Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. március 1., hétfő MIT MUTAT AZ EUROBAROMÉTER? (1.) Az adatok nem indokolják borúlátásunkat! Oldódik a bizalmatlanság A legfőbb ügyész helyettese a reformról A megye ügyészeinek részvételével tartott konferencián dr. Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese is kifejtette véleményét, s aktuális szakmai, politikai kérdésekről tájé­koztatta a vádiratok somogyi készítőit és előterjesztőit. Vá­laszolt a Somogyi Hírlap néhány kérdésére is. Az Európai Közösség EU­ROBAROMÉTER elnevezés­sel közvélemény-kutatást vé­gez, amelynek keretében évente két ízben valamennyi tagország lakosságát meg­kérdezi arról, mit gondol saját országa kormányzatáról, mi a véleménye nemzete életkö­rülményeiről és gazdasági ki­látásairól s nem utolsó sorban arról, miként vélekedik az eu­rópai politikai-gazdasági együttműködés fejlődési perspektíváiról. Tavaly októberben és no­vemberben összesen 18 or­szágban folytattak közvéle­mény-kutatást. Ezek az or­szágok: Albánia, Belorusszia, Bulgária, Csehország, Orosz­ország, Észtország, Grúzia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Ma­kedónja, Moldova, Örményor­szág, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Magyar részről a MODUS Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft két kutatója — Lengyel Emőke és Tóth Antal — összegezte a vizsgálatok eredményét. Érzése szerint az On orszá­gában a dolgok általában jó vagy rossz irányban halad­nak? — hangzott az első kér­dés. S bármennyire is meg­lepő, a térség „optimizmusre­kordere” az a távolról sem kedvező gazdasági helyzet­ben lévő Albánia, ahol tavaly 500 százalékos volt az infláció és majdnem 25 százalékkal esett vissza az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Délnyu­gati szomszédunk, Szlovénia „második helye” a gazdasági eredmények ismeretében tel­jesen indokoltnak látszik. Ehhez képest a hazai la­kosság immár permanensnek tűnő, nagymértékű pesszi­mizmusát az objektív — a tér­ség többi országához viszo­nyított — gazdasági adatok egyáltalában nem támasztják alá. Hazánk egy főre eső nemzeti jövedelme majdnem azonos nagyságú a „sztáror­szág” Szlovéniáéval (3415, il­letve 3167 ECU), s mindezt mi tavaly az ottaninál sokkal ala­csonyabb inflációs rátával és kisebb gazdasági visszaesés­sel produkáltuk. A magyar la­kosság családja anyagi hely­zetének alakulását is megle­hetősen borúsan ítéli meg. Ez szintén feltűnő. Romániában, illetve a szintén meglehetősen súlyos gazdasági nehézsé­gekkel küzdő Bulgáriában vagy Szlovákiában, ahol a nemzetközi összehasonlító adatok szerint a lakosság anyagi helyzete kedvezőtle­nebb a mienknél, lényegesen többen érzik úgy, hogy az el­múlt évben háztartásuk jobb körülmények közé került. A hazai válaszadók háztartásuk anyagi helyzetének jövőjéről azonban valamivel optimis­tábban nyilatkoztak. Ferenczy Europress — Az elmúlt rendszerben az ügyészségek gyakran nem a jognak, hanem az ép­pen aktuális politikai érde­keknek megfelelően képvi­selték a törvényt. Ehhez — mint köztudott — Jeniről" kapták a direktívákat. Az ügyészi szervezet munkájá­ban ma érvényesül-e vala­miféle „szempontosdi”? — Az ügyészi szervezet jel­legzetességei közé tartozik — szemben a bírósággal — a centralizált felépítés. Az ügyész független a külső szervektől, de nem a saját fe­letteseitől. Csak így biztosít­ható ugyanis a „jogegység” és a jogok védelmében való köz­reműködés. Ha a jogalkalma­zási vagy fontos társadalmi érdek kívánja, mód van arra, hogy a felettes ügyész az ad­digi gyakorlattól eltérő maga­tartásra utasítsa beosztottait. Ez lehet általános érvényű vagy egyedi ügyre szóló ren­delkezés. Jó példa erre dr. Szabotin István megyei főü­gyész úrnak a mostani konfe­rencián ismertetett utasítása. Miután felfigyeltek arra, hogy a halálos közúti balesetek egy részénél túlságosan enyhe íté­letek születnek, a főügyész úr elrendelte, hogy a vád képvi­selői, az ügyészek nyomban fellebbezzék meg az ilyen íté­leteket, vagy három nap gon­dolkodási időt kérve — a felet­tesekkel való konzultálás után — tegyék meg ezt. így a „má­sodfoknak” lehetőséget adnak szigorúbb ítélethozatalra. — Felszólalásában emlí­tette, hogy az ügyészi szer­vezet legitimációs válságba került. Am most már kezd oldóni a korábbi bizalmat­lanság. Milyen változás vár­ható a közeljövőben? — Folyamatban van az ügyészség reformja. Ehhez alkotmánymódosítás és az 1972-ben hozott, s már sok szempontból elavult törvény helyett egy — a jelenlegi rendszernek és jogi követel­ményeknek jobban megfelelő — új ügyészségi törvény szükséges. A három részből álló tervezet egyik sarkalatos eleme szerint az ügyészség a kormány irányítása alá ke­rülne, egyébként megőrizné függetlenségét. Előrelátható­lag a kormány hamarosan megtárgyalja a mintegy más­fél éve készülő tervezetet, és a parlament elé terjeszti. Én legalábbis szeretném, ha az Országgyűlés is megvitatná. — Megítélése szerint mi­lyen fejlődés tapasztalható a somogyi ügyészi szerve­zetnél? — Gyakran megfordulok Somogy megyében. Mindig szívesen jövök ide, mert itt olyan jó gárda van, amellyel öröm együtt dolgozni. Határo­zottan kitapintható a somogyi ügyészi szervezet fejlődése, és ezt igazolta a megyei főü­gyésznek a konferencián el­hangzott beszámolója is. Hadd tegyem hozzá, amit a főügyész úr elmondott, annak egy része országosan is igaz. Különösen eredményes volt a vezetői állások pályázati úton történt betöltése. Somogybán is számottevően javult az ügyészség anyagi helyzete. Ebben a helyi erőfeszítés mel­lett sokat vállalt magára a par­lament is, amely elfogadta a bírói, ügyész előmeneteli tör­vény módosítását. Ez lehe­tővé tette, hogy a bírói és ügyészi fizetések alkalmaz­kodjanak az inflációhoz (vagy meg is haladják) és stabil ará­nyokat alakított ki az igazság­szolgáltatásban közremű­ködő, valamint a közszolgálati dolgozók fizetési viszonyai között. (Szegedi) Milyen szerepet fog betölteni az atomenergia a világ energiaellátásában a következő évtizedekben? fontos is, nem is 14% nem fontos 3,8% egyáltalán nem font. 2% nem tudja 9,5% nagyon fontos 23% Kihez fordulhat a beteg? Szerveznék a központi ügyeletet Különösen járványos időszakokban szaporodnak meg a rendelési időn kívüli hívások. A sürgős segítség azonban nem minden esetben érkezik meg. Változott-e Kaposvár be­tegellátásának rendje, elérhető-e minden esetben az ellá­tásra kötelezett orvos? — A háziorvosi rendszer bevezetése az ellátás rendjé­ben nem hozott lényeges vál­tozást — tájékoztatott dr. Szili Mária a városi önkormányzat népjóléti igazgatója. — Ez a háziorvosok kötelessége. A rendeletek szerint az ellátást a háziorvos a rendelőjében, in­dokolt esetben például fekvő­betegnél — a páciens ottho­nában nyújtja. A felnőtt bete­geket gondozó háziorvosok a hét egyes napjain délelőtt, a többi napokon délután rendel­nek. Akad olyan rendelő is, ahol mindkét időszakban a rendelkezésére állnak beteg­nek. A gyermekorvosok azon­ban csak délelőtt fogadják a rászorulókat. — A délelőtti és délutáni rendelés közötti időben hova fordulhat a beteg? — Minden rendelő ajtaján feltüntettük, hogy sürgős esetben, mely időszakban és hol található az orvos. A fel­nőtt betegeket gondozó körze­teknél megjelöltük a legköze­lebbi rendelés helyét. A gyer­mekeket, a körzeti rendelés befejezését követően sügős esetben délután négy óráig a kórház gyermekosztályának ambulanciáján, ezt követően pedig az Ezredév utca 13-ban, másnap reggel hét óráig látják el. A felnőtteket ugyanitt fo­gadják délután öt órától más­nap reggel hét óráig. — Terhelheti-e a szülőt il­letve a beteget anyagi felelős­ség, ha az orvos úgy ítéli meg: nem volt indokolt a rendelési időn kívüli vizsgálat. — A biztosítottaknak sem a rendelési időben, sem azon túl nem kell fizetniük az ellátá­sért. A nem biztosítottak ese­(Fotó: Király J. Béla) Orvosra várva a kaposvári rendelőintézetben tében a sürgős szükség miatti vizsgálat díját mérsékelni le­het, illeve el is lehet engedni. Ennek jogosságáról az orvos dönt. — Ez akkor is így van, ha az orvos házhoz megy? — A fekvőbetegek otthoni ellátásáért csak akkor lehet dí­jat felszámolni, ha a beteg nem biztosított, nincs érvé­nyes betegbiztosítási kártyája. — Ez egy elég nehézkes és nem minden esetben műkö­dőképes rendszer. Gondol­kodtak- e a korszerűsítésén? A folyamatos ellátást — vé­leményem szerint — a köz­ponti ügyelet megszervezése biztosítaná. A jogszabály erre lehetőséget ad az önkor­mányzatnak, de az anyagi gondok — 15-20 millió forintos költségvonzata lenne — hát­ráltatják a már megkezdett munkát. A tervezett, új rend­szerben csupán egy telefon­számot, a 04-et kellene tár­csáznia a betegnek, mert az ügyeletes orvost a mentőszol­gálathoz telepítenénk és így ők együtt látnák el a sürgős hívásokat. A kérdés az, hon­nan teremthetsük elő mind­erre a pénzt? A központi költ­ségvetésből igényelhető ugyan címzett támogatás és szakmailag is pártolnák az el­képzelést, de meglehetősen szkeptikus vagyok a tekintet­ben, hogy pénzt adnak-e hozzá. (Várnai) Német cég Békéscsabán Békéscsabán a Frankfurt am Main székhelyű Techem GmbH a magyar piacot meg­célozva egy tízemeletes lakó­ház 84 lakásában egyedi köz­ponti fűtést mérő rendszert működtet. Ugyanitt irodát szervez, a későbbiekben pe­dig gyártóüzemet. A városi in­gatlankezelő vállalat szakem­bereinek véleménye szerint a kísérleti lakásokban eddig a megtakarítás mintegy húsz százalékos, a fűtés panasz- mentessé vált, és a mérés megbízható elszámolást tesz lehetővé. A cég képviselője sajtótájékoztatón elmondta: a Techem GmbH két évre szer­ződést kötött a Békéscsabai Előre FC labdarúgó egyesület­tel, vállalva a viharsarki labda­rúgó csapat támogatását. Gazdakörök országos gyűlése Hódmezővásárhelyen pén­teken megkezdődött a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetségének VII. gyűlése. A találkozót azzal a céllal rendezték, hogy minél szélesebb körben ismertessék a gazdákkal a termelés, az ér­tékesítés, a feldolgozás, a gépvásárlás lehetőségeit, va­lamint a megalakuló vidéki bankhálózat működését. A gazdakörök a közös beszer­zés, információgyűjtés és ér­tékesítés érdekében önszer­veződésre ösztönzik a gazdá­kat; ennek érdekében az or­szág kilenc megyéjében gaz­daköri szövetségeket hoztak létre. A résztvevőket tájékoz­tatták arról az olasz-magyar vállalkozásról is, amely ked­vezményeket nyújt a gazda­köri tagoknak. Végrendeletek, biztos kézben Az Országos Közjegyzői Kamara választmányának miskolci ülését követő szom­bati sajtótájékoztatón elhang­zott: a gazdasági élet élénkü­lésével bővült a közjegyzők tevékenységi köre is. A hagya­téki ügyek mellett egyre többet kell foglalkozniuk hitel- és zá­logszerződésekkel, illetve megnőtt az azonnal végre­hajtható közjegyzői okiratba foglalás iránti igény. Az ok­mány gyakorlatilag a bírói végzéssel egyenlő, és a hite­lezőnek a végrehajtáshoz nem kell a polgári peres eljá­rás végét megvárnia. Létre­hozták a végintézkedések or­szágos számítógépes nyilván­tartását; a rendszer lehetővé teszi, hogy a végrendelkező lakhelyváltoztatás esetén bár­hol előhívható legyen a vég­rendelet, és kizárja, hogy ille­téktelen kézbe kerülve esetleg végleg megsemmisüljön. Parasztparlament A mezőgazdasági magán- termelők, társas és szövetke­zeti gazdálkodók új típusú fó­rumaként parasztparlamentet rendezett Keszthelyen a Ma­gyar Parasztszövetség me­gyei szervezete, a Zalai Sző­lős- és Borosgazdák Egyesü­letével karöltve. Több mint száz résztvevő hallgatta és vi­tatta meg az ágazat időszerű kérdéseiről, így többek között az agrárpiaci rendtartásról, a finanszírozásról, az adózásról és a szaktanácsadási rend­szer indításáról szóló előadá­sokat. A parasztparlamenten bejelentették: hamarosan megje lenik a szaktanácsadói szolgálatról szóló rendelet, amely komoly segítséget je­lent majd az átalakuló agrár- szektor magán- és társas ter­melői, szervezetei számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom