Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

4 1993. május 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Későn jött a címjegyzék Somogyba, gyorsan kérték a választ Időzavar, tankönyvzavar Európa agrárüzenete Juhles'óben a francia Alpokban Háromszáz juhtenyésztö legeltet az Alpes Martimes-en Húszéves a pécsi tv-torony Huszadik születésnapját ünnepli a Mecsek jellegzetes idegenforgalmi látványos­sága, a pécsi tv-torony. Az or­szágban ma is egyedülálló építményt 1973. április 4-én adták át. A 63 és fél emelet­nyi, 191 méter magas tv-to­rony az 534 méter magas Mi- sina-tetőn áll. Presszója 75 méter magasan van. A to­ronyból nemcsak Pécsre nyílik kilátás hanem — páramentes, tiszta időben — távcsővel a Balatonig is el lehet látni. A to­rony mára a baranyai megye- székhely egyik jelképévé vált. Közép-európai rendörakadémia Április 9.-ig Budapesten ta­nulnak a közép-európai rend­őrakadémia hallgatói, és a magyar fővárosban tartják munkaértekezletüket az in­tézmény vezetői. Magyar Jó­zsef ezredes, a rendőrakadé­mia magyar tagozatának igazgatója, a Rendőrtiszti Fő­iskola főigazgató-helyettese elmondta, hogy az oktatás osztrák-magyar irányítással január elején Bécsben kezdő­dött és június végén Budapes­ten fejeződik be. A képzés az említett városokon kívül Prá­gában, Pozsonyban és Wies- badenben, a Német Szövet­ségi Bűnügyi Hivatalnál folyik. Roma tanítók lapja Megjelent a Roma tanítók lapja, a roma anyanyelvi képzés első szakmai folyói­rata. A kéthavonta megje­lenő lapot a Roma Értelmi­ségért Alapítvány hozta létre, a szerkesztőség Pé­csett működik. A folyóirat el­sődleges célja, hogy az Eu­rópa Parlament által elfoga­dott Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Európai Chartája elveihez igazodva kidolgozza az alsófokú anyanyelvi oktatás és taní­tóképzés szakmai feladatait, fórumot teremtsen tapaszta­latok cseréjére és az infor­mációk áramlására. Hibaelhárítók telefonja Hibaelhárító gyorsszolgá­latot szerveznek Egerben. Az iroda a különböző ipari és szolgáltató ágazatban dol­gozó több, mint kétszáz szakembert mozgósító s non-stop ügyeletben várja az egriek és városkörnyé­kiek hivatásait az úgyneve­zett Sárga Telefonon. A csa­tornadugulás elhárításától kezdve a különböző műszaki berendezések javításán át a költöztetésig elvállalnak munkát. Az ügyfelek hívásai nyomán a diszpécserszolgá­lat pereceken belül a hely­színre küldi a megfelelő szakembert, megszabadítva a fogyasztókat a mesterek utáni rohangálás fáradalmai­tól. Bay Zoltán- emlékhét Presbiteri konferencia ke­retében emlékeztek meg Bay Zoltánról, a világhírű magyar származású műszaki alkotóról a Kálvin téri református temp­lomban szombaton. Az emlé­kező istentisztelet keretében Hegedűs Lóránt püspök a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, méltatta a nagy hírű tudós életművét. A megemlé­kezéssel kezdődött az az ün­nepségsorozat, amely az 1992. október 4-én Washing­tonban elhunyt Bay Zoltán ha­zai temetését előzi meg. (Tudósítónktól) A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium megjelen­tette A Közoktatás Tankönyv­jegyzéke című kiadványát. Változik a világ — mond­hatná, aki beletekint a tekinté­lyes mennyiségű és koránt sem olcsó tankönyvek listá­jába. Örvendetes az, hogy szélesedik a paletta: egyre több tankönyv munkafüzet, feladatlap jelenik meg egy-egy tantárgyhoz. Szaktanár le­gyen a talpán, aki választani tud közülük. Merthogy vá­laszthat — ha tud — ár szerint és tartalom szerint is. Az in­gyenes oktatás — a könyvek és tankönyvek árainak roha­mos emelkedése miatt —, már rég a múlté. Csak példaként (Folytatás az 1. oldalról) A Dunántúli Regionális Vízmüvek 1988 óta foglalkozik az átalakulás gondolatával. Az évek során egymást váltva négy szakhatóság illetve mi­nisztérium felügyelte a vállala­tot, így nem csoda, hogy ér­demi döntés ez ügyben nem születhetett. A szükséges jogi keretek tavaly nyáron fo­galmazódtak meg: ennek ér­telmében a viziközmüvek — igény alapján — az önkor­mányzatok tulajdonába kerül­nek. A változást nem szakmai indokok sürgették. A víz ára a nyolcvanas évek közepe óta a harmincszorosára emelkedett, s ma a hazai háztartási kiadá­sok tíz százalékát teszi ki. Nyugat-Európában ez a szám 0,8 százalék mindössze! A települések terhe — A Dunántúlon 326 telepü­lésen szolgáltatunk, és átla­gos díjat számolunk el — mondta dr. Molnár László, a vállalat gazdasági igazgatóhe­lyettese. — Pedig van, ahol többe, s akad, ahol jóval ke­vesebbe kerül a víz. Ha az önkormányzatok nem fognak össze és nem segítenek egy­másnak legalább olyan kisré­giókban, ahol egy helyre jár­nak dolgozni az emberek, ta­nulni a gyerekek, akkor szinte kezelhetetlen szélsőségek ke­letkezhetnek. Főképp, ha majd július elsejével ármegál­lapítási jogot kapnak az ön- kormányzatok. Nagyon köny- nyen előfordulhat, hogy a nagyvárosokban 50 forintba, míg a belső-somogyi apró fal­vakban 800 forintba kerül a víz köbmétere, mivel ma is körül­belül ennyi a különbség, az előállítás költségei között. — Ki fogja működtetni a tu­lajdonváltást követően a köz­műveket? — A települések, ha erre a feladatra tudnak szakember- gárdát verbuválni — felelte Topschall József. — A törvény ugyanis nagyon komply köve­telményeket ír elő. így való­színűleg koncessziós pályáza­tot írnak majd ki a legtöbben, amely alapján legalább 15 éves szerződésben kell sza­bályozni a működési feltétele­ket. A DRV pályázik, hiszen rendelkezünk a műszaki sze­mélyzettel és a technikai fel­szerelésekkel is. Szeretnénk mindenkinek jó ajánlatot tenni. A Balaton északi partján és az általános iskolai földrajzi at­lasz, öt éve 33 forint volt, az idén 140 forintba kerül. Jövőre 240 forintot kérnek érte. At­laszt pedig venni kell, mert nélküle nincs földrajz óra. A régebbi tankönyvek, amelye­ket 10-15 éve használnak már, s most kisebb módosítá­sokat hajtottak bennük végre, általában olcsóbbak. A fris­sebb tényekre, az újabb mód­szerekre épülők pedig drá­gábbak. Ennyire egyszerű volna? Nem egészen. A szaktanár most kezdi vesszőfutását. Me­lyiket válassza, a drágábból amelyik többnyire ismeretlen. A legkézenfekvőbb az volna, ha megnézhetné, átlapoz­hatná. Néhány kiadó eleget is Fejér megyében is nyertünk már pályázatot olyan települé­seken, ahol korábban még soha nem dolgoztunk. — Nem okoz zavart az ellá­tásban, ha a tulajdonos és a működtető kiléte is változik? Kaposvár vissza­kérte vízmüvét — Nem. Persze, ha betű szerint betartanánk a törvényt, akkor most 80-100 települé­sen szünetelne a vízellátás. Kaposvár például január else­jével visszaigényelte és meg is kapta ellátórendszerét. Iga­zából nem működtethetnénk, de amíg a vízügyi szakhatóság nem adja át a jogot hivatalosan a pályázat nyertesének, s az nem kezd hozzá a munkához, természetesen biztosítjuk az ellátást. — Milyen a kapcsolatuk az önkormányzatokkal? — Javuló — mondta a gaz­dasági igazgatóhelyettes. — Nem tartható tovább a felelős­séget áthárító magtartás. Mert nem csak az állam nem vál­lalja döntéseinek felelősségét, de sok esetben az önkor­mányzatok sem. A privatizáció után semmivel nem kerül ke­vesebbe a víz, mint jelenleg. Mert ha egy berendezés tönk­remegy, annak költségeit hosszú évek alatt lehet csak összespórolni a szolgáltatás nyereségéből. Ha egyáltalán képződik nyereség. De a hosszú távú' érdekeket szem előtt tartva^nelyesnek tartom a változást. Az állam és a tele­pülések közötti munkakapcso­lat változása miatt meg kell vizsgálni: miképp tudnánk jobban tenni a dolgainkat. Az adósságot nem osztják meg Ma a rövid távú érdekek dominálnak. A települések például az állam támogatásá­val több szikkasztó-telepet építettek a házi szennyvíz ár­talmatlanítására. De például a györöki kihasználtsága mind­össze 1-2 százalékos, s akad több telep is, melyet beüze­melni sem tudunk, mert nem szállítanak bele semmit. A vál­lalkozó ugyanis, akinek a szolgáltatást eladták, a legol­csóbb megoldást választja, amikor megpróbálja úton-útfé- len eladni vagy eltüntetni a szippantott anyagot. Kértük már többször is az önkor­tesz ennek a kívánalomnak, de összességében még nem ez a jellemző. Telefonon próbál­kozhat, hogy a címnél többet megtudjon. Lehet, hogy sikerül is ez neki. Akkor már csak a határidőkkel kell megküzdenie. A Tankönyv és Taneszköz­iroda március 13-án jelentette meg a jóváhagyott tankönyvek jegyzékét. Ez egy egész hét alatt ért Kaposvárra, és már­cius 31 -ig már postázni is kel­lett a következő évi megrende­lést. Ezek után a szaktanár már nem is igazán sajnálja, hogy nem vehetett részt, azon a tankönyvbemutatón, amelyet a SOPI szervezett volna április 13-ára. A bemutató szakmai és technikai okok miatt marad el. mányzatoktól a fokozottabb el­lenőrzést. Eddig hiába. — A 25 milliárd forintos eszközkészletet megosztják az önkormányzatokkal. Az 500 millió forintot vízdíjtarto­zás rájuk eső részté is átvállal­ják majd a települések? — Nem, az a mi nyakunkon marard. — Az állam a privatizációs törekvéseinek megfogalma­zása után kivonulhat-e a terü­letről? — Semmiképpen — vála­szolta az igazgató. — Már csak a Balaton vízminőségé­nek védelme miatt sem. Az eddig kiépített rendszerek is fejlesztésre szorulnak. A szennyvíztisztítás díjai óriá­siak, s hogy ezt a feladatot az önkormányzatok megoldják, képtelenség elvárni tőlük. Je­lenleg naponta 65 ezer köb­méter vizet fogyaszt működési területünkön a lakosság illetve a közületek, s egynegyede a felhasználás után tisztítatlan marad! — Tudnak-e majd munkál adni a dolgozóknak? — Nem tervezünk lényeges létszámleépítést. Az utóbbi három évben a dolgozók lét­száma egynegyedével csök­kent, így ma 3400 embernek adunk munkát. Biztos vagyok abban, hogy nyerni fogunk majd pályázatok útján felada­tokat, mert rengeteg tapaszta­lat halmozódott fel szakembe­reinkben. Másrészt nagyon sok településen hiányzik még a víz, ez is munkát jelent. — Jelentős állampolgári elégedetlenséget okoztak a legutóbbi vízdíjszámlákon szereplő magas összegek. — A beszedés technikája volt rossz — vette vissza a szót a gazdasági igazgatóhe­lyettes. — Mindez nem ismét­lődhet meg, mert a továbbiak­ban negyedévenként szám­lázzuk a végösszeget, rend­szeres leolvasás alapján. Inkább zuhany — Gondolkodtak-e azon: miképp lehetne a fogyasztókat tájékoztatni arról, hogy meny­nyibe is kerül egy mosogatás, egy öntözés? — Igen. Most készült el egy „röpcédula”, melyet minden fo­gyasztóhoz eljuttatunk. Ez tar­talmazza többek között azt is: egy fürdés 100, és egy zuha­nyozás mindössze 20 liter víz árába kerül. Czene Attila A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állatte­nyésztési karának két dolgo­zója tanulmányozta a hagyo­mányos juhtenyésztést a fran­cia Álpok 3000 méter magas hegyi legelőin. Ennek a terü­letnek az éghajlati tényezői azonosak a magyarországi­akkal. A hegyi körülmények azonban „próbatételt” jelente­nek. — Egy műszaki és élelmi­szer-ipari termékcsere- és fej­lesztési társaság meghívá­sára a magyar-francia mű­szaki tudományos együttmű­ködés keretében utaztunk erre a tanulmányútra — mondta Toldi Gyula tanszéki üzem­mérnök. — A Franciaország déli csücskében elterülő Alpes Martimes mintegy 430 ezer hektárnyi területéből 140 ezer hektáron 300 juhtenyésztő le­gelteti több mint 65 ezer anya­juhát. Évente 50 ezer hízó­bárányt és 10 ezer selejt jer­kebárányt vágnak le a közeli Sisteron vágóhídján. Paul Murris juhász farmján a gyakorlattal is megismerked­hettünk. Házigazdánk felesé­gével mintegy ezer anyajuh tenyésztéséből, valamint a szaporulat hizlalásából és ér­tékesítéséből él. 800 hektár hegyi legelőt bérel, és a ten­gerparton még 200 hektárról takarítja be a teleltetéshez a takarmányt. A hazai tenyész­tési számokkal ellentétben mindössze 950-960 darab szaporulattal számol évente. Bár manapság nálunk is il­letlenség a jövedelmi viszo­nyokra kérdezni, a tanul­mányúton lévő szakembere­ket mégis ez izgatta legin­kább. Nos, a Murris házaspár szerint a karácsonyi bárányo­kért — átlagsúlyuk 20 kiló kö­rüli — 17 frankot kapnak ki­lónként. A tavaszi születésű bárányokat 30-38 kilós súly­ban szeptember végén érté­kesítik, átlag 12-13 frankos A HIT Investcenter Tradein- form megkezdi a magyar ter­mészetes és jogi személyek­nek Kuvaitban, illetve Irakban két és fél éve okozott károk felmérését. Azok a magyar ál­lampolgárok, akik Irak kuvaiti inváziója következtében 1990. augusztus 2-a és 1991. már­cius 2-a között Kuvait vagy Irak elhagyására kényszerül­tek, továbbá akik az invázió előtt éves szabadságukra vagy más hivatalos célból ha­egységáron. A gyapjúból származó árbevétel szinte elenyésző, 2,60 frank kilón­ként. — Házigazdánk 1992-ben 4,25 frankos átlagárat ért el a lenyírt nyersgyapjúért. Csak összehasonlításként a thoroni vásárban egy kiló gyapjúfona­lért 350 frankot kértek.Másik házigazdánk Jean-Pierre Is- sautier harmadmagával 600 anyás nyájat tart. Elmondása szerint 150-200 frank jöve­delmet hoz egy anya évente. Érdekes és tanulságos volt számunkra a gazdasági ér­dekcsoportok munkája, hiszen a juhászat a mi körülménye­inkhez hasonló adottságok mellett roszabb tenyésztési eredményekkel, szinte elha­nyagolható gyapjúárbevétel­lel, magas költségek szorítá­sában mégis családi megélhe­tést tud biztosítani. A PATE szakembereinek tanulmányút- ján sikerült betekintést nyerni a sisteroni vágóhíd munká­jába. A rendkívül magas mű­szaki színvonal, 150 ember ál­landó foglalkoztatása, az évi 17 millió frankos nyereség jó példa a magyar feldolgozóipar számára. Kiváltképp akkor, ha Franciaország hiányolja a ke­let-európai kapcsolatokat, és bővíteni kívánja az együttmű­ködést. — Jacques Molinari, a bu­dapesti francia nagykövetség attaséja volt segítségünkre, hogy megkaphattuk ezt a le­hetőséget, lánya Adrienne, aki a grenoble-i egyetem hallga­tója, útunkon kísérőnk és tol­mácsunk volt. A kaposvári ka­ron eddig az angol és a német nyelvterületekkel létesített kapcsolatok voltak előnyben, de mint példánk is mutatja, élni kell a lehetőséggel, hiszen a francia állattenyésztés nem­zetközi elismertsége jelentős. Van mit tanulni tőlük. zatértek s visszatérni nem tud­tak, április 5-étől 30-áig jelent­kezzenek — hétfőn, illetve szerdán — személyesen vagy képviseleti jogosultságát iga­zoló meghatalmazott útján 9-12 óra között a HIT-nél (Bu­dapest V., Dorottya u. 4., I. emelet 4. számú szoba, D’AI- bini Endrénénél) a kártérítési nyomtatványok átvétele és az üggyel kapcsolatos teendők megismerése végett. Most csak a károkat mérik fel. A háztartási kiadások tíz százaléka vízre megy Az önkormányzatok visszakapják a vízműveket Dr. Molnár László: Könnyen előfordulhat, hogy az apró falvakban 800 forintba kerül Mészáros Tamás Megkezdik a kárfelmérést

Next

/
Oldalképek
Tartalom