Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 1993. március 30., kedd • \ Tavaszi munkák Kapolyon A kapolyi mezőgazdasági szövetkezet 1600-1800 hek­tár szántóterületen kíván a to­vábbiakban is gazdálkodni, mivel a tagság és a földtulaj­donosok 90 százaléka a szö­vetkezetnek földbérleti szer­ződés fejében művelésre ajánlja föl területét. A tavaszi munkák már megkezdődtek: végzik a talajlezárást, az őszi kalászosok fejtrágyázását, szántják az elmaradt 300 hek­tár földet, s a héten hozzálát­nak a vetéshez is. Félmillió forint támogatásra Lullán is kiemelt feladata az önkormányzatnak a rászoru­lók támogatása: a képvi­selő-testület több mint 500 ezer forintot különített el erre a célra. A pénzt a rendszeres szociális, valamint nevelési segélyezésre fordítják; ebből fedezik az átmeneti segélye­ket, a közgyógyellátást, a szo­ciális étkeztetést, illetve a napközis ellátást is. Több száz fát ültetnek Kőröshegyen Kőröshegyen már dolgoz­nak a Borochegyi út közvilágí­tásának kiépítésén. A munka csaknem 300 ezer forintba ke­rül. A községben tervezik- az összes út aszfalttal és murvá­val való javítását, kátyúzását. Áprilisban nagyarányú fásítás kezdődik: a kegyeleti parkba, illetve az összes utcába több száz facsemetét ültetnek. A második félévben pedig meg­építik a Petőfi utcában a még hiányzó járdaszakaszt. Kevés a munkahely Miklósiban Miklósiban alig több mint 300 lakos él, s 52 százalékuk 60 év feletti. A 18 évesnél fia­talabb lakosok száma mind­össze negyven. A településen alig van munkahely. Az FS Promation Kft libanevelő-te- lepe 12-15 munkást foglalkoz­tat, tízen a tabi Kempingcikk kft varrodájában dolgoztak. A MÓL Rt kárai szivattyúállo­mása öt miklósi férfinak bizto­sít munkát, a nágocsi és a szorosadi szövetkezetbe is csak néhányan járnak... Az itt lakók közül eddig csaknem harmincán vesztették el mun­kahelyüket, s többen már a munkanélküli-járadék fizeté­séből is kikerültek. Kábeltelevíziós gondok Tabon Tabon a nyolcvanas évek végén megalakult Kábeltele­víziós Egyesület anyagi gon­dok miatt nem tudja fenntar­tani a rendszert. A városi kép­viselő-testület ezért úgy hatá­rozott, hogy a rendszert — amelynek kialakítását jelentős összeggel támogatta — üze­meltetésre átveszi, és működ­tetésével április 1-jétől a ga- meszt bízza meg. A változta­tástól a somogyi kisváros la­kossága megbízhatóbb és jobb vételi lehetőséget remél. REMÉNYEK ÉS GONDOK TENGŐDÖN Pályázattal próbálnak pénzt szerezni az iskolának Pályázatot nyújtott be a na­pokban a Dél-dunántúli Regionális Oktatási Köz­ponthoz — 450 ezer forint el­nyerésére — a tengődi pol­gármester. A falu iskolájának fejlesztése ugyanis — mint mondta — létérdekük. Ez ha­tározza meg a jövőt. Ha megnyerik a pénzt, az iskolai könyvtár fejlesztésére (kézikönyvek, szótárak, illetve ifjúsági irodalom vásárlására) fordítják, illetve oktatástechni­kai eszközöket, számítógépet, írásvetítőt és hanglemezeket szereznek be. A tengődi, részben osztott iskolában igyekeznek jól ké­pezni a tanulókat. Gondjuk azonban van. Három épület­ben folyik az oktatás; a ne­gyedik épületet, ahol a techni­kai terem található, még a tanév elején bezárták — élet- veszélyes volta miatt. Nehéz körülmények között dolgoznak a tanárok. A testnevelés taní­tására csak az udvaron van lehetőség, rossz időben pedig az osztályteremben... A tan­eszközök tárolása ugyancsak gondot okoz. Az önkormány­zat két tanteremmel és vizes­blokkal szeretné bővíteni az iskolát, ám az építkezéshez kevés a pénz. E terv megvaló­sításával még várni kell. K. J. A legfontosabb: az ivóvízhálózat kiépítése Somogyegres apró lépései Somogyegres nem egé­szen 300 lakosú község. Az elmúlt két év története jól példázza a rendszerválto­zást követően társközségi helyzetből önállóvá vált te­lepülések előrelépését. — Legfontosabb feladatunk a falu egészséges ivóvízzel való ellátása volt — magya­rázza Bérdi József körjegyző —, hiszen a község ásott kút- jainak a vize erősen nitrites és nitrátos. Katasztrofálisan csökkent a felső vízadó ré­teg, és kiszáradtak a kutak. Több okból is lépni kellett te­hát. A vízmű megvalósítása sokba kerül; ezért a költségek csökkentése érdekében ösz- szefogott Somogyegres és Bedegkér lakossága, s közös víztársulatot hozott létre. A település leromlott állagú ingatlanokat is örökölt a ta­nácsrendszertől. — Először a volt iskolaépü­let rekonstrukciójára kerítet­tünk sort — mondta a kör­jegyző —, s ennek kapcsán létrehoztuk a közösségi és a kulturális élet alapfeltételeit. Egy pályázaton nyertünk két­millió forintot, s ez a felújítási pénz teremtette meg az alap­jait a volt tanácsház faluházzá való átalakításának. Aztán le­aszfaltoztattuk a község má­sodik leghosszabb utcáját, így elértük azt, hogy mára már a település valamennyi utcája szilárd burkolatú. A Balatel Rt telefonberuhá­zása — szerencsére — nem kerülte el Somogyegrest sem. A tervek szerint a község a nyár végére már bekapcso­lódhat az országos táv­hívó-rendszerbe. — Az idén szerényebbek a lehetőségeink. A költségvetési terv alapján végezzük el az aszfaltburkolatú utak javítását, és megépítjük a világháború áldozatainak emlékművét. Krutek József Pusztuló fák Az évek óta tartó csapadékhiány sok kárt okozott az „öreg” fákban is. Zalán a régi temetőben egymás után pusztulnak el a több évtizedes lombhullatók és tűlevelűek. Képünkön egy elpusztult fenyömatuzsálem (Fotó: Sebők Dezső) Daloló vendégek Tabon HELYI ADÓT AZ IDÉN SEM VETNEK KI Kulturális kapcsolat Szimővel Újabb testvérkapcsolata alakul Tabnak: a szlovákiai Szimő községgel. Farkas István polgármester meghívására a szimői népdal­kor tagjai műsorral köszöntöt­ték a március 15-i tabi ünnep­séget. Kontorné Nagy Éva, a népdalkor vezetője elmondta: — Falunk, a kétezernégy­száz lakosú Szimő a szlová­kiai délvidék magyarajkú tele­pülései közé tartozik. Lakos­ságunk nyelve ősidők óta a magyar. A szülőföldhöz való ragaszkodás, kulturális örök­ségünk tisztelete kitartóvá tett bennünket... Népdalkörünk — amelynek Rozmaring a neve — kilenc évvel ezelőtt 13 tag­gal alakult meg a Csemadok védnöksége alatt. Ez a szö­vetség hosszú évekig egye­düli védelmezője volt Szlová­kiában a kisebbségben élő magyaroknak, ápolója népi hagyományainknak, hű vé­delmezője nemzeti kultúránk­nak. A Csemadok szervezé­sében vált lehetővé, hogy népdalkörünk működhessen; hogy szerepelhessünk a ha­gyományőrző és egyéb ren­dezvényeken... — Hol mutatkoztak eddig be? — Négy alkalommal vettünk részt a Tavaszi szél vizei áraszt elnevezésű népdalver­senyen, s gyakran szerepe­lünk a körzeti és a járási kultu­rális napokon is. A legna­gyobb sikert 1991-ben értük el, amikor az érsekújvári járást képviselve asszonykórusunk az országos népdalverseny bemutatóján szerepelt. Na­gyon szeretünk énekelni, kü­lönösen a szép népdalokat. Mintegy 60-70 magyar dalt tudunk, ezekkel szerepelünk fellépéseink során. A „nóta­fánk”, Farkasné Rózsa Erzsé­bet gyűjti össze és tanítja be a dalokat. K. J. A sorompókezel'ó A daránypusztai MÁV-meg- álló és rakodóhely a Szek- szárdot Siófokkal összekötő, nagy forgalmú 65-ös főközle­kedési utat keresztezi. — Az állandó közúti forga­lom miatt igen felelősségteljes munka ez itt — mondta Vörös Attila 22 éves kányái fiatalem­ber, aki 1988 óta dolgozik a vasútnál. — Naponta tíz pár személyvonat közlekedik a kaposvári-siófoki szakaszon, s ehhez jön még a teherforga­lom... Észnél kell lenni, hogy az embpr mikor engedi le a sorompót! Bár állategészség­őr technikus a képzettségem, kénytelen voltam pályát vál­toztatni ugyanis nem tudtam elhelyezkedni. 1990-ben Pé­csen elvégeztem a vasútüze­meltetést ellátó szakmun- kás-tanfolyamot, s azóta főleg ezen a vonalon látok el helyet­tesítést. Szeretem ezt a mun­kát. A daránypusztai megálló- és rakodóhelyen reggel 6-tól este 6 óráig van fordulószolgá­lat. Itt elsősorban a munkába járók és a Tolna megyéből Somogyba érkező diákok vesznek jegyet... -k. j.­Felújítások Bábonymegyeren Bábonymegyer falugyűlé­sén dr. Ruff Flórián polgár- mester számolt be az 1992. évi költségvetésről, illetve az idei célokról. Tavaly 41 millió forintból gazdálkodott az önkormányzat, ebből 3,5 milliót hoztak át 1993-ra. Ebből a pénzből alakítanak ki a megyeri általános iskolá­nál egy vizesblokkot, s szeret­nék a Dózsa György utcát le­aszfaltozni. Ez utóbbira az idén 4,2 millió forintot tervez­tek. Pályázatok útján tavaly 13 millió forinthoz jutott az ön- kormányzat; ebből a legtöbb pénzt a vízmű építésére, va­lamint a Béke utca aszfaltozá­sára fordították. A község ál­lami céltámogatásként 4,5 mil­lió forintot kapott, de az okta­tási intézmények zavartalan működéséhez ötmillióval kel­lett hozzájárulni. Szociálpoliti­kai feladatok megoldására 1,3 milliót költöttek. Az idén 25,5 millió forint bevétellel számol­nak. Ebből 17 millió a költség- vetési támogatás, tartaléka­lapként pedig 760 ezer forintot különítettek el. Helyi adót az idén sem vetnek ki — mondta a polgármester. Bábonymegyernek végre sikerült rendezni a vagyon­megosztást Tabbal, így az ön- kormányzat még mintegy 4 millió forinthoz jut, s egy szol­gálati lakást is kap a község. Kétszázezer forintot költenek a hidak felújítására, a bábonyi részen levő művelődési ház felújítására 800 ezret tervez­tek. Az önkormányzat az idén 6 millió forinttal egészíti ki az iskola és az óvoda működé­séhez szükséges összeget, s 2 milliót különítettek el szoci­álpolitikai célokra. A polgár- mester bejelentette azt is, hogy szeretnének — társulási formában — új szeméttelepet kialakítani. A falugyűlésen Szűcs Ist­ván, az Epker Kft igazgatója — a bábonymegyeri vízműbe­ruházás kivitelezőjének veze­tője — elmondta: a vízműgép­háznál a 25 köbméteres táro­lómedence és az átemelőszi­vattyú kiépítésén dolgoznak, s ezt május végéig átadják. Tizenketten mondták el a véleményüket. Javaslat hang­zott el munkahelyteremtésre, Hozleiter Ferenc pedig a Béke utcai árok megépítéséhez tár­sadalmi munkát ajánlott föl. Volt panasz is: a tabi gyer­mekorvos a meghirdetett idő­pontban nem* tartott rendelést Bábonymegyeren.- (Krutek) Elhanyagolt tabi játszóterek Gond van a játszóterek ál­lapotával Tabon. „Tabi Szü­lők” aláírással kaptuk azt a panaszos levelet, amelyben szóvá tették: a városban ke­vés a zöldövezet és a játszó­tér. Az utóbbiak pedig elha­nyagoltak. A Kossuth Lajos utcában szinte egy sem hasz­nálható... Többszöri kérésre tavaly nyáron felmérték a hiá­nyosságokat, de azóta sem kerültek kijavításra. „Ha már bővíteni nem tudják a játszóte­rek számát, azok játékkínála­tát, akkor legalább a meglévő­ket tegyék használhatóvá” — írták a panaszosok. Tabon a közterületek gon­dozását a gamesz szervezet végzi. Németh Lajos vezető a panaszra az alábbiakat vála­szolta: — Megítélésünk szerint a városban elég a kialakított ját­szótér és a zöldövezet. A levélíróknak abban igazuk van, hogy több helyütt is töröt­tek, hiányosak a játékok, nincs homok... Azt tervezzük — a panaszos levéltől függetlenül —, hogy április elején vala­mennyi törött hintát, mászó­kát, egyéb játékot kijavítjuk és azokat újrafestjük, a homoko­zókat pedig újratöltjük. Saj­nos, a bővítésre anyagiak hiá­nyában nincs lehetőségünk. A szülőktől azt kérjük, hogy gyermekeikkel együtt óvják majd a felújított játékokat. (K. J.) 7 Egy biztos kapcsolat Hajópadló (burkolásra is) 550 Ft +áfa/m-tői, keskeny és széles lambéria 480 Ft+áfa/m -tői. Deszka 11800 Ft+áfa/m-tői. Balkonelemek 118Ft+áfa/db, kettes létrák 1700 Ft+áfa, „N" tetőléc 24 Ft+áfa/fm 8600 Siófok, Ipartelep (Tüzéppel szemben) Tel: 84/10-707 FOLYAMATOSAN AKCIÓS ÁRUKÉSZLET Ha Ön összegyűjt 50 db ilyen szelvényt, és beküldi a SOMOGYI HÍRLAP címére 1993. április 20-ig 50 000 forintot nyerhet az április 25-i sorsoláson. Figyelem, ez a szelvény csak 25 alkalommal jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP - ban I Jelige: Holz Fakereskedés J30)_

Next

/
Oldalképek
Tartalom