Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — KÖRNYEZETÜNK 1993. március 31., szerda Receptek — foltos, pecsétes szőnyegek „gyógyítására” Borotvahab, szódavíz, hajlakk... A szőnyeg kényes jószág: nyomot hagy rajta cigarettahamu, piszkos cipőtalp, kiömlő ital és sok minden más. Szerencsére a legtöbb ártalomnak van olcsó házi ellenszere — csak ismerni kell alkalmazásuk módját. Kevesen tudják például, hogy a folyadéknyomok eltüntetésének egyik legjobb eszköze az ásvány- vagy szódavíz. Öntsünk egy kevesett a foltra, néhány percig hagyjuk rajta, aztán száraz ruhával itassuk föl. A borotvahab szintén kitűnő sző- nyegtiszító: a bepiszkolódott felületre nyomjunk egy kisebb adagot, — várjuk meg*, míg beszívódik az anyagba, s utána vízzel mossuk le. Régi „megállapodott” foltszennyeződés is eltűnik, ha két evőkanál mosószer, három evőkanál ecet és egy liter melegvíz keverékével kenjük be, majd pár perc után megszárítjuk. Hatásos az is, ha melegvízbe annyi mosószert teszünk, hogy szappanos oldat képződik belőle. Ezt puha kefével gyöngéden dörzsöljük be az anyagba, majd szárítsuk meg. Ha első nekifutásra nem teljes a siker, ismétlejük meg a kezelést — szinte'biztos, hogy folt csak volt... Az „égési sebek” gyógyításának receptje: csipesz és borotvapenge segítségével húzzunk ki néhány szálat a szőnyeg valamelyik nem szem előtt levő részéből. A szálakat tegyük az égett lyukra vagy foltra, rögzítsük színtelen ragasztóval, fedjük le konyhai papírtörlővel, s tegyünk rá egy jó nehéz könyvet. Ha legalább egy napig így haggyuk, a szálak szorosan a szőnyeghez tapadnak, és a folytonossági hiányosság eltűnik. A piszkos, sáros cipő nyomait lehetőleg még azon nedvesen szórjuk be sóval, hagyjuk rajta 15-20 percig, majd porszívózzuk föl. A kiömlött vörös bor foltját ugyanígy szedhetjük ki, de a vörös nedűvel áztatott felületre fehér bort is önthetünk — az utóbbi ugyanis közömbösíti az előbbit. A tintapacni „orvossága” a langyos tej. A golyóstoliból származó tintaszennyezést hajlakkal szórjuk be, majd száradás után ecetes vízzel keféljük le. Ha rágógumi ragad a szőnyegre, tegyünk rá jégkockát, tartsuk rajra, míg a gumi megdermed, s akkor a szálak károsodása nélkül fölszedhető. A nehéz bútorok lábanyomait eltűntethetjük, ha nedves ruhán keresztül vasalóval gőzöljük a szőnyeget, s a lenyomódott részeket rögtön ezután átkeféljük.-ótaMilyen színű legyen a fürdőszoba fala, mennyezete? Melegszürke „talp alá való” Tapasztalt lakberendezők mondják, hogy ha az előszoba a házbeliek névjegye, akkor a fürdőszoba afféle rövid önéletrajz. Kiolvasható belőle használóinak neme, életkora, ízlése, s az is, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak a higiéniának, a testápolásnak és külsejük gondozottságának. Napjainkban azonban e fontos mellékhelyiségek nagy része — kivált a panellházakban — meglehetősen szűk. A kis alapterület pedig eleve kevés lehetőséget ad arra, hogy tulajdonosai egyéni karaktert adjanak berendezésének. Már csak azért is, mert a fürdőszoba „bútorzata” többé-ke- vésbé meghatározott: fürdőkád, mosdókagyló, szennyestartó, mosógép, felmosó vödör, mosdólavor, stb. Elhelyezésüket jobbára nem az esztétikai szempontok, hanem a célszerűség, a vizesblokk adottságai határozzák meg. A testápolás és a tisztálkodás „szentélyének” arculatán változtatnj tehát nemcsak nehéz, hanem költséges is. Ezért a szakemberek a fürdőszoba megszépítésére elsősorban a falak, a csempék és egyéb berendezési tárgyak színeinek ízléses megválasztását ajánlják. Az ablak nélküli helyiségek barátságtalan jellegét például kellemessé, hangulatossá varázsolja a meleg-sárga fal és mennyezet. A megnyerő hatást fokozhatjuk, ha a „kincstári szürke” mozaiklapokat dohánybarna színű mlegpad- lóval fedjük be, ami egyébként kevésbé csúszós és baleset- veszélyes, mint a kőpadló. A lakberendezők szerint igazi fürdőszobaszín a kék, noha hangulati hatását tekintve sokan hűvösnek, kicsit ridegnek tartják. A derült égbolt színét idéző plafon azonban az egész helyiséget „feldobja”, vidámabbá teszi. A padlóburkolat színének viszont a kéket nem ajánlják, mert — a pszichológusok megfigyelése szerint — az azúr különböző árnyalatai bizonytalansági érzetet keltenek. Könnyebb, biztonságosabb a mozgás a melegszürke „talp alá valón”, s ez jól harmonizál a kék mennyezettel. Jó szívvel ajánlják a szakemberek a mosdókagyló fölé elhelyezhető tükrös mü- anyagszekrényeket. A tükör egyébként is tágítja a teret, a legkülönbözőbb színekben kapható szekrényke pedig helyet adhat a fogápolás, a borotválkozás kellékeitől a körömlakkon át a kozmetikai szerekig sok mindennek. Célszerű a házi patikát is a fürdőszobában tartani — esetleg egy második tükrös szekrénykében, — lehetőleg olyan magasságban falra erősítve, hogy a gyerekek ne érjék el.-szómaInfluenzastatisztika A legutóbbi influenzajárványt a „B” vírus okozta; ennek során hazánkban majdnem egymillió ember betegedett meg — többnyire iskoláskorú gyerekek. Szövődményt az esetek 3-5 százalékában állapítottak meg. Leggyakoribb volt a hörghurut, a tüdő-, az arcüreg- és a középfül-gyulladás. MINEK NEVEZZELEK? Névváltozatok a kocsmára Úgy látszik, megállíthatatlan az idegen szavak, elnevezések nyelvi térhódítása. A folyamat különösen a turistaiparban és a vendéglátásban erőteljes. Igaz, e két — az idegenforgalomban nagyon is érdekelt — területen, ha nem is elfogadható, de magyarázható, hogy a cégtáblákon, feliratokon hovatovább csak mutatóban találkozhatunk magyar szavakkal, elnevezésekkel. Pedig a választék bőséges. Bizonyság rá az a testes lista, amelyet annak idején a vendéglátás kitűnő ismerője, Gundel Imre állított össze a vándort, utast étellel, itallal hívogató vendéglátó „egységek” neveiből, íme, ízelítő a hagyományos és újabbkeletű névtárból: Betérő, borcsarnok, borharapó, borház, borkimérés, borozó, csapszék, csárda, étkezde,, étterem, fogadó, iccés, kávéház, kávézó, kávémérés, kifőzde, korcsma, kurtakocsma, lacikonyha, mulató, népkert, pacsenye- sütő, poharazó, resti, sön- tés, sörcsarnok, sörház, söröző, sütögető, szárazkocsma, vendéglő, vígadó... S bár az elnevezések önmagukért beszélnek, egy-két patinásabb névhez talán nem árt némi kiegészítő magyarázat. Hajdan a csapszék nem valamiféle füstös lebuj volt, hanem a városi elöljárók kedvelt talál- kozó-kvarterkázó helye. A Petőfi által is megénekelt kurtakocsma onnan kapta nevét, hogy csak a nyári nagy mezőgazdasági munkák végeztével, a betakaríMagyar szavakat hovatovább csak mutatóban találunk — vagy még úgy sem? (FEB-fotó) tás után, rendszerint szeptember 29-én, Szent Mihály napján nyitott ki és a tavaszi munkák kezdetén, április 24-én, Szent György napján zárt. A „szárazkocsma” elen- vezés pedig alighanem tréfás kedvű keresztszülők leleménye volt, mert ott semmi mást nem kaphatott a vendég, csak bort. A felsorolás természetesen nem teljes. Kiegészíthető például a vendéglátóhelyek seregnyi külhoni, de „elmagyaroso- dott” megjelölésével: bodega, kantin, kaszinó, kioszk, klub, orfeum, penzió, taverna — és így tovább.-szórnaHirdetmény A Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Részvénytársaság székhelye: Kaposvár, Fő u. 52. sz. 1993. május 3-án 14 órakor közgyűlést tart A közgyűlés helye: a Kaposvár, Fő u. 52. sz. alatti földszinti tanácsterem A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE: 1. Az 1992-es üzleti évről készített beszámoló elfogadása a FEB, a könyvvizsgáló és az igazgatóság jelentése alapján 2. Az 1993. évi üzleti terv elfogadása Kaposvári Vagyonkezelő Rt Igazgatósága (X) Környezetvédelmi tanácskozás A fenntartható fejlődésről tartanak e héten többnapos tanácskozást Budapesten. A Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium, valamint a British Council közös rendezvényén hazai és brit előadók foglalkoznak e fejlődés elveivel, üzleti szempontjaival, az elmaradott térségek lehetőségeivel, s áttekintik az ökológiai kultúra és a településfejlesztés összefüggéseit. Fenyegető Kína-szindróma A fejlett országok atomerőműveinek több mint felét fenyegeti az úgynevezett Kína-szindróma, a nukleáris leolvadás, mert kezdenek repedezni — ez áll a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi mozgalom legújabb jelentésében. A repedezést először egy franciaországi atomerőműnél észlelték másfél éve. A jelenség a nyomottvizes, avagy vízhűtéses reaktoroknál tapasztalható, márpedig ilyen típusúakból van a legtöbb a fejlett országokban — összesen száztizennyolc. Kozmikus akusztikus tárgyak Kozmikus akusztikus tárgyak címmel nyílt meg Tere- bessy László szobrászművész kiállítása. A budapesti Derkovits-teremben látható tárlaton a művész korai, fából készült szobrai is megtekinthetők. A performance-szal egybekötött kiállítás állandóan változik, mert a látogatók közreműködhetnek a műtárgyak — többek között a Ludak röpte — elrendezésében. Egyre több virágos város A virágos városok sorához az idén Veszprém is csatlakozik. Erről a szándékáról pár napja döntött a képviselő-testület. Megszavazták, hogy Eger és Kecskemét után az idén Veszprém is indul az európai virágosítási versenyben. E különös vetélkedésben egyébként Magyarország az egyetlen kelet-európai ország. A vízutánpótlás 23 ezer köbméter Összesen 320 millió forint költségvetési és minisztériumi hozzájárulással, körülbelül 80 millió forintos helyi forrás fel- használásával kívánják megoldani a Velence-tó vízutánpótlását. Hamarosan megkezdik a munkát, s júniusban már vizet kap a tó a 7 kilométer hosszú vezetéken a Császárvíz felől.. A tervek szerint három évig tart a vízpótlás. A közeli bányából kiemelt napi 57 ezer 600 köbméter karsztvízből 34,5 ezer köbmétert használ fel Székesfehérvár, a többi pedig a Velence-tóbajut. Ellenőrzés lövésre kész fegyverrel Ha valakit országúti ellenőrzés során Lengyelországban megállítanak a rendőrök, egyikük lövésre készen tartott pisztollyal kezében lép az autóhoz, míg társa géppisztollyal fedezi. Az új szabályozás egyenes következménye annak, hogy egy országúti ellenőrzés során éjszaka megállított kis Polski Fiat egyik utasa agyonlőtte az egyik rendőrt, a másikat életveszélyesen megsebesítette. Az új előírás esélyt akar adni a rendőröknek ilyen esetek elkerülésére.
