Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Javuló orvosi ellátás Orciban A háziorvosi munka ellátá­sához szükséges legfonto­sabb orvosi műszereket, mintegy 150 ezer forint érték­ben, most vásárolja meg Őrei polgármesteri hivatala. A Ka­posvár 17-es körzetéből heti egy alkalommal kijáró orvos­nak 516 — köztük 131 idős — ember ellátását kell megol­dani, A mindössze egy rende­lőből álló helyiséget is meg­próbálják komfortosabbá tenni. Sürgős esetben, rende­lési időn kívül az őrei polgárok is a kaposvári Ezredév utcai rendelőben kapnak ellátást, il­letve az éjjel-nappal működő segélyhívó-telefonon kérhet­nek azonnali segítséget. Továbbképzés az ORFI-ban Pontgyűjtő továbbképzésen vehettek részt az ORFI-ban az ortopédia iránt érdeklődő szak­emberek. A gerinc- és egyéb mozgásszervi betegségek kor­szerű műtéti megoldásáról és a kézműtétekről, a reumatológia gyakorlatáról tartott előadást az OTE ortopédiai és reumatoló­giai tanszékének, valamint a SOTE sebészeti és kézsebé­szeti tanszékének egy-egy ta­nára. Somogyot dr. Szalontai György reumatológus szakor­vos képviselte az eszmecserén. Szótárgép gyengénlátóknak Elsősorban gyengénlátók­nak, beszédhibával, illetve ta­nulási nehézségekkel küsz­ködő embereknek készít spe­ciális, angol nyelvű szótárgé­pet a TKD-Budapest kft. A Language Master szótárak ugyanis beszélnek: a gép minden betűt, szót, kifejezést és definíciót, illetve kisegítő üzenetet beszéd alakjában is képes megjeleníteni. Előadás az emlőpótlásról A kaposvári Viktória klub­ban (emlőműtött nők klubja) az emlőeltávolításokat, cson­kításokat követő helyreállító műtétekről tart videofilmmel il­lusztrált előadást dr. Seffer István sebész,plasztikai se­bészfőorvos. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem egész­ségügyi főiskoláján április 5- én 12.30-kor várják a klub tagjait és az érdeklődőket. Praxis-fórum orvosoknak A Magyar Praktizáló Orvo­sok Szövetsége és a Praxis fo­lyóirat szerkesztősége fórum­sorozatot indított a vállalkozó, vállalkozni szándékozó orvo­sok tájékoztatására. A minden hónap második és negyedik csütörtökén este 6 és 10 óra között, a Medosz szállodában sorra kerülő eszmecserén kö­zött jogászoktól, műszereket és eszközöket forgalmazó cé­gektől, hitelkonstrukciókkal foglalkozó bankok szakembe­reitől kaphatnak konkrét vá­laszt kérdéseikre. A Septodontról fogorvosoknak Speciális fogászati gyógy­szerekről és a Septodont cég­ről tart előadást az Ml kft szer­vezésében Kaposváron az MTESZ székházban M. Frois- sard, a cég képviselője. A 6- án 14 óra 30 perckor kez­dődő, kiállítással egybekötött rendezvényre elsősorban a fogorvosokat várják. Hány donor kell egy műtéthez? Pillantás a vérgazdálkodás kulisszái mögé Szívműtéthez több mint 3 liter vér, azaz 8 donor kell Élelemért kopogtatók a kaposvári szervezetnél Újabb adományokat vár a Szeta Néhány hónapja űj helyen várja a rászorulókat és az adományozókat a Szeta kaposvári szervezete. A cím — Damjanich utca 1/2. — új, a feladatok azonban régiek. A vérellátás „véresen ko­moly” dolog. A legértéke­sebb testnedv gyűjtésének, tárolásának, felhasználásá­nak, a „vérgazdálkodás” minden mozzanatának szi­gorú szabályai vannak. A férfiaknak általában öt és fél, a nőknek négy és fél liter vérük van, s egyszeri alka­lommal legfeljebb 4 decit vesz­nek le. Ez az egészséges szervezet működése szem­pontjából nem jelent komoly kiesést, s körülbelül három hónap alatt pótlódik. Ennek el­lenére a szakemberek a vér­adó-mozgalom olyan széles körűvé tételét tartanák ideá­lisnak, hogy minden donor évente csak egy alkalommal adjon vért. De akár egyszeri, akár többszöri véradásról van szó, szigorú feltétel, hogy a donor hőmérséklete 37,2 fok­nál nem lehet magasabb, pul­zusszáma percenként 50-100 között, vérnyomásának alsó értéke 100 higanymilliméter alatt, felső értéke pedig a 100-160 higanymilliméter kö­zött legyen. A tárolás egyébként plusz 4 fokon három hétig biztonsá­gos. A gyakorlatban azonban a vérellátó-központok a levett vér 95-98 százalékát szinte azonnal feldolgozzák. A ké­szítmények közül a vérplaz­mát hónapokig, a vörösvérsej- teket 3-4 hétig tárolhatják. Két fontos alkotóelemet, a fehér­vérsejteket és a trombocitákat azonban a vérvételt követően nyomban fel kell használni. A vérgazdálkodás egyik fon­tos feladata, hogy megfelelő készletek álljanak rendelke­zésre rendkívüli esetekre, esetleges természeti kataszt­rófa, tömegméretű baleset sé­rültjeinek ellátásra. Nos, erre a célra állami tartalék- keretet különítettek el, amelynek mennyiségi adatai az államtit­kok körébe tartoznak. Annyi azonban tudható: albumin, plazma formájában olyan mennyiségű vérkészítményt tartalékol az egészségügy, hogy életmentő műtéteket vérhiány miatt semmilyen kö­rülmények között ne kelljen elhalasztani. A donorok között nyilvántartanak olyanokat, akik a váratlan katasztrófa- helyzetekben bármikor vállal­koznak az azonnali véradásra. Európa legnagyobb vérbankja egyébként Brüsszelben mű­ködik — végszükség esetén onnan is igényelhetők akár kü­lönleges vérkészítmények is. A szakorvosok pontosan tudják, hogy a különböző mű­téti beavatkozásokhoz mennyi vérre, vérkészítményre van szükség. Egy-egy gyomormű­téthez például nyolc deci, csí­pőprotézis beültetéséhez 1,2- 1,6 liter, de egy mellkas-feltá­rással végzett szívműtéthez már több mint 3 liter vér kell. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyébként négy úgynevezett fő vércsoportot különböztetünk meg. A „A” vércsoporthoz hazánk népességének 40-44 száza­léka, a „0”-s vércsoporthoz 32, a „B”-hez 15-16, az „AB”-hez 5-6 százaléka tartozik. E vér­csoportokon belül további megkülönböztetés alapja az Rh-faktor léte vagy hiánya, ám a különféle összetevők alap­ján ma már annyiféle vércso­portot tart számon a tudo­mány, hogy a latin ábécé min­den betűje foglalt a kategóriák jelölésére. Minden alkotóelemében tel­jesen azonos vérük csak az egypetéjű ikreknek van: a leg­közelebbi vérrokonok vérének legfőbb elemei „csak” nagyon hasonlítanak egymásra. Ezért a legjobb megoldás, ha egy-egy súlyos operáció előtt vagy a szülők, gyerekek, testvérek adnak vért vagy magától az operálandó beteg­től vesznek előre vért.-szóma­— Szeretnénk minél több szegény emberen segíteni ru­hával élelemmel, esetenként háztartási felszereléssel, bú­torral— mondja Bank Tibor, a Szeta kaposvári szervezeté­nek vezetője. — A siker azon­ban nem rajtunk múlik, mert nem rendelkezünk pénzzel: csak azt tudjuk szétosztani, amit kapunk. A mai nehéz gazdasági helyzetben pedig egyre kevesebb jut ado­mányra. A nagy vállalatok tönkre­mentek vagy a csőd szélén állnak, s kisebb gondjuk is na- égyobb annál, semhogy ada­kozzanak. S kevés a magán- vállalkozó is, akire számíthat­nánk. Ezért is őröltünk, amikor nemrég három mázsa ruhát kaptunk, s a Kal-ftex kft ügy­vezető igazgatója továbbbi szállítmányt ígért. Az osztást már megkezdtük; először a Móricz Zsigmond Művelődési Házban szerveztünk egy ak­ciót az ottani képviselő segít­ségével. Az érdeklődés igen nagy volt, már szinte pillana­tok alatt elfogyott minden. Nem tudunk annyi ruhát ösz- szegyűjteni, hogy elég legyen. Különösen a gyerekruhákra van nagy szükség. Ezeket előbb különválogatják, s az is­kolákban pedagógusok segít­ségével osztják szét. Mint megtudtuk, új jelenség, hogy egyre többen kopogtatnak be hozzájuk élelemért. Ezért is fogad a Szeta nagy örömmel minden élelmiszer-fölajánlást. Egy magánvállalkozó a na­pokban két mázsa vörös­hagymát ajánlott föl, de ígér­tek húsvétra sonkát és kon­zervet is. A cukorgyári szak- szervezet pedig 100 kiló cuk­rot ajánlott föl a húsvéti cso­magokba. — A ruhák egy részét jelké­pes összegért, 10-20 forintért börzén értékesítjük. Az így be­folyt pénzen élelmiszert vásá­rolunk, s a legrászorultabbak- nak húsvéti csomagokat ké­szítünk. Hasonló akciót már szerveztünk karácsonykor, s nagyon hálásak voltak érte az emberek. Sok helyen a tőlünk kapott élelmiszer került az ün­nepi asztalra — mondja Bank Tibor, s hangsúlyozza: szét­osztani csak azt tudják, amit kapnak. Ezért kérnek minden­kit, aki tud, segítsen. A pénza­dományok egyébként — ame­lyeket a DBRT 321-7104 számlaszámra várnak — az adóalapból levonhatók. A fel­ajánlott tárgyakat felbecsülik, s ezek értéke szintén levon­ható adózáskor. Az adomá­nyokat hétköznap kettőtől né­gyig várják a szervezet szék­házában. A szervezet egye­lőre csak a kaposvári szegé­nyekkel tud foglalkozni, de hamarosan a falvakban is szerveznek hasonló akciókat. A tervek szerint amit az egyik helységben összegyűjtenek, azt átszállítják a másikba,s csere révén próbálnak segí­teni egymásnak. A ruhák minőségének javí­tásához nagy segítséget kap­tak a Somogykertől: az rt egy új automata mosógépet adott a Szetá-nak. Középiskolás lá­nyok mossák és vasalják majd a ruhákat, hogy tetszetősen, rendben jussanak el a város szegényeihez. (Széki) Hova vezet a füredi Életút? Antibiotikumból fogyott a legtöbb Nagyatádon Gyógyszerek a tábori orvos rendelésére Negyedik alkalommal láto­gatott Kaposvárra és a nagy­atádi menekülttáborba a Pharmaciens sans Frontieres (Gyógyszerészek Határok Nélkül) elnevezésű francia szervezet képviseletében Ma­rie Jósé Floirat gyógyszerész és két munkatársa. Első talál­kozásunkkor egy, a Somogy Megyei Gyógyszertári Köz­pont szakembereinek bősé­ges munkát adó helyzetet kel­lett megoldaniuk. Több kami­onnyi tisztázatlan eredetű és felhasználását tekintve is is­meretlen gyógyszert segítet­tek azonosítani, illetve sza­nálni a rendezetlen külde­ményből. A nagyobb bajt elke­rülendő tavaly már 1 hónapot a nagyatádi táborban töltöttek a francia szolgálat képviselői, és a Belügyminisztériumtól, valamint a Népjóléti Miniszté­riumtól is sikerült megszerez­niük a gyógyszerek behozata­lához szükséges engedélyt. Fölmérték a tábor igényeit, majd az ottani orvossal kon­zultálva, az ő kérése alapján állították össze a segítésre szánt gyógyszerek listáját. A szervezet gyors intézkedésé­nek köszönhetően ma már csak a hatásmechanizmusát tekintve is ismert, eredeti csomagolású készítmények kerülnek szétosztásra a me­nekülttáborokban. A világ valamennyi kataszt­rófatérségének segítséget nyújtó szervezet képviselői társadalmi munkában gyűjtik össze a gyógyszereket, s egy éve szinte valamennyi akut és krónikus betegség kezelésére alkalmas készítménnyel ellát­ták a menekülteket. Marie Jósé Floirat elmondta: az utóbbi időben az influenzajár­vány miatt az antibiotikumok­ból kellett legtöbbet szállíta­niuk, de nagy kelete van a kü­lönböző fogamzásgátló sze­reknek is. Kaposváron dr. Győrbíró Árpád, a megyei gyógyszertári központ veze­tője és dr. Kapoika Pál megyei tiszti főgyógyszerész fogadta a vendégeket, akik mintegy 1600 kiló, 330 féle, 290 ezer francia frank értékű gyógy­szert vittek a tábori orvos ren­delése alapján Nagyatádra. Ezt követően Zágrábba és Bi- hacba is ellátogattak, hogy felmérjék: az 5 millió lakosú Horvátországban milyen gyógyszerekre van szüksége a 800 ezer bosnyák mene­kültnek. (Várnai) Két éve egy lelkes kaposfü- redi csapat alapítványt tett Életút elnevezéssel. Tervük az volt: a városrészben felépí­tenek egy olyan központot, amelyben orvosi felügyelet mellett idős emberek gondo­zását, illetve beteg gyermekek ellátását vállalnák. Néhány napra, egy-egy hétvégére, attól függően, ki hogy szorul rá; a beteg hozzá­tartozói miként vannak elfog­lalva, szabadságuk idején van-e valakire hagyniuk az el­látásra szorulót. Ez volt a terv, s erre épült egy, egész­séges életmódot célzó elkép­zelés is. Dr. Heintz Tamást, az Életút alapítvány szorgalma­zóját, kaposfüredi körorvost arról kérdeztük, hol tart ma az alapítvány ügye, mekkora a vagyona. — A földterület, ahol szeret­tük volna felépíteni ezt a komplexumot, még nincs az alapítvány tulajdonában — mondta dr. Heintz Tamás. — S egykönnyen nem is lesz. Az önkormányzat ugyanis nem lát garanciát arra, hogy itt ala­pítványi erőkből megépül­hetne a sokakat szolgáló komplexum. Viszont amíg nem a mienk a föld — két hek­tárról van szó — , addig nem juthatunk nagyobb összeg­hez. Jelenleg 100 ezer forint van a számlán, de ebből még adóznunk kell, mivel a múlt évben gazdálkodtunk a föl­dön, s abból bevételünk szár­mazott. A Kaposfüreden ren­dezett nyugdíjas ki mit tud be­vétele is az alapítvány számlá­jára került. Heintz doktortól megtudtuk azt is, hogy Légrádi István, aki szintén lelkes támogatója az ügynek, feláldozná kárpótlási jegyét. Azt kéri: a szóban forgó földet adják neki. Hogy sikerül-e „meglépnie” ezt, nem tudni még, ő azonban re­ménykedik benne. Ha sikerül megkaparintani ezt a földterü­letet, megkezdődhet az épít­kezés. A tervek már elkészül­tek. Füreden 2800 ember él. Közülük csaknem kétszázan hatvan év felettiek. Sokan úgy Vélik: van jövője az alapítványi elképzeléseknek. Dr. Heintz Tamás viszont pesszimista. Azt mondja: sokan nem tartják fontosnak ezt az ügyet, fa­lakba ütköznek, tehetetlenek. Vajon hova vezet így a fü­redi Életút? L. S. KÉTÉVES KUTATÁS BIZONYÍTJA Depressziót is okoz a dohányzás A dohányosok hajlamosabbak a depresszióra, mint a nem dohányosok, a depressziót okozó örökletes tényezők a dohányzási hajlamnál is döntő szerepet játszanak. Ezt ál­lítják az Egyesült Államok Virginia-állambeli Medical Col­lege orvosai kétéves kutatásuk eredményeként. A kutatás során 1566 egy­petéjű iker viselkedését figyel­ték meg a nikotinélvezet és a depressziós hajlam genetikai okai közötti összefüggés vizs­gálata céljából. A nemdo­hányzó kísérleti személyeknél kereken 25 százalék volt dep­ressziós beteg, azok közül vi­szont, akik napi 20 cigarettá­nál többet szívnak, 52 száza­lék mutatott súlyos depresz- sziós hajlamot. Ezért állítják az orvosok, hogy a dohány­zásra és a depresszióra bizo­nyos genetikai feltételek egy­aránt hajlamosítanak. De mi­közben mindkettőnek közös oka van, a nikotinélvezet dep­resszióssá is tesz. „A nikotin ingerli az idegrendszer recep­torait”, mondja Kenneth Kend­ler, a kutatást vezetője. „A re­ceptorok, amelyek a nikotinra reagálnak és a függőségi haj­lamot kiváltják, a depressziós hajlammal is összefüggésbe hozhatók.” A gyógykezelés és a szociális környezet válto­zása azonban pozitív hatást gyakorolhat ezekre az öröklött hajlamokra, vélik a szakértők. Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom