Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. május 17., hétfő A szövetség segíti az átalakulást Az Egyesült Városok Világ­szövetsége a nyugati tapasz­talatok átadásával kívánja se­gíteni a magyarországi átala­kulást — közölte Hervé Afrine, a szövetség közép-kelet-eu- rópai szekciójának francia el­nöke a tanácsadók első. két­napos konferenciáján. Itt első­sorban az oktatási intézmé­nyek működéséről volt szó. Új értelmiségi egyesület Keresztény értelmiségiek mintegy 30 tagú csoportja megalakította a magyar Jac­ques Maritain Egyesületet, amely fontosnak tartja az egészséges morális értékrend megőrzését. Ezért a filozófiai- lag és teológiailag művelt vi­lági gondolkodású emberek számának növelését tűzte ki célul. Az egyesület világi jel­legű, az egyházi hierarchiától teljesen függetlenül működik. Konferencia a felnőttképzésről Felnőttképzés krízishely­zetben címmel konferenciát rendezett Budapesten a Ma­gyar Nők Szövetsége. A hét végi rendezvény annak a ta­nácskozássorozatnak a része, amelyet a magyar nők érdek- képviseleti szervezete az Osztrák Szövetségi Kormány és Bécs Város Know-how Transfer Centerének támoga­tásával indított. Vámhivatal és minibank A Dunabank Rt a Cse- pel-Szabadkikötő vámszabad területen, a 3. számú vámhi­vatal mellett ma nyitja meg első kirendeltségét. így a vámudvaron kívüli készpénz- befizetéssel járó nehézségek várhatóan megszűnnek. A ki- rendeltség a vámolás teljes körű bonyolítására is képes. T árgyalássorozat a gabonaiparban A vitás kérdéseket tárgyalá­sos úton rendezik, a főbb pon­tokat e héten egyeztetik, és vi­lágosan rögzítik a véleménye­ket — erről állapodtak meg a gabona- és malomipari szak- szervezet képviselői és az Ál­lami Vagyonügynökség szak­emberei. Egyetértettek abban is, hogy a vállalat tulajdonvál­tásánál az állam, a dolgozók és a termelők érdekeit egy­aránt szem előtt kell tartani. Méhegészségügyi zárlat többfelé Zárlatot rendelt el a vándo- roltatni kívánó méhészek számára az FM állategész­ségügyi és élelmiszerellenőr­zési főosztálya. Az intézkedés megyénkben Siófokot és Fel- sőmocsoládot érinti; Baranyá­ban Olasz, Baksa, Bükkösd, Zala megyében Homokkomá- rom és Zalaszentjakab térsé­gét. Minderről a területileg il­letékes állategészségügyi ál­lomásokon lehet érdeklődni. Exportengedélyek érvényesítése A szerbiai és montenegrói rendeltetésű élelmiszer- és gyógyszer-szállítmányokra az április 27-e előtt kiadott enge­délyek ez év június 12-ig ér­vényesek. Az egyéb árucikkek esetén kiadott exportengedé­lyek azonban már érvényüket vesztették, illetve azokra az új formanyomtatvány szerint — Külkereskedelmi Tájékoztató 1993. évi 20. szám — már új kérelmet kell benyújtani. Keserű méhészek A tavaly felvásárolt méz fele még a nyakukon van — A kínaiak betörtek az európai piacra Javában virágzik az akác, jóformán „legelnek” a méhek. Milyen évkezdésre számíthatnak a méhészek, a felvásár­lók? — kérdeztük Lengyel Ferencet, az Ambrózia kft ügy­vezetőjét. — Sajnos, a tavalyi felvásár­lásunk mintegy fele még a rak­tárainkban van. Hiába a 20 százalékos exportszubvenció, nem tudunk versenyezni az európai piacokra betört kínai kínálattal. Az lenne talán a leg­jobb, ha az idei akáctermést elmosná az eső. Az Ambrózia kft tavaly mintegy 10 vagonnyi mézet vásárolt fel partnereitől, még több mint 50 tonna vár vevőre. 150 forintot fizettek felvásár­lási árként, és 2 márkánál töb­bet nem adott a német felvá­sárló. A kft 4 millió forintot vesztett a tavalyi év felvásár­lásain. — Az idén minden partne­rünket értesítettünk, hogy csak bizományba vesszük át a mézet, és az értékesítés után számolunk el. Hiú ábránd az, hogy 150-200 forintos árat kapjanak a termelők — mondta Lengyel Ferenc. Arra kérdésre, hogy a kereskede­lemben miért árusítják 300- 400 forintért a termelői mézet, a kft ügyvezetője csak annyit mondott: mi az érvényes egészségügyi előírások miatt nem vállalkozunk a kistételes kiszerelésre, ezt csak házi árusításnál lehet megvalósí­tani. Még két-három évre van szükség, hogy a korábban megszokott termelői és fo­gyasztói egyensúly helyreáll­jon, illetve az árak is megfele­lőek legyenek. (Mészáros) A Lady Ruházati Rt teljes termelésének 98 százalékát tőkés piacra készíti, bérmunkában. A magas minőségi igényű női ruhákat megadott modellek alapján — a megrendelő anyagá­ból — kis szériákban gyártja. A szigorú feltételek közepette viszont a teljes létszámot tudja foglalkoztatni, sőt jól képzett szakmunkások még kellenének is. Az rt megrendelései olyan nagyságrendűek, hogy egyes modelleket kooperációban gyártat, a régi partnerek megtar­tása érdekében. (Fotó: Király J. Béla) CSALÁDI POKOL — HOSSZÚ ÉVEKIG Hét évre ítélték a feleséggyilkost A galamboki temető egyik sírjának fejfájára a nagyszakácsi Kőműves Lászlóné nevét vésték. Semmiből sem lehet arra következtetni, hogy az asszony életét férje kése oltotta ki. Semmi sem árulkodik a családi viharokról, amelyeket a ti­zenöt éve italozó életmódot folytató férj, majd később az ő hasonló életmódja váltott ki nap nap után. Az ő részéről ez az ügy végleg lezárult... Nem így a férj részéről. A bűnügyet ugyanis a napokban tárgyalta a megyei bíróságon dr. Halász Etelka tanácsa. A per vádlottja az 55 éves Kő­műves László volt. A megtört, őszülő férfi inkább látszott jó­szívű iskolai pedellusnak, mint gyilkosnak. A vádirat azonban hosszú évek óta tartó családi pokolról beszélt, amelynek rendre ő volt az előidézője, hi­szen ha ivott, félelmetes vad­emberré változott. Pokoli volt az az emlékezetes február 21-e is. Mire feleségével meg­fordult a hegyről, már két liter bort ivott meg. Sajnos, az asszony sem maradt el tőle, hiszen a faluban is tudták: va­lami okból öt év óta ő is iszik. A vacsora és a pihenés után, 20 óra körül Kőművesnek új­ból inni szottyant kedve. Ezt azonban csak a kocsmában tehette, ezért 100 forintot kért italra. Az asszony vonakodott. Erre összevesztek. A férfi kést ragadott, és mellbe szúrta fe­leségét. A penge a tüdőben kötött ki, és a sérült elvérzett. Kőműves feltörölte a vért, fel­dúlta a szobát, és elment a kocsmába, ahol folytatta az ivást. A tetthelyre később egyik barátjával tért vissza, úgy, hogy egy szót sem szólt a történtekről. A haver — benne ugyancsak jócskán volt szesz —, látva a kövön fekvő élettelen nőt, elrohant orvo­sért. A vádlott kisebb-nagyobb ellentmondásokkal ugyan, de beismerte tettét, azt bi­zonygatva, hogy nem volt szándékéban megölni a fele­ségét. Dr. Buni István ügyész azonban rámutatott: ez nem felel meg a valóságnak, Kő­műves szándékosan cseleke­dett, és a helyszín „elrendezé­sével” azt a látszatot igyeke­zett kelteni, hogy feleségével mások végeztek. A védő, dr. Piacsek Gyula lényegében en­nek ellenkezőjét, azt állította, hogy a tragédia az italozó életmód és a súlyos alkoholos befolyásoltság következménye. A bíróság Kőműves Lászlót emberölés -bűntettében találta bűnösnek, s halmazati bünte­tésül 7 évi és 6 hónapi börtönre ítélte, 6 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától, továbbá el­rendelte kényszergyógyítását. Az ügyész háromnapi gondol­kodási időt kért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Szabadlábra helyezésért azonban nem erősködött, talán mert nincs is nagyon kihez mennie. Galambokon élő, a családban egykor sok vesze­kedést megélt lánya, akit tanú­ként idéztek, nem várta meg az ítélethirdetést. Úgy látszik, hogy minden elromlott. Talán örökre... Szegedi Nándor A szociális törvény új lehetősége Kaposváron ötvenen jelentkeztek Az új szociális törvény lehe­tőséget ad a nagycsaládosok­nak, hogy az édesanya, eset­leg az édesapa főállású szü­lőként nevelje gyermekeit. Amúgy is napjának nagy ré­szében ezt teszi, hiszen há­rom vagy több gyermeket fel­nevelni nagy felelősség és sok munkával jár: ez már mester­ség. Ä régi gond most megol­dódni látszik: a falun élő nagy családokban az édesanya ott­hon maradt, ellátta a gyereke­ket, végezte a ház körüli teen­dőket reggeltől estig. De nem volt keresete, nem kaphatott nyugdíjat sem. Kaposváron mintegy ötve­nen jelezték igényüket gyer­meknevelési támogatásra. Közöttük vannak munkanél­küli édesanyák is, akiknek a járadék lejárta után mentőövet jelenthet e támogatás. Van­nak, akiknek a vállalata je­lezte, nem kívánja őket tovább foglalkoztatni, számukra is a főállású anyaság adja a lehe­tőséget. S a támogatást vá­lasztotta olyan édesanya is, aki számolt: a nettó tízezer fo­rintból — levonva a munkába járás költségeit — ugyanannyi marad, mintha a támogatást igénybe veszi, s otthon marad a gyerekekkel. A gyermeknevelési támoga­tás összege a mindenkori öregségi nyugdíj, amely most 6400 forint, s mivel a főállásé előléptetett anyaság munkavi­szonynak számít, nyugdíjjáru­lékot vonnak az összegből. Feltétel, hogy a legkisebb gyermek 3-8 éves legyen, az édesanyának pedig legalább 180 nap biztosítási idejének, azaz munkaviszonyának kell lennie. A szociális törvény e támo­gatás bevezetésével bizo­nyára az ördögi körből akart kitutat találni. Azonban a lehe­tőséggel lehet, hogy kevesen tudnak élni, pedig nehéz hely­zetben lévő nagy családok szép számmal vannak. Ha a legkisebb gyerek nyolcéves lesz, hogyan tud majd elhe­lyezkedni az anyuka? Való­színűleg kevés esélye lesz munkahelyet találni, még ak­kor is, ha a népjóléti miniszter meghosszabbíthatja — mél­tányosságból — még két év­vel a támogatást... Gond az is, hogy sokan hiszik: gyereken­ként 6400 forint ez a juttatás. Egy öttagú családnak a szá­mítások szerint legalább 40 ezer forint fölött kellene lennie a létminimumának, márpedig az anya hatezer forintja mellé igen jól kell keresnie az apá­nak, a csonka családokról nem is szólva... E problémák is jelzik: a gyermeknevelési támogatás, és mindenféle se­gélyezési forma haladék lehet. Hosszú távon azonban nem megoldás. Tóth Kriszta Egyesülés előtt a szociáldemokrata pártok? Király Zoltán képviselő: „Ha közös a szándék, minden akadályt el lehet hárítani” Király Zoltán azon kevés honatya közé tartozik, aki megválasztása óta a függet­len képviselőknek fenntartott padsorokban ül. Nem tagja a hat parlamenti párt egyikének sem, de — mint már korábban nyilvánosságra került — a nemrég zászlót bontott Szol- ciáldemokrata Néppárt egyik vezetője lett. A választások közeledtével arról kérdeztük a képviselőt: hogyan mozgósítja erőit az igencsak fiatal nép­párt? — Szervezeti fölépítésünk kérdései még nyitottak — mondja Király Zoltán. — A ha­zai szociáldemokrácia olyan mélypontra süllyedt, hogy még a neve is rosszul cseng az emberek fülében. Őszintén szólva: azért hoztuk létre a pártunkat, hogy — ha már a többiek személyeskedő, kicsi­nyes veszekedéseikkel vég­képp elvesztik hitelüket és a választók bizalmát — legyen egy párt, amely a számunkra példaértékű szociáldemokrata értékrendet megmenti. Úgy gondoltuk, azok gyűjtőpártja leszünk, akik változatlanul hisznek és bíznak a szociál­demokráciában. — A szervezeti kérdések rendezése elől azonban most már aligha térhetnek ki, hiszen ez is feltétele, hogy a válasz­tók minél szélesebb köreihez eljussanak. — Az a célunk, hogy magá­val a létünkkel mintegy ki- kényszerítsük a szociálde­mokrata egységet, mert hisz- szük, hogy a polgárok jelentős része szimpatizál e mozgalom nemes hagyományaival. Ezért most minden erővel azon va­gyunk, hogy létrehozzuk a leg­jobb történelmi hagyományo­kat folytató pártot. Az egység megteremtésével kialakíthat­juk a szociáldemokrácia má­sodik pólusát, mert az ma már kétségtelen, hogy az MSZP a szociáldemokrácia irányában lépett... Fontos államomásnak ígér­kezik a Magyar Szociálde­mokrata Párt május 22-i or­szágos értekezlete. — Valószínű, hogy itt a „ho­gyan tovább” meghatározó kérdései eldőlnek. Szerintem a jelenleg még két külön párt nézetei között nincsenek alapvető különbségek, s meg tudjuk találni azokat az érint­kezési pontokat, amelyek mindkét tábor elképzeléseinek megfelelnek. — Az önök törekvései tehát egyértelműek. És a másik fél? — A tagság és a szimpati­zánsok körében régi igény az egység megteremtése. Ma már „felső szinten” is megin­dultak az ez irányú tárgyalá­sok. Meggyőződésem, hogy ha közös a szándék, minden akadályt el lehet hárítani az egység útjából. — A Választásokon tehát egy egységes szocdem párt indul? — Négy szociáldemokrata szerveződés vajmi kevés eredményre számíthatna. Ha tehát józanul gondolkodunk, nincs más út, mint az egyesü­lés. Koós Tamás Vízgazdálkodás, természetvédelem (Folytatás az 1. oldalról) Tardy János, a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes állam­titkára arról beszélt a tanács­kozáson, hogy még ma is vannak vitás kérdések a víz­ügy és a természetvédelem között, de számottevően javult a két szakterület kapcsolata. A Fertő-tavi nemzeti parknál je­lentős területet vettek át, a Kis-Balatonnál is előbbre lép­tek a közös feladatok szabá­lyozását illetően. A gondok között említette a holtágak pri­vatizációjának megvalósítá­sát. A konferencián ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek közé tartozik, hogy az ártéri erdők­ben megakadályozzák az ős­honos fafajok területének to­vábbi csökkenését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom