Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

1993. április 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szociális döntések Bogláron Április elején a bogiári ön- kormányzat családvédelmi és szociális bizottsága 10 jára­dékellátásból kikerülő munka- nélkülinek állapított meg mun­kanélküliek jövedelempótló támogatását. Átmeneti segélyt négy fő igényelt, míg rendsze­res segélyezésre egy ember nyújtott be kérvényt. Lakhatási költségtámogatást lakbérük részleges átvállalásával két rászoruló kap. Ordacsehi-berek hasznosítása Az Ordacsehi-berek volt tő- zegbányjának hasznosítására készült egy terv. Ez tartal­mazza: a helyreállítás mellett egyrészt a Balaton vízminő­ségének védelmére és javítá­sára, valamint rendezés révén nyert területek felhasználá­sára nyílik majd lehetőség — a bánya hasznosításával. Munkaügyi kirendeltségek Somogybán A Somogy megyei munkaü­gyi központ kirendeltségeinek körzete a munkanélküliség növekedésével változott. Míg 1991 végén a volt fonyódi és balatonboglári kirendeltsége­ket összevonták, tavaly év vé­gére az addig a bogiári kiren­deltséghez tartozó egyes, a Balaton nyugati részén lévő települések — a jobb közleke­dési lehetőségek miatt — a marcali kirendeltséghez kerül­tek. így a megye 8 városában — Kaposváron, Barcson, Bog­láron, Csurgón, Marcalban, Nagyatádon, Siófokon és Ta- bon működik munkaügyi ki- rendeltség. A csurgói kiren­deltségen a kiszolgálási, elhe­lyezési körülményekben az idei év első félévében lénye­ges javulás várható. Csatornázások Marcaliban További városrészek csa­tornázását tervezi a marcali önkormányzat. A várdombi városrész tavaly megkezdett szennyvízhálózat-építési munkája októberben fejeződik be, a beruházás 51 millió fo­rintba került, melyből 30 millió forint volt állami támogatás. A gombai városrész 715 laká­sának csatornázását 1993-94-re készítette elő az önkormányzat. A kétéves fel­adat költsége mintegy 137 mil­lió forint, azonban a céltámo­gatási igény elbírálása előtt a munkát nem tudják elkezdeni. Csomópont­korszerűsítések A Kaposvári Közúti Igazga­tóság három csomópontot korszerűsít az idén: a 7. számú út balatonboglári sza­kaszának *az Aral-kútnál talál­ható kereszteződésében, a hollád-balatonszentgyörgyi út és a 7-es út kereszteződésé­ben, és Andocson a templom­nál végeznek felújításokat. Két jelzőlámpás csomópont­nál cserélik ki a gépeket; az egyiket Zamárdiban. Mezőgazdasági gyakorlat külföldön Tavaly a Pannon Agrártu­dományi Egyetem kaposvári karának 25 hallgatója tölthette szakmai gyakorlatát többek között Hollandiában, Francia- országban. Az idén is a diákok egy része külföldön tanulhatja meg az egyéni gazdálkodás­hoz szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazását. Tanuljunk vállalkozni oktató videóval 62 részből álló sorozat — Munkafüzet mellé tanári kézikönyv Az üzlet az üzlet — ango­losan: a biznisz az biznisz — tartja a mondás. Ez mosta­nában egyre aktuálisabb: napról napra gyarapszik az üzletemberek, a vállalkozók száma. Papíron legalábbis. Mert sokakat a kényszerű­ség, a munkanélküliség visz a vállalkozói pályára, min­den különösebb elképzelés, ötlet, tudás és főként pénz nélkül. Pénzt, mint tudjuk igen nehéz szerezni. Vajon tudást lehet-e? Erre válaszol „igen"-nel a Business az biznisz program, amelyet tegnap Kaposváron is bemu­tattak. A Business az biznisz nem más, mint egy 62 rész­ből álló, profi módon meg­szerkesztett oktató videóso­rozat, amelynek anyagát az University of Pennsylvania és a New Yorki State Uni­versity szakemberei készí­tették, közösen a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanáraival. Az anyag négy területen nyújt hasznos és gyakorlati isme­reteket ismerteti, a piacgaz­daság működésének alapel­veit, illetve azt, hogyan kezd­jünk üzleti vállalkozásba; marketing ismeretekkel és számviteli tudással vértezi fel a vállalkozót. Dr. Tóth Tamás a Köz- gazdasági Tudományi Egye­tem profeszora a bemutatón elmondta, a filmsorozat és a hozzá tartozó munkafüzetek és kézikönyvek elkészítésé­hez az USA kormánya két­millió dollár támogatást adott. Olyan alapismereteket tar­talmaznak az egyes terüle­tek tananyagai, amelyek se­gítik a vállalkozót az üzleté­nek megszervezésében a tervezéstől a marketingen át egészen az eladásig. Csak néhány cím a 62-ből: vállal­kozásfinanszírozás, az érté­kesítési terv, üzlettársak, munkatársak kiválasztása. Mint elmondta, igyekeztek az alkotók kiküszöbölni azt a hibát, miszerint külföldi okta­tófilmeket szinkronizálva próbálnának meg tanítani ‘Magyarországon. A Busi­ness az biznisz teljesen ma­gyar: magyar problémákra keres választ, magyar hely­zeteket dolgoz fel, a mai va­lóságot veszi alapul. S hogy kik és hogyan használhatják a programot? Bárki egyénileg is megvásá­rolhatja, mert a kazetták és a munkafüzetek mellé meg­kapja a tanári kézikönyvet és videóanyagot is, de ez nem igazán hatékony. Sok­kal jobb, ha összeáll tíz-húsz vállalkozó és maguk közül kijelölik az oktatót, aki az ta­nári program segítségével a többieket tanítja. Esetleg vál­lalkozási központok, mun­kaügyi központok, önkor­mányzatok vásárolják meg az egyébként nem drága — nonprofit szervezet készí­tette és forgalmazta — anyagot és oktatják a jelent­kezőket. Első hallásra való­ban nagy segítséget képes nyújtani ez a program, ahogy Tóth Tamás fogal­mazta, ez egy olyan „pilóta­játék”, amelyben nemcsak az az öt-tíz ember nyer, aki kitalálta. V. O. Későn került földbe a cövek Új remények az ősi jusson Április végi szártépés és szántás a visszakapott földön Fotó: Király J. Béla A hirtelen jött nyárelőben szemet szúr a tavalyi csuta- szár. Lengyeltóti külterüle­tén szártépéssel kezdte a mezőgazdasági munkákat a frissen birtokba vett „ősi jusson” Ágoston Péter a fi­ával és szomszédjával, Mol­nár Lászlóval. — Mindennel megkéstünk; április végén már csak kukori­cát lehet vetni. Sajnos, eny- nyire elhúzódott a kárpótlási földek visszaigénylése. Csak vasárnap — április 18-án cö- vekelték ki a birtokunkat — mondta Molnár László aki a lengyeltóti Somogy Népe szö­vetkezetnél raktáros, de mi­után a szövetkezetben tavaly óta felszámolás folyik, mun­kahelye egyre bizonytala­nabb. A szülők jogán 2,4 hek­tárt kapott vissza: a jövőben lehet, hogy ez lesz a megélhe­tés forrása. Ágoston Péter a lengyeltóti víztársulatnál gépkezelő és gépkocsivezető. A szártépő­vei tett forduló után ismét iga­zítania kell a felfüggesztésen, de mit is lehetne várni a házi­lag toldozott munka és erőgé­pektől. — 13 hektárt igényeltünk és kaptunk vissza. Elünk az önálló mezőgazdasági vállal­kozás lehetőségével, mert ne­kem van ugyan munkahe­lyem, de a fiam már munka- nélküliként vonult be katoná­nak, és most. a leszerelése után sincs reménye az elhe­lyezkedésére. A selejtként vásárolt trakto­rokat otthon tették üzemké­pessé. A 65-ös és a 80-as MTZ akár már holnap is me­hetne műszaki vizsgára, de mint a vállalkozók mondták, Somogybán csak négyszögle­tes rendszámot kaphatnának a gépek életkora miatt és az évenkénti vizsgáztatást nem bírják anyagilag. így inkább csak a szántóföldön használ­ják a traktorokat. — Reménykedünk, külön­ben bele sem kezdtünk volna. Ha lesz akkora jövedelem a földből, az állattenyésztésből, hogy abból meg lehessen élni, akkor csak ezzel foglalkozunk. Most azonban még minden lehetőséget meg kell becsülni a mindennapi kenyér érdeké­ben — búcsúzott Ágoston Pé­ter. Egy perc múlva ismét felzú­gott a traktor. Mészáros Tamás Hiány a vendégcsalogátó Kezdődik a szezon. A természet nincs tekintettel arra, hogy az idegenforgalom szereplői felkészültek-e a nyárra. Azt per­sze tudni kell: eddig sem a fantasztikus programok, a rendkí­vüli szolgáltatások vonzották a turistákat a Balaton-partra, hanem az olcsóság. Az árak azonban lassan az égig emelkednek. Ez okozza majd, hogy végképp elveszítjük a vendégkört, amelynek pénze eddig segítette a Balaton-partiak boldogulását. Né­hány éve már, hogy mindenki az összefogást hiányolja, s a másikra mutogat. Pedig talán elég lenne a boldoguláshoz, ha mindenki csak annyi pénzt kérne szolgáltatásáért, amennyit az valóban ér. Mostanában ezzel a módszerrel mintha senki nem próbálkozna. Igaz, az áremelésre bizonyos fokig a központilag diktált fel­tételrendszer kényszeríti a piac szereplőit. Persze alapprob­léma az is, hogy az állam kivonult az idegenforgalomból. Nemrég még kétmilliárd forintot tett a költségvetés az idegen- forgalmi alapba, ma ez az összeg — az infláció mellett is — mindössze 500 millió forintTA hiányt úgy akarják pótolni, hogy megadóztatják a vállalkozókat, a cégeket. Azokat azonban idegenforgalmi adóval a helyi önkormányzatok is megpróbál­ják „lenyúlni”, s joggal, hiszen a települések infrastruktúráját használják. Amúgy az egész gazdaság túl van adóztatva, amikor épp fejlesztésekre kellene fordítani a pénzt az évtize­des elmaradás miatt. Magyarország vonzereje egyre romlik, miközben a szom­szédos országok is rengeteg valutát ölnek nyugati reklámba. Ha a vendégek tömege huzamos ideig őket választja helyet­tünk, akkor új problémákkal kell szembenézni. Czene Attila Lemondásra szólították fel a polgármestert A közbiztonságról is szó volt (Fotó: Lang Róbert) (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozást szinte lap­zártáig csendes mederbe te­relgette Illés Antal polgármes­ter. A hírek szerint több hely­béli is felkészült arra, hogy a szót magához ragadva le­mondásra szólítsa föl a tisztelt testületet és a település első számú vezetőjét. Annyit tud­tunk meg korábban a telepü­lés egyik vezetőjétől, hogy a képviselő az ügy kivizsgálását kérte a köztársasági megbí­zott területi hivatalától, s en­nek eredményére várnak. Kilenc témát tűzött napi­rendjére a szemesi képvi­selő-testület; elsőként Bala- tonszemes közbiztonságáról szólt a körzeti megbízotti cso­port képviselője, illetve a 33 tagú helyi polgárőr szervezet és a siófoki rendőrkapitányság vezetője. Szabó István úgy ér­tékelte, hogy a település veze­tőivel jó munkakapcsolat ala­kult ki, de a rendőrök teljesít­ményével nem lehettek mindig elégedettek. Emiatt is garáz­dálkodhatott három évig, 47 bűncselekményt elkövetve a területen egy betörőcsoport. Aztán sorra kerültek az új és újabb megtárgyalandó témák. A település jövője szempont­jából a legfontosabbnak talán a volt szovjet laktanya sorsa ígérkezik. Miképpen haszno­sítsa a Szemes a Bala- ton-parti, öt hektárnyi terüle­tet? Mármint ha megveszi. Mert harmincmillió forintba ke­rülne a visszavásárlása. Ha a helyi négyszögöl árakat néz­zük, kétségkívül alacsony az összeg, de a településnek nincs ennyi pénze. A testület­tel vitába szálló fürdőegyesü­leti elnök úgy vélekedett: ki­lenc ember nem dönthet eb­ben a témában. A közel 1800 helybéli mellett ötezer üdülő is él a településen. Szerinte népszavazást kellene tartani, s megegyezés híján vagy pá­lyázatot kiírni a területre, nem pedig odaadni azt az egyetlen jelenlegi ajánlattevőnek. A felelősséget átérezve a testület vita nélkül egyezett meg abban, hogy információk hiányában a döntést elna­polja. A testületi ülés ötödik órájának kezdetén — lapzár­takor — Bara Lajos helybeli vállalkozó felszólalásában megkérdőjelezte a testület, il­letve a polgármester alkal­masságát, és arra kérte Illés Antalt, hogy ha a település nyugalma és érdeke úgy kí­vánja, mondjon le tisztéről. Több hozzászólást köve­tően állt fel Illés Antal polgár- mester, s azt mondta: — En a részemről lezárom az ügyet, de ha Takács József képvi­selő tovább bonyolítja, én igazságügyi szakemberek vizsgálatának is alávetem magam. Sajnálom, hogy vi­tába keveredtem vele; amit kaptam, visszaadtam. Kérem, tiszteljük egymást a további­akban. A település vezető tisztségviselőinek vitáját majd Balatonszemes lakossága fogja minősíteni. Czene Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom