnem egy reggel hiva­talába tartván észrevette, hogy a járda közében két szál gyom renitenskedik. Mondta is rög­vest a hivatalsegédnek, hogy kerítse elő, de tüstént a bolon­dot, mert a hivatal előtt mégsem lehet gazos a járda. De nem ta­lálták. (Akkor látták utoljára, amikor megreparálta a játszótér egyik hintáját.) Aztán késő dél­után megjött a postás a három­napos napilapokkal. Hozott egy levelet is. A falu gazdája egyre kerekedő szemekkel olvasta. Ez állt benne: „Elmentem. Ne is várjanak vissza. Munkahelyet találtam. Aláírás:a falu bo­londja. Utóirat: ja, a hivatal előtti járdaközben nőni fog a gaz. Jó munkát hozzá!" A polgármester dühösen mé­regette a papírlapot, majd cafa­tokra szaggatva szétszórta az utca közepén. Aztán kifakadt: ez a bolond akar nekem diri­gálni? Czene Attila (Fotó: Kovács Tibor) dzsán, kurdisztáni és perzsiai szőnyegekből válogattak a rendezők. Az anatóliai sző­nyegeken kétféle színkompo­zíció figyelhető meg: a kék-sárga hidegebb szín al­kalmazása, illetve az élénk vö­rös-sárga. Oszlopok, árkádok, majd a későbbi korokban sza­lagszerű minták jelentek meg ezeken. A perzsa szőnyege­ken növényi minták váltak jel­legzetessé. A kaukázusi sző­nyegek valamivel kisebbek, mint mint az anatóliaiak, a perzsák. Az imaszőnyegek főbb típu­sait is megismerhetjük, a sző­nyegek kedvelői ezek alapján válogatják ki lakásuk díszeit. Az anatóliai szőnyegeknél ké­szítési helyükkel jelölik nevüket, így megkülönbözte­tünk usakot és bergamát, kul- ait, illetve madzsurt, melaszt, kelimet, perzsát, indiait, beludzst, türkmént, szaff-sző- nyegeket. A kiállítás szép remekei a XVIII-XIX. század mester­munkái. Horányi Barna Régészeti feltárások Somogybán Hétfőn megkezdődnek a ré­gészeti feltárások Somogybán. Dr. Költő László, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának régész tudományágveze­tője elmondta: az idén anyagiak miatt csak a Kis-Balaton-kuta- tást folytathatják; befejezés előtt áll a terület régészeti feltárása, ahol egy bronzkori temetkezési hely, kelta és Árpád-kori telepü­lés, valamint egy VIII-XI. szá­zadi avar-honfoglaláskori te­mető található. A kutatók választ kaphatnak a késő avarkori la­kosság és a honfoglaláskori né­pesség összeolvadásáról. Elő­zetes föltárás kezdődik még Sá­voly határában. Az új M7-es autópálya építé­sének a kezdete előtt a kapos­vári régészek terepjáráson mér­ték föl az esetleges kutatási te­rületeket. Szinte az egész autó­pálya új szakaszának a nyom­vonalán, Zamárditól Szőkeden- csig sok olyan helyet találtak, ahol az építkezés megkezdé­séig még dolgozhatnak a somo­gyi régészek. A neolitikum és a késő középkor emlékei tárulhat­nak elénk munkájuk nyomán. A múzeum szakemberei to­vábbra is elvégzik a kötelező le­letmentési munkálatokat. A falu bolondja Találkozó az EMKE küldötteivel A Budapesti Székely Kör ta­lálkozót rendezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület (EMKE) Maros megyei szervezetének küldötteivel tegnap, a budapesti Eötvös József Gimnázium dísztermé­ben. A rendezvényen Ábrám Zoltán egyetemi tanársegéd, az EMKE Maros megyei szer­vezetének alelnöke mondott bevezetőt, majd Spielmann Mihály főkönyvtáros-történész Gondolatok a könyvtárban címmel, Barabás László szer­kesztő-néprajzkutató pedig Marosszék néprajzáról tartott előadást. A találkozón versek, balladarészletek, erdélyi nép­dalok is elhangzanak. Tavaszi fesztivál a 660 éves Pakson Paks ebben az évben 660 éves, a legrégibb ismert írá­sos emlék szerint, amely a Va­tikán tulajdonában levő adó­összeíró ív, a pécsi egyház­megye» püspökségtől. Ä jeles évfordulót tavaszi fesztivállal ünnepük az atomerőmű váro­sában május 25. és 30. között. Teaház az augusztusi holdhoz Századik alkalommal ját­szották John Patrick darabját a Teaház az augusztusi hold­hoz című vígjátékot a Madách Kamara Színházban. A ma­gyarországi bemutató 1990. december 31-én volt. Az elő­adás rendezője Huszti Péter. Szereplők: Mácsai Pál, Hirt- ling István, Schnell Ádám, Avar István, Dengyel Iván, Csűrös Karola, Dózsa László, Pusztaszeri Kornél, Kolos Ist­ván és Vass Gábor. A jelmezt Kónya András, a díszletet Mira János tervezte. Hunga-Pszicho könyvek A pszichológiai kérdésekkel foglalkozó irodalom az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult a magyarországi könyvkia­dásban. A mai ember rendkí­vül bonyolult világban él. A gyors társadalmi változások, az értékek devalválódása, az emberi, családi kapcsolatok fellazulása, a női szerepek át­alakulása feltétlenül indokolttá teszik a lélektani, egészség- ügyi kiadványok közreadását — mondta Buda Béla pszichi­áter, a Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet főigazgatója. A Lazíts, ismerd meg önmagad!, a Tűsarkú cipőben, hátrafelé és a Hagyjuk végre békén a férfiakat! című Hunga-Pszicho könyveket mutatták be a sajtó képviselőinek a MÚOSZ-ban. Adományok a csapatmúzeumnak Takács Erzsébet Mun- kácsy-díjas szobrászművész a nyíregyházi Vay Ádám zász­lóalj csapatmúzeumának adományozta az alakulat név­adójáról, valamint II. Rákóczi Ferencről, Zrínyi Ilonáról és Mikes Kelemenről készült domborműveit. A megalakulá­sának 30. évfordulóját június­ban ünneplő nyíregyházi hon­védségi alakulat múzeuma több nemzeti ereklyével, em­léktárggyal is gazdagodott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Múzeumok Igazgatósága a csapatmúzeumnak állandó kiállításra átadott két ezüst babérkoszorút, ezek Vay Ádám, II. Rákóczi Ferenc ud­vari főmarsallja hamvainak Lengyelországból történő ha­zahozatalára, a nyírbogdányi és a nyírbátori választókerü­letben 1906-ban készültek. A katonai múzeumba került egy koszorúszalag, és egy egykori kuruc csapatzászló is. (8045) H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom