Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-27 / 72. szám

1993. március 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KAPCSOLATOK 7 Dr. Pusztai Erzsébet államtitkár nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak Kényszerpályán a szociálpolitika „A társadalmat nem lehet intézményekkel helyettesíteni” Dr. Pusztai Erzsébet: „... borzasztó nagy egyenlőtlenségek is születnek” (Fotó: Kovács Tibor) Új agrárpolitikát szorgalmaz a régió Tanácskozott az Alpok-Adria mezőgazdasági bizottsága A megbeszélt időpontnál korábban értem a Népjóléti Minisztériumba, dr. Pusztai Erzsébet államtitkár még vezetői értekezleten vett részt. Teával kínáltak, az­tán a páternoszteron föl­mentem a nyolcadik eme­letre, ahol — úgy látszik, itt törődnek a dolgozókkal — kedvezményes áron kínál­ták húsvéti képeslapokat, kifestőt meg miegymást. A személyi titkár végül a túl­zsúfolt nap megjelölt órájá­ban bejuttatott az államtit­kár dolgozószobájába. Nem hittem a szememnek: semmi flanc, itt minden a munkát szolgálja. Dr. Pusz­tai Erzsébet az MDF or­szággyűlési képviselője is. Legelőbb hát a nagypolitika és a szociálpolitika kapcso­latáról kérdeztem. (Folytatás az 1. oldalról) — Nem helyette cselekszik, hanem vele együtt — hangsú­lyozta dr. Pusztai Erzsébet. Nem az a lényeg, hogy az embereket segélyezzük — mert az a pénz gyorsan elfogy —, hanem az, hogy megtanít­suk, arra miképp tud magán segíteni. Nem jó megoldás a normatív támogatási rend­szer, amikor például életkor, kereset alapján állapítjuk meg, hogy kinek mi jár. Sokkal ha­tékonyabb, ha az életkörül­ményeket vizsgáljuk. Azt, hogy mekkora családban, mekkora keresetből, milyen körülmények között él az, aki támogatást kér. Társadalmi szervezetek nélkül nem — Vannak eszközei a mi­nisztériumnak, hogy megvaló­sítsa elképzeléseit? — Illúziót kerget, aki azt hi­szi, jól működő szociális tevé­kenységet lehet végezni tár­sadalmi szervezetek nélkül. Óriási az egyházak, a külön­böző karitatív szervezetek, a kistelepülési csoportosulások szerepe, amelyek folyamato­san adnak jelzéseket a helyi döntéshozóknak arról: hol vannak a feszültségek. Más­részt pedig segítenek is. — Ez lehetne egyik techni­kája az elosztás ellenőrzésé­nek is. — Igen. És létre lehet hozni olyan támogatási technikákat is, amelyek célzottan akarják elérni a megfelelő embercso­portokat. Az igazi probléma, hogy ennek a személyi, tu­dásbéli feltételei igen erős kí­vánnivalót hagynak maguk után. — Képesek ellenőrizni az elosztást ? — Erre csak a közösségek képesek. A társadalmat nem lehet intézményekkel helyet­tesíteni. A jól működő, a pon­tos helyi információkkal bíró önkormányzat képes erre. Az igazán rászorulóktól sokszor nem jönnek jelzések, mert nem tudnak a lehetőségről vagy röstellik állapotukat. Azok viszont sok esetben Romantikusnak tetsző vál­lalkozásba kezdett egy tisza- földvári középiskolai tanár, Petraskó Tamás. Még 1990-ben az augusztus 20-i falunapon bejelentette, hogy 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján egy kis csapat lovakon elzarándokol a ma­gyarok őshazájába. A túra szorosan kapcsolódik a világ- kiállítás vidéki rendezvényei­hez. A kezdeményezés iránt Somogybán is egyre több az érdeklődő. A Hét Törzs néven ismertté kapnak, akik nem igazán rá­szorultak. — Kapnak-e visszajelzése­ket, amelyek alapján korrigálni lehet a rossz döntéseket? — Helyi szervezeteink, az egészségügyi intézmények és az önkormányzatok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy földerítsék a rászorulókat. Az új szociális törvény egyébként eljárási szabályokat állít föl, s adott esetben az önkormány­zat nem megfelelő döntése megtámadható. Kölcsönből támogatás? — Fel lehet készülni arra, hogy a további gazdasági ne­hézségek újratermelik a sze­génységet? — A működő gazdaság által megtermelt jövedelem nélkül nem lehet csinálni semmit. Arra kölcsönt senki nem ad, hogy a jövő havi szociális tá­mogatásokat kifizessük. Pénzt arra kell fölvenni, hogy megte­remtsük azt a gazdasági vál­tozást, amitől holnap már nem lesz ilyen nehéz. — Az embereknek nincse­nek tartalékaik. Meddig lehet terhelni őket annak reményé­vált alapítvány másik célja, hogy középiskolásoknak ve­télkedőt rendezzen A magyar nép története címmel, amelybe bekapcsolódnak a határainkon túl élő magyar anyanyelvű diákok is. Pályá­zatot írnak ki a külföldiek ma­gyarországi felkészítőtábo­rokban való részvételére. Ta­valy a 235 jelentkező közül 93-an vettek részt a tíznapos ingyenes táborban az alapít­vány támogatásával. A tervek szerint az idén tovább bővül a felkészítésbe bevontak ben, hogy a távoli jövő majd szebb lesz? — Örök vita, hogy mennyit fordítsunk szociális kiadá­sokra. Az igény növekszik, a megtermelt jövedelem viszont nem. Sőt. Magyarországon a tágan értelmezett szociálpoli­tikára — a társadalombiztosí­tás, a nyugdíj s minden, ami olyan típusú pénzkifizetést je­lent, amiből nem származik később gazdasági haszon — a megtermelt nemzeti jövede­lem 33 százaléka jut. Ezt egy nyugati ország sem bírja. Aki a hónap elején feléli a fizeté­sét, a hónap végén éhen hal­hat. Mi nem járhatunk így. A keleti társadalmak óriási prob­lémája az, hogy évtizedeken keresztül elmaradtak a fejlesz­tések, a béremelések, hogy az emberek nem tudtak tartalékot gyűjteni. Ezek után összecsú­szott a gazdaság, s azért, hogy megmozduljon, többet kellene költeni rá — de azt a pénzt honnan vegyük el? Választani is nehéz — Kijelenthetjuk-e, hogy a szociálpolitika kényszerpályán mozog? száma. Már külön táborban készülnek a haladók és a kez­dők. A Hét Törzs Alapítvány fon­tos feladatának tekinti az anyanyelv és a magyar törté­nelem ápolását. Ösztöndíjak­kal támogatja a határokon túli magyar anyanyelvű diákok felsőfokú iskolai tanulmányait. Az ehhez szükséges pénz elő­teremtésére hozták létre az önsegélyező, támogató rend­szert, s ennek már több tíze­zer tagja van. Petraskó Tamás gzerint nem tettek mást, csak — Alapvetően igen. Kény­szerpályát jelent a korábbi el­osztási struktúra is, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, mert az embe­rek nem bírnák ki nélküle. Megnéztük például a családi- pótlék-rendszert, s a nagyobb jövedelműek kárára jobban szerettük volna a problémá­sakat támogatni. Az adórend­szer hibái miatt borzasztó nagy egyenlőtlenségek is szü­letnek. 2-3 ezer forintot kel­lene emelnünk, hogy a csalá­dok többsége esetében a kifi­zetésnél végeredményben megjelenjen a plusz, de ennek a finanszírozására nincs pénz. Egyébként én az érdekegyez­tető tanácsban nem értettem egyet a 150 forintos családi- pótlék-emeléssel. Az én vé­leményem az volt: ha már nem tudunk a megfelelő mér­tékben emelni, akkor augusz­tusban egy összegben adjunk nagyobb pénzt, ami segíti pél­dául az iskolakezdést. Sokkal többet ér egy összegben 1500 forint, mint havonta 150. De nem lehetett megegyezni. — Nem lehetne átalakítani a nagy elosztórendszereket? — Hogyan? Nehogy az le­gyen az eredménye, hogy olyan rétegeket is sújtunk vele, amelyek a jelenlegi kö­rülmények között valahogy elélnek. A pazarlást azt kel­lene megszüntetni. 180 milli­árd hitelt kénytelen felvenni az állam, hogy finanszírozni tudja a költségvetést. A társada­lombiztosítás hiánya pedig 40 milliárd. Legkevésbé rossz — Ön hogyan éli meg a mindennapjait ebben az iro­dában? — Nehéz megbirkózni a tu­dattal, hogy,vannak gyönyö­rűszép elképzeléseim, tudom is, mit kellene tennem, de egyszerűen nincs hozzá erő­forrás. Nem a legjobb varián­sok közül választhatunk, ha­nem azon kell igyekeznünk, hogy rátaláljunk a legkevésbé rosszra. — Szóval nem néhány em­ber jószándékán múlik, hogy kapnak-e segítséget az embe­rek. — Nagyon örülnék, ha hurrá-hangulatban élhetnénk. Mert ki szereti azt, ha szidják? Persze akinek nincs kormány­zati felelőssége, az nagyon könnyen beszél kívülről. De ha osztogatni kezdünk, akkor feléljük a jövőnket. egy, Nyugaton már régóta is­mert, piramiselven működő támogatási szisztémát vezet­tek be. Somogy megyében is egyre több tagja van az alapítvány­nak, amely nemcsak az emlí­tett célokat, hanem tagjait is támogatja. Kaposváron min­den kedden 17 órakor az egészségügyi főiskola III. számú előadójában ülésezik az alapítvány, ahol működési feltételeiről többet is megtud­hatnak az érdeklődők. (Lengyel) Márciusban Olaszország­ban az Alpok-Adria Munka- közösség három különböző rendezvényt szervezett az ag­rártermeléssel összefüggés­ben. Tanácskozott a régió mezőgazdasági bizottsága, egyhetes találkozót szervez­tek a fiatal agrár szakembe­reknek, s ebben az időben rendezték meg a Veronai Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Somogyot a közösség mező- gazdasági bizottságában Pász- tohy András képviseli. — Nem csupán a mezőgaz­dasági bizottság tagjai tárgyal­tak két napon át Velencében, hanem részt vettek ezen a tér­ség agrárpolitikusai is — mondta Pásztohy András. — A kelet-európai gazdasági, politi­kai átalakulással Európa vi­szonyrendszere megváltozott, s ezzel együtt a mezőgazdasági politika és gyakorlata is. Ebben a helyzetben újra kell értékelni sok mindent, többek között azt is, hogy az egységes Európá­ban mi lehet a szerepe a térségi mozgalmaknak, például az Al­pok-Adriának. Elhangzott az is — ezt a bajor mezőgazdasági miniszter mondta —, hogy nem lenne célszerű, ha most egész Európát Brüsszelből vezényel­nék, mint történt ez korábban moszkvai vezénylettel Kö- zép-Kelet-Európában. Fontos, hogy az önálló régiók együttmű­ködésével fejlődjön Európa. — Az Alpok-Adria tizennyolc régiójában igen különböző a helyzet. Más Magyarországon, Somogybán, más Ausztriában, Szlovéniában. — Az eszmecsere egyik leg­lényegesebb következtetése az Molnár Árpád, Siófok pol­gármestere Strasbourgban járt, az Európa Tanács soros ülésén. A konferencia legfon­tosabb feladataként a közép- és kelet-európai térség kör­nyezeti problémáinak felmé­rését és a szükséges teendők megfogalmazását jelölték ki a résztvevők. A munkacsoport vezetőjének Molnár Árpádot választották. — Tíz órányi autóvezetést követően értem Európa köze­pébe — mondta a polgármes­ter, s nagyon komoly témákról kellett előadást tartani a Ter­mészetes és Épített Környe­zeti Bizottságban, amelynek alelnöke vagyok. Az egyiket az európai helyhatóságok környezetvédelmi politikájáról, a másikat pedig az üvegház­hatás elleni védekezésről. — Sikerül-e nagyobb súlyt kiharcolni a létrejövő demok­ráciának Európa legnagyobb politikai szervezetében? — Korábban csak a Minisz­teri Tanács és a Parlamenti Közgyűlés számított jogalko­tónak. A konferencia megújí­tása során a választott veze­tők csaknem teljes támogatást kaptak a delegátusoktól a re­formok véghezvitelére. Az Eu­rópa Tanács fontos szerve még az Emberi Jogok Bíró­sága. S most már csak e fó­rumokon áll vagy bukik, hogy a települések és régiók képvi­volt, hogy új agrárpolitikára van szükség a Közös Piacban, mert a válság jelei — természetesen különböző módon — mindenütt jelentkeznek. Rohamosan drá­gul a mezőgazdaságban hasz­nálatos anyagok, eszközök ára, s ezzel együtt túltermelés van. Mind „hangosabb követelmény- nyé” lép elő a környezetbarát gazdálkodás, és ahogy felszóla­lásomban én is elmondtam: a magyar mezőgazdaságban egy alapvető átalakulás zajlik. Ezt a sokféle különbözőséget, sók te­kintetben hasonlóságot kell va­lamiféle egységbe foglalni az Alpok-Adrián belül, hogy a Kö­zös Piacra is egységesen hat­hasson a közösség. A parasztfi­atalok, a fiatal agrárértelmisé­giek évenkénti eszmecseréjén is hasonló kérdésekről esett szó. — A harmadik terület a vero­nai kiállítás. — Ezen Somogy tizenhárom cége, vállalkozója vett részt. Többek között a Balaton Fü- szért, a GMV, a barcsi Dráva Parkett Kft, a nagyatádi Trade Mix Kft, a Sefag, Dókai György bőrdíszműves, a bogiári kombi­nát. A tésztafélék, a szeszes és üdítőitalok iránt élénk érdeklő­dés volt olasz, horvát, tunéziai, orosz részről. A tárgyalások alapján potenciális vevőkör ala­kulhat ki Olaszországban, Ausztriában és Horvátország­ban a kaposvári Klinker Rt ajtó­ira, a Dráva parkettáira. A vadá­szatot kedvelő olasz vásárláto­gatók körében éppúgy osztatlan sikert arattak a bőr fegyver- és lőszertartók, mint Kalmár La- josné, Alkesic Márta, Szőke Ist­ván, Falusi Béla, ifj. Galambos Lajos népművészeti alkotásai. Vörös Márta selete az intézményrendszer negyedik pillérévé válik-e. — Ön újabb, nagyon jelen­tős feladatot kapott. — Munkacsoportot hozott létre a tanács, s ennek legfon­tosabb feladataként Közép- és Kelet-Európa térségének kör­nyezeti problémáit, illetve a térségben szükséges intézke­dések megjelölését határozta el. A következő plenáris ülé­sen kell jelentést és határozati javaslatot tennünk. Tiltakozá­som ellenére megválasztottak a csoport vezetőjének és a napirend előadójának. — A magyar küldöttség mennyire veszi ki részét a par­lament munkájából? — Gyakorlatilag Magyaror­szág az egyetlen aktív tag a volt szocialista tömb országai közül. — Munkájukhoz kapnak-e segítséget a külképviselet ve­zetőitől? — Hazaindulás előtt a ma­gyar nagykövet teára hívott bennünket. Arról esett volna szó: miképp lehet a külképvi­seletet és a küldöttség munká­ját jobban összehangolni. A beszélgetés nem ítélhető sike­resnek. Tea sem volt, asztalt sem foglalt az étteremben. Meghívónkkal csak véletlen­szerűen tudtunk találkozni s véleményt cserélni. Czene Attila Czene Attila AZ ŐSHAZÁBA ZARÁNDOKOLNAK LOVON Alapítvány a történelmi tudat fejlesztéséért Elmaradt a teázás a nagykövettel A siófoki polgármester az Európa Tanácstól kapott feladatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom