Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. rcius 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.50-től képújság, 19 óra­kor Hétfő esti hírmagazin. Benne: Maja a méhecske — Ülésezett az önkormányzat — A polgári védelemről — Pipás házaspár, a készítő és a baj­nok — Farsangoltak az óvó­dások — BIT-nap Marcaliban — Hírek, sport. Kb. 20 órától tévémozi: Zsaruszerelem (francia krimi). Kábeltévé Fönyeden A 129 lakost számláló me­gyeszéli kisközség élniakará- sát mi sem bizonyítja jobban, mint a megvalósított kábelte­levízió. A sávolyi körjegyző­séghez tartozó községek egyébként tervbe vették a ve­zetékes gáz bekötését is. így a 7-es út mentén található Sá­voly, Főnyed, Szegerdő és Szőkedencs infrastruktúrája hamarosan vetekedhet a me­gye bármely részéével. Buzsáki körkép Havonta rendszeresen megjelenő lapot alapított a he­lyi önkormányzat Buzsáki Körkép címmel. A falu életé­nek aktuális problémáival, Bu- zsák történetével, műemlékei­vel állandó rovataiban foglal­kozik a dr. Szűcs Gábor szer­kesztette lap, amelyben helyet kapott a kistermelői kertgaz­dálkodás szakmai tanács­adása is. A legutóbbi számuk­ban többek között tudósítanak a tornaterem, a művelődési ház beruházásairól, valamint sorozatban közük a képvi­selő-testületi tagok nyilatkoza­tait. Tapsonyi falunap Hagyományteremtésként immár harmadszor rendezték meg szombaton Tapsonyban a falunapot. A délelőtti sport- rendezvényt a farsangi vetél­kedő színesítette, többek kö­zött sodrófahajító versennyel. A délutáni műsorokban min­den korosztály képviseltette magát, az óvodásoktól a helyi asszonykórusig, majd este a „pöttyös bálon” búcsúztatták az idei farsangot. Intarzia és csipkebetét Február 18-án Hadnagy György szobrász és H. Fóka Emőke iparművész kiállítása nyílt meg Marcaliban a Ber- náth-házban. A kiállítást Pőltl Tibor, Zalaegerszeg város közoktatási és kulturális bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Hadnagy György első­sorban fából készíti alkotásait. Nagyméretű faintarzia-képe- ket, famozaik és plasztikus fa­liképeket készít. H. Póka Ernőre természetes anyagok­kal gyapjú, len, pamut dolgo­zik. Szívesen alkalmazza ké­pein a csipkebetéteket és gyöngyöket. A hagyományos szövési technikával ellentét­ben a szabadszövés iskoláját követi. A zalaegerszegi mű­vészházaspár kiállítása már­cius 5-ig tekinthető meg. Ötven százalékkal emelik a lakbéreket Marcaliban Lakásértékesítési koncepció készül A marcali önkormányzat képviselő-testülete február 24-i ülésén elfogadta az ön- kormányzat tulajdonában lévő házingatlanok értékesí­tési koncepciójának kialakí­tására vonatkozó határozati javaslatot, dr. Sütő László polgármester előterjeszté­sében. A polgármester rámutatott: a lakástörvény hiánya miatt az önkormányzat nem tudja fel­gyorsítani ezt a folyamatot, közben egyre romlik a bérlaká­sok állaga. Azt javasolta a tes­tületnek: alakítsák ki a házin- gatlanokértékesítési koncepció­ját, hogy a lakástörvény meg­jelenésekor nyomban hozzá­láthassanak az önkormányzati bérlakások elidegenítéséhez. A közgyűlés egyetértett a határo­zati javaslattal, amely felkéri a polgármestert az értékesítésre vonatkozó vitaanyag ismerte­tésére és társadalmi vitájának lebonyolítására, a jegyzőt pe­dig arra utasítja, hogy a lakos­ság véleménye alapján a lakás- törvény megjelenése után nyomban készítse el a bérle­mények értékesítésére vonat­kozó helyi rendelettervezetet. Ezen a napon tárgyalták meg a lakbéremelés mértékéről szóló előterjesztést. Dr. Árvái Zoltán jegyző hangsúlyozta: egyre nagyobb terhet jelent az önkormányzatnak a bérlakások fenntartása. Tavaly karbantar­tásuk, felújításuk, üzemelteté­sük 3 millió 362 ezer forinttal került többe a befolyt lakbérek összegénél. A költségnöveke­dés elkerülhetetlenné teszi a lakbérek emelését. A lakosság javaslatait is figyelmbe véve két lakbéremelési változat került a testület elé. Voltak, akik a vitá­ban 70 százalékos, voltak, akik 20 százalékos emelést javasol­tak. A testület végül úgy hatá­rozott, hogy március 1-jei ha­tállyal 50 százalékkal emeli a lakbéreket. Sz. N. Tábla a világra Testvérkapcsolat Németország második legkisebb településével Schnackenburg 1128 km — A napokban lesz egy éve, hogy a boronkai termé­szetvédelmi program kereté­ben testvérkapcsolatot létesí­tettünk Németország második legkisebb településével, a 700 lelket számláló Schnacken- burggal — magyarázta el Zámbok István, Somogyfajsz polgármestere azt, hogy miért állították fel az irányjelző táb­lát a libickozmai elágazónál. A tavalyi, vezetői szintű cse­relátogatásokat az idén már lakossági kapcsolatfelvétel követi. Májusban fogadják azt (Fotó: Király J. Béla) a nagyobb létszámú delegá­ciót, mely az egykori két né­met állam határvidékének kul­túráját mutatja be a kö­zép-somogyi kistelepülés la­kóinak. M. T. Kelevízi költségvetés Gondoltak a munkanélküliekre is Tíz és fél millió forintos bevétel mellett 9 és fél mil­lió forint kiadással ter­vezte meg idei költségve­tését a kelevízi önkor­mányzat. Költségvetési tartalékként 716 ezer forin­tot, céltartalékként 200 ezer forintot különítenek el. A végrehajtás általános szabályaként Nemes László körjegyző a.követ­kezőképp fogalmazott: — Az önkormányzat és az önállóan gazdálkodó intéz­ményei a részükre meghatá­rozott kiadási előirányzatot nem léphetik túl. Kivétel, ha az államháztartás más al­rendszereitől, alapítványok­tól, vagy saját tevékenysé­gükből nem tervezett bevé­telt érnek el. — Tervezik-e helyi adó be­vezetését? — Nem terveztük, bevéte­lünk meghaladja a 7 és fél millió forintot. Nyitó pénz­készletként tavalyról 2 millió 764 ezer forinttal kezdtük az évet. A művelődési ház be­ruházásaira áfával együtt 2 millió forintot terveztünk. A működési kiadásaink ezt az összeget mindössze 633 ezer forinttal haladják meg. — Miként számoltak a mun­kanélküliekkel? — Rendszeres szociális segélyezésre 148 ezer forin­tot terveztünk. A központi segélyezésből kikerülő munkanélküliekkel majd csak akkor találkozunk, ha jelentkeznek segélyért az önkormányzatnál. Adatok hí­ján számukat, várható je­lentkezésük időpontját ugyan nem ismerjük, de rendkívüli szociális segélyre 100 ezer forintot, egyéb se­gélyek és juttatások címén 150 ezer forintot terveztünk. Közhasznúak foglalkoztatá­sára pedig elkülönítettünk 171 ezer forintot. Kelevízen színvonalas kivitelezésű or­vosi rendelő várja, hogy a gyógyszer- és műszerszek­rény is megtelljen, s meg­kezdődhessen a betegek he­lyi ellátása. (Mészáros) (Fotó: Király J. Béla) Elmúlt korok csodái Február 23-án a pécsi egye­temen tanító Pandúr József művészettörténész tartott előadást a marcali művelő­dési házban. A főként általá­nos és középiskolás tanulók előtt az előadó az ókori Egyip­tom, Elö-Ázsia, Görögország és Róma művészetéről be­szélt, kiemelve az építészeti stílusok fejlődési vonalát. — Mi késztette tudományt népszerűsítő előadásának meg­tartására? — Sok olyan érdekesség van, ami a tankönyvekben nem, il­letve csak néhány mondatban szerepel. Vegyük például a pi­ramistípusokat. Kezdetben nem egyenes élű piramisokat építet­tek — mert első próbálkozásuk nem sikerült —, hanem lépcsős és hajlított élű piramisokat. Vagy például: hogyan kapcsolták össze a matematikát az építé­szettel? Tudják-e azt, hogy mi­ért nem adtak szárnyakat az is­teneiknek? Azért, hogy a földön a számukra épített templomok­ban tartsák őket. Azt szeretném, hogy az emberek más szemmel nézzék, más szemszögből is észrevegyék az elmúlt korok csodáit, építészeti, szobrászati alkotásait. Nemcsak ennek az egy előadásnak a keretében szeretnék újat nyújtani, hanem az elmúlt idők művészetét fel­osztva minden hónapban egy alkalommal. (Szalai) Festő és pap Marcali két Pro Urbe díjasa A marcali önkormányzat közgyűlése leg­utóbbi ülésén Pro Űrbe díjjal tüntette ki Szikra János festőművészt és Révai József kanono­kot, címzetes prépostot. Szikra János 1974-ig volt marcali polgár. A városban töltött 20 év alatt rajztanár­ként és rajzszakfelügyelő­ként fejlesztette a fiatalok vi­zuális készségét. Közülük többet képzőművészeti pá­lyára irányított. Marcaliban rendezte első önálló kiállítá­sát is. Révai József kanonok, a város plébánosa 1979-ben került Marcaliba. Ugyanak­kor vette át a somogyszent­páli és a niklai hívek lelki gondozását. Fáradhatat­lanságával és nagy tole- rencia-készségével vívta ki úgyszólván mindenki elis­merését és megbecsülé­sét. Különösen sokat tett a plébániák fejlesztéséért. Nyolc templom felújítása (építése) fűződik nevéhez. Közöttük van a marcali templom, amely városképi szempontból is figyelemre méltó építészeti érték. Nyálcsordító nagyböjt Hamvazószerda napjával beköszöntött a nagyböjt. Az évezredes rituálé szerint ilyentájt száműzetik a hús­étel az asztalokról. A böjt­kezdet fellélegzést ad az er­dők vadjainak is, hiszen feb­ruár utolsó napjával meg­kezdődött a teljes vadászati tilalmi időszak. Az öreglaki Vadfeldolgozó Kft üzem­csarnokában mégsem pi­hennek a kések, fűrészek. — A korábban lefagyasz­tott szőrös árut dolgozzuk fel ebben az időszakban. Feb­ruár 28-a után ugyanis csak kivételes engedéllyel lehet szarvasborjút elejteni, a többi vadra tilalom van — magya­rázta az ügyvezető. Ha készletük elfogyna má­jus elsejéig, az őzbak vadá­szatának kezdetéig, akkor vásárlói igény szerint további feldolgozásra kerülnek a már csomagolt termékek. A nyár ismétcsak holtszezon a vad- feldolgozónál. Miként készül­nek erre az időszakra? — Keressük a lehetőséget, hogy a teljes foglalkoztatást optimális körülmények között oldhassuk meg— mondta Vö­rös Géza. Addig is, ha felrúgnánk a (Fotó: Király J. Béla) böjt előírásait és valami vad­pecsenyére fanyalodnánk, hát képünk tanúbizonysága sze­rint bőséges választókból elé­gíthetjük ki „vétkünket”. Mészáros Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom