Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

1993. május 22., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Negatív utópisztikus világ — ellejtetten A koreográfus kafkásan álmodik Kafkát eltáncolni: roppant izgalmas kihívás. Kafkát meg- ragadóan és hátborzongatóan, kafkai energiával megál­modni és életet lehelni belé, ez — félve írom ugyan, de va­lahol — küldetés. Ami nem megy rutinból. A Szegedi Balett társulata eleget tett mindennemű, itt lejegyzett kívánalom­nak. Művészei maradandót alkottak a kaposvári Csiky Ger­gely Színház négy, egymást követő bérletes előadásán. A holt-Kafka szerepében Juronics Tamás Az Álom Kafkáról című nyi­tódarab a nemrég leköszönt balettigazgató, Imre Zoltán „álmában fogant meg”, s ezen képek környezetét a kosztü­mökkel együtt Molnár Zsuzsa váltotta valóra. Imre nem in­dulhatna ennél jobban a „kályhától”, szenvedélyesen izgatja az élet előtti lét, amire rá is kérdez: a századelő gő­zöseinek ülőkéit idéző, tapa­dok ölelte térben, annak is a hátulsó csücskében „ébrede­zik az álom”, a holtak lelkei té­tován tántorognak a köztes­nek tetsző létben. Minden sze­replő le van kettőzve: eleven és holt — a lelkek, megra­gadva önnön testüket, a pa­dok alatti csapóajtós „pozitív süllyesztőn” át görgetik az életbe önmagukat. Ez hát a születés képi megfogalma­zása, vagy ha tetszik, a visz- szafelé pergetett halálé. Kafka napvilágot lát — Kalmár Ta­más eleveníti meg —, a kora­beli prágai polgárság, a dívó hivatalnokiét és a zsidó gettók világának közepette. Az előadás, mintha film lenne, oly nyílt színi montá­Előítélet-e a hóról, hogy hi­deg? Igen, mert meg kell hagyni azt a parányi lehetősé­get, hogy létezik meleg hó is... Ezt, a hagyományos gondol­kodás dimenzióiban nehezen feldolgozható következtetést Vörös Klárától hallottuk, akinek dolgozata a közelmúltban a budapesti Embertanműhely pá­lyázatán a legjobbnak bizo­nyult. Pályamunkájában 16-17 éveseknek készített embertan óraterveket, óraleírásokat Be­szélgetésvázlatok címmel. Hogy mi is az az embertan? — Semmiképpen nem azo­nos az antropológiával — hangsúlyozta Vörös Klára, a kaposvári gyakorló általános iskola könyvtárosa. — Tudá­sunk az emberről csupa analí­zis, nincs rálátásunk az ember egészére. Erre csak az ember­tan alkalmas, amely az ember­rel foglalkozó tudományok szintézise. Tengelyében a böl­cseleti embertan, az emberről szóló szaktudományok ösz- szessége van a történelemtől a szociológiáig, a biológiától a néprajzig, s ezekhez csatla­koznak a művészetek. Az em­bertan legfontosabb eszköze a beszélgetés. — Mikor és hogyan került kapcsolatba a Budapesten működő Embertanműhellyel? — Két évvel ezelőtt hívta fel a figyelmemet erre a műhelyre Méhesfalvi Józsefné dr., a ka­posvári tanítóképző főiskola társadalomtudományi és köz- művelődési tanszékének do­cense. Azóta havonta egy alka­lommal járok Budapestre a dr. Kamarás István vallásszocio­lógus által vezetett Embertan­műhely foglalkozásaira. Ez el­sősorban egy olyan önképző műhely, ahol a különböző szaktudományok jeles képvise­lői tartanak előadást, és na­gyon sokat beszélgetünk. A műhelynek egyébként Sajóka- zától Dunaföldvárig félszáz tagja van. Miskolcon, Tiszafü­zsokkal és párhuzamos cse­lekményei fejlődik. Kapcsola­tok szövődnek rendre, polgári szülőkkel és törékeny lánnyal, elbűvölő kurtizánnal és a szenvtelenül gonosz hivatal- noksággal — és, persze, mindegyik hatással van a má­sikra, eredőik egy irányba mu­tatnak. Atmoszférateremtés ez — a héber dalokat, Alban Berg-zenéket és szinte túlvi- lági zörejeket elegyítő zenei montázs is ezt erősíti. Kafka hirtelen-él. És mint konok vihar a tehetetlen és lé­gies levelet, sodorja tova a vi­lág, amelynek pusztán ré­szese; inkább elszenvedője, mintsem alakítója sorsának. Végzete kétségtelen: színre kúsznak-élednek a másvilági holtak lelkei, az élők leülnek a kispadra, és megtekintik tör­ténetüket — visszafelé játszva azt. Akik játszanak velük: szürke önmaguk, végül tőlük vehetik kézbe, mint halódó emberek, egy meg nem álló vonat utasai, csomagjaikat. Ekkor már mintha maguk sem lennének mások, mint roppant nehéz nyűgök egy monoton­Vörös Klára reden, Szekszárdon és Nagy­atádon regionális tanfolyamok működnek, ám én ennek elle­nére kitartok Budapest, illetve Kamarás István „emberta­nász” mellett. Ő ismertetett meg ugyanis az embertan lé­nyegével, jelentőségével; úgy érzem, ebben a tudományban Kamarás István tudja a leg­többet nyújtani. — Óraterveket ír, de nem tanít... — Az embertan mint könyv­tárost érdekel, hiszen ez a tan­tárgy azt „takarja”, amire a könyvtár alkalmas. Az ember­tan szintézis az emberről, s a legkisebb könyvtár is ugyanezt hordozza magában. Annak ide­jén azért jártam a tanítóképző robogó életvonaton: önnön poggyászaik. S a temetői csendben ga­lambokká változott lelkek tur- békolnak, szelíden, minden­napi kafkáink sírhalmain... Noha érezhetően a képzelet nyomta rá bélyegét a második részre, kár lenne azt gondolni, hogy a táncos Juronics Tamás koreografálta mű, A képzelet órája elszakad a valóság gyö­kereitől — erre a képzelet so­hasem lenne képes. Amint most sem az: a világ ez eset­ben egy szűk óvóhely, ahol a megszólaló sziréna-jajra fé­lig meddig-nők és komor-fon­(Fotó: Kovács Tibor) főiskolán könyvtár szakkollégi­umba, hogy mindenbe „bele- kontárkodhassam” egy kicsit. Ezért nem akartam szakosodni. — Terveinek rangsorában milyen helyet foglal el az em­bertan? — A Pedagógus Szakma Megújítása Projekt pályázatai közül választottam: 3-4. osz­tályosoknak szeretnék kidol­gozni egy embertan tanköny­vet. Most még lubickolok eb­ben a tudományban, aztán ha rájövök, milyen szerény a tu­dásom, lehet, hogy abbaha­gyom. De a féltés mindig ben­nem van: az embertan tan­tárgynak nagyon jó kezekbe kell kerülnie, mert nagyszerű... Tamási Rita tos férfiemberek robognak be hatalmas csapóajtókon. Mimi- kátlan arcuk egy érzelemsze­gény, negatív utópisztikus vi­lágról árulkodik, amely legin­kább Orwellét idézi, és az ő el­idegenedett és elhidegült em­bergépeit. E helyütt éledezik a szenvedély egy lányban — e szerepben Péntek Kata elbű­völő táncjátékát láthattuk —, s amint a fiúval ellejti a szere­lemtáncot, és buja nők mutat­nak neki valamit a szexus gyönyöreiből, ébenfekete ru­hája idővel vörösre vált. Ám párja rideggé lesz, és ő halá­losan egyedül marad egy vi­Az európaiság eredetétől a „klasszikus” populista rend­szerig címmel a Somogy Me­gyei Önkormányzat kulturális bizottságának támogatásával jelent meg nemrégiben kiad­vány. Négy somogyi pedagó­gus tanulmányát szerkesz­tette közös kiadvánnyá dr. Kálmán András, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa; mind a négyen olyan pedagógusok, akik az oktatás mellett tudományos kutatásokat is folytatnak, tag­jai az 1987-ben alakult So­mogy Megyei Kutatótanárok Fórumának, később a So­mogy Megyei Alkotó Értelmi­ségi Klubnak. A pedagógusok tanulmánya­ikban különböző tudományte­rületeket járnak be. Dr. Király Ha nem is néprajzi értelem­ben vett, mégis a néphagyo­mányoknak tisztelgő „jeles” napot tartanak ma az ádándi művelődési házban. A 13 óra­kor kezdődő program a Ma­gyar Rádió évadzáró hang­versenye, amelyet élő adás­iágban, ahol a kényszer fehér zubbonyának két ujját elöl, nem holmi divatból, össze szokás kötni. És a fény, magának kes­keny utat vágva az érzéket­lenség sötétjébe, egy szellő­zőn át lopakodik a térbe. Eb­ben, bár csekély e remény, fü- rösztheti szeretetéhségét a lány. Mígnem válik... valamivé, merthogy az előadás erre vá­laszt már nem ad. Csupán­csak a kérdést teszi föl, a ké­telyt ülteti el halálpontosan. Ahogy csak ezt meg lehet tenni — táncolva. István az európaiság eredetét vizsgálja, s a legrégibb gyöke­reket a sumér kultúrában véli megtalálni, Stamler Imre So­mogy ősi vastermelését tekinti át, és kutatásai új ismeretekkel gazdagítják a honfoglaláskori történelmünket. Dr. Horváth Gyuláné a pozitivizmus filozó­fiájában segít tájékozódnunk, főleg Comte munkásságával, társadalommal kapcsolatos nézeteivel ismertet meg ben­nünket, dr. Horváth Gyula pe­dig a „klasszikus” (latin-ameri­kai) populista rendszer sajá­tosságait taglalja a véleménye szerint legmegfelelőbb példa, a mexikói alapján. A speciális történelmi gyökerek ismereté­nek betájolását, esetenként felfrissítését adja közre. N. L. ban közvetítenek. A népdalkö­rök pódiumára hat együttes lép, a házigazdákon kívül a csatáriak, a cserszegtomajiak, a csesztregiek, a hévízgyör- kiek és a püspökladányiak. A műsort Csapó Károly ve­zeti, szerkesztő Dévai János. Emlékplakett s Heller Ágnesnek Heller Ágnes, a Magyar Ál­lami Operaház balettkorrepetí- tora érdemelte ki az idei Ko­mor Vilmos-emlékplakettet. Az elismerést, Borsos Miklós szobrászművész alkotását, Ütő Endre a dalszínház igaz­gatója ünnepség keretében nyújtotta át. Az emlékplakettet a Kossuth-díjas karmester, érdemes művész emlékére — leánya, Komor Ágnes hárfa­művész kezdeményezésére — az Operaház 1978-ban lé­tesítette. Az elismerést min­den évben május 12-én, Ko­mor Vilmos születésnapján adják át az Operaház egy fia­tal zenekari művészének, kor­repetitorának vagy karmeste­rének. Olyan művész kaphatja meg, akit művészi munkája és emberi magatartása alapján az operaházi kuratórium erre leginkább érdemesnek tart. Nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítás Abszurd, groteszk, geomet­rikus absztrakt, expresszív művek láthatók azon a kiállítá­son, amely Dinamikus kompo­zíciók címmel nyílott a Közle­kedési Múzeumban. A II. bu­dapesti nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállításon 32 ország művészei mutatkoznak be. A nyilvános pályázaton meghirdetett tárlat alkotói töb­bek között osztrák, angol, finn, kínai, koreai, litván, német, román, szlovák, spanyol, uk­rán és uruguayi művészek. A magyar képzőművészetet is számos festő, grafikus, vala­mint szobrász képviseli. Aknay János, Deim Pál, Magén Ist­ván, Marosi Ilona, Swjerkie- wicz Róbert, Szabados Árpád, Tilles Béla munkáit is megte­kinthetik az érdeklődők a hó­nap végéig a Városligetben. Magyar fényképek az amerikai törvényhozás épületében New York után az amerikai törvényhozás egyik épületé­ben mutatják be Erdélyi Lajos fotóművész „Régi zsidó teme­tőkertek művészete” című kiál­lítását. A tárlat anyaga Ma­gyarország és a térség más országai területén készült. Tom Lantos és John Porter, a képviselőház Emberi Jogi Bi­zottsága társelnökeinek meg­hívására a törvényhozás tag­jai, munkatársai a művész je­lenlétében tekintették meg a kiállítást. Tárlatvezetést szer­vezett az Amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány is, bemutatva az MTV Erdélyi La­jos munkásságáról készült, A kövek üzenete című filmjét. Brigetiói kőtár Lapidarium Brigetionense, azaz Brigetiói kőtár néven új állandó kiállítás nyílt Komá­romban, az Igmándi várban. Az elenvezés onnan ered, hogy a város keleti részén az I. századtól az V. század ele­jéig jelentős római település, Brigetio élte mozgalmas éle­tét. A zömében a környéken talált sír- és oltárkövekből álló tárlatot római kori lovas- és ka­tonaábrázolásokkal egészítet­ték ki a rendezők, s így a maga nemében európai vi­szonylatban is szinte páratlan a helytörténeti gyűjtemény. A komáromi önkormányzat másként is gondoskodik a vá­ros kulturális értékeinek a megőrzéséről: egy üres isko­laépületet múzeummá alakít­tat át az állandó tárlathoz. Film készül a világrekorderről Leg-leg tojáspatkoló Somogyvámosról Rózsa György Leg-leg mű­sorának stábja filmet készített Somogyvámoson a világre­korder tojáspatkolóról, Hansel László polgármesterről. Mint lapunkban is már hírül adtuk, a somogyvámosi polgármes­ternek sikerült a legtöbb pat­kót elhelyeznie a lúdtojáson. Mintegy kétszázhetven, saját készítésű parányi ólompatkó­val díszítette remekművét. A televízió vasárnap 14.30-kor kezdődő Leg-leg műsorában ismerkedhetünk meg Hansel László művészetével. Balassa Tamás Mit kutat, miről gondolkodik Vörös Klára? Könyvtártól az emberig Négy tanulmány somogyi kutató tanároktól Ádándi „jeles” nap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom