Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
1993. április 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora Este 18.45 órától: Képújság. 19 órától: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Az erdészet is átalakulás előtt. — Telefonhelyzet a városban. — Metszési tanácsok. — Fordított nap a gimnáziumban. — Marcali cégek a kaposvári vásáron. — Roncsderbi volt Marcaliban. Hírek, sport. 20 órától tv-mozi: Ismeretlen fenevad (amerikai sci-fi). Dolgoznak a kórógyiak A vései menekülttáborban átmeneti otthonra lelt kórógyiak egy 25 tagú csoportja dolgozik az inkei szövetkezet burgonyatároló és -válogatótelepén. Polgármesterük vezetésével válogatják a vetőgumónak szánt burgonyát. Borban az igazság A „jó bor” szeretetének két kellemetlen arculata van, erre az egyik tanú Csillag Endre marcali lakos, akit ittas vezetésért kapott el nemrég a rendőrség, vérében 1,79 ezrelék alkohollal. A rendőrkapitányság adatai szerint ez közelébe sem ér a tavalyi legnagyobb alkoholszintnek, amely egy úrnál 4,63, egy hölgynél (nem sokkal lemaradva) 4,44 ezrelék volt. A másik tanú Dudás Bálint balatonfeny- ves-pálmajori lakos, aki már hosszabb ideje több gépkocsit is eltulajdonított. Március 30-án alkoholos befolyásoltság alatt nem tudta magában tartani hőstetteit, és eldicse- kedett. Ez lett a veszte. A sámsoni Rokolya Budapesten A somogysámsoni általános iskola Rokolya tánccsoportjának ötvennyolc táncos tagja vett részt a múlt héten Budapesten rendezett országos táncháztalálkozón. A szakmai ismeretek bővítésére Harangozó Sándorné vezetésével utaztak a gyerekek. Megkezdték a tornacsarnok építését Öreglakon. Az önkormányzat huszonkét és fél millió forintot áldoz a létesítményre, amely a nemzetközi szabványnak megfelelően készül. Építését várhatóan augusztus közepén fejezik be. (Fotó: Kovács Tibor) A tavalyi nyereségből szárítót építenek Burgonyaországi évkezdet Új piacokat kellett szerezni — Gépek Dániából Az inkei szövetkezet egyike a megyében annak a 14 gazdaságnak, mely nyereséggel zárhatta tavalyi gazdálkodási évét. Pedig gondjaik voltak bőven. — 2500 tonna korábban átadott étkezési burgonyánkat kellett visszahozni a Zöl- dért-től, s keresni kellett ennyi árunak piacot. Az árbevétel döntő volt az év végi eredményünkre — mondta nagy sóhajtással Horváth József, a szövetkezet elnöke. Tavaly megtermeltek 600 tonna első fokú szaporítóanyag vetőburgonyát, de az év végére a korábbi biztos vásárlók nagy része csődbe jutott. A gazdasági leépülés, a vagyonfelélés az üzemeket szerte az országban kritikus helyzetbe hozta. — Ezt a vetőburgonya mennyiséget végül is Somogy, Zala és Vas megye kistermelői vásárolták meg. Míg tavaly jelentős volt a kishatárforgalomban a horvátországi igény, idén alig pár mázsát vásároltak déli szomszédaink. A kizárólag alaptevékenységből gazdálkodó szövetkezetben a sanyarú termőhelyi adottságok ellenére 750 hektáron vetettek őszi kalászosokat, és a piacvesztés ellenére marad a 200 hektárnyi burgonya vetésterület. Vetőgumót 60 hektáron állítanak elő. A tejágazat 4,5 millió nyereséget hozott tavaly, naponta 6200 liter tejet szállítanak a barcsi Dráva-tej kft-nek. Hízómarháikat hosszú ideje a Zala- hús vásárolja fel. A mostanában elért 95-96 forintos átvételi ár már tartalmaz némi nyereséget is. — A kényszer hozta, hogy nyereségünkből beruházunk. Ma érkezett meg a vámudvarból az értesítés, hogy elhozhatjuk a Dániából rendelt terményszárító gépi berendezéseit. Most már csak egy tároló kellene, és átvészelhetnénk a nyár közelgő gondjait — sorolta Horváth József. Az inkei szövetkezet elnöke igencsak szívén viseli a 168 szövetkezeti dolgozó sorsát. A zsellérbirtokokból verbuvált szövetkezetért, vagyonukért, jövőjükért aggódva teszik dolgukat. (Mészáros) Marcaliba került a vándorserleg Véget ért a Somogy megyei zeneiskolák 14. kamarazenekari találkozója, ahol Marcali már harmad ízben kapta meg a vándorserleget. Először 1983-ban, majd hosszú szünet után 1990-ben és Nagyatád, Kaposvár után most ismét visszakerült Marcaliba. A zeneiskola kiemelkedő munkáját dicséri a vándorserleg. Úgy érzem — mondta dr. Völgyi Zoltánná, a zeneiskola igazgatója—, hogy kevés zeneiskolában folyik ilyen magas szintű, összehangolt tanítás. Evek óta növendékeink közül a megyei és országos rendezvényeken elsőket találhatunk és az aranyoklevél mellett a legmagasabb kiemelkedő minősítést kapták. Ez elsősorban a tanároknak köszönhető, mert hiába van tehetséges gyermek, a tanárok nélkül elkallódnának. Nagyon jók a kapcsolataink a fonyódi zeneiskolával, hiszen számtalan közös hangversenyt tartottunk, a megyén kívül Keszthellyel és Bajával. Minden évben vendégül látnak minket és ők is eljönnek hozzánk. Iskolánk színvonalát növelve már óvodás korban megkezdjük a zenei képzést. Munka nélkül, önkormányzati segélyre várva Marótpuszta (s)óhaja Egy átgondolatlan társadalom- politikai döntés utórezgései Marótpuszta mintegy 1400 méterre van Somogy Sámsontól, közigazgatásilag nem önálló település. Hajdan virágzó községe volt nyugat-Somogynak, mára lepusztult szégyenfoltja Sámsonnak. — A keszthelyi Prosperitás kft-nél dolgoztam, de már három hónapja munka nélkül vagyok. Szakmám nincs, az asszony 6 hónapos terhes. Apósoméknál lakunk, a két szobás házban 8 ember — sorolja Bogdán Ferenc. A 31 éves fiatalember indulatosan mondja, addig amíg lehet, amíg nem kényszerülnek rá, nem akarnak lopni menni. Orsós István csatlakozik hozzá, hiszen együtt vállalták egy bozótos terület kitakarítását a polgármester megbízásából. —. Én is ugyanonnan kerültem az utcára. Van egy 5 éves gyerekem. 7 ezer forintért kubikosunk, és amikor szóvá tettük az alacsony keresetet, akkor rögvest kitellett a becsületünk. A harangláb még tartja magát. A harangszó már negyedszázada nem kísért utolsó útjára senkit. De a delet sem jelzi már évek óta. Hogy még nem lett garázda kufárok prédája, az a mintegy 50 lokálpatriótának köszönhető. Virág Jánosné, aki 30 éve dolgozik a balatonmáriai Áfész-nél, 23 éve vezeti a ma- róti kis vegyesboltot. — 1969-ben öröm volt idejönni, az udvarok, istállók tele voltak jószággal, a kertek meg voltak művelve. Élettel teli település volt Marótpuszta. Sajnos azóta a fokozatos leépülés a jellemző — mondta takarítás közben a boltosnő. Vetőmagtól a felvágottig van itt minden. Kenyeret mindennap frisset hoznak, tejet másnaponta szállítanak. Hentesárut hetente kétszer vesz le a szállítóktól. De mint a helybéliek is panaszolják: nincs vizük. — Kellene a vezetékes ivóvíz, hiszen a kutak egy része is kiszáradt a tavalyi szárazságban. Nincs szórakozási lehetőség sem. Be kell menni Sámsonba, pedig itt is volt kul- túrház— (s)óhajtozzák a cigány fiatalok. A hajdan kultúr- háznak titulált épület másfél év óta a képviselő-testület határozata alapján lebontásra vár. Csupán vállalkozó nem akad, mert amit lebontana estig, ellopják reggelre. Ablakait, padlóit már rég eltüzelték a nem kultúrára áhitózó helybéliek. — Marótpuszta kezdett elnéptelenedni — mondja Somogyi József polgármester. A 70-es években, az akkori szociálpolitika irányelvei szerint ide telepítették a környék cigánytelepeinek lakosságát. Sávolyiak keveredtek szent- györgyiekkel, szegerdeiekkel. A „CS” lakásakció keretében tulajdonjogilag is megkapták ezeket az ingatlanokat. Némelyek még jól emlékeznek, hogy ezen porták mögött hatalmas gazdasági épületek is álltak, de mára már majdnem minden az enyészeté. Van, aki őrt állít a háza elé, amíg bevásárol a boltban, s ha betegsége netán orvoshoz szólítja, baromfiudvara bánja a szakrendelést. — Volt olyan ásott kút, melyet a „Köjál” temettetett be, hiszen szemétgödörnek, pö- cének is használták. Tavaly már megpályáztuk a céltámogatások során a vízvezeték beruházást, nem nyertünk. Idén újra pályáztunk. Ha sikerül, akkor még az idén megvalósulhat a marótiak vágya, lesz 3-4 közkút a faluban. A költség mintegy 5 millió forint, ezt önerőből nem tudjuk kigazdálkodni — mondta a polgármester. Délelőtti beszélgetőtársaimat a sámsoni vendéglőben találom. Nem söröznek, nem fröccsöznek. Várják a segély helyett, hogy az elvégzett munkájukért megkapják a kialkudott bért. Orsós István még elpanaszolja: — Büdös cigánynak néznek, ha bemegyek a diszkóba. Pedig semmi közöm azokhoz, akik azt a mérhetetlen mocskot, rendetlenséget tették Maró- ton. Pusztán a bőröm színe... Marótpuszta (s)óhaja So- mogysámsonig hallik. Szegényedő világunkban azonban egyre kevesebb jut az orvoslására. Mészáros Tamás Menyasszonyi ruhák és esküvők A hét végén a marcali kulturális központban műsoros divatbemutatót tartottak. A divatot kísérő ruhák mellett a családi ünnepeket szervező iroda is felvonultatta menyasszonyi- ruha-kollekcióját emlékeztetve az esküvők szépségére, örömteli eseményre. Ennek kapcsán említésre méltó, hogy Marcaliban 1992-ben az önkormányzati házasságkötő teremben 74-en fogadtak egymásnak örök hűséget. A katolikus templomban 40 ifjú pár kötött házasságot. Ezzel szemben a város bírósága 78 jogerős válást mondott ki. Megjelent a Koktél Megjelent az öreglaki ifjúság alternatív havilapjának legújabb száma. A technikai rovatban a műholdvevőket mutatják be, az autó-motor pedig a Citroennek és a Cagiva motorkerékpárnak szentel egy oldalt. CÉLJUK A NYELV GYAKORLÁSA Angol baráti klub kéthetente (Tudósítónktól) Marcaliban működik a Friends Club; pár hónapja alakították tizennégyen — fiatalabbak és idősebbek. Céljuk az, hogy az angol nyelvet jobban megismerjék és gyakorolják. Kéthetente találkoznak rendszeresen (pénteken este) a Marcali Családsegítő Központban, és színes programokkal teszik érdekessé összejöveteleiket. — Célunk az angol nyelv gyakorlásán kívül egy jó értelemben vett polgári klub kialakítása is Marcaliban — mondta Vass Attila, az egyesület titkára. — Később majd szeretnénk egy angol nyelvcentrumot is létrehozni: hasznos ismeretekkel segíteni azokat, akik angol nyelvterületre utaznak. — Az angol világszerte a kereskedelem nyelve — fűzte hozzá Kiss László, az egyesület elnöke. — A klub a legjobb kereteket teremti meg a nyelv gyakorlásához. Jómagam eddig külföldön éltem, elég széles az ismeretségi köröm, s terveink szerint később segítünk -ha igénylik - az itt élő s a külföldi üzletemberek kapcsolatainak kiépítésében is. A klubtalálkozókon tartottak már angliai útibeszámolót és különböző „brit” rendezvényeket. Fordítási pályázatot írtak ki: ennek pár napja volt az eredményhirdetése. A legjobbakat értékes könyvutalványokkal jutalmazták. A tavasz az egyéni gazdákat is a földekre szólította. A korábban megszokott, nagy erőgépek helyett azonban egyre többször látunk lovas fogatokat is az utakon vagy a földeken. Úgy tetszik, ezeknek népszerűsége vetekszik a traktorokéval. Birkás József gadányi gazdának (képünkön) most a szántás ad munkát. Ö maga — mint mondta — két lovával szívesebben dolgozik, mint traktorral. (Fotó: Kovács Tibor)
