Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

1993. május 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Koncert osztrák vendégekkel Az ausztriai Weiz zeneisko­lásai érkeztek vendégségbe szombaton Marcaliba, és test­vérintézményükkel, a városi zeneiskolával közösen ren­deztek növendékhangver­senyt. Ezen a zongora tan­szakok hallgatói léptek fel — nagy sikerrel. A koncerten többek között Haydn, Hofe, Weiner, Petersen, Chopin, Debussy és Schubert műveit szólaltatták meg az osztrák %s a magyar zeneiskolások. Szegerdő gázt szeretne Az előzetes felmérések sze­rint 9-10 millió forintba kerül annak a gázprogramnak a megvalósítása Szegerdőn, amely kivitelezésére verseny- tárgyalást írtak ki. A 297 lelkes falu egészét érintő vezetékes gázhoz céltámogatást már nem kaphat az önkormányzat; a felmerülő költségeket hite­lekből és a lakossági hozzájá­rulásból kejl kiegészíteni. Az építendő fogadóállomást Fé­nyeddel közösre tervezik a szakemberek: innét ágazik majd ketté a vezetékrendszer. A szegerdőiek legkésőbb jú­nius-júliusban indítani kíván­ják a kivitelezési munkákat. Emlékmű a sávolyi áldozatoknak Emlékművet állítanak Sávo­lyon az első és a második vi­lágháború katonai és polgári áldozatainak. A „Lélekvirág” című kompozíciót ifj. Szabó István budapesti szobrászmű­vész tervezte. A süttői mész­kőből faragott emlékmű alap­köve, valamint a feliratos koc­kaköve már elkészült; a szob­rászművész a napokban fejezi be a munkát. Az emlékmű ün­nepélyes felavatására június 6-án kerül sor. Költözik az új körjegyzőség Három község — Hollád, Tikos, Vörs — számára építet­tek új körjegyzőséget Vörsön. A 3,2 millió forintos beruházás elkészült: műszaki átadását a múlt héten tartották. A szük­séges javítások elvégzése után remélhetőleg egy hóna­pon belül berendezkedhet a körjegyzőség az új épületben. Az építési költségeket Vörs vállalta, a fenntartási költsé­geket viszont arányosan oszt­ják meg az érdekelt községek. Nagygyűlés Marcaliban A társadalombiztosítási ön- kormányzatok céljairól tartot­tak választási nagygyűlést Marcaliban a kulturális köz­pontban. A szép számban megjelent érdeklődők előtt dr. Gácsi Mária, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szer­vezetének országos szervező- titkára és dr. Gimesi Mihály kaposvári főorvos — mindket­ten a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának jelöltjei — mondott választási beszédet. Üdülőfalu Mesztegny 'ón A mesztegnyői üdülőfalu­nak mindössze két lakója van: a bütyköshattyú pár. Kathonay Kálmán vállalkozó már vagy 10 millió forintot ölt elképzelésébe, de a megnyi­táshoz hiányzó vizesblokkra, vendéglátó-üzemre egyelőre nem telik saját erőből. Ápri­lisban a tárcaközi egyeztető bizottság elfogadta üzleti terveit; már csak a bankokon múlik, hogy megkaphassa a kivitelezéshez szükséges 60 millió forint hitelt. Tavaly Mesztegnyő és a boronkai tájvédelmi körzet vonzásköre 15 ezer vendég- éjszakát számolt el az ide­genforgalmi szezonban. A mesztegnyői üdülőfalu komplex üzemelése során, (Fotó: Király J. Béla) 60 százalékos helykihasz­náltság mellett a nyári sze­zonban legalább 16 ezer vendégéjszakát tudhatna magáénak. Már érkeztek be igények is; kár lenne nem kihasználni ezt a lehetősé­get. M. T. Könyvtár, kultúrházfelújítás, utak építése Csömend 9 milliója A 370 lakosú Csömendnek kilencmillió forint a költségve­tési keret. Ebben az apró falu­ban, ha csak akár néhány percre is megáll az átutazó, szinte mindig élénk mozgást tapasztal. — Mert mindig van valami tennivaló — mondja erről Szabó István, a tiszteletdíjas polgármester. — Kissé „koros” kultúrházunkra például már nagyon ráfért a tatarozás. Spóroltunk is rá éppen eleget, míg összejött a felújításhoz szükséges hárommillió forint. Május 14-én volt a műszaki átadás, és mi nagyon örülünk, hogy kívül-belül sikerült újjáa­lakítani. Méghozzá tetőtől tal­pig, mivel új tetőszerkezetet, padlózatot kapott. És új be­rendezést. Ügyesen bánnak Csömen- den a pénzzel. Megtakarított pénzükből beépítették a volt iskola és a kultúrház közötti — hétméteres — „foghíjat”, s ily módon kialakítottak egy 36 négyzetméteres helyiséget. Ez lesz a könyvtár, ahol két­ezer kötet áll az olvasók ren­delkezésére. A fejlesztésére pedig évente 10-15 ezer forin­tot fordítanak. Ez viszont már a költségvetési keret terhére történik. Valóban, mire is jó az a kilencmillió forint? — Nem nehéz szétosztani — mosolyog Szabó István. — A Petőfi, a Dózsa és a Kos­suth utca szilárd burkolatot kapott, illetve kap még az idén, mert ami a Kossuth utcát illeti, ott még hátra van egy 900 méteres szakasz. Ennyire futja tehát ebből a pénzből — gondoljuk, s elkö­szönni készülünk, amikor Szabó István még megjegyzi: — Igyekszünk juttatni valamit a lakosságnak is. Van 140 nyugdíjasunk, mindőjüket ezer forintos segélyben ré­szesítettük. Az a néhány fiatal, aki főiskolára jár, háromezer forintot, az általános iskolások szülei pedig kétezer forint ne­velési segélyt kaptak. Nem feledkeztek meg az 'óvodások és a három éven aluli gyerekek családjáról sem: 1500, illetve 1000 forint nevelési segélyben részesül­tek. Kun G. Tibor Kábeltévé Lengyeltótiban Nem unatkozik mostanában Lengyeltóti lakossága. Újdon­ság is van: a saját televízió. Úgy is tekinthetjük ezt — tud­tuk meg Papszt Lajos polgár- mestertől —, hogy születés- napi ajándék, mivel városként most ünnepük az első évfordu­lót. Egy szál gyertyás torta he­lyett kábeltelevíziót kapott Lengyeltóti; működtetésére a költségvetési keretből 500 ezer forintot különített el a képviselő-testület. Ez az ösz- szeg ugyan még némi kiegé­szítésre szorul, de arra már al­kalmas, hogy egyelőre hetente egyszef eljuttassa a legfonto­sabb információdat 3 400 elő­fizetőhöz. Csütörtökönként este 7-kor kezdik adásukat — tudtuk meg Németh Mártától, a kultúrott­hon igazgatójától, a tévé fel­elős szerkesztőjétől. A tech­nika, a kamera kezelése Kiss Antal feladata, és hogy a tele­víziózás máris meghódította a lengyeltótiakat: tömegesen ké­rik, hogy csatlakozhassanak a kábeltelevíziós rendszerhez. A műsorszerkezetet most alakítják ki. Természetesen beszámolnak az önkormány­zati ülések legfontosabb napi­rendi pontjairól és a helybelie­ket érintő, érdeklő témákról. Például focicsemegékről is — tizenöt percben —, mivel a lengyeltótiak igencsak figyel­nek csapatukra. Dobogós helyre várják a fiúkat. K. G. T. 1 Keresztek a Bari-hegyen Holládon kevés, a munkalehetőség — Azzal, hogy Holládról el­mentek a fiatalok, elment innen minden — kesereg Kungli Já­nos, a község tiszteletdíjas polgármestere, akit takaros portáján kerestünk fel. — Va­laha a mezőgazdaságból so­kan megéltek itt, ám az idők fo­lyamán egyre kevesebb lett a munkalehetőség. A gyerekek elmentek tanulni, aztán a több­ség vissza se jött. Aki maradt, az ingázik; főleg Balatonszent- györgyre járnak. Ki a postán, ki a téglagyárban, ki az erdésze­tinél keresi a boldogulását. Mi itt, helyben csak az óvodánál és az iskolánál foglalkoztatunk munkaerőt. Azért történik egy s más Hol­ládon. A község szerencséjére az M7-esről átmenő G 8-as fő­vezeték áthalad a falun, így a gázt közvetlenül erről kapja a lakosság. Pontosabban: kapni fogja augusztus 30-től, amikor az egész községet rákötik a fővezetékre. 117 magánlakás­ban és több közületnél örülhet­nek a vezetékes gáz biztosí­totta komfortnak. A faluhoz tar­tozó Bari-hegyen áll a Do- náth-kápolna. A több száz éves épület felújítása igencsak időszerű. A közelmúltban stati­kai felméréseket végeztek itt a szakemberek; az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a megyei főépítész közreműkö­désével írták össze a tenniva­lókat. A hegyi utak karbantar­tása minded évben sok munkát ad az önkormányzatnak. A majdnem hatkilométeres út pókhálószerűen szövi be a he­gyet; a róla készült rendezési terv egyik sarkalatos pontja a régi keresztek megóvása. — Ha a gázbevezetésen túl leszünk — mondja a polgár- mester —, első dolgunk lesz a Bari-hegy rendbetétele. Remél­jük, a pénzünk is elég lesz rá. A több mint 8 millió forintos • gázprogram megvalósítása ugyanis eléggé kiüresítette az önkormányzat kasszáját. (Csíky) Energiatakarékosság és létszámcsökkentés Exportképes termékeit fejleszti az Akkugép Hivatalosan is átadták a mar­cali önkormányzatnak a volt Akkugép-telepet. Az Unitech- nika egykori gyáregysége a cég szétválása folytán került az 1986-ban alakult Akkugéphez. A talponmaradásról és a munkáról Horváth László az Akkugép ipari szövetkezet el­nöke elmondta: — A budapesti anyavállalat 40 millió adósságörökséget ha­gyott ránk; ezt mostanra egyen­lítettük ki. Csökkentettük a vil- lamosenergia-felhasználást, s ez évenként 12 millió forint megtakarítást eredményezett. így megszilárdult a szövetkezet gazdasági helyzete. Bár a gép­ipari üzemek 40 százalékos visszaeséssel küszködnek, sorra zárnak be, mi az energia­takarékossági program és a kemény létszámgazdálkodás révén átvészeltük ezt az idő­szakot. A belföldi piac beszűkült, s leálltak a keleti szállítások. — A németországi piac azonban maradt, ezt próbáljuk most erősíteni. A régi telep vi­szont már nem felelt meg á munka-egészségvédelmi előí­rásoknak, s befogadóképes­sége sem volt elég az új beru­házáshoz, elsősorban ezért kel­lett áttelepíteni. A környezetvé­delmi szempont sem elhanya­golható. A bölcsőde, a kórház és lakóházak tőszomszédsá­gában volt az üzem. — Az önkormányzat az utolsó években nem kért bérleti díjat, így egy kis csúszással másfél év alatt lebontottuk és átadtuk a telepet. Ez magával vonta a létszámcsökkentést, ami 30-35 embert érintett. A megmaradt dolgozók viszont 20 százalékos fizetésemelést kap­tak. Cs. K. E. Székely kapu Buzsákra A kapuoszlop díszítését faragja a mester Fotó: Király J. Béla A buzsáki Forrás szövetke­zet Csíkszeredából két fafa­ragó mestert hívott meg, hogy készítsenek Buzsák számára egy „igazi” székely kaput. Török Csaba, egy fafaragó kft tulajdonosa és György Gá­bor három hete munkálkodik már az 5 méter magas, 6,5 méter széles; tetején galamb- dúcos székelykapu faragásán. Mintegy másfél hónapi munka van még hátra a felállí­tásig. Lakos Istvántól, a szövetke­zet igazgatóságának elnökétől megtudtuk, hogy az alap­anyagot, az évszázados töl­gyet a Sefag somogyvári er­dészetétől vették, és hosszú vita után Buzsák képvi- selő-testülete úgy döntött, hogy az újjáépülő faluháznál állítják fel. (Mészáros) Úri „guber” Elég sok guberálót látni. Nőket, férfiakat és gyereke­ket is. Közös jellemzőjük, hogy „guber” voltuk akkor is lerí róluk, amikor éppen nem azzal foglalkoznak; véznák, ápolatlanok, ágrólszakad- tak. Akit viszont a minap Marcaliban a Kossuth utca elején láttam a konténernél, rácáfolt erre. Amikor kis ba­tyujával éppen bemászott a konténerbe, fehér gumi­csizmát és világoskék gumi­kesztyűt viselt, sötétkék svájci sapka volt a fején. És nyakig zárt, piszkosszürke overall. Nagy szakértelem­mel, könnyed eleganciával válogatta ki a számára szükséges holmikat. Hasonló helyzeteket látva valami szégyenkező szána- kJz'ásféle támad az ember­ben, mihtfaSMJÜ.tehetnénk az illető megalázó ííeíyJZá#/ől. Az említett esetet látva' azonban valami derűs elis­merés áradt szét bennem. Ez igen! Igazi, művelt úr ez a guber, aki ad a stílusra, a megjelenésre, s tisztában van az egészségügyi, a hi­giénés követelményekkel is. Betegség nem érheti — ha csak nem fertőző. (k. g.t.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom