Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1993. május 13., csütörtök HA SZABAD A SZOMBAT, HOSSZABB A TANÉV? Törvénybe foglalják a tanszabadság jogát A napokban valóságos törvénycsomagot tett le a honatyák asztalára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Elkészült és tárgyalásra kész a közoktatási törvény tervezete, a szakképzési törvényjavaslat, valamint az akadémiai törvény szövege, s már csak napok kérdése, hogy benyújtsák a felsőoktatási törvényjavaslatot is. Mit tart a parlament elé kerülő közoktatási törvény erősségének dr. Kálmán Attila, a minisztérium politikai államtitkára? Szabó István megszegte a fogadalmát Lipcsében Megszegte fogadalmát az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István. 1984-ben ugyanis kudarccal végződött debütálása a párizsi operaházban: a rendezésében bemutatott Tannháu- sert fanyalogva fogadta a közönség. Akkor elhatározta, hogy véglegesen hátat fordít a műfajnak. Most azonban az ö interpretálásában játssza a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő lipcsei operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című művét. Szlovák néprajzi tábor Az idén Bükkszentkeresz- ten lesz a hagyományos országos szlovák néprajzi és honismereti tábor — hangzott el Békéscsabán a Magyarországi Szlovákok Szövetségének kutatóintézetében. Az intézmény által szervezett XVI. néprajzi és honismereti tábor június 20-tól 26-ig működik a Bükk szívében fekvő, másfél ezer lelkes faluban. Szlovák lakói őrzik hagyományaikat, még gyakorolják a hagyományos mesterségeket: a mész- és szénégetést, valamint a szerszámfaragást. A bükk- szentkereszti ifjúsági táborban, valamint a békéscsabai egészségügyi szakközépiskola bükkszentkereszti diáktáborában kapnak helyet a szlovák néprajzi és honismereti gyűjtők, akik egy héten át kutatják a helyi hagyományokat. A részvétel ingyenes, jelentkezni június 1-jéig lehet a békéscsabai Szlovák Kutató- intézetben. Müvésztelep Gyermelyen Az Egyesült Államokból nemrégiben hazatelepült Széchényi Péter festőművész kezdeményezésére állandó jellegű művésztelepet alakítanak ki a Budapesthez közeli Gyermely községben. A falu közepi Palota-domb tetején gyönyörű környezetben álló épületet szánják erre a célra. Az 1700-as évek végén emelt kúria — utóbb magtár — eredetileg Metternich Sándor hercegi családjának birtokában volt. Az elhagyott házat mostani tulajdonosa, a gyer- melyi önkormányzat térítés nélkül adja át az alkotótábor céljára, csak a telekért kér az önkormányzat egy méltányosan megállapított összeget. Fiúkórusok találkozója A fiúkórusok IV. országos és nemzetközi találkozója Szolnokon volt. A kulturális seregszemle első napján a megyeháza dísztermében rendezett megnyitó után tizenegy énekegyüttes lépett pódiumra. A hangversenyen balassagyarmati, budapesti, miskolci, nyíregyházi, szombathelyi, pécsi, illetve a házigazda szolnoki kórusok társaságában külföldi meghívottként kolozsvári, nagybányai és reutlingeni dalosok is szerepeltek. Nemzetitől a Nemzetiig A Nemzeti Színháztól a Nemzeti Színházig — öt világrészen keresztül címmel tartott önálló estet Pataki Jenő a Várszínház Refektóriumában. A színművész hat évtizede kezdte pályáját a Nemzeti teátrumban. A folyamatosság 1956-ban megszakadt, mert is külföldön folytatta művészi munkásságát. Önálló estje e színészi út jellemzéseként kapta címét. Pro Cultura Hungarica William Jay Smith amerikai költőnek a magyar költészet és irodalom külföldi megismertetéséért Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozta. A 75 esztendős William Jay Smith először 1972-ben, a Magyar Pen Klub meghívására érkezett hazánkba. — Az iskolaalapítás szabadságát emelném ki első helyen. Ez a paragrafus kimondja, hogy bárki — állam, helyi önkormányzat, alapítvány, magánszemély — alapíthat iskolát. A másik az iskolaválasztás szabadságának kérdése: az önkormányzati iskola a körzetébe tartozó gyereket köteles felvenni, de a szülő nem köteles odaíratni a gyerekét. A harmadik a tan- szabadság lehetősége: bárki, bármit taníthat, ha egyidejűleg betartja az alkotmányos előírásokat és a tananyag senkit sem sért. Végre kimondja majd a törvény, hogy csak egyetemet, főiskolát végzettek taníthatnak az iskolákban. Ezt alighanem valamennyi párt támogatni fogja. Szerintem — ha módosításokkal is — de fogja fogadni a parlament az iskolaszékekről szóló paragrafusokat, mert ez a szülők nagyobb beleszólását szolgálja. Támogatni fogják a világnézeti szabadsággal kapcsolatos megfogalmazásunkat. Bármilyen ismeretet tárgyilagosan, de többelvűen kell tanulni az önkormányzati iskolákban, és Amikor kollégám meglátta a tanárnő fényképét, meglepődve kérdezte: „Te a Hor- nungnéról írsz? Általános iskolai pályafutásom alatt ő volt az egyetlen pedagógus, akivel el tudtuk egymást viselni. ” Az „elviselhető" pedagógussal, Hornung Józsefnével a látrányi diákszínjátszó találkozón beszélgettünk. Negyven éve tanít irodalmat, 30 éve szerettet verset és színházat, csinál évről évre kedvet a diákoknak az úgynevezett amatőr színjátszáshoz. (Elvi- selhetőségéhez ez a tevékenység alighanem sokban hozzájárult.) S bár sok víz lefolyt a Dunán, amióta színpadra állította gyerekekkel a Kőszívű ember fiait, kezdő pedagógusként 90 szereplővel a Csipkerózsikát. Lelkesedése a régi. Az egykori nagyszabású produkciókhoz hasonlók persze ma már nem hozhatók létre, hiszen akkor „divat volt, és támogatott az amatőr mozgalom, s nem volt még tévé sem. Jobban rá lehetett venni nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is a játékra”, de ma is sikerrel „fertőz” sok embert színházszeretettel. Ez is olyan munka, amibe bele lehet fáradni, de mint mondja, abbahagyni nem lehet. Bárhol is tanított eddig, Vésén vagy a kaposvári Kodályban, mindenütt akadt legalább néhány gyerek, aki „fertőzésre” várt, s aki újrakezdette vele. Dolgozott felnőtt amatőr színjátszókkal is, de igazán csak a gyerekek között érezte jól magát.„A gyerekek sokkal érzékenyebben reagálnak, bátrabbak is mint a felnőttek, s ezért sokkal jobb velük dolgozni. Könnyebben feloldódnak, főleg ha magam mutatom be, hogy mit várok tőlük. Ha látják, hogy a tanár néni is bohóckodik, már ők is merik csiegyetlen pedagógus vagy gyermek sem kényszeríthető arra, hogy megvallja vagy el- halgassa, netán megváltoztassa a világnézetét. Mindenki egyet fog érteni abban is, hogy a közoktatás működtetése az állam feladata, amelyet az önkormányzatok vagy az egyházak közreműködésével lát el. És végül: valószínű-, leg egyet fognak érteni a honatyák az iskolaszerkezet átalakításában is. — A kérdés ellenpontja: mi a törvénytervezet legy- gyengébb pontja? Melyik paragrafus lesz a legnehezebben védhető? — Úgy érzem, hogy támadni fogják a regionális oktatási központokat, pedig meggyőződésem, hogy valamiféle középszintű intézményre szükség van, amely ha nem is rendelkezik hatósági jogkörökkel támogatja az iskolai szakmai munkát. Elképzelhető, hogy nagyon kell majd védeni a miniszter hatáskörére vonatkozó paragrafusokat, az Országos Köznevelési Tanács, illetve a diákönkormányzatok beleszólási jogát. nálni. A felnőtt nehezen veti le a ráncait, a „kötelező komolyságot". A gyerekekkel viszont arra kell nagyon figyelni, hogy csak addig menjünk el velük, amíg nekik is érdekes. Nagyon fontos még a megfelelő hang, a közös játék és a — nem túlzott — tapintat. Ha például nem sikerül az előadás úgy, ahogy szeretnénk, azt a gyerek úgy is érzi, nem kell külön felhívni rá a figyelmét. — Ha elfogadja a parlament a törvénytervezetet, várhatóan több teher nehezedik majd a gyerekekre vagy kevesebb? — Meggyőződésem, hogy lényegesen kevesebb. Bizonyos kutatók azt vallják, hogy ha 20 százalékkal csökkentenénk a gyerekek mai terhelését, akkor 100 százalékkal nőne az iskolák hatásfoka. Ez talán túlzás, de ha az egyes osztályokban naponta tanítható kötelező órák számának felső határt szabunk, akkor könnyebb lesz a gyerekeink élete. — Megmarad-e az iskolai szabadszombat és hosz- szabbodik-e a tanév? — Én az egyenletes terhelés híve vagyok. Szerintem négy és fél nap alatt csak tanulási undort kap a gyerek, ezért jobb volna az egyenletes, szombatra is kiterjedő tanítási ciklus, amit sok iskola úgy valósít meg, hogy öt hétig tartó szombati tanítás után egy teljes hét szünet következik. Előírjuk majd, hogy a jelenlegi 178 helyett 190 tanítási napból álljon a tanév. Jelenleg — és ezzel egyedül állunk Európában — több az iskolákban a szabadnap, mint a tanítási. Nem lesz tilos szombaton tanítani, de az iskolák többsége biztosan a hosszabb tanévre voksol majd, s ez legfeljebb nyolc-tíz nappal nyújtja meg a tanévet. Somfai Péter Beszélni tanít, szépen és helyesen. Az irodalom szere- tetére nevel, s igényességre észrevétlen. Hatvanévesen még mindig szeret játszani. Hogy ő kitől kapta e „fertőzést”? Talán az édesapjától — mondja. Hamarosan nyugdíjba megy. Maga sem tudja, hogy bírja majd gyerekek nélkül. Már most azon gondolkodik, miképp maradhatna nyugdíj után is valamelyest „gyerekközeiben”. Nagy László A német lapok máris sok előadást jósolnak a május elsejei bemutatót követően. A színpadra állítást eredetileg Andrzej Wajda végezte volna, ám visszamondta a felkérést, helyette „ugrott be” a Mephisto világhírű alkotója. Szabó István nem érkezett egyedül: magával vitte Szakács Györgyi jelmeztervezőt és Kovács Attila díszlettervezőt is. Az előadás alaposan magán viseli a filmrendező keze nyomát. A közönségnek néha az a benyomása, mintha nem is operában, hanem filmszínházban ülne: a sajátos fényeffektusoknak és a díszletnek köszönhetően mintha totálképek és közeli felvételek követnék egymást. A német kritikusok kiemelik, hogy Szabó szakít a hagyományos Godunov-rende- zések közös vonásával, amely a főhangsúlyt a cári pompa és a foklorisztikus elemek ellentétére helyezte. A magyar művész ugyanakkor nem híve a „rendezői színháznak” sem, felfogása Szabó István „konzervatív": „nem a mű van a rendezőért, hanem fordítva. Ettől még lehet a darabot úgy színpadra állítani, hogy ez eredetinek, egyedinek hasson. Ám a zenének, a hangnak, a hangzásnak és a hozzá tartozó történetnek kell előtérben állnia.” Szabó vonzódása az opera világához — egykori fogadalma ellenére — tartósnak látszik. Nemcsak Vénusz-filmje tanúskodik erről, amelyben Glenn Close alakította az ünnepelt énekesnőt, hanem az is, hogy ősszel a Bécsi Állami Operaház vendégeként a Trubadúrt rendezi. A film világához sem marad azonban hűtlen. 1994 elején kezdi forgatni az osztrák-magyar monarchia összeomlásáról szóló történetét. Részletekről „babonából” nem szívesen mesél. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy nem szerepel benne gyakori alkotótársa, Klaus Maria Brandauer osztrák színész. Frenczy Europress MójrUrii 'íű*u£&oÚ KofU^UtGAxUt! Május 15., szombat, a Szakszervezetek Székházánál 13 órától sörsátor, gulyáskóstoló, 14 órakor gyermek közlekedési és ügyességi versenyek. Délután horgászverseny a töröcskei tónál. 18 órakor műsor a Szakszervezetek Művelődési Házának színháztermében:- a Kisfaludy iskola tanulóinak zenés műsora,- Tóth Anna és Kaszás Ferenc verses tavaszköszöntője,- Dr. Nagy Sándor és dr. Kopátsy Sándor beszéde,- ösztöndíjak átadása,- a horgászverseny eredményhirdetése,- tombolasorsolás,- Markos György és a Budapest Ragtime Band műsora. ‘— Minden érdeklődőt várnak az MSZOSZ megyei tagszervezetei! (7233) Hivatása: versszerettetö Hornung Józsefné szeretne gyermeközeiben maradni (Fotó: Kovács Tibor)
